Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

BIZALMI VÁLSÁG? Bizalom a kölcsönös erőfeszítések eredményében Nagyon fontos társadalmi kérdést vetett fel Tóth Ele­mér vitaindítójában, amikor a szülői ház és az iskola kap­csolatának valóban . meglévő ellentmondásait tárta az ol­vasók elé. Azoknak, akiknek ma hivatása, feladata a gyer­mekek nevelése, feltétlenül szükséges átgondolni azokat a tényezőket, amelyek az együtt­működést és ezzel együtt kö­zős célunkat, az eredményes nevelőmunkát nehezítik. Véleményem szerint azok az okok, amelyek egymással összefonódva, külön-külön is meglévő hatásaikat felerősít­ve vezetnek ma feszültséghez a szülők és az iskola között, az alábbiak: 1. A ma is érvényes neve­lési-oktatási dokumentumok bevezetésének időszakában az iskola a társadalmi érdeklő­dés középpontjába került. A széles körű társadalmi vita során érezhetővé vált az a bizonytalanság is, amely a pedagógusok körében is kí­sérte bizonyos tantárgyak re­formját. A gyakorló pedagó­gusok nem mindenben értet­tek egyet az elméleti szak­emberekkel, az új tananyag elsajátításához szükséges meg­felelő módszerek kialakítása is időt igényelt. A szülők egy része joggal érezte úgy, ép­pen a viták kapcsán. hogy bizonytalan kimenetelű peda­gógiai kísérlet alanyaivá vál­tak gyermekeik. A jelenlegi dokumentumok a kor elvárá­sainak megfelelően a koráb­binál nagyobb követelmény elé álh'tják a pedagógust és a gyermeket egyaránt. Ennek nem mindenki tud megfelel­ni . ám az előzmények isme­retében a gyermekek — gyak­ran csupán átmeneti kudarca — a szülőknek az iskola irán­ti bizalmatlanságát növelte. 2. A demográfiai helyzet következtében lényegesen meg­nőtt az iskolák, osztályok lét­száma. Az új nevelési-okta­tási dokumentumok — énpen a követelményszint emelke­dése miatt — olyan új mód­szerek bevezetését követelik meg, amelyben az egyéni bá­násmód elve jobban érvénye­sül. A jelenlegi, gyakran a maximálishoz közelítő osz­tálylétszámok esetében a pe­dagógusok ezt a feladatot tel­jes egészében megoldani nem tudják. A legkevesebb idő a tanárnak éppen a legtehetsé­gesebb tanulókkal való fog­lalkozásra jut, hiszen az ál­talános iskola alapfunkciójá­ból következően, a feltétlenül szükséges alapműveltség elsa­játítását lehetőség szerint minden tanulónál el kell ér­ni. A magas létszám nehezeb­bé teszi a közösségformálást és bizonyos nevelési felada­tok megoldását is, mert a pedagógusoknak a feszített oktatási követelmények miatt sajnos kevesebb ideje marad a gyermekek személyiségének megismerésére. Annak ellené­re, hogy a pedagógiai elmélet teljes joggal a nevelés és az oktatás elválaszthatatlan kap­csolatát hirdeti, számos jel mutat arra, hogy az oktatás előtérbe került a neveléssel szemben. Az, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el az anyagot, többé-kevésbé mérhető és részben minősíti a pedagógust és a szülők többsége is a gyermekek tel­jesítményének számszerű el­bírálását tekinti elsődleges­nek. Gondolatok Néha egészen hosznos do­log, ha az ember elkezd ful­dokolni. Legalább megtudja, mely kezek próbálják kihúz­ni és melyek a víz alá nyomni CHocman) * Tehetséget nem vehetsz pénzért, csak a tulajdonosá­val együtt. (J. P. Morgan.) Még szerencse, hogy a szerzőknek oldalszám szerint, és nem a gondolatok száma szei'int fizetnek, mert külön­ben előfordulhatna, hogy egy háromkötetes regény írója ugyanannyit kapna, mint egy aforizma szerzője, (Gábriel Hoomamt * Vatn-e bárka, amely meg­véd a szóözöntől? (Névtelen) Szeretném leszögezni: vé­leményem szerint a jelenleg érvényes nevelési-oktatási do­kumentumokban megfogal­mazott követelmények korsze­rűek, de a demográfiai hul­lám által leginkább érinteti városainkban megvalósításuk számos feltétele hiányzik. 