Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Ányakönyvvezetők szakvizsga előtt Továbbképző tanfolyamok és közművelődési tevékenység a fő funkciója Salgótarjánban a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa oktatási és művelődési intézményének. Az épületben 42 fő bentlakásos elhelyezésére nyílik lehetőség. Felvételen a leendő községi anyakünyvvezelők egy csoportja látható az anyakönyvi szak­vizsga-előkészítő tanfolyamán. Bencze Péter felvétele Jelenlétek Történeti emlékek Nógrád A lig várom, hogy lekap­csolják a villanyt. A sö­tétség eltakarja az üres széksorokat, az ember pedig szégyellt magát, hogy a váro­sában csak néhány tucatnyi­an kíváncsiak egy Budapest­ről lehozatott jeles műsorra. — A nem minden indulat nélkül megfogalmazott mon­datok egy vitából valók. Annak a véleménycserének a hangulatát idézi a két mon­dat, amely a városi művelő­dési központ tevékenységével kapcsolatban kerekedett Pász­tó város Tanácsa legutóbbi ülésén. Talán véletlenül, min­den különösebb elhatározás nélkül, hiszen a napirend az elmúlt évi fejlesztési terv és működési költségvetés megvi­tatása volt. „Gyenge a ház működése, bár ennek okait nem látom tisztán” — így hangzott az első hangos meditáció, s ek­kor talán még a hozzászóló tanácstag sem sejthette, hogy a közösség előtti gondolkodást féltucatnyian folytatják to­vább. Az eszmecsere rögvest figyelemre méltó tűnődéssel lépett előre. Valahogy ily mó­don: legyünk gazdái a műve­lődési háznak és az ott folyó kulturális, közművelődési élet­nek is. Legyünk gazdák, de ki tud a művelődési központ rendezvényeiről? A különböző vérmérséklet fűtötte hozzászólásokból a jó szándékot semmiképpen sem lehet elvitatni, a vita végé­re egyébként is csaknem tel­jes nézetazonosság jellemezte az e témakörben is megszó­laló tanácstagokat. E szerint az utóbbi időben sok új kez­deményezés született a pász­tói művelődési központban, amelyek „nekünk és értünk szólnak”. A program javulá­sával egyidőben kulturáltabbá vált a környezet is, a műve­lődési ház vezetőjét pedig a munkáját szívvel-lélekkel vég­ző népművelőnek minősitet- ték a tanácstagok. Hol van hát akkor a hiba? Miért kényszerül az egyik rendezvényeket látogató ta­nácstag az üres széksorokat jótékonyan elfedő villanyol­tás keserű örömét emlegetni? Valaki egyenesen így fogal­mazott: „Helytelen úton já­runk, ha a hibát a művelő­dési házban keressük. „Az intézmény ugyanis igen so­kat tesz a rendezvények pro­pagálásáért is. S hogy vita le­gyen a javából, a korábban megfogalmazott kérdésre is — ki tud a művelődési köz­pont rendezvényeiről? — fe­lel egy újabb hozzászóló. E szerint az üzemekben is je­lentős agitációt fejt ki a mű­velődési központ, hiszen mű­sorfüzetet, stencilezett progra­mot küld szét, de sokat segít­het majd az előzetes hírve­résben az a hangszórós autó is. Kétségtelen tények ezek. De igaza van annak is, aki így fogalmazott a tanácsülésen: „A papír eltűnik, vagy meg sem kapják. A propaganda el­személytelenedett, a szemtől szemben végzett agitációt nem pótolhatja semmiféle stenci­lezett program. A javuló mű­sorkínálat talán ezért nem találkozhat az igényekkel. így élőbbé, elevenebbé kellene tenni a közönségszervezést, hogy az igényesebb rendezvé­nyeken ott legyenek azok is, akikért mindez történik. A tanulságos vita részlete­it még hosszasan lehet­ne idézni. Megszívlelendő alighanem alapigazságot mond például az a tanácstag, aki így fogalmaz: „Rajtunk, a sze-'- mélyes példamutatáson is sok múlik. Szálljunk magunk­ba, a tanács tagjai közül va­jon hányán tartoznak a műve­lődési központ rendszeres ven­dégei közé...” A hangsúly és az írásjel a mondat befejezetlenségét jel­zi, erre a kérdésre senki sem fogalmazott meg választ. Más — mégis hasonló ügyben azonban egészen pontos rea­gálást jegyezhettek fel a vá­rosatyák. Talán éppen a mű­velődési központ rendezvé­nyeinek látogatottsága — il­letve nem látogatottsága — körül kibontakozott vita kész­tette az egyik tanácstagot ily megfogalmazásra: „A hatvan- kilenc tanácstagból harminc­kilencen, azaz a később érke­zett társunkkal együtt negy­venen vagyunk jelen a ta­nács ülésén. Restellni való dolog ez... Olyanok is van­nak, akiket talán kétszer sem láttam annak a testületnek az ülésén, amelybe a válasz­tóik delegálták őket.” E rre a meditációra el­hangzott az adatszerű válasz: az utóbbi idő­szakban a felmérések szerint 68 százalékos volt a tanács­ülések látogatottsága. A ta­nácstagi aktivitás és példa- mutatás kibontakoztatására tehát nemcsak a művelődési központban, hanem a tanács­ülésen is nyílna lehetőség. Bár e jelenlétek (és meg nem jelenések) színhelyei között — legalábbis a példánkban — van egy csekélyke különbség. A művelődés házában ott len­ni akarat és személyes ambí­ció kérdése, a tanácsteremből való távolmaradás némiképp más megítélés alá esik. Ez utóbbi miatt már ítél(het) is a választópolgár. Kelemen Gábor „Emlékek nélkül népednek híre csak árnyék!’’ — idézte Vörösmartyt a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum ba­ráti körének egyik ismert és becsült tagja, Vongrey Béla, akinek „Történeti emlékek Nógrád megyében (1944— 1983)’’ című pályaműve a ta­valyi megyei múzeumi pályá­zaton második díjat nyert. E művében Nógrád megye em­léktábláinak, emlékhelyeinek s kegyeleti helyeinek legfon. tosabb adatait gyűjtötte ösz- sze. E tárgyi emlékek törté­nelmi eseményekhez, kiemel­kedő személyiségekhez kö­tődnek. őrzésükkel és meg­óvásukkal nemcsak a múltat, hanem elsősorban önmagun­kat becsüljük a jelenben és a jövőben. Hiszen. ezek az emlékművek, emléktáblák, szobrok bizonyos értelemben túlélnek minket, habár ben­nük — és általuk — is mi, emberek élünk, korunkról, eszméinkről.^ küzdelmeinkről, időnként elbukásunkról adunk hírt. Kőbe, bronzba, egyéb nemes anyagokba formált szobraink, emlékműveink, mondanivalóik humánus, gya­korta figyelmeztető és emlé­keztető tartalmaikkal min­dennapjaink részét jelentik, megőriznek bennünk a jövő­nek. Megőrzik esetenként az emberi arcvonásokat, máskor harcainkat jelképezik, vagy éppen a teremtő munka nyu­godt derűjét, a lakhatóvá ala­kuló otthon szellemét hordoz­zák. * Vongrey Béla nyertes pá­lyamunkáját tovább küldték az országos pályázatra is. A pá­lyaművet tanulmányozva érde­mes hangsúlyozni, hogy milyen gazdagok vagyunk emlékekben. Pedig például a nógrádi műem­lék épületek közül is csak azok szerepelnek a gyűjteményben, amelyekben jelentős esemé­nyek történtek, vagy jeles sze­mélyiségek életének mozzana­tai kötődtek hozzájuk. S mint említettük, a pályamű csu­pán az 1944—1983 közötti em­lékanyagot tartalmazza, a gyűjtés 1983, augusztus 15-én Az öntevékeny művészeti mozgalomban jelentős szere­pet játszanak a könnyűzene amatőr képviselői, akik szin­tén igénylik a rendszeres be­mutatkozás. minősítés és ta­pasztalatcsere lehetőségét. Az utóbbi években nagy sikerrel megrendezett országos ama­tőr pop-|azz-rock találkozók eddig is eredményesen segí­tették a mozgalom fejlődését, a színvonal felmérésével, a legjobbak kiválogatásával, to­vábbképzésével és bemutatá­sával. A Magyar Rádió, a Nép­művelési Intézet és a KISZ megyében zárult le. A szerző már be­fejezte az anyaggyűjtést és a földolgozást egy következő pályamunkához, amely a nóg­rádi történeti emlékeket a leg­régibb időktől 1944-ig tartal­mazza. A két pályamű majd együtt válik szerves egésszé. Hogyan történt a gyűjtés? Munkája során Vongrey Béla támaszkodott a honisme­reti mozgalom egyéb terüle­teinek tapasztalataira. Az anyag föltárása pedig két sza­kaszban történt. Az előkészü­leti munkában a megyével foglalkozó szakirodalmat ta­nulmányozta, a személyes ku­tatás csak ezután következhe­tett. Érdemes külön is megje­gyezni, hogy Nógrád megye csaknem másfél száz települé­sét kereste fel, s ott, vagy a közigazgatási területükön föl­lelhető emléktáblák, emlék­művek, műemlékek adatait rögzítette. Az emlékhelyekről fényképek is készültek, ame­lyek hasznosan egészítik ki a teljességre törekvő dokumen­tációt. A fotók nagy száma miatt a szovjet hősi emlék­művek képanyagát külön kö­tetbe szerkesztette a szerző. A gyűjteményt névmutató zárja, s amint azt a pálya­munka készítője megjegyzi, a még hiányzó adatok pótlása további kutatást igényel. A bejárás 1982. októberétől 1983. augusztusáig történt. * Vongrey Béla több mint harminc éve él Nógrádban, je­lenleg Salgótarjánban. Kassán született. 1949-ben költözött e tájra. Mátramind- szenten volt állomásvezető, 1954-ben került Tarra s ke­reken tíz éve él Salgótarján­ban. — Az a csaknem húsz esz­tendő, amelyet Taron töltöt­tem mély nyomokat hagyott bennem — jegyzi meg. — Ma is úgy megyek Tarra, mintha szülőhelyem lenne. Családi kötelékek is fűznek oda, fe­leségem tari. KB idén is felhívással for­dult a hivatásos működési en­gedéllyel nem rendelkező együttesekhez. A pop-jazz- rock találkozó ezúttal is fel­menő rendszerű. A megyei be­mutatók legjobbjai elébb a négy területi fesztivál vala­melyikén, majd — az ezeken is kimagaslóan szereplők — szeptemben 8-án a Budai If­júsági Parkban, az országos döntő színhelyén mutatkozhat­nak be a nagyközönség előtt. (A tervek szerint nemcsak a döntőről, de már a tájegysé­gi szemlékről is rádiófelvetel Érdeklődése széles körű. Lassan másfél évtizede fog­lalkozik különböző témakö­rökkel. Érdekli a néprajz, a história, a természetvédelem. Korábban már földolgozta például a tari Tuzson-arbo. rétum egész történetét, föld­rajzi nevekkel országosan má­sodik díjat nyert, a megyében kiemelt első díjat. „Tar föld­rajzi nevei’’ című pályaműve kereken négyszáz nevet tar­talmaz, valamint rövid köz­ségtörténetet is. Tevékenyen kapcsolódik be mindenbe, ami a szűkebb táj­egység múltjával, jelenével kapcsolatos, a Nógrád megyei Természetbarát Szövetség el­nökségi tagja, a túrabizottság vezetője, a Tájak-Korok-Mú- zeumok közművelődési klub vezetője. Mindenütt ott van, ahol szervezni, segiteni kell. — Tervei? — A „Történeti emlékek Nógrád megyében” című pá­lyamű első részét szeretném elkészíteni, így 1984-re, fel- szabadulásunk 40. évforduló­jára teljes anyag lesz törté­neti emlékeinkről — mondja. — Ezen kívül „Tar község története’’ címmel dolgozom egy községtörténeten. Ennek elkészítése is dédelgetett vá­gyaim közé tartozik. ★ Vongrey Béla jegyzi meg pályamunkájának bevezetése­ként: „E gyűjtemény nem csupán ismeretterjesztő jelle­gű, hanem érzelmi és értelmi kötődést kell nyújtson telepü­léseink és egész megyénk em­lékeihez. Őrzésükhöz, mai és jövőbeli ápolásukhoz is segít­séget szeretnénk adni e gyűj­teménnyel.’’ Valóban, e szorgos és kitar­tó munka igazi haszna ez lehet mindannyiunk számára. Felszabadulásunk 40. évfordu­lójára készülve külön is ér­demes hangoztatni ezt. S mint eddig, a jövőben is min­dig legyen friss virág a hősök emlékművein. T. E. készül, melynek legjobb pro­dukcióit a rádió sugározni kívánja.) A Nógrád megyei döntőre április 28-án kerül sor a So­moskőújfalui „Petőfi” Művelő­dési Házban. Érdeklődésünk­re a megyei szemlét rendező salgótarjáni József Attila me­gyei-városi Művelődési Köz­pont illetékesei közölték, hogy a résztvevők létszáma még bizonytalan, mert még nem zárták le a jelentkezéseket, azaz továbbra is várják a magukban megfelelő tehetse­get érző együttesek jelentke­zését. Megyei döntő: április 28-án Országos amatőr pop-jazz-rock találkozó műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Egy kis figyelmet kérek 8.37: Kamarazene ».33: Jó a dal 3.53: Lottósorsolás 10.0S: Hétszinvirág (Ism.) 10.35: Napkergető dala. Jankovich Ferenc versel 10.40: Népdalok ll.óo: „Legyünk a Tavasz gyer­mekei” Hámori Éva mű­sora 12.30: Ki nyer ma? — Pápán 12.45: Hét végi panoráma (ism.) 13.50: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 14.02: Zenekari muzsika 14.44: Magyarén szólva.» (ism.) 15.05: Révkalauz 15.35: Couperin: A piemontlak — szvit. 18.00: Húszas stúdió. Riport 17.05: Barangolás a régi hanglemezek között 17.22: Magyar tanszék az ung­vári egyetemen. 17.47: Romantikus kamarazene 19.15: Török Erzsébet ballada­felvételeiből 19.35: Színház bábokkal 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Hegymenet. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták 23.03: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Indulók, táncok — fúvószenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Magyart Imre népi zene­kara játszik 8.51: Nyolc rádió nyolc dala 9.31: Intermikrofon 9.53: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 4 NÓGRÁD — 1984. április 20., péntek 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.40: Népi muzsika 13.15: Ritmus! 14.00: Dallamról dallamra 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért 15.45: A Nazareth együttes felvételeiből 18.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: ütödík sebesség 18.35: popzene sztereóban 19.20: Tudósítás az asztalitenisz Eurőpa-bajnokságról, Moszkvából és az öttusa Budapest Kupáról 19.40: Nőtakedvelőknek 20.35: Sokféléi 21.35: Toronyzene 21.48: Santana összes albuma. XXIII (11. rész 22.30: Igen Is nem is 23.20: Shirley MacLaine és Danny Kaye zefnés játékokból énekel MISKOLCI STÜDIO: 17.0: Hírek, időjárás, műsoriS' mertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tar­talomból : Húsvéti receptek — Kozmetikai tanácsadás tojásfes­tés. kölnivásár — Mit főzzünk szabad tűzön — Tenisztanfolyam Miskolcon — Programajánlat) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (A HN F tájkörzeti bizottságának ülése Miskolcon — A palócföld népi bútorai című kiállítás nyílik az egri várban. Az ünne­pek előtt várható, s vasút- és au­tóbuszforgalomról — Horgász­eredmények Nógrádban. 18.23— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévetorna 8.10: Iskolatévé: Világnézet 8.50: stop! Közlekedj okosan. 29. rész: 9.00: A hírekben hallottuk, a tévében láttuk 9.30: Osztályfőnöki óra 10.00: Utazás a világ nagy vasút­jain 10.45: A só lehet kristály 10.55: Betekintés a természetbe. Csehszlovák rövidfilm 11.25: Képújság 14.30: iskolatévé: stop! 14.40: Ha a világ rigó lenne, 2. 15.00: Az ember kialakulása 15.50: Hírek 15.55: Bors Kalandfilmsorozat. 15/15 rész 16.55: Ózdi hétköznapok 17.50: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy lócsíszár virág- vasárnapja 21.50: A gyermekmentő 22.55: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: Tisza Kupa. Magyar­ország—Olaszország. Női kosárlabda-mérkőzés 18.25: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: Szénás! Imre távúszó­világbajnok 19.30: veczi Károly zongorázik 20.00: Gondolkodó. 20.50: Az idő ritmusa 21.00: Tv-hiradó, 2 21.20: Csajkovszkij: Francesca da Rimini 22.45: Bizalom. Szovjet—finn film 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Doktor Teyren 2. rész 21.20: Népdalok 22.00: Ez történt 24 öra alatt 22.15: Házastársi öttusa 23.35: Kati - tévékomédia 0.05: Hírek 8. MŰSOR: 19.30: Tv-híradő 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.05: Színész vagyok 21.30: időszerű események 22.00: Az oroszlánra hasonlító férő MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Há­romnegyed 6-tól: Mexikó lángok­ban. I—II, Színes, olasz—szovj et —mexikói koprodukció. 9 órá­tól. Filmmúzeum: Hidegvérrel, Amerikai film. tskolamozi: A harmadik királyfi. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Kincs, ami nincs. Színes, szink­ronizált olasz filmvigjáték. Há­romnegyed 6 és 8 órától: Film­múzeum: Nyugaton a helyzet vátozatlan. Színes, amerikai film. Iskolamozi: A Tenkes kapitánya. I—II. — Pásztói Mátra: István, a király. 8 órától: Maótól Mozartig. Színes, amerikai dokumentum­aim. — Rétság: Oktalan áldoza­tok. (14) Színes, 1apán film. — Szécaényi Rákóczi: Szeretők. (14) Magyar film. — Érsek vad kei t: Hosszú vágta. Színes magyar— USA kalandfilm. — Nagylóc: A megbilincseltek. (141 Amerikai aim felújítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom