Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság Jogtalan elbocsátás Patak vagy szemétdomb? A munkáltató kötelességeiről hangzott el fontos állás- foglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet gépkocsivezetőjét üzemanyag-túlfogyasztás miatt fegyelmi büntetésül előbb kétezer forint kártérítés kifizetésére kötelezték, majd néhány nap múlva elbocsátották. Terhére rótták, hogy munkáját az utasítás ellenére két napon át nem végezte el, a gondjára bízott autót a műhelybe motorcserére nem vitte be, majd többszöri felszólításra sem adta ót váltótársának. A sofőr vétlenségét hangoztatta, és a büntetés mérsékléséért előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mind a kártérítésre, mind az elbocsátásra vonatkozó fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. A döntés indoklása szerint a bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy műszaki hibája miatt a kocsi túl sok üzemanyagot fogyasztott. A sofőr menetlevélen jelentette: „A motor eszi az olajat, nincs benne erő, sokat fogyaszt.” Kérése ellenére nem végeztek fogyasztásmérést. holott ezt a motor elhasználtsága és cseréjének szükségessége indokolttá tette. Ezen túlmenően az őszi munkálatok miatt az autót a hiba bejelentése után több mint két hétig nem vonták ki a forgalomból, hanem üzemben tartotték. Ez azonbnn nem róható a sofőr terhére, tehát gondatlan károkozást nem követett el. — A tsz alaptalanul állítja, hogy dolgozója két napig nem vett részt a munkában, mert bebizonyosodott, hogy az egyiken tizenhat órát dolgozott, a másikon pedig utasításra motorcserére a kocsit a műhelybe vitte, ott azonban a javítás előfeltételeként szükséges lemosást vízhiány miatt nem tudták elvégezni. Tehát a csere elmaradásáért a sofőr nem vonható felelősségre, mert a munka feltételeinek biztosítása, megszervezése a munkáltató feladata. Ha pedig ezt nem teljesíti, mulasztásának következkez- ményeit nem háríthatja át dolgozójára. — Ugyancsak nem hibáztatható a gépkocsivezető, amiért a szállitásvezető utasításának, hogy a kocsit saját költségén töltse fel üzemanyaggal, nem tett eleget, és az autót késve adta át váltótársának. Az illetőt nem találta otthon és amikor előkerült, csak te-> li tankkal volt hajlandó az autót átvenni, neki pedig a íeltöltésre nem volt pénze. A munkáltatónak a gazdálkodással kapcsolatos valameny- nyi költséget viselnie kell. Ebben az esetben a kocsi üzemben tartásához szükséges kiadásokat — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. Ennek viselését még átmenetileg sem háríthatja dolgozójára. Tehát nem adhattak olyan utasítást, hogy a tankot saját költségén töltesse fel üzemanyaggal. Mindezekből következik: az elbocsátott ember az autó átadásánál nem sértette meg munkaköri kötelezettségét és fegyelmi felelősségre vonása alaptalan volt. Hajdú Endre „Telefondoktor" Besztercebányán Besztercebánya (Banská Besztercebánya 70 ezer lako- Bv ica) lakosainak elég, ha sából 30 ezren hívták fel a telefonon feltárcsázzák a 118-as telefonszámot. Nemrég 118-as számot, s a nap bár- körkérdéssel kutatták, hogy mely órájában meghallgat- mely rétegekből került ki az hatják a magnetofonszalagra érdeklődők többsége. A vá- rögzített orvosi tanácsot. lasz: a 40 éven felüli lakosok, A szlovák „telefondoktor” és a nők tárcsáznak a leg- nagy figyelmet fordít a gyér- gyakrabban. A legtöbben a mekek és a fiatalok egészsé- magas vérnyomás, az idősek gére. Külön szólt már a életrendje, a mértéktelen do- diabetikus, a reumás, az ászt- hányzás és az alkoholfogyasz- más és az epebetegek tudni- tás problémáira voltak kíván- valóiról. csiak, mégpedig főleg az esti Az adás első öt hónapjában órákban. Dívány, fotel, gépkocsimotor, sárhányó, gumiabroncs, szerves trágya... Többek közt ezektől tisztították meg most véget ért munkájukban a salgótarjáni városgazdálkodási üzem emberei a Tarján-pata- kot. A meder 750 méteres szakaszát csaknem egymillió forintos költséggel takarították ki. E szakasz a tóstrandtól körülbelül a Beszterce-te- lep alsó végéig húzódik. Egy lakótelep mellett, majd magánházak kertjei alatt csörgedezik a víz. Pontosabban: a lé. Mert — mint a városgazdálkodási üzemnél mondják — „úgy néz ki, hogy az ott lakók a patakot szemétdombnak tekintik.” Tizennyolc ember és egy dömper egy hónapos munkája most rendet teremtett. De — miként a városgazdálkodásiak jósolják — „két év múlva a patak megint tarthatatlanul szutykos lesz.” Pár nappal a tisztítás után a beszterce-telepi patakhídon átlépve csöveket, dobozokat, neylonszatyor-maradványokat vehet észre a vízre pillantó. Lehet, hogy az üzemiek kétéves jóslata derülátó volt? — m — Védőoltáson voltunk- kj auMMiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimmiiihimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiihriiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimimiiiiiiiimiiiiiiiiititii Ő rzöm emlékezetemben az évekkel ezelőtti szerkesztőségi vitát: miként húzzuk össze magunkat. A maratoni és parázs hangulatú értekezlet az átmeneti lapterjedelem-csökkentés következménye volt, a szűkebbre szabott feltételekhez kellett igazítani a munkát. A kényszerű helyzetben az egyik indítvány drasztikusan megkurtította volna az apróhirdetések helyét, s ekkor felállt a nagy tapasztala- tú, idős szerkesztő: tiltakozott áttervezett csökkentés miatt. 'Nem kieső bevételekkel érvelt, mondandója egészen más szemléletben fogant. Eszerint az apróhirdetés kell, mert az a kornak az egyik sokat sejtető tükre. Mindig is az volt. A hirdetési oldalak legalább olyan értékű kordokumentumok, mint a mesteri módon megírt tudósítások. Az „apróban” ott van a valóság minden rezdülése, a néhány soros közlemények emberi vágyakról, sorsokról, igényekről és lehetőségekről tudósítanak. S a konkrét „adok” és „veszek” mellett megérezteti az apró a kor szellemét, szokásait is. A változó szokásokat is. Az egykori értekezlet akkor jut eszembe, amikor régen látott futó ismerősömmel találkozom. Helyét kereső ifjú az illető, próbálkozott már sok mindennel, legutóbb egy szerződéses üzlet mosogatója, pincemestere, mindenese volt. ..Régi ügy. abbahanytam.” Kisvártatva fülig szalad a szája és beavat legutóbbi vállalkozása titkába. .,Gondoltam, kellene valami szokatA valóság apróban lant csinálni. Ezzel a szöveggel, hogy »fiatalember éjszakai elfoglaltságot keres«”, feladtam egy apróhirdetést. Nem mondom, hogy összetörték magukat a kuncsaftok, de érkezett egy pár válasz. A jelige alapján némelyikkel üzenetet váltottam, s az egyik jelentkezővel — kikötve az ismertetőjelet — randevút hoztunk össze az egyik presz- szóban. Azt hittem, hogy a meglepetéstől rámszakad a betonfödém. A találkán ugyanis egy lxázunkbeli diplomás, komoly beosztású úr idősödő és ráérős felesége várt rám.” „Fiatalember éjszakai elfoglaltságot keres” — négy szó egy kurta apróhirdetés. Mégis, mennyi mindent jelent. Egyáltalán, hogy felvesznek manapság ilyen kétértelmű hirdetést. De benne van ebben az is, hogy akad ifjú ember, akiben van hajlam efféle „vállalkozásra.” A vállalkozó másik félről nem is beszélve. kétértelműségnél maradva, áttanulmányoztam egyetlen nap apróhirdetésének egyetlen rovatát. Azonnal szembetűnt, hogy a korszellem megengedte vállalkozás mennyire épít a ,.társadalmi problémákra”. Az újságok tele vannak a magányosok gondjaival, magányosok klubjai alakulnak, hovatovább úgy tűnik, hogy az élet csupa magányosság. S erre harapnak a vállalkozók is. A házassági hirdetések közé tördelve egyetlen napon például tíz olyan társulás közleménye olvasható, amely a magányosság feloldásával próbálja a kenyerét (kalácsái?) megkeresni. Mindenesetre, egysíkúsággal rosszindulatúan sem lehet megvádolni ezeket a gmk-kat. Az Aphrodité társkereső például „hölgyeknek díjtalan”, a konkurrens Duna-kanyar társkereső pedig éppen ellenkezőleg, „férfiaknak ingyen” kínálja rendezvényeit és programjait. Van egy titokzatos levelező- társkereső szolgálat, aztán egy rossz versike apróba tördelve: „Nincs többé gondja, magányát feloldja Heuréka társkereső.” A Fortuna társkeresés mellett rendezvényeket is szolgáltat, a Sansz díjtalanul küld tájékoztatót, a Reménysugár kulturált szórakozást ígér. E z igen, gondolom, hogy tolonganak az üzletfelek. Ha másért nem, hát végignézni a színes videokazettákat. Erről (is) vallanak tehát az 1984. évi hirdetések. Ez a mai valóság egy vékonyka, de igen sokat sejtető szelete. S, hogy az egymás sarkára hágó gmk-k áldásos működése nyomán egymás nyakába borul majd az a sok-sok magányos ember? Ki tudhatja... Annyi azonban bizonyos, hogy szépen eléldegélnek a vállalkozók — a magányosokból. Kelemen Gábor Munkájára mindig lehet Az örökké lelkesítő, újabb ötleteken gondolkodó klubtitkár munkájának köszönhető, hogy Mátraverebélyben olyan MHSZ modellezőklub működik, melynek eredményei a megye határát is túlszárnyalják. A klubnak a vezetője Lu- dányi István, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója. Harmincnyolc éves, szakmája esztergályos és a Mező Imre Szocialista Brigád vezetője. A renülőmodellezéssel 1954 óta foglalkozik. A modellezés iránti érdeklődését Várj assy László és Gortva Sándor tanár ébresztette fel, mely a mai napig is tart. Mint szocialista brigádvezető és klubtitkár állandóan fejleszti mind szakmai, mind politikai ismereteit. 1978-ban öthónapos pártiskolát végzett. Azóta technikusi minősítést szerzett. Jelenleg a marxista—leninista egyetem másodéves hallgatója. A munkájáról nagy szeretettel szól. A közéleti ember ottj áriunkkor éppen a klubban levő fiataloknak arról beszélt, hogy ebben az évben ünnepeljük a magyar repülőmodellezés megalakulásának 75. évfordulóját. Ecsetelte azt a hosszú utat, amit a kezdeti nehézségektől a mai sikerekig megtett a modellezés. Büszkén mondta, hogy modellezősportunk a világ élvonalába került. Az Európa- és világ- bajnokságokon jegyzik sportolóink teljesítményét. A megemlékezés mellett a feladatok megbeszélésére is időt szakít. A fiatalok szíveszámítani Ludányi István sen kérnek tőle tanácsot, olyan szeretettel veszik körű mint az iskolában ő tette annak idején. Most is — mint mindig — sok munka van a klubban, készülnek a tavaszi versenyekre. Építik az új gépeket. Szorgalmasan dolgoznak a fiatalok, akik közül is kiemelkedik a négy első osztályú sportoló. Beszélgetés közben versenyekről esett szó. Nevetve meséli, hogy Ludány- halásziban (a megye egyik legjobb repítési területe) nemegyszer öt kilométernél is többet kellett szaladni a gép után, vagy egy-két gép „határsértést” követett el, és csak több nap múlva került vissza Csehszlovákiából. Szóba kerül több neves verseny, melyen irányítása alatt részt vettek. 1976-tól vezeti a modellezőklubot. Ilyen minősítésben szoros kapcsolatot tart fenn a helyi általános iskolával, a kisterenyei nevelőotthonnal. Az úttörőknek előadásokat, bemutatókat tartanak. Szívesen beszél azokról a fiatalokról, akik az irányítása alatt értek el sikereket. Kiemelkedő eredményt ért el 1977-ben Nagy Gábor, aki országos bajnokságot nyert. Bottyán Gábor 1979-ben megépítette a Brandenburg típusú repülőgép kicsinyített mását. E repülőgéppel utazott Szamuely Tibor 1919-ben Ki- jevbe. A modellt ma a Nógrádi Sándor Múzeumban őrzik. A lelkesedés, ahogyan a modellezésről beszélt, a családjára is átragadt. Felesége versenybíró, kislánya, Tímea is rendszeresen modellezik. Reméli, hogy a kisebb gyermeke is megszereti a gépek építését. A klubtitkár eredményes munkája elismerésekém mind munkahelyén. mind az MHSZ-nél több jutalomban, kitüntetésben részesült. Elnyerte a Vállalat kiváló dolgozója címet. Birtokosa az MHSZ Kiváló munkáért érem mindhárom fokozatának, Honvédelmi érdeméremnek és az elmúlt évben kapta meg a Haza szolgálatáért érem bronz fokozatát. A látottak és • a hal'mtak alapján Ludányi István '-’nb- titkár nem érdemtelenül kapta a szép elismeréseket. Szűkös lehetőségek — bontakozó eredmények Eseményekben gazdag