Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
A jugoszláviai magyar irodalom A jugoszláviai magyar irodalomnak áldozatos küzdelmekben kellett létrehoznia a maga intézményeit a két világháború . között. Ezeket az intézményeket — a folyóiratokat, a könyvkiadási lehetőségeket — tönkretette és szétzilálta a háború: 1945 tavaszán szinte a semmiből kellett ismét íelépíteni a szellemi élet otthonait. Ebben a munkában lóként a harmincas évek neves íróegyéniségei jeleskedtek, a többi között Herceg János, Szirmai Károly, Majtényi Mihály, Gál László és lóként Sinkó Ervin, akinek mint írónak, irodalomtörténésznek és a vajdasági fiatal írók nevelőjének óriási szerepe volt a nemzetiségi kulturális élet szervezésében. Az újjászülető jugoszláviai magyar irodalom Újvidéken és részben Szabadkán építette ki szellemi központjait. Hatékony szervezője a Híd című folyóirat, amely a két világháború között a vajdasági magyar kommunista értelmiség orgánuma volt s a fel- szabadulás után minden szellemi érték átfogására törekedett. Munkáját az 1965-ben alapított Űj Symposion, a fiatal írók folyóirata, illetve, az 1971-ben indult Üzenet című szabadkai folyóirat egészíti ki. Nagy szerepet vállal az újvidéki Fórum könyvkiadó és az ugyancsak Újvidéken — az egyetem keretében — dolgozó Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete' amely 1969-től kezdve Tudományos Közlemények címen ad közre nyelvészeti, irodalomtörténeti és néprajzi kérdésekkel foglalkozó folyóiratot'. Melletük Újvidéken és Szabadkán magyar színházi társulat működik, gazdag műsorral jelentkezik az újvidéki magyar rádió és televízió is. A vajdasági magyar irodalom élete némiképp másként alakult, mint a többi magyar nemzetiségi irodalomé vagy éppen a magyarországié. A jugoszláv művelődéspolitikában az ötvenes évektől fogva már nem érvényesültek azok a dogmatikus nézetek, amelyek a „személyi kultusz” korában olyan torzító hatást gyakoroltak a szocialista országok irodalmára. A vajdasági magyar irodalom ilyen módon nyitottabbá vált, köny- nyebben tudta magába íogadi ni a világirodalmi hatásokat, és fogékonyabb lett az újító törekvések iránt. Ezeknek az újításoknak, kivált az avant- garde irodalomfelfogásának, igen nagy szerepük volt a vajdasági magyar költészetben, többek között Ács Károly, Zákány Antal és Pap József munkásságában. Mellettük Fehér Ferenc lírája inkább a népi hagyományok folytatójának mutatkozott. A prózairodalom a két világháború között már kitaposott úton haladt, midőn — elsősorban Herceg János, Majtényi Mihály és Németh István műveiben — képet adott a jugoszláviai magyarság változó életéről. Burány Nándor Összeroppanás című regénye a háború utolsó esztendejének súlyos tapasztalatait idézte fel. Modernebb törekvéseket képviseltek Szirmai Károly látomásos elbeszélései, például A csend víziói című kötetben, illetve Major Nándor példázatos értelmű, intellektuális regényei, így a Büntetés, és a Hullámok. Ugyancsak a példázatosság kapott szerepet Deák Ferenc abszurd elemeket is tartalmazó színdarabjaiban. A vajdasági magyar irodalom — az Űj Symposion körül gyülekező fiatalabb írók munkájának következtében — a hatvanas években került igazán az avantgarde áramlatok vonzásába. 1964-ben Sinkó Ervin bevezetésével jelent meg a Kontrapunkt című antológia, amely először adott átfogó képet a fiatalok törekvéseiről. Tolnai Ottó. Domonkos István, Fehér Kálmán. Tóth Ferenc és Ladik Katalin költészete valósággal felforgatta a jugoszláviai magyar líra addigi normáit, törvényeit. A nonkonformista közéleti magatartás és az állandóan megújuló nyelvi, formai kísérletezés fontosságát emelte ki. A vajdasági magyar irodalomban a szürrealizmus, a dadaizmus öröksége, illetve az újabban fellépő neoavantgarde jellegű gesztusköltészet, a szövegkon- strukció, sőt az irodalom és a képzőművészet határterületén elhelyezkedő vizuális költészet kapott nagy szerepet. Az Új Symposion elbeszélői ugyancsak újításokra törekedtek, s például Tolnai Ottó Rovarház című „regénye” merészen elutasította a hagyományos, epikai alakítás minden fontos követelményét: a cselekményt, az alak- és környezetrajzot. Ezzel együtt is a születő művek többsége inkább a sok nemzetiségű vajdasági társadalom múltjának és jelenének