Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

I nr___Iz _i ■ I j. Főleg leányoknak és asszonyoknak nyújt munkalehetőséget a Híradástechnikai Anyagok Gyárának romhányi gyáregy­sége, ahol korszerű körülmények között nagynyomású vi­lágítástechnikai előtéteket, fénycsövek fojtótekercseit és híradástechnikai kis transzformátorokat készítenek. Az üzem 160 dolgozója két műszakban az idén 116 millió forint értékű terméket szállít felhasználóinak. — kj — Kedvezőtlen körülmények Termelési tanácskozás Tiribesen A közelmúltban termelési tanácskozást tartottak a ká­nvasi bányaüzem tiribesi aknaüzemében, ahol Mihalik Sán­dor bányaüzemi főmérnök és Szabó Ferenc, az akna felelős műszaki vezetője értékelte az 1983-as gazdálkodás főbb kérdéseit, és ismertette az 1984-es esztendő feladatait. A termelési tanácskozáson megjelent és felszólalt Tóth József, a Nógrádi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese. Az akrxaüzem éves termelé­si tervét 91,3 százalékra telje­sítette: a tervezett 130 ezer helyett 118 ezer 621 tonna szenet adott a népgazdaság­nak. Napi átlagban az 504 tonnával szemben csak 430 tonna szenet termelt. A szén minősége is elmaradt a terve­zettől. Ebből következően az árbevételi tervet sem sikerült teljesíteni. Pedig tonnánként a ,.várt” 652 forinttal szemben a tiribesi szén a piacon 675 fo­rintot ért. A lemaradást alapjaiban objektív okok idézték elő. Vállalati és bányaüzemi > ér­dekből év közben 70 fős lét­szám-átcsoportosítást kellett végrehajtani. Bőven akadtak egyéb termelést gátló körül­mények is. A vágathajtási tervet 108.9 százalékra teljesítették. Ter­ven felül 89 méter vágatot hajtottak ki. A nagyszerű eredmény annál inkább pozi­tív, mivel az első fél évben tnég 10 méteres lemaradás je­lentkezett. A bányaüzem — és a válla­lat _ nehezebb pénzügyi helyzete, az akna szerényebb fcedmenyei ellenére a dolgot zók, a végzett munkáért min­den esetben megkapták az őket megillető bért. A terve­zett 90 ezer forinttal szemben 101 ezer forint bért fizettek lei személyenként. Az elmúlt esztendő — nem mindenben elfogadható — eredményei döntően a dolgo­zók és a szocialista brigádok munkájában gyökereztek. A kommunista műszakokon 600- an vettek részt, aktívan dol­goztak a kollektívák tagjai a pv-gyakorlaton, és a hét vége­ken, amikor termelés folyt, vagy egy-egy brigád végzett közhasznú társadalmi mun­kát, Külön kell kiemelni a Dózsa György frontbrigádot és a Petőfi Sándor nevét viselő kollektívát, amelyek több al­kalommal végeztek jelentős munkálatokat. Az idei főbb feladatait az előadók a következőkben fo­galmazták meg: törekedni kell a 80 ezer tonnás terv túltel­jesítésére. Lényeges feladat a minőségi mutatók teljesítése. Ahhoz, hogy a közel Ő5 mil­lió forintos árbevételi tervet teljesíteni lehessen, a munka­helyektől kiindulva a kötélpá­lyái feladásig meg kell szer­vezni a meddőv áloga last. VfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NOGR/iO MEG-YEt BIZOTTSÁGA ES A ME GTE I TANACSLAPJA XL ÉVF„ 59. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Javul az egészségügyi ellátás Az Egészségügyi Miniszté­rium növelte az országos in­tézetek hatáskörét, önállósá­gát, így a felelősségét is. A tárca átszervezése révén le­hetővé vált az egészségügyi ellátás megfelelőbb elvi és szakmai irányítása, ellenőrzé­se. Erről és az ezzel kapcso­latos teendőkről tartott sajtó- tájékoztatót Schultheisz Emil egészségügyi miniszter pénte­ken a Parlamentben. Elmondta: az egészségügyi éllátás korszerűsítésének ré­szeként az utóbbi hetekben csökkentették a minisztériumi főosztályok és osztályok szá­mát, s azok funkcióját, munkastílusát a betegellá­tás fejlődő rendszeréhez, mai és a holnapi követel­ményeihez „igazították”. Az utóbbi években ugyanis ki­alakították a területileg ará­nyos egészségügyi hálózatot, a körzeti • és szakrendelők, kórházak integrációja révén az egységes gyógyító-meg­előző intézményrendszert. Létrejöttek a regionális köz­pontok, s az országos intéze­tek, egyetemi klinikák egyre nagyobbrészt vállalnak betegségek megelőzésében és gyógyításában. Szükséges­sé vált tehát, hogy ezeket az intézeteket — amelyek ez ideig más-más főosztály hatáskörébe tartoztak — ugyanaz a minisztériumi fő­osztály irányitsa. A .régi szervezeti forma akadályoz­ta a gyors érdemi döntése­ket. A közigazgatásban vég­rehajtott módosítások ugyancsak indokolták az át­szervezést. A minisztérium tehát az egészségpolitika megvalósítá­sának legfőbb elvi és szakmai irányító, ellenőrző központja lesz a továbbiakban is, az operatív szakmai irányítást, ellenőrzést azonban az orszá­gos intézetekre, illetve a me­gyei és a városi intézmények­re bízza. Megköveteli, hogy azok éljenek a közvetlen irá­nyítás lehetőségeivel, a szak­mai kollégiumok közreműkö­désével, s az eddigieknél rendszeresebben igényeljek a körzeti orvosok szakmai vé­leményét, például vonják be őket a konzíliumokba. Az át­szervezés eredménye nem mutatkozik meg rövid idő (Folytatás a 2. oldalon) Évzáró küldöttgyűlés a STÉSZ-nél Rugalmas vállalkozáspolitika Tanács termében tartotta meg évzáró küldöttközgyűlé­sét tegnap a Salgótarjáni Ter­vező, Építőipari Szövetkezet. A küldötteket és a meghívot­takat Izsó Lajos köszöntötte, majd Gellérthegyi Gyula, a szövetkezet elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz. A nehézségek és a problé­mák ellenére sikerült a kol­lektívának ismét eredményeis esztendőt rna.ga mögött hagy­ni. Az építőipari beruházási piac szűkülése azzal járt hogy vállalkozáspolitikájuk olyan területek felé fordult, ame- lyelc segítettek az eredmé­nyek ki'kovácsolásában. A gondok leküzdésében fontos szerepe volt még annak, hogy a korábban kialakított jó pia­ci kapcsolatokat sikerült meg. őrizni, s ennek révén, a zök­kenőkkel is, a kapacitást le­kötni. Ez megteremtette a beljes foglalkoztatottság biz­tosításét elvezetett a 'kitűzött célok eléréséhez. Az építőiparban megválto­zott lehetőségek előnyös ki­használásának eredménye­ként a szabadáras fenntartá­si munkák részaránya kedve­zően alakúit. Az időközönként felszabaduló kapacitást pe­dig más területen töltötték ki feladatokkal, aminek hatá­sára javült az eszközkihasz- nálés. kedvezően változott a terméketruktíira, Ez utóbbi jelentkezett abban, hogy a TÜZEP-ek.kel kötött megál­lapodás szerint 27 millió fo­rint értékű előszerelt beton­vasat és nyílászáró szerkeze­teket biztosítottak a családi- ház-épitőknek. Az előbbiek mellett közve­tett tőkésexportjuk 1,3 millió forintot tett ki. Nagy gondot fordítottak a költséggazdálko­dásra, a munkakörülmények javítására. Fejlesztési elkép­zeléseiknek megfelelően olyan gépeket, berendezéseket vá­sároltak, amelyek hatéko­nyabbá tudták tenni a ter­melést. A következetes, céltudatos