évet zárt a salgótarjáni könnyűbúvárklub. Megyeházy Lajos klubelnök irányításával számvetést tartottak, melyen értékelték az 1983-ban végzett munkát. Megállapították, hogy a klub korábban a képzési feladatok teljesítése mellett sportban eredményeket nem ért el. A klubban is mintegy 12 fő volt, aki aktivizálta magát, a többiek „papíron” dolgoztak. Az 1983- ban átalakított klubtanácsnak első feladata volt a szétzilált sorokat rendezni, ezért megkerestek minden aktivistát, akikkel a feladatokat egyeztették. Az elmúlt év áprilisában a klub elé reális feladatokat tűztek. Az agitációs és propagandamunka minden eszközével el kívánták érni, hogy a képzési munka maradéktalan teljesítése mellett a mozgalmi élet fellendüljön, a versenysportban némi eredményeket érjenek el. A Babják János által vezetett klub célkitűzései valósnak bizonyultak. Az új vezetés felvette a kapcsolatot az észak-magyarországi regionális vízművel, az STC úszó- szakosztályával, a kohászati üzemek Petőfi Sándor MHSZ szocialista brigádjával, valamint a balassagyarmati köny- nyűbúvárklubbal. Néphadseregünk egyik alakulata segítséget nyújtott az oktatók és segédoktatók felkészítésében. Megjegyzendő, hogy olyan lelkes aktivisták kapStart csolódtak be a munkába, mint Berkes Mária, Csatlós Csaba, Kovács Árpád és Kovács József. Kasuba József Balassagyarmatról járt Salgótarjánba foglalkozásokat tartani. A klub több jelentősebb versenyen vett részt. Többek között a Rába Kupán és a vidékbajnokságon. Tájékozódási búvárúszásban 26 versenyző közül Virág István 15., Jánosi Iván 19., Kovács József a 20. helyen végzett. Uszonyos versenyeken a serdülőversenyzők is eredményeket értek el. Komáromban Balogh Géza az 50 méteres búvárúszásban a 3., 200 méteres úszásban az 5. helyezést érte el, a 4x100 méteres váltócsapat szintén az 5. helyen végzett. A Mályi- tónál megrendezett könnyűbúvár összetett honvédelmi •’ bajnokságon, ahol a balassagyarmati klubbal közös csapatot indítottak, az ifjúsági • csapatversenyben a kilencedik helyet szerezték meg. Az elért eredmények Csatlós Csaba és Virág István edzők munkáját dicsérik. Az elmúlt évben végzett eredményes munkáért négyen részesültek jutalomban. Az együttműködés javulását igazolta az is, hogy az ÉRV képviselője segíti a tájékozódási búvárúszáshoz a feltételek megteremtését a mihálygergei tározónál, valamint a tóstrandon. Felújítják a kapcsolatot a Petőfi Sándor Szocialista Brigáddal, mely jelentős segítséget nyújtott a klub eszközeinek karbantartásához. Az utánpótlás-nevelés érdekében a városi tanuszodával állandósítják az együttműködést. A klubtitkári beszámolókból kirajzolódott, hogy a mostoha viszonyok ellenére elért szerény eredményekkel sem kívánnak a „babérokon” pihenni. Az idén tovább szeretnék növelni az aktivisták számát. A szakmai és politikai oktatás színvonalának emelésére, a klubélet fellendítésére helyezik a hangsúlyt. A szolidaritás újabb jele Számtalanszor tanújeleit tapasztaljuk annak, hogy népünk segítséget nyújt különböző nemzeteknek. Támogatásból az MHSZ szervei is kiveszik részüket. Többek között 1982-ben csatlakoztunk a Magyar Béketanacs „Gyermekvárost Kambodzsának” felhívásához- amelynek célia volt enyhíteni a kambodzsai nép szenvedéseit és segítséget adni a háborús károk felszámolásához. Az elmúlt két évben a széles körű társadalmi összefogás eredményeként felépült a gyermek- város. Gépjárművezető-képző iskolánk dolgozói egynapi bérükkel járultak hozzá az építkezéshez. Most újabb jelét adták szolidaritásuknak. Az oktatók és a szerelők felajánlották, hogy gépjárművezetőképzésben részesítik a salgótar1 jáni 211. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben tanuló 6 kambodzsai fiatalt. Az oktatók munkaidőn túl társadalmi munkában végzik a képzést, míg a szerelők egy szombati napon teljes munkanapot tartanak. Köszönjük az MHSZ dolgozóinak a felajánlását, a fiataloknak pedig eredményes vizsgát kívánunk! NÓGRÁD - 1984. március 13., kedd 5