ábrázolására törekedett. Ilyenek voltak Gion Nándor Testvérem, Joáb és Virágos katona, Végei László Egy makró emlékiratai és Domonkos István A kitömött madár című regényei. Varga Zoltán regényei — például Életveszély című munkája — fantasztikus és mitologikus elemeket szőttek az ábrázolásba. A fiatal Balázs Attila Cuniculus című műve avantgardista ötletekkel mutatta be az ifjú nemzedék közérzetét. A jugoszláviai magyar , irodalmi életben igen komoly eredményeket ért el az irodalomtörténet-írás általában a tudományos és elméleti irodalom. A legnagyobb munkát Bori Imre, az újvidéki egyetem tanára végezte, aki számos monográfia és nagyobb tanulmány mellett megírta a jugoszláviai magyar irodalom történetét is. Mellette Szeli István. JVhász Géza, Dér Zoltán, Bányai János és Bosnyák István a jelentősebb irodalomtudósok és kritikusok. Pomogáts Béla Cs. Nagy István: Kéttételes 3. Luther i. Túl a pápa s Luther-párton csak irigylem: Luther Márton! Légy legalább reform-bátor, ha több vagy, mint reformátor! 2. Egyenlet Döntetlenre játék mögül árnyát veti vereség, döntetlen hév döntetlenhez egyenletnek nem elég. Mózes Lajos: RAGTIME A napi munka után, ha megtérünk ideiglenesnek szánt, de a környék albérleteihez képest még mindig olcsónak számító szállásunkra, rakjunk fel pár könnyű darabot. Választhatunk a „Juharfalevél” és a „Különc” között. Áradjon- a zongora hangja, csörömpöljön, pattogjon, kanyarogjon, legyen kitartó, mint a hullámverés, lebegjen, mint porszem a napfényben, töltse ki a nehezen múló időt. Idézzen fel vadnyugati ivót, kemény ök- lű fickók tanyáját, vagy füstös-tükrös belvárosi lebújt, ahol minden arc krimihöst idéz. Legyen szenvtelenül érzelmes. Sokatmondóan szófukar. Férfias. Vegyük tekintetbe, rengeteg időnk van. Kártyázzunk egyet az emeletes vaságyak fedezékében. Huszonegyez- zünk, ultizzunk, spanszeroz- zunk. Zsírozhatunk is, bal hangulatilag a póker a legmegfelelőbb. Illik a regtájin- hoz. Ne nyerjük el egymás pénzét, de gondoljunk rá, milyen lehet az. Takarjuk a lapokat, mintha egész vagyonok sorsa dőlne el. Csapjuk a lapokat keményen! Vagy lökjük oda a győztes unott mosolyával. Aztán vessük be a bunkót. Ha szőrösre sikeredett, illus7tráliuk megfelelő kéz- és csípőmozdulatokkal Gratuláljunk es cukkolod- junk. Adjuk meg mindenkinek. ami jár neki. Állapítsuk meg, ma különösen nehezen múlik az idő Még sok időnk van. Készítsünk addig ikonosztázt nehéz pénzen szerzett szexújságok- bol. Vilagbajnokcsípők, hátak, mellek és fenekek ingerlő montázsát. Keressünk hosszán egy igazán nekünk szóló, személyes mosolyt. Egy pont olyan tekintetet. Ne csüggedjünk, ha fejre jó, de alakra nem, és akkor sem, ha alakra jó, de fejre nem. Vágjuk össze és rajzszögezzük a falra. Talán nem szedi le a gondnok, amíg munkában vagyunk. Tudjuk, hogy nincs joga rá, de meg szokta tenni. „A dekorálás szigorúan tilos!” Díszítsük körül a tiltó feliratot. Legyünk bátrak. Sok munkásszálló van, és rengeteg szoba. Ahány munkásszálló, annyi gondnok. Tehát mi többségben vagyunk. Gondoljunk az erőnlétre. Főzzünk vacsorát a közös konyhában. Pirítsunk hagymát, üssünk hozzá tojást, vágjunk vastag szelet kenyeret. Közben meséljünk hallomásból ismert, különös nevű ételekről. Esetleg parasztlakodalmakról. ahol két disznó, száz csirke és ötven láda sör fogyott, nem beszélve a süteményekről, tortákról és a töményről Közben együk meg, amit főztünk, egyenesen a lábosból. Mosogassuk el. Ne felejtsük kint, mert akkor soha nem látjuk többé. Még van időnk, de már kevesebb. Moshatunk is, van szennyesünk éppen elég. Teregessük ki aprólékos gonddal. Közben becsülgessük, milyen lesz a mai esti felhozatal. Erősítsük meg egymást arról, hogy nekik is fontos, ők is erről beszélgetnek. Bár lehetséges, hogy ők már túl vannak a teregetésen, sőt már a fésülködésen is. Talán nekik nem úgy fontos. Kételyeinket palástoljuk gömbölyű történetekkel, ifinél gömbölyűbb, annál nagyobb sikere lehet. Borotválkozzunk, és fürkésszünk pattanások után. Kövessük a felgyorsult időt. Pucoljunk cipőt, válogassunk trikók , között, vasaljunk nadrágot, keféljünk zakót. Sürögjünk, forogjunk, próbáljunk. Fésülködjünk. Csináljunk afrohajat, bubifrizurát, lezser sörényt, borotvahajvá- gást. Szerkesszük meg mai álarcunkat. Kevés az idő. Szürkül odakint a táj. Lehet, hogy már késésben vagyunk. Egyre több nevetés, ajtócsapkodás, lökdösődés és cuk- kolódás közben állapítsuk meg, ma tényleg jól nézünk ki, ma tényleg sikerünk lehet. Bánjuk meg, hogy kártyázással, vacsorafőzéssel töl90 &ve született Derkovits Gyula Portré Derkovits Gyula életműve a magyar szocialista képzőművészet máig élő, elevenen ható öröksége. A magyar szocialista realista művészet úttörője most lenné 90 éves. 1894. április 13-án született Szombathelyen. Apja 16 éves korában sz.erződéssel magához vette asztalosinasnak. Az inasévek után segédként dolgozott, közben szüntelenül rajzolt, festett. Vonzódott a tárgyakhoz, színekhez, hangulatokhoz. Alkotói tevékenysége körülbelül 1918-as és 1919-es években kezdődik, de csak a 20-as évek köz.epén érik művésszé. Munkássága három korszakra bontható: mitologikusra, expresszionistára és realistára. A lényeges eltérések ellenére is ez a három periódus szerves egységet alkotott művészetében. Derkovits festészetére sorsdöntő hatású volt az 1919-es forradalom. Az ellenforradalmi terror elől 1923-ban Bécs- be emigrált, csak 1926-ban tért vissza Magyarországra. Ebben az időszakban készült a Dózsa fametszetsorozat, amellyel megteremtette a modern magyar fametszés műKaszafenő paraszt vészeiét. Az 1930—34-es esztendőkben a gazdasági válság, az erőteljes fasizálódás tragikus élményei, értékrendszerét, világképét tovább fortöttük el a drága időt. Kapkodjunk és kiabáljunk. Csináljunk zűrzavart. Csűfolódjunk azokkal a kis- hitűekkel, akik pizsamát készítenek elő, vagy a tévészoba felé óvakodnak. Ajánljunk kárörvendő mosollyal kamaszkorból ismert módszereket, esetleg közös megoldási kísérleteket. Térjünk ki a felénk hajított papucs, cipő elől. Mutassunk ujjal a könyvespolcon felhalmozót! szakirodalomra, és a falon díszelgő montázsra. Engedélyezzük a kettő együttes használatát. Mégegyszer, alaposan tekintsünk a tükörbe. Szemléljük meg ugyanazt profilból is. Cseréljünk lemezt. A ragtime helyett rifmusos rockzenét, vagy andalító slágereket. Besötétedett. Karádi Katalin is megfelel. Gyülekezzünk a folyosón. Várjunk egymásra. Cigarettázzunk, zsebrevágott kézzel, a falnak dőlve Kiabáljunk, hogy nem várunk senkire sem. Minden perc érték. Minden percnek külön jelentése van. Robogjunk le a lépcsőn. Sarkunkkal verjünk ki gyors ütemet. Folyamatos robajjal közeledjünk a kapu felé. Ne köszönjünk az ott ácsorgó, savanyú képű rendészeknek. Várjuk be egymást. Tóduljunk ki az utcára. Teljesen besötétedett. Láthatjuk. a szomszédos női szálló neonfényes bejárata előtt már állnak, érkeznek, nyüzsögnek a lányok. málták, megerősítették a szocialista elkötelezettségét. Művészetét mindvégig társadalomközpontúság, forradalmi agitativitás jellemezte. MindA londoni ©Id Bond utcában levő papírboltba bemegy egy elegánsan öltözött férfi. — Szeretnék egy levélpapírkészletet vásárolni, a legjobb minőségűből — lép oda egy eladóhoz. — Es milyen színűt parancsol? — Rózsaszínűt. — Milyen illatút? — Ö, önöknek illatosított papírjuk is van? — Lépést tartunk a korral, uram. — Nagyszerű. Legyen ibolyaillatú. — Nos, akkor tessék parancsolni ebből a japán készletből. — Mutassa csak, kérem. Igen, szép, de túlságosan nagy, a papír pedig vastag. — Akkor azt tanácsolom, vegyen selyempapírt. — Az nem jó, összefolyik rajta a tinta. — frion írógépen össze 39 évet élt szegénységben, nyomorban, de meg nem alkuvó, kétértelműséget nem Ismerő festészete megmaradt az utókornak. — Nem tehetem. Személyes jellegű levelet kézírással Illik írni. A beszélgetésbe ekkor bekapcsolódik egy idősebb eladd is: — Valami panasza van, uram? Miben segíthetek? — Nézze, uram, galambpostával szoktam küldeni a leveleimet. Éppen ezért fontos, hogy a papír vékony legyen, a boríték pedig kisméretű, — Ó, istenem! — kiált fel az idősebb eladó. — Adhatok önnek egy okos tanácsot, hogyan oldja meg ezt a problémát. Keresztezze a postagalambját egy papagájjal. — És miért? — Az Ivadékuk örökli majd a galambtól a tájékozódóképességet és a gyorsaságot, a papagájtól pedig azt a képességet, hogy élőszóban mondja el a leveleinek a tartalmát. (lnhász László fordítása) NÓGRAD — 1984. április 14., szombat — esik — Arnold Bennet: Okos tanács »