irányítás, a dolgozók aktív cselekvőkészsége nyomán a teljes termelési tervüket a bázishoz képest 16.9, a terv­hez képest pedig 6,1 száza­lékkal szárnyalták túl. Igen kedvezően alakult a termelé­kenység, a tervezett szintnek megfelelően 3,1 százalékkal emelkedett a bér, a relatív önköltségcsökkentés pedig meghaladja az 1 millió forin­tot. A jó munka gyümölcse tükröződik a több mint 17 millió forint nyereség eléré­séhez. Rátérve az idei feladatok­ra Gellérthegyi Gyula, a tar­talékok mielőbbi és eredmé­nyes felhasználására irányí­totta a jelenlevők figyelmét. A beszámolót követő esz­mecserében Bárány Ferenc művezető, a feltételek bizto­sításával 3 munka gyorsítását szorgalmazta. Simon István kőműves, a munkahelyi ta­nácskozás rossz előkészítését kritizálta, majd a dolgozók­kal való szorosabb kapcsolat szükségességét említette meg. Török Sándor brigád­vezető jogosnak tartotta a munkahelyi tanácskozással kapcsolatban elhangzott kri­tikai észrevételt, foglalkozott a munkásjárati költség meg­emelésével és a balesetek! okaival. A felvetődő szakmai kérdé­sekre Juhász Jónás, a szövet­kezet főmérnöke az egyéb észrevételekre pedig Gellért­hegyi Gyula válaszolt, Csuz Bamabásné, a KISZÖV osz­tályvezetője röviden táiéko- tatta a jelenlevőket a megye ipari szövetkezeteinek dif­ferenciált fejlődéséről, jónak értékelte a beszámolót, majd ismertette a KISZÖV javasla­tát. A küldöttgyűlés egyhangú­lag elfogadta az írásbeli es szóbeli beszámolót, a felszó­lalásokban elhal-, gzottakkal együtt. Befejezésül a szövet, kezet elnöke átadta a kiváló brigád j kitüntetéseket, a szo­cialistái brigád arany, ezüst és bronz fokozatait, maid a kiváló dolgozó kitüntetéseket. Megalapozott kereskedelempolitikája az áfész Tegnap tartotta küldöttköz­gyűlését Rétságon a művelő­dési központban a Börzsöny Áfész. A 161 küldöttből 123- an jelentek meg, a küldött­gyűlés tehát határozatképes volt. Jelen volt dr. Szőrűi Im­re, a MÉSZÖV elnökhelyette­se. Demus István, az igazga­tóság elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetkezet megfelelt a követelményeknek, biztosította a területen az elegendő árualapot, ezzel nyúj­tott segítséget az életszínvo­nal megtartásához. Egy esz­tendő alatt 127 taggal gyara­podott a szövetkezet tagsága, jelenleg 6344-en vannak. A szövetkezet iránti bizalmat bizonyítja, hogy 20,7 száza­lékkal emelkedett az alap­részjegy és 1,7 millió forinttal több célrészjegyet jegyeztek, mint tavaly. A szövetkezet tagsága rendkívül fiatal, hi­szen az átlagéletkor 35 év alatt van. Az elmúlt eszten­dőben bruttó árbevételük 568 millió 600 ezer forint volt. Ebből a bolti kiskereskede­lem részaránya a legnagyobb, 425 millió forint. A korábbi évekhez képest so­kat javult a vagyonvédelem (1983-ban 782 ezer forint lel­tárhiányt fizettettek be a fele­lősökkel.) A józan kockázatvál­lalást bizonyítja, hogy ipari szakcsoportjuk 2,2 millió fo­rintos nyereséget biztosított; az áfész történetének eddigi legnagyobb 16 milliós nyere­ségéből. Fejlesztési erőiket lekötötte a romhányi sütő­üzem építése, üzemelni vi­szont nem tud, mert a kivite­lező hibája miatt a tanács nem tudta biztosítani a veze­tékes gázt. 1984-es terved: kö­zött továbbra is az életszín­vonal megőrzéséhez kívánnak segítséget nyújtani, bővítik majd az alapszolgáltatásokon kívüli tevékenységet, a bolti kiskereskedelemben is szinvo- naljavítást valósítanak meg. (Nagyobb figyelmet fordíta­nak a rétegigényekre, a hi­ánycikkek megszüntetésére.) Az idén is terveznek kereske­delmi akciókat, ami a lakos­Szécsényben épült fel az első Biogázprogram a mezőgazdaságban Jól halad a mezőgazdaság­ban az energiagazdálkodással kapcsolatos 1980. évi kormány- program megvalósításának a biogáz hasznosításával kap­csolatos része. A határozat különböző típusú nagyüzemi telepek építéséről intézkedett; ennek megfelelően háromfé­le változatban alakítják ki az új létesítményeket. Egy bio­gáztelep már működik és a szakemberek kedvező tapasz­talaitokat szereztek. A mező- gazdaságban — mindent egy­bevetve — évente 20 millió köbméter úgynevezett hígtrá­gya keletkezik az állattelepe­ken, a próbák és a kísérletek tanúsága szerint az anyag- és más hulladékok is — jól fel- használhatók a biogáz terme­lésére. A szécsényi Rákóczi Tsz-ben épült fel az első telep, 24 millió forintos beruházással. A gáztermelés alapanyagát itt hatalmas vasbeton tartályok­ban tartják, a keletkező bio­gázzal hat. egyenként 30 000- res befogadóképességű csirke- iölállót fűtenek. Emellett még több mint 200 tonna műtrá­gyát is helyettesíthetnek a a gázgyártás mellékterméké­vel. A szécsényi telep „gázre­aktora” 1800 köbméteres, a rendszert^ az osztrák Biraa cég licence alapján építették. A dömsödi Dózsa Tsz-ben ma­gyar tervek alapján létesítet­ték és már átadásra készítik elő az új telepet. Itt saválló és rozsdamentes acélból ké­szített tartályokat szereltek föl, összesen 2400 köbmétere­sek a tárolók. A gáztermelő rendszerbe a kiinduló anyag száraz állapotban kerül be, ez a megoldás ebben is eltér a •szécsényiétöl. A telep évente 300 lor.na olaj fűtőértékének megfelelő energiát ad, ame­lyet a termelőszövetkezet mel­léküzemágában hasznosíta­nak. Varsánybán épül a har­madig mintaüzem, ennek ér­dekessége: a gázt kisebb tar­tályokban állítják elő, viszont magasabb hőmérsékleten. Az anyagok elbomlása ily módon gyorsul. A terv szerint ne­gyedik üzemet is felépítenek, ebben a szántóföldi mellék­termékekből vonják ki a gáz­energiát. Itt próbálják majd ki. hogyan lehet az üzem végtermékét távolabbra is el­szállítható és jól kezelhető műtrágyává alakítani. A program megvalósítására megalakult a BIOINVESZT- társaság, amely már technoló­giát is ajánl az érdeklődő nagyüzemeknek, részt vesz a helyi megoldások kidolgozásá­ban és a biotelepi beruházá­sok megvalósításában. ság számára pénzmegtakarí­tást jelent. Az áfész igazgató­sága 1984-re két tervvariánst készített, az egyik szerint bruttó árbevételük 600 millió forint lesz (ebből 14 millió nyereség), a másik szerint a bruttó árbevétel 606 millió forint, aminek a nyerésé 2 von- zata 16 millió. Ez utóbbi ak­kor valósulhat meg ha a sü­tőüzem „munkába áíl A*, ha 9 kishatánnenti kereskedelmi forgalomba bekapcsolódhat­nak. 1985-ig megépítik a rég­óta tervezett üzietházat, ez­zel a terület tobb ellátását kívánják biztosítani. Az két­ségtelen — mondotta Demus István —, hogy « beruházás a fejlesztési alapokat hosszú időre leköti és jelentős tár­sadalmi munkára is szükség lesz Ezután a felügyelő bizott­ság elnöke Molnár István számolt be éves tevékenysé­gükről, majd j hozzászólások­éi Demus István válaszolt. Végezetül a küldöttek meg­szavazták az alapszabály mó­dosítását. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom