Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVF., 92. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK lözlemeny a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. április 17-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, az előkészítő munkában közreműködő tudományos és gyakorlati szakem­berek, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó javaslatot. I A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülése óta végzett külpolitikai tevé­kenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi helyzetben továbbra is érvényesülnek a korábbi kedvezőtlen folyamatok. Az imperializmus — mindenek­előtt az Amerikai Egyesült Államok — szélsőséges körei a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakaszát akarják rákényszeríteni a szocialista országokra, az egész emberi­ségre. Folytatódik az ameri­kai közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek nyugat-euró­pai telepítése. A világ béké­jét és biztonságát is veszé­lyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A Központi Bizottság kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bi­zalom helyreállítása vala­mennyi ország és nép közös érdeke. A szocialista országok ebben a helyzetben még áll­hatatosadban folytatják béke­politikájukat. A Magyar Nép- köztársaság aktív külpolitikai tevékenységet folytat, a nem­zetközi feszültség enyhítése érdekében, fenntartja és fej­leszti kapcsolatait a más tár­sadalmi rendszerű országok felelős tényezőivel. A magyar társadalmi szervek szolidári­sak és a kapcsolatok bővíté­sére törekszenek minden olyan mozgalommal, szervezettel, amely síkra száll a béke meg­őrzéséért. A szocialista országok kö­vetkezetes béketörekvéseit tükrözi az a ma is érvényes fontos javaslatuk, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mond­janak le az erőszak alkalma­zásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kap­csolatok békés fejlesztésében. A nemzetközi feszültség csök­kentését szolgálják az újabb közös kezdeményezések is, amelyek Európának a vegyi fegyverektől való mentesíté­sére, valamint a katonai ki­adások kölcsönös befagyasztá­sára és csökkentésére vonat­koznak. A szocialista országok azt várják, hogy kezdemé­nyezéseikre a NATO-államok mielőbb pozitív választ adja­nak. Hazánk támogatja a Szov­jetuniónak az atomfegyver- kísérletek általános eltiltásá­ra, a világűr militarizálásá- nak megakadályozására vo­natkozó javaslatait és más fegyverzetkorlátozási törekvé­seit. Nagyra értékeli készségét a békés együttműködésre, az egyenjogú és érdemi tárgya­lásokra minden állammal, amely hajlandó gyakori? :i lé­pésekkel elősegíteni a nem­zetközi feszültség csökkentését; a bizalom légkörének kiala­kítását. A Központi Bizottság üd­vözli a kelet—nyugati párbe­széd fenntartására irányuló törekvéseket, beleértve a bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciát, vala­mint a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentésé­ről folytatott bécsi tárgyaláso­kat. Szükségesnek tartja, hogy ezeken a fórumokon megállapodás szülessék a bi­zalomerősítő intézkedésekről, a katonai szembenállás csök­kentéséről. A Magyar Nép- köztársaság a maga részéről kész megtenni mindent azért, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzetek minél alacso­nyabb szintjén valósuljon meg, a kedvezőtlen folyama­tok megállíthatók és vissza­fordíthatok legyenek. 2. A Központi Bizottság hang­súlyozta: pártunk a jövőben is következetesen azon mun­kálkodik, hogy töretlenül fej­lődjék az élet minden terüle­tét átfogó magyar—szovjet együttműködés és erősödjek a szocialista országok össze- íorrottsága, népeinek barát­sága. A Magyar Szocialista Mun­káspárt üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1984. február 13-i és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának 1984. ápri­lis 11-i döntéseit és állásfog­lalásait. Mély meggyőződése, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága — élén Konsztantyin Csernyenko elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége . elnökével — következetesen, céltudatosan folytatja a XXVI. kongresz- szuson és az azt követő köz­ponti bizottsági plénumokon meghatározott irányvonalat. Kívánjuk, hogy a szovjet nép további kiemelkedő sikereket érjen el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében, a lenini békepolitika megva­lósításában. Hazánk és a szocialista or­szágok kétoldalú együttműkö­désének bővítését jól szolgál­ták párt- és állami vezetőink legutóbbi látogatásai és meg­beszélései. Kádár János elvtársnak a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása tovább erősítette országaink széles körű kapcsolatait, jószomszé­di viszonyát. A nyílt, elvtár­si légkörű megbeszélések újabb lendületet adtak párt­jaink, népeink együttműködé­sének folyamatos bővítéséhez. Ez alkalommal is megmutat­kozott. hogy kapcsolataink fejlődése elv alapokon, a köl­csönös tiszteleten, a különbsé­gek es a sajátosságok elisme­résén és figyelembevételén nyugszik. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatása erő­sítette országaink együtt­működését, hozzájárult kap­csolataink sokoldalú tovább­fejlesztéséhez, a kölcsönös bi­zalom és az internacionaliz­mus szellemében elmélyítette a két szomszédos, szocializ­must építő ország népeinek barátságát. Willi Siophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai elő­mozdították az együttműködé­sünkben rejlő lehetőségek to­vábbi kiaknázását. Népeink barátsága, a két ország közöt­ti kapcsolatok fejlesztése egy­úttal erősíti a szocialista kö­zösség összeforrottságát, és jól szolgálja közös nemzetközi tö­rekvéseinket. Pártküldöttségünk hivatalos baráti látogatása Kubában to­vább mélyítette pártjaink, or­szágaink kapcsolatait, erősítet. te szolidaritásunkat a kubai néppel. 3. A Magyar Népköztársa­ság a feszültebbé vált nem­zetközi helyzetben is változat­lanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább épít­se kapcsolatait az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok­kal. A nyugat-európai vezető politikusokkal folytatott meg­beszélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hoz­zájárulhat a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királysága minisz­terelnökének budapesti látoga­tása a magyar—brit államközi kapcsolatok fejlődésének je­lentős eseménye volt. Bettino Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnöké­nek hivatalos magyarországi látogatása előmozdította a magyar—olasz kapcsolatok to­vábbi gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy a feszültebb nem­zetközi helyzetben is lehetsé­ges az érdemi párbeszéd a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok képviselői között. 4. A Központi Bizottság nagyra értékelte Javier Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitká­rának hazánkban tett látogatá­sát, amely elősegítette a vi­lágszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kap­csolataink fejlesztését. 5. A Központi Bizottság ki­fejezte, hogy a Magyar Nép- köztársaság változatlanul a közel-keleti válság igazságos, tartós rendezéséért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavatkozás kudarca azt mu­tatja, hogy a térség problémá­it politikai eszközökkel, vala­mennyi érintett fél számára elfogadható módon lehet meg­oldani. Közvéleményünk figyelem­mel kíséri az Afrika déli ré­szén zajló eseményeket. Ha­zánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársaság, valamint az Angolai Népi Köztársaság kor­mányának a népi hatalom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szo­lidaritását a fajüldöző politika ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztársa­ság ellen egyre nagyobb mé­reteket öltő agressziós cselek­ményeket, amelyeket a reak­ciós rendszerek, az ellenforra­dalmi erők az Egyesült Álla­mok közreműködésével hajta­nak végre. Támogatja a Ni­caraguái Köztársaság igazsá­gos harcát és a térség békéjé­ben érdekelt minden erőnek a közép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irá­nyuló erőfeszítéseit, kezdemé­nyezéseit. 6. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a ta­lálkozókat és megbeszéléseket, amelyeket pártunk az inter­nacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szelle­mében a tőkés és a fejlődő vi­lág országaiban tevékenykedő kommunista pártokkal folyta­tott. A közös törekvések megva­lósítását és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatása, pártunk ' képvise­lőinek részvétele az Osztrák Kommunista Párt, a Luxem­burgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresszusán, valamint dele­gációnk megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kommunista Párt ve­zetőivel. Kapcsolataink további elmé­lyítését szolgálta pártküldött­ségeink látogatása Nicaraguá­ban, valamint Bissau-Guinea és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bi­zottsága delegációjának ha­zánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, bizton­ság, a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdítá­sához járultak hozzá pártunk küldöttségeinek tárgyalásai a Finn Szociáldemokrata Párt, a Finn Centrumpárt, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói In­tézményes Forradalmi Párt képviselőivel, valamint a Né­met Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Munkás­párt delegációjával hazánk­ban folytatott megbeszélések. Kádár János fogadta Andrej Gromikót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Andrej Gromi­kót, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettesét, a Szovjetunió kül­ügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást a két párt te­vékenységéről és soron levő feladatairól, véleményt, cse­réltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés elmélyítésének fő irányairól. A találkozón jelert volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Várkonyi Péter külügy­miniszter, Rajnai Sándor ha­zánk szovjetunióbeli nagykö­vete, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Andrej Gromiko a nap fo­lyamán megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét a Hősök terén. A szovjet diplo­mácia vezetője ugyancsak ko­szorút helyezett, el a Szabad­ság téri szovjet hősi emlék­műnél. (MTI) Műszaki aktívaértekezlet Salgótarjánban A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Nógrád megyei Szer­vezete, az Energiagazdálkodá­si Tudományos Egyesület, va­lamint a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezte nagy érdek­lődéssel kísért műszaki aktíva­értekezletet tartott az energia- gazdálkodásről tegnap dél­előtt a megyeszékhelyen. A műszaki aktíván megje­lent ipari vállalatvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket és energetikusokat dr. Kecs­keméti Sándor, az ETE me­gyei vezetőségi tagja üdvözöl­te. Köszöntötte Ozsvárt Józse­fet, a megyei pártbizottság tit­kárát és dr. Czipper Gyula ipariminiszter-helyettest. Az üdvözlő szavakat köve­tően Ozsvárt József bevezető­jében áttekintést adott a me­gye energiahelyzetéről, gaz­dálkodásáról és az ezzel kap­csolatos gondokról. Hangsú­lyozta, hogy a szakemberek nem e.oször találkoznak e té­makörben, hiszen a termelés hatékonyságá­nak egyik alapvető ténye­zője lett és lesz a jövőben is az energiagazdálkodás­sal való foglalkozás. A megyei pártbizottság, a párt- és állami szervek ki­emelt figyelmet fordítanak er­re a kérdésre, felkarolják és terjsztik az energiagazdálko­dás feladataiból adódó hasz­nos módszereket és jó tapasz­talatokat. Az energiagazdálkodás sok­oldalúan megfogalmazó kor­mányprogram végrehajtása megyénkben jól halad, ami­hez a vállalati és termelőszö­vetkezeti törekvéseken túl tár­sadalmi alapon nagy segítsé­get adnak a tudományos egyesületek. Dr. Czipper Gyula iparimi- niszter-helyettes előadásában az energiagazdálkodási kor­mányprogram helyzetéről és az abból adódó feladatokról szólt. A kormányprogram fő célkitűzéseire utalva és szám­adatokkal bizonyítva elmond­ta, hogy lényegében sikerült az energiafelhasználás koráb­bi dinamikus növekedését az utóbbi három esztendőben mérsékelni, s ezen belül az olaj részarányát csökkenteni. Az eredményre jellemző, hogy már 1983-ban olyan mértékű megtakarí­tást értünk el, az energia­felhasználásban, ami meg­haladja az eredeti célki­tűzést, amit csak 1985-ben kíván­tunk elérni. Elemzőén azon­ban rámutatott arra, hogy nem lehet ezt csupán a kor­mányprogram kifogástalan végrehajtásának tulajdonítani, mert szerepet játszik ebben az ipari termelés korábbinál ki­sebb mértékű fejlődése is. Áttekintést adott az ener­giagazdálkodási akcióprogram végrehajtásának részleteiről. E szerint az eddigi eredmények nagy többsége a szervezési in­tézkedésekkel elérhető megta­karításokhoz sorolható. Jelen­tős a szerepe az energiaracio­nalizálási beruházásoknak is. Az elmúlt három évben a vál­lalatok és a szövetkezetek csaknem 2400 pályázatot nyúj­tottak be, amiből mintegy 1250 pályázatot fogadtak el. Mintegy 400 pályázatot most vizsgálnak a további haszno­sítás érdekében. Biztatóak az eredmények az energotechnológiai korszerű­sítésekben, valamint a kom­munális energiafelhasználási területeken. Megjegyezte, hogy e területen Nógrád megye a jobb megyék közé tartozik. Jelentős törekvések tapasztal­hatók a hazai energiaforrások bővítésére, a geotermikus energia hasznosítása, a barna­széntermelés fokozása, illetve a biomassza-hasznosítási program sikere érdekében. Szólt a gyártmány és gyár­tásfejlesztési akciókról, így például a szilárd tüzelőanya­gú berendezések fejlesztésé­ről, amiben megyénk is érde­kelt. A problémák és gondok kö­zött említette, hogy az ener­giaracionalizálási pályázatok szerkezete erősen eltolódott az energiacsere irányába és ke­vés az olyan pályázat, amely abszolút energiamegtakarítás­sal jár. Az idei tapasztalatok alapján pedig a jövőben ked­vezőbb körülményeket kell te­remteni az ösztönzésekkel a villamosenergia-megtakarítás érdekében. Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese igen ér­dekes referátumot tartott a megye mezőgazdaságá­ban folyó energiagazdál­kodásról. Dr. Varga Ist­ván, az Országos Energia­gazdálkodási Hivatal osztály- vezetője érzékletesen foglalta össze, hogy az energetikusi szervezet milyen célokat szol­gál és milyen feladatokat tölt be az energiagazdálkodásban. Szólt az energetikusok jo­gairól és kötelességeiről, s a témakörhöz kapcsolódó rendeletekről. A tanácskozáson időhiány miatt már nem nyílt mód a várhatóan hasznos eszmecse­rére. Ezért a részvevők egyet­értésével találkozott, hogy a Nógrádi Fórum következő száma foglalkozzon, e téma­körrel. P. A. II. A Központi Bizottság átte­kintette gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejleszté­sének feladatait. 1. A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta ér­vényes gazdaságirányítási rendszer a gyakorlatban mű­ködőképesnek, eredményesnek bizonyult. Elősegítette a nép­gazdaság gyarapodását, az or­szág előrehaladását, népünk életszínvonalának, életkörül­ményeinek javítását, a szocia­lista társadalom építését. Fej­lődtek a szocialista termelési (Folytatás a 2. oldalon) l

Next

/
Oldalképek
Tartalom