3. A már gyakran emlege­tett dokumentumok bevezeté­se időben egybesett először a 11 napos tanításra, majd az ötnapos munkahétre történő átállással. Az ötnapos munka­hét követelményeinek meg­felelő életritmus sem az is­kolában, sem a családi közös­ségekben még nem alakult ki. A gyermekek megnövekedett hét végi szabad idejének ér­telmes eltöltésére alkalmas programokat nem sikerült ki­alakítani, pedig éppen a ne­velés érdekében iskola és család együttes cselekvésére lenne szükség. A szülői ház pedagógiai segítség nélkül nem tudja az aktív pihenés életkornak megfelelő formáit biztosítani, pedig a hétközi megnövekedétt terhelés a gyermekek egészséges fejlő­dése érdekében ezt megkö­vetelné. A fáradt gyermek pe­dig kevésbé tud megfelelni a követelményeknek, ami újabb konfliktus oka lehet az isko­la és a család kapcsolatában. Feltétlenül keresni kell an­nak a lehetőségét is, hogy az iskolák a közművelődési in­tézményekkel együttműködve a jelenleginél több hét végi programajánlatot biztosítsa­nak a tanulóknak. 4. A pedagóguspálya elnői­esedésének okaival, következ­ményeivel számos újságcikk, tanulmány foglalkozott már. Azt szeretném kiemelni, hogy a gyakori tanárváltások, amely a szülőkkel való kapcso­lattartást és a gyermekek jobb megismerését is korlátozza, gyengíti a szülői ház és az iskola nevelésben történő együttműködést. Ha a szülő joggal érzi azt, hogy a ^eaa- gógus nem ismeri, vagy csak az eredményei, érdemjegyei alapján ítéli mag gyermekét, akkor bizalma a nevelő iránt csökkenni fog. A tanórán kí­vüli nagyon fontos nevelési lehetőségeket tartalmazó ki­rándulások, túrák, szórakozta­tó programok szervezésére, lebonyolítására az otthoni csa­ládi kötelezettségek miatt a pedagógusnők kevésbé vál­lalkozhatnak. Az iskola vonz­ereje viszont csökken akkor, ha csupán a tanórai kötele­zettségek szinterévé válik. Mi lehet a megoldás útja? Szerintem sokkal gyakorib­bá, folyamatosabbá kell tenni a szülők-pedagógusok kap­csolatát. A szülő ne csupán akkor keresse az iskolát, ha gond van a gyerekekkel, hi­szen ilyen esetekben valóban felerősödnek negatív tapasz­talatai, a pedagógusok pedig megfelelően készüljenek fel ezekre a találkozásokra. A szülői értekezletek csupán az általános követelmények, in­formációk ismertetésére alkal­masak, ezért a fogadónapok rendszerét kell jobban ki­használni, fejleszteni. Sajnos ezek látogatottsága a szük­ségesnél kisebb, pedig meg­teremtik a rendszeres lehető­ségét annak, hogy a szülő és pedagógus együtt alakítsa ki azokat a nevelési módszere­ket. amelyeket a gyermek személyiségfejlődése szüksé- ségessé tesz. Növelni kell a családláto­gatások számát is, hiszen a családi környezet ismerete nem nélkülözhető a gyerme­kek nevelése során. A gyer­mekek személyiségének fi­gyelemmel kísérése a nevelé­si-oktatási intézmények, óvo- dák-iskolák kapcsolatánál? to­vábbi fejlesztését is igényli. Azt szeretnénk elérni, hogy a jó kapcsolat, amely az óvo­dák többsége és a szülők kö­zött már eddig is kialakult, ne szenvedjen törést az álta­lános iskolában. Mint ahogy az egyik hozzászóló is részle­tesen kifejtette, a jelenlegi­nél nagyobb létszámban és változatosabb programok le­bonyolítása érdekében kell bekapcsolni a szülőket az is­kola életébe. Ennek eredményeként nem­csak az iskolai rendezvények száma és színvonala emel­kedhet, hanem csökkenhet a jelenleg meglévő távolság az iskola és a családi ház között, és ez elősegítheti a bizalom kölcsönös erősödését. Bizom abban, hogy a köl­csönös erőfeszítések eredmé­nyét rövidesen tapasztalni fogják azok, akikért mindez történik: a gyerekeink. Balogh Miklós Festészetünk nesztora A legidősebb magyar művész műtermében Alighanem a 93 éves Viski János festészetünk nesztora. Ma sem szűnő energiával fest. Mintegy húsz képpel szere­pelt a Mezőgazdasági Múze­um csoportkiállításán, önálló tárlata nyílt Vácott, ahol a megnyitóra szülőifalujából, Szokolyáról népes küldöttség érkezett. Minek köszönheti az érdek­lődést? Annak, hogy valami olyasmit tud, ami csak az ő festői tulajdona. Viski János a magyar állatábrázolás meg­becsült mestere, munkásságát országos figyelem és világhír övezi. Amikor elvégezte a képző- művészeti főiskolát Zemplé- nyi Tivadar és Ferenczy Ká­roly tanítványaként, a kecs­keméti, szolnoki művésztele­peken kamatoztatta tudását, Gyulán is többször tartózko­dott, hogy Zombory Lajostól az állatábrázolásban szerezzen tapasztalatokat. Figyelt Fé­nyes Adolf figuráira, és a tájfestészetben Szlányi Lajos lett a mértéke. Természetesen csak kezdetben, hiszen már korán meglelte önmaga tör­vényeit, és következetesen megtartotta műveiben. 1923. és 29. között bejárta Brazíliát, Perut, Venezuelát, utazott Chilében, és 1930-tól rend­szeresen kiállított Párizsban a második világháború kitöré­séig. Sikert aratott magyar csikósa, számtalan lovascso­portja és ökrösszekere a fran­cia fővárosban, nemkülönben francia fuvarosa. Dél-Ameri- kában több száz képe találha­tó köz- és magángyűjtemé­nyekben, idáig jutott el hír­ben, értékrendben az abonyi rajztanár, ahonnan 1915-ben a háború szólította el a front­ra, később Budapestre. Az 1920-as évektől a Műcsarnok kiállítója. Ragaszkodik a természethez, műveit naturális élmények éltetik. Táj és figura kapcso­latát ragadta meg vadászje­lenetein, juhokat, lovakat, csárdát, ökröket, terelést je­lenítő képein, pompás rajzok találhatók vázlatfüzeteiben. Beszélgetésünkkor az áll­vány mellől szól, ahol éppen ■most fejezte be az ökrös sze­kér egyik legújabb változatát: „Azért szeretem a lovakat, ökröket, a pusztát, mert az Alföld része, egy darab ma­gyar folt. A lovat azért sze­retem, mert szép a formája, szép a mozgása és okos, az ökröt azért, mert erőt lehet kifejezni alakzatával.” Viski János a műtermében | Szivarra gyújt. Tizenhárom éves korától eregeti a füstöt, úgy mondja „Brazíliában más­képpen bántak a lóval, nena rosszul, csak másképpen. Ná­lunk a szekérhez hozzátarto­zik a kiscsikó is, mely a csa-J Iád része.” Szavai Simon Ist­ván Mirzáját juttatja eszemé be, népünk mély állatszerete- tét. Még valamit hozzátesz aa elmondottakhoz: Stróbl Ala­jos az Epreskertben fához kő- tötte modell-lovát, úgy min­tázott, s mikor észrevette, hogy Viski János lopva festi a pari­pát, elismerően szemlélte a ké­pet, s biztatta új megoldásoké ra. A tanya neki akkor teljes,' ha lovas szekér áll előtte, az állat ad értelmet a földnek, s a Terelésben a már Petőfi és Csontváry jelezte dobo­gás „hallatszik” tovább a hi­ánytalan mozdulatban. Téli tájai is suhanó szánjaitól vál­nak hangulatossá, az emberi indulatokat is testesíti a lo­vak száguldássá fokozott di­namikájában. Viski János Szokolyától Hortobágyig ívelő ifjúságát csaknem száz