Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tapasztalatai Igazodva a fejlődés igényeihez Ersekvadkert a megye egyik legnagyobb kiterjedésű és lélekszámú települése. • Hajdanán az esztergomi érsek vadaskertje volt, aztán a török martalócok, majd az osztrákok pusztították e vidéket — am állták a rohamokat a helyiek, sőt újra és újra talpra- álltak, tették dolgukat. Mára ez a több mint négyezer lelket számláló település okkal- jog'gal lehet büszke az elért eredményekre: És jövőjük is biztató. Mind az elmúlt évtizedek falutörténetének alakulásában, mind a' jelen és jövő (formálásában meghatározó szerepet játszott és játszik a helyi termelőszövetkezet, amely a Magyar—Csehszlovák Barátság nevet viseli. A közel ezerfős tagság jelentős részt lát el a környék, a megye élelmiszer-ellátásában, kiegészítő tevékenységükkel a nép- gazdasági célok megvalósulását segítik, s az sem mellékes társadalompolitikai szempont, hogy a helyiek, s a környékbeliek számára jó munkalehetőséget, kistermelői tevékenységet biztosít. Érdemes hát kissé részletesebben is megismerkedni munkájukkal, jelenükkel és jövőbeni elképzeléseikkel! TÖBBET ÉS JOBBAN Valamennyiünk előtt közismert tény, hogy az elmúlt esztendő aszályos időjárása bizony, megnehezítette sokunk helyzetét. Ez a fogyasztó számára azt is jelentette, hogy mélyebbre kellett nyúlnia a pénztárcában, drágábbak lettek az árak bizonyos mező- gazdasági termékeknél, ugyanakkor sok kellemetlenséget hozott az aszály a mezőgazdasági üzemeknek is. Tudvalevő, hogy népgazdaságunkban az agrártermelés nem tudta teljesíteni a tervben megjelölt feladatokat, a gabona- program végrehajtását, így a mindenkori legnagyobb állatlétszám számára rendelkezésre álló takarmánymennyiség is csak nagyon ésszerű fel- használással hasznosítható. Fölösleges folytatni a sort. ám különösen e tények ismeretében figyelemreméltó eredmény az érsekvadkertiek produktuma: tervezett árbevételüket (223 millió foririt) jócskán túlteljesítették, így a bő tízmilliós nyereség helyett közel húszat kasszírozhattak be. És, ami szintén lényeges: mindezt hatékonyabb munka révén, így elérték, hogy minden 100 forintra 10,92 forint nyereség jutott, s ezzel az átlagos színvonalon gazdálkodó üzemék sorába léptek. — Az elrhúlt évben legfontosabb feladatunk volt, hogy tovább korszerűsítsük a termelés szerkezetét, igazodva az állandóan változó közgazda- sági környezethez — vallják a termelőszövetkezet vezetői. — Adottságainkat és a piaci viszonyokat figyelembe véve hajtottuk végre a termelőágazat átszervezését, minek következtében növekedett a nem mezőgazdasági tevékenység aránya. Ugyanakkor a szerkezet átalakításával párhuza- • mosan hajtottuk végre a mezőgazdasági ágazat fejlesztését és kiemelten kezeltük a termelés színvonalának javítását. Vegyük most sorra a különféle ágazatokat, a számok tükrében vizsgálva egyrészt a szövetkezet többirányú tevékenységét, másrészt a fejlődés irányát. Több mint öt és fél ezer hektár termőterülettel gazdálkodik a szövetkezet. Megjegyzendő azonban, hogy az infrastrukturális beruházások itt is nem kevés nehézséget okoznak, a Nyugat-Nógrád megyei Regionális Vízmű üzemeltetési feltételei miatt például bő ezer hektáron (termőterületen!) csak korlátozott körülmények között tartható fenn a nagyüzemi termelés... Egyébként, az elmúlt esztendőben közel öt százalékkal növekedett az árunövények területe, s e fejlesztés mellett, a gabonafélék tekintetében az egyesített közös gazdaság a legjobb eredményét érte el: az összes betakarított termés tnennyisége meghaladta a tízenegyezer tonnát, s ebből nyolc és fél ezer értékesítésre került. Hogy a helyi gabonaprogram sikeresen megvalósulhatott — az aszályos időszak ellenére —, ez részben annak is köszönhető, hogy a szakvezetés helyesen határozta meg az árunövények területi átrendezését, minek következtében a racionálisabb területkihasználás hatékonyabb termelést eredményezett. A 4,8 tonna hektáronkénti hozam a gazdaság utóbbi éveinek termése. Jó színvonalúnak mondható a kukoricatermesztés is, 207 hektáron bő hattonnás hektáronkénti átlagot értek el, ezzel a tervezettnél kisebb önköltséggel tudták biztosítani az állattenyésztés számára a takarmányt. A burgonyaágazatban 15 százalékos hozam- növekedést mondhatnak magukénak, különösen a Desiree és a Grácia vetőgumótermesztés remekelt. Messze földről ismert az érsekvadkerti dohány, még a Nógrádi útikalauz is így csalogatja az erre járókat: „igen híres a község határában termő, jó illatú, finom dohány.” Nos, az idei számvetés során, a közgyűlés nyilvánossága előtt dicséretben részesültek az ágazatban dolgozók, mert a do- hánykiültetések után fellépő viharkár és jégverés ellenére szorgos, lelkiismeretes munkával pótolni tudták a veszteséget, s ezáltal növelni az ágazati nyereséget. Az eredmények mellett a gondokat főként a gyümölcságazat szaporította. A termelőszövetkezet meggyet huszonöt, piros ribizlit tizenegy hektáron termesztett, nem kis' exportkilátásoktól bíztatva. Ez utóbbi remény azonban a külföldi partner hibájából meghiúsult, s mindezt súlyosbította még a belföldi áru- dömping, az alacsony felvásárlási ár, így hát bizony, itt nem koronázta siker az erőfeszítéseket.' A zöldségfélék közül a káposzta termesztését háztáji érdekeltségi rendszerben bonyolították le, kedvező tapasztalatokat szerezve ezáltal, s a savanyítóüzem alapanyag-ellátását is megoldották. A hagyományos részes kertészeti termesztés egyaránt eredményes volt az üzem és a vállalkozókedvűeknek is. Megemlítendő még a növénytermesztési ágazat tevékenységénél a vetőmag előállítása, melynek részarányát növelték, s nem is hiába. Folytatták a kalászosok, fajta- kísérleteit is több kutatóintézménnyel együttműködve — olyan hasznos tapasztalatokat szerezve, amelyeket a nagyüzemi termesztésben forintokra lehetett váltani. Summa summárum': a növénytermesztési ágazat jó színvonalú tevékenysége jócskán kamatozódott, jelentősen növelte a termelőszövetkezet árbevételét és nyereségét! SZARVASMARHA, JUH, BAROMFI E három állatfajta képezi a termelőszövetkezet állattenyésztési főágazatának profilját, amellyel végső soron az országos húsprogram célkitűzéseihez is igazodik. Dicséretet kaptak az itt dolgozók a közelmúltban megtartott közgyűlésen, mivel tervüket túlteljesítették, mindenféle támogatás nélkül. Különösen a tejtermelés volt eredményes: a fajlagos tejtermelés 9,6 százalékkal növekedett, így elérték a tehenen- kénti 4259 literes átlagot. Jelentős volt a tejértékesítés többlete is, jóllehet az önköltséget lényegesen nem sikerült csökkenteni. A tenyészállatértékesítés, valamint a vágóállat-kibocsátás szintén meghaladta a tervezettet. A baromfiágazatban a Hyb- ro-csirke nevelésével foglalkoznak az érsekvadkertiek. S noha az ágazat fejlesztése — gazdasági okok miatt — megtorpant, a tervezett árbevételt elérték az itt dolgozók. Ösz- szesen több mint 310 ezer baromfi hagyta el a telepet s összsúlyuk megközelítette az 500 tonnát. A juhászaiban javult a tg« nyésztői munka színvonala, az eredményesség, noha a lehetőségek még korántsem maximálisan kihasználtak. Az anyánként értékesített gyapjúmennyiség meghaladta az öt és fél kilót, míg a bárányszaporulat 106,7 százalékos lett. Az idei kilátások jobb értékesítési lehetőségeket sejtetnek, ^ ez nyilván növeli majd az eredményességet is. SEGÍTVE A HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁST A Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tevékenységi területe kiterjed a háztáji gazdálkodókra, a kistermelőkre is. Az elmúlt esztendőben a gazdaságon keresztül értékesített termények, termékek árbevétele közel tíz százalékkal haladta meg a korábbi elképzeléseket. A növények között a gyümölcs és a zöldség, míg az állatoknál a sertés vezeti a felvásárlási listát. Bizonyára sokat mond a csupasz számadat is: , a háztáji és kisegítő gazdaságokban felvásárolt termékek értéke eléri a tízmillió forintot. Mindezt az odaadó gondoskodás, törődés eredményezte, hiszen bővítették az ellátási hálózatot, boltokat nyitottak, növelték azok forgalmát, javították a tsz által nyújtott szolgáltatások színvonalát. Egyszóval, kedvező feltételeket teremtettek a kisgazdák számára. És mi a terv? — Ez évi feladatunk — határozta meg a szövetkezet vezetése — a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó munka jobb színvonalon történő integrálása, a termeltetés és a felvásárlás bővítése, valamint a szolgáltatások kielégítő szervezése. Célunk az, hogy az itt folyó munka megfelelő jövedelemkiegészítést nyújtson tagjainknak, ugyanakkor növelje az exportképes árualapot! Dinamikus — ezzel a jelzővel minősíthető a nem mezőgazdasági tevékenységű ágazat fejlődése. Rászolgált erre a jelzőre, hiszen a nyereség több mint ötven százalékát hozta! Közülük is kiemelkedik az ipari főágazat, amely nyereségi tervét 24 százalékkal szárnyalta túl... Mi az előnye az efféle vállalkozásoknak? A népgazdasági érdekeken túl, biztosítani tudta a szövetkezet a. mezőgazdasági ágazatok fejlesztését, növelte a területen élők foglalkoztatottságát, s nem utolsósorban, javította a község és a környék ellátását. S, persze, az sem mellékes, hogy a termelés szervezése során kapcsolatokat alakított ki jelentős ipari üzemekkel, vállalatokkal. Növekedett az új egyedi termékek előállítása, stabillá váltak a különféle bérmunkák, amelyek némelyike importkiváltó, avagy exportra kerül. Kiemelkedő a Pantex építési segédanyaggyártó, a szenny- víztisztítóanyag-előállító, a műanyagenteriőr-termék és a lámpaernyő-készítő üzemek munkája. De jónak mondható az autóvillamossági ágazatban dolgozók munkája; míg a más vállalatoknak bérmunkát végző üzemrészek közül az írószer, a gyógynövény-kiszere- lő részleg teljesítette sikeresen a tervét. Ugyanakkor visz- szalépés történt a varrodánál és a lakatosipari részlegnél, de termékszerkezet-módosítás szükségeltetik a műanyag- üzemnél is. A nem mezőgazdasági ágazatok további fejlesztése napirenden van, az idei termelési terv nem kevesebb, mint huszonhétmillió forinttal számol... KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL A termelőszövetkezet közel ezerfős kollektívája közös ügynek tekinti a célkitűzések teljesítését, hiszen tisztában vannak azzal, hogyha a termelőszövetkezet gazdasági mutatói jobbak, akkor a tagság megélhetése, boldogulása is javul. Mezőgazdasági üzemek viszonylatában igen figyelemreméltó, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban 19 brigád vesz részt, közülük többen színvonalas vállalásokkal járultak hozzá az eredményekhez. A végzett munka alapján négy kollektíva a zöldkoszorús szocialista címet, egy a Kiváló brigádelismerést, míg kilenc közösség a Kiváló munkabrigád kitüntetést érdemelte ki. E kollektívák ez évi vállalásaikkal is hitet tettek a közös célkitűzések megvalósítása mellett. • Egyébek között, vállalásokat tettek gazdasági, politikai, kulturális területeken, vagyis, a hármas jelszó egységét igyekeznek megvalósítani: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni! Figyelemre méltó a szövetkezetnél a szociális és kulturális támogatás. Az előbbi zömét természetszerűen az idősebbek, a nyugdíjasok kapják, hiszen az összlétszám több mint felét nyugdíjasok és járadékosok 'adják, illő tehát a nagyobb gondoskodás róluk. A kulturális tevékenységek között a sport és a közös kirándulások szerepelnek az élen, például a szövetkezet saját üdülőjében mintegy ötszáz szövetkezeti dolgozó, illetve családtagja pihenhetett az elmúlt évben. Ugyanakkor bélés külföldi utazáson, tapasztalatcseréken. különféle szakmai programokon 270-en vettek részt A jó gazdálkodás éreztette hatását a borítékokban is: a bérszínvonal 4,16 százalékkal nőtt a bázishoz képest, s a dolgozók jövedelme átlagosan több mint 11 százalékkal emelkedett! „Jövedelempolitikai elképzeléseink megvalósultak, mert az elmúlt évi fogyasztói árváltozásokat alapul véve a gazdaságban dolgozóink életszínvonalát megőriztük, illetve kismértékben javítottuk is” — hangzott el e megállapítás a közgyűlésen. Jutott pénz az említetteken kívül a magánerős építkezők támogatására is, de jelentős összeget fordítottak az üzemi munkahelyek korszerűsítésére, a karbantartásra, a balesetveszély forrásainak csökkentésére. * Az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet kollektívája a realitások talaján fogalmazta meg idei célkitűzéseit, amelyek alapját az elmúlt évi tapasztalatok, a jelenlegi piaci viszonyok és a sajátos lehetőségek adták. A kollektíva bizonyította, hogy képes helytállni a kedvezőtlen időjárás ellenére is, s belső ösztönzési, vezetési rendszerük alkalmas arra, hogy a helyi tartalékokat mind jobban kiaknázzák, kamatoztassák. (X) Tessék nézni, milyen szépek ezek a Hybro-csirkék! — mutatja Deszpót Mihályné baromfigondozó (Balra fent) Kibújtak a friss dohánypalánták a fólia alatt. (Jobbra fent) Nagy gondot fordítanak a szociális ellátásra is a termelő- szövetkezetben, Középső képünk a dejtári üzem étkezőjében készült. Az ipari üzemágban keresett termékeket készítenek az építő segédanyaggyártók. Felvételünkön Erdős Ferenc és Kormosói Andzelm a kiszerelést végzi. (Balra lent). Segíti a tsz a háztáji gazdálkodást is, például a szántással. (Jobbra lent)