esztendeje őrzi és alakítja festményekké csöndesen szivarozva, békével, derűvel budai műtermében. Losonci Miklós ...Pedig nem kell mást ten­nünk — csak meghallani a költő szavat: „Gyere vissza Erzsi, le csak virág légy ná­lunk...” Madách Imre jóval a válá­suk után bizonyíthatóan ezt írta Fráter Erzsinek, aki ak­kor már régen Nagyváradon élt a Fogtövi-ljázban, és ahol egyes, túlontúl romantikusra színezett irodalmi művek — sőt, egy film is a negyvenes évekből, talán Jávor Palival a főszerepben — szerint „fo­gadta az udvarlóit”. Amiből mindösszesen annyi igaz, hogy bizonyos Klobusiczky Béla gazdag földbirtokos va­lóban gyakran együtt mula­tott vele a „Báránkában”, de erről meg a Fráter Erzsi éle­tének kutatásában elismert eredményeket elért csehszlo­vákiai orvos-pszichológus vagy pszichiáternő (talán még él ő is Liptószentmikló- son) Klobusiczky fia révén kiderítette a valóságot. „Atyám gazdag ember volt, de Fráter Erzsi tőle mást, mint. virágot és éjjelizenét, el nem fogadott.” Ez a két ember valóban szerette egy­mást. De mikor? Amikor már Madáchné régen elvált és Klobusiczky még nőtlen volt. De nem szerette-e Madách és Fráter Erzsi is örökké egy­mást? A válás után is, an­nak ellenére is, vagy miért ment személyesen a beteg költő a válási egyezség sze­rinti időben lányáért, Jolán- káért Váradra, miért nem küldte el az ispánját, ahogy VILÁGAINK Kidől a váradi kopjafa? tervezte, miért vissza Erzsi, te légy nálunk...” A tetszetős megoldások sikerrel, köszönhető Fráter Erzsébetnek is, Madách felesé­gének, akinek elhagyott sírja a nagyvárad-olaszi temető­ben van teljesen elhanyagolt állapotban. Egy kis jelt, pléhtáblára írva a Magyar Írók Szövetsége hozta vagy írta „gyere sem bizonyított —, a költő rőí megállapítható a túlzott ben élő es a hivatalos múze- 15 évvel ezelőtt a következő csak virág édesanyjától íúrton-fúrt üi- egyoldalúság. Csak mostaná- umi segítséget rövidesen felirattal — Könnyű a feli»­dözött és hányt-vetett életét ban változhatott éppen a hoz- igénylő tarjáni Fráter Erzsi letesnek ítélni, de nehéz an­elmeháborodottan bevégzett záértő kutatás és áldozatos baráti kör „központja”. nak aki a szíveket vizsgálja, „Erzsi tekintetesről” érkéz- munka nyomán a költőről De elsőbb nézzük azt, mit 1972-ben Szabó József nek újabb rossz hírek. Vagy korábban megcsontosodott tapasztalt L. Kiss Ibolya vá- evangélikus püspök Nagyvá- talán nem is igazan rosszak- vélemény is — nem volt re- radj kutatásai nyomán? radon járt, a Madách Imra „hűtlen asszonyról az iro- iiasztóak ezek a hírek, ki mete, nem volt apolitikus, „Ha meg nem mutatják a Múzeum összegyűjtője, az ér» dalomban vertek olyan erős tudja végül is, mi mire lesz nem volt visszahúzódó, nem sjríi sosem találtam volna segítségemmel a temetőbe» gyökereket mint a tarack, jó a közelii, távolabbi jövő- volt gyáva, nem gátolta be- meQm Bolyonghattam volna megnézte Fráter E. sírját is. arm a fold alatt is kepes el- ben? Talán még kellett ez a tegsége abban, hogy közéleti órákig a nagyvárad-olaszi Akkor mutatta be a nagy­burjanzani a vegtelensegig. lökés az ügynek. Talán még értelemben is teljes életet él- temető sírhantjai között... út váradi magyar tagozat a Az elmeletekhez aztan az év- jó is> hogy a költő felesé- jen! De hát, miért kellett ez- nem vezet hozzá... bozóttal Szigligeti Színházban az tizedek során hozzatapadt a gének nagyvárad-olaszi sírját ért „harcolni” évtizedeken benőtt, süppedt sírok között újonnan átdolgozott »Ember szakemberek presztízse, kt akarják szántani a dolgok át?! De hát, miért ne kellene botorkáltam, míg megpillan- tragédiáját«... amelyhez nyúlni mindmáig és temetőügyek természetes mindezért harcolni évtizede- tottam a fekete'kopjafát.mely ...Szíveskedjék mindent el- ís ten kísértés lehet. A tarack rendje szerint. Talán itt le- ken át, ami mindmáig a tudtul adja... a kétlépésnyi követni, hogy egy itteni nagy' megerősödik. A késéi korok het az ^ idő is, amikor rossz beidegződések erejével s{rhant alatt nyugszik: Ma- temetőbe vigyék át Fráter .°ha- Nógrád megye példát mutat: és nehezen oszlatható ködével dách imréné Fráter Erzsé- Erzsi hamvait s valami hoz­takarja el a valóságot? bet meghalt 1873. XI. 17-én zá méltó kis sírköveit állítsa­45 éves korában... A nagy- nak emlékének. Ennyit meg­fáradj Szigligeti Társaság, érdemelne! A temető ezen réJ mely rendbe hozatta a kidőlt sze rövidesen fel lesz szá­Miért ne kellene Fráter fakeresztek között talált sírt, molva. Az exhumálás no- Erzsi és Madách Imre kap- kegyeletes munkát végzett...” vembertől áprilisig lehetsé- csolatának teljesebb mégis- És most lássuk a váradi Ebbe a temetőbe 1970­meréséért tenni nekünk, itt, levelet. A levél írója özvegy '■ol nem temetnek. Kérem az ezen a tájon valamit? És Kiss Bálintné, született Dór- illetékesekkel felvenni a kap- - jön mány Ilona Váradról, egy csplatot mielőbb. Fráter a hír nagy kerülővel Nóg- idős, félig megvakult nénike, zs* hamvai ügyében...” rádba Nagyváradról. Aki ír- aki éheket írja: __________________ h ogy „Most vám Madách Imre juttassa el az általa ismert halhatatlan művének Az em­korok meghallották Madách ját, amikor nem kis hánya- a költő életének nagyon fon tottság után végül is a csen- |0S r£sze tapad erős szálak- szlovák állam támogatásával kai — erősebbekkel mint a méltóképpen felépítették sír- tarack gyökértengere a föld emlékét Alsó-Sztregován, a alatt — Fráter Erzsi szeren- kastély kis dombján, de azt csétlen sorsához, alakja el- is milyen „rokoni” mester- választhatatlan a költőtől, kedések előzték meg! A már Megismerni, minden tekintet- korábban meglevő pénzt bizo- ben a legteljesebb igény sze­nyos Lázár ügyvéd verte el rint kell az asszonyt is! A ,, idái iutu_k az úri kaszinóban kártyán, megismerésnek nagy lehető- “ „ lóversenyen. Nincs igazi sze- gégéi mindmáig rejtve ma rencséje még holtában séma Tadtak a rossz gyakorlatok 1“ ’lakit '“i^ekért Madách családnak; tragédia és szemléletek nyomán. De ' ' 8 ^ veszi körül, emberi, az egész ebben is változik a kor. Vál- famíliát és mindig úgy, hogy tozhatunk vele mi is, akik közben mindvégig mindenki -jó néhányan a megyében és a jót akart megyén kívül — komolyan __________________ gondoljuk, hogy Madách Im­re tiszteletéhez hozzá tarto­E r­te­feleségéért? Most meg a háztól elker- zik mindannak getett — hűtlenségében soha tárása és megismerése, ami- hoz, amely jelenleg a terveó­_. , - _. _. . ______ , ,. A Fráter rokonok is szana­P andy Lajos muveszettorte- bér tragediajanak ünneplése. szét porIadnak már. mt neszhez, akitol aztan egy Hogy ez a nagy mű megszü- hetnénk a költő f, kedves foldinkhöz, a radio- letett, amit számtalan idegen 7* o,nin riporter és szerkesztő Liptay nyelvre is lefordítottak és sok valamit. Katalinhoz került. Tőle jött országban bemutatnak nagy T. Pataki László aztán a levél (a saját sorai- a pontos fel- vai kísérve) ahhoz aa asztal NÓGRAD — 1984. március 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom