Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
Ankét Balassagyarmaton A mi iskolánk Társadalmi szövetminta — objektív tükörben Kellemetlen filmes Magyar József. Az hagyján, hogy kamerájával úgymond társadalmunk kényes kérdéseit fürkészi, de az mégiscsak szokatlan udvariatlanság, hogy minden egyes nézőjét válaszra, állásfoglalásra kényszeríti. Márpedig dokumentumfilmjeit szinte lehetetlen „kívülről” szemlélni. Ráadásul rendezői Stílusa (helyesebb inkább módszernek nevezni) szemtelenül egyszerű: magukat a jelenségeket, azok felszíni megnyilvánulásait rögzíti szalagra. Ezekből indul ki, hogy azután filmjeinek szereplői avagy nézői derítsenek fényt az okokra, a mélyebb összefüggésekre. Miért irritáló ez a rendezői módszer? Mert nem ad módot a mellébeszélésre. Magyar József ugyan pontosan tudja, hogy egyenes kérdésre nem csak egyenes válasz adható, de tudja azt is, hogy épp az objektívnek adatott meg, hogy leginkább objektív legyen. Mármint tisztes szándékú rendező kezében. Magyar József jobbító szándéka elvitathatatlan, így aztán nem csak lelepleződnek filmjeiben a sanda válaszok, de a kíméletlenül élesre állított optika révén gyakorta nevetségessé is válnak. Még jól emlékszünk sok vitát kavart Miért állnak? című filmjére, melyben rejtett kamerává! vette szalagra egy építőbrigád műszakját, feke- tén-fehéren dokumentálva, hogy a dolgozók alig több, irrint két órát töltöttek tényleges munkával. A mozikban most két újabb keltezésű rövidfilmje pereg egy műsorban: a Mi büszke magyarok és A mi iskolánk című dokumentumfilmek. Miként az várható volt, főként az utóbbi „vitafilm” továbbgondolására vállalkoztak a napokban Balassagyarmat pedagógusai, akik —■ miután közösen megtekintették a filmeket —, az alkotót, Magyar Józsefet látták vendégül a Szántó Kovács János Szakközépiskola klubjában. Abban, hogy az ankét jól sikerült kétségkívül szerepet játszott az a tény, hogy a beszélgetésen az oktatásügyben leginkább érintettek voltak jelen. Csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem ők — pedagógusok — illetékesek kizárólag A mi iskolánk problémáinak megoldásában. Magyar József ismét olyan területről vett szövetmintát, melyhez valamennyiünknek van közünk. És nem csupán azért, mert a ma iskoláiban folyó munka a holnap társadalmának is meghatározója, de azért is, mert a ma iskolája — horribile dictu —• a mai társadalomnak is tükre. Nos, mint fentebb írtuk, épp a problémákkal való elkerülhetetlen szembesülés az, ami kellemetlenné teszi Magyar József filmdokumentumait. Érthető hát, hogy a nézőben szinte automatikusan működésbe lép egy védekező mechanizmus, amely megpróbálja megkérdőjelezni a látottak „közéleti-magánügy” voltát. Nincs miért szégyenkeznünk azon, hogy a balassagyarmati ankét első hozzászólója is abbéli reményét fejezte ki, hogy a látottak nem az ő iskolájának problémái. Annak viszont kifejezetten örülhetünk, hogy — meglehet a rendező személyes jelenlétének is köszönhetően — a pedagógusok többsége nem elhárítani, hanem megválaszolni igyekezett a filmben felvetett kérdéseket Említsünk meg néhányat ezek közül: Van-e rangja (s, ha nincs miért nincs) a pedagógusi pályának? Mikor és hogyan tud nevelni az iskola? Kap-e valódi motivációt a tanulásra a gyerek? Megfe- lelőek-e az iskolai tankönyvek? Van-e, lehet-e, kell-e egységes követelményrendszer?... S ez csupán néhány a kérdéssé fogalmazható gondok közül. Hisz a tanári pálya elnőiesedése, a gyerekek erkölcsi nevelésének hiánya, a túlterheltség problémaköre, a szakmunkásképzés immár tragikusnak tekinthető helyzete mind megannyi megoldásra váró feladatot jeleni a művelődés irányítóinak, a pedagógusoknak, a szülőknek egyaránt. Mégpedig sürgősen megoldandó feladatot. Mert meglehet hogy az elfogulatA nőnapon, március 8-án kezdte sugározni a . Magyar Televízió azt a négyrészes do- kumentumíllm-sorozatot, amelyben tizenegy nő vall életéről, munkájáról, s a korról, amelyben élt. Hogy ez á film — az emberi sorsokban mindig megbúvó hétköznapi csodákon, érdekességeken túl — miért tarthat élénk érdeklődésre számot? Mert a Hittünk a magunk igazában című sorozat szereplői olyan hatvan-hetven éves nők, asz- szonyok, akik a 20-a6 évek magyarországi munkásmozgalmának ma is élő tanúi. Történelmünk szereplői és alakítói, olyan emberek, akik sorsuknak, női mivoltuknak terhei mellett — Hollós Ágnesnek. a sorozat forgaló- könyvíró szerkesztőjének szavaival élve — ..a mozgalmi munkát mint a teljes élet. az önmegvalósítás egyik formáját vállalták”. Mi volt ez a teljes élet? Erről szólnak a sorozat szereplői. Szavaik — a filmben látható eredeti helyszínek és dokumentumok fotóival illusztrálva — emberi, asszo- nyi sorsukon keresztül árulkodnak a korról, amelyben élni, létezni is nehéz volt — nemhogy harcolni. A film szereplői fiatalságuk éveit, mozgalmi munkájuk és történelmünk fontosabb „csomópontjait”' tárják fel: élményeiket, örömeiket, kétségeiket, bizonytalanságaikat, hilan hitelességgel dokumentált válságtünetek ma még valóban nem minden oktatási intézményben vannak jelen együttesen, de mint azt a film egyik ankétjén a neves pszichológus — dr. L énári Ferenc — megfogalmazta, egy fertőző kór gyógyítását akkor sem lehet elodázni, ha még csak néhányon szenvednek tőle... * Több ízbon volt alkalmam megnézni Magyar József rövidfilmjeit. Némi meglepetéssel tapasztaltam, hogy különböző összetételű közönség csaknem azonosan reagál a« egyes jelenetekre. Példának okáért ugyanaz a szó vagy mondat fakaszt nevetést a nézőtéren. Játékfilmek esetében ez el is várható, de ne feledjük, Magyar József filmjeiben megszólaló „civilek’ nem előre megírt szöveget mondanak, és beszédük önmagában nem humorforrás. Volna hát valamiféle mérce, amelyhez a filmek első kockái után önkéntelenül igazodunk, amelyhez viszonyítva átértékelődnek a szavak? Vagy egyszerűen csak a nagyító alá tett valóság értékeli át őket? Bárhogy is van, az érdem Magyar Józsefé. tűk megerősödését a húszas évektől napjainkig. Ök, tizenegyen, megjárták Horthy börtöneit. A felszabadulás után közülük többen jelentős beosztásba kerültek: a vis&zaemlékezők között van például a hírhedt Márianoszt- rát megjárt Lakos Éva, aki a Pénzügyminisztériumban lett főosztályvezető, Bakó Ágnes a párttörténeti intézet igazgatóhelyettese ; a „toloncházat” fiatalon megismerő Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője, Horváth Vera a Magyar Rádió egyik felelős vezetője volt. A fel nem soroltak ugyancsak fontos munkát végeztek. Titkárok, pártmunkások voltak — ki itt, ki ott. Ök, tizenegyen — és a többiek, akiket nem láthatunk a filmben — az évtizedek során egyenrangú társai voltak a férfiaknak. A rendező — Radó Gyula — érthetően ezeket a momentumokat igyekezett' kiemelni a filmben. S bár nem hangzik el, a filmsorozat azt is kutatja, milyen értékeket sikerült átmenteniük, mit tudtak átadni az őket követő nemzedékeknek. A szereplők a feltoluló emlékek hatására ezekre a kérdésekre is válaszolnak. Beszélnek arról az erőről, amelyhez kevés lett volna a hit, a meggyőződés. Ahhoz nőnek is kellett születni. —tőzsér— Pintér Károly „Hittünk a magunk igazában" Esztétikus házasságkötő teremmel büszkélkedhetnek a lltkeiek. A tanács épületében lévő helyiség meghitt hangulatával jelentősen fokozza a családi ünnepség színvonalát. — kj — Palócföld idei első száma lyok László, Máté Lajos és Megjeleni a Megjelent a Palócföld című művelődéspolitikai, irodalmi, művészeti folyóirat idei első száma Salgótarjánban. A XVIII. évfolyamába lépő lap (ezt most jelzik először) mind tartalmilag, mind pedig formailag a további megújulás kezdetén áll. Az év elejétől új főszerkesztő Baranyi Ferenc, József Attila-díjas költő állt az élére, aki a mostani számban köszönti az olvasókat. Figyelemre méltóan ír az irodalom és a folyóirat szerepéről. Ez utóbbival kapcsolatban jegyzi meg, hogy a Palócföld mindenekelőtt az elkötelezett irodalom fóruma kíván lenni: „A helybeli tehetségek mellett olyan országosan ismert írókkal is szeretnénk bővíteni szerzői körünket, akiknek «előjelét» a világnézet egyértelműen meghatározza. S, hogy milyen világnézet? Azt hiszem, Salgótarján munkásmozgalmi múltja szinte sugallja, hogy az egész ország elkötelezett íróinak váljunk — a magunk lehetőségei szerint — melengető műhelyévé. Azért az izgalmasabb kísérletezésektől sem zárkózunk el, csak éppen nagyobb gonddal igyekszünk szétválasztani a jó magot az ocsútól.” Az idei első szám mór a törekvések szellemében látott napvilágot. Kiss Dénes, Fodor Ákos, Romhányi Gyula, Cseh Károly versein kívül Domonkos József, Sarusi Mihály, Onagy Zoltán elbeszéléseit, Serfőző Simon irodalmi riportját és Lackó Pál esszéjét olvashatjuk a szépirodalmi rovatban. A Krónika Radó György A Tragédia svájci színpadokon című írását közli. Igen gazdag a Körkép rovat. Ebben Csongrády Béla, Törőcsík Miklós, Dobrik István, Kardos András, Kiss Gyula, SuMezey Katalin jelentkezett kritikai írásokkal, recenziókkal. Külön figyelmet érdemel Csongrády Béla írása, aki a művészeti pártosság témakörével összefüggő újabb tanulmányokat és egyéb publikációkat tekint át, elemző igénynyel. Az olvasó örömére szolgálhat, hogy a Palócföld külső megjelenésében is kedvezően változott, közelített a „klasz- szikus” folyóiratformához, technikai kivitelezése áttekinthetőbbé és tisztábbá vált (tördelés, fekete-fehér betűk, nyomás, képszerkesztés stb). A címoldalon Czinke Ferenc rajza, a belső oldalakon Muzs- nay Ákos, Jozef Hascsák (Csehszlovákia) és Szentgyör- gyi József munkái láthatók. A szerkesztők a salgólc i.ii nemzetközi képzőmű' éti szimpozion anyagából lógattak. (te) Az avar kori temetkezési szokásokat kutatják Pályázati felhívás A mini- és mikroszámítógépek (PC-k) alkalmazási lehetőségeinek bővítésére hirdet pályázatot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT). Az április 30-ig beküldhető pályamunkáknak tartalmazniuk kell azt a vállalati feladatot vagy problémát, amelynek megoldása szervezési és számítástechnikai szempontból sikeres volt, a megoldás számítástechnikai módját, az előkészítő és bevezető szervezési feladatokat.' valamint az alkalmazott módszereket. Kérik, hogy a pályázók határozzák meg azt is, hogy a sikeres bevezetés milyen gazdasági hasznot hozott. A pályázaton bárki indulhat. A díjazott pályamunkákat felhasználják az 1984. harmadik negyedévében megrendező II. számítástechnikai szervezési akadémia előkészítésében. A pályázati kiírásról bővebb információt az SZVT titkársága ad (Budapest, VI., Anker köz 1—3 ). Megkezdték a legutóbbi tá- pi ásatás eredményeinek tudományos feldolgozását a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve kutatják a VII— VIII. század fordulójáról való temetőt. 1 Mostanáig már több mint 300 sírt tártak fel. Az előkerült íamaradványok. vasszögek, -pántok, fémcsatok megerősítik a régészeknek azt a feltételezését, hogy az avarok koporsóban helyezték föld alá a halottakat. A koporsót fából készítették, deszkáit fémpántokkal, -csatokkal rögzítették. A koporsóhoz minden bizonnyal lábat is ácsoltak. Erre az a körülmény derített fényt, hogy a sírgödrök széleit jóval mélyebbre ásták a közepénél. A használati tárgyakat egykori tulajdonosaikkal együtt temették el. A késeket például mindig a nők mellé rakták, a férfiaknak viszont a derékövükre csatolták, jelezve, hogy míg az asszonyok munkaeszközként használták, a férfiak viseletűk tartozékaként becsülték. Ehhez hasonló jelenségeket a bolgár, török temetőkben figyeltek meg a szakemberek. Az avar kori temetkezési szokások másik jellegzetessége, hogy az ékszereket is a koporsóba helyezték. A női sírokban legutóbb üvegpasztából. köles nagyságú szemek, bői készült gyöngysorokra, karperecekre. domborított bronz ruhakapcsokra és egy ezüst filigrán-díszes gyöngytöredékre bukkantak. A tápi temetőben feltárt szárnyascsontok és kezdetleges munkaeszközök alapján arra következtetnek a szakemberek, hogy a sokorói dombvidéken letelepedett avar lakosság a VII. század második felében már szakított a nomád életformával, s megélhetését állattenyésztéssel, földműveléssel biztosította. műsor 15.05: Révkalauz 15.35: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből 16.00: Megismételhetetlen sorsok 17.05: Sztravinszkij: Szeptett 17.1«: „Alvó” bizottságok 17.43: Hajdú Erzsébet népdalokat énekel 19.15: Homo ludens 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét 20.15: Történelmi portré: Csernoch János, a politikus főpap KOSSUTH KADIO: *.27: Sztereótervek *.37: Mozart: D-dúr divertimento 9.03: „vár egy új világ .. 9.33: Jó a dal 9.53: Lottósorsolás 10.05: Zenélő Dominó Ö az! 10.35: Kazamatában 10.40: Altáriák 11.00: Kilátó H.45: Magyar fúvószenc 12.30: Ki nyer ma? — Szolnokon 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Üdvözlet Stájerországból 14.44: Magyarán szólva 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása kb. 21.25: Népdalcsokor 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Triólemezeinkből . 23.34: A pesterzsébeti Csili kamarakórusa énekel 0.10: Melődiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája íi.20: Tíz perc külpolitika *.35: Mezők, falvak éneke 9.00: Szóljon a rádiói 4 NÓGRÁD - 1984. március 9., péntek 13.00: Tánczenei koktél 14.00: Zenedélután 15.23: Könyvről, könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Genesis együttes felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Sport 20.43: Híres történetek — nagy egyéniségek 21.43: Santana összes albuma — XXni/5. rész. 1972 — ..Carlos Santana—Buddy Miles” koncertlemez 22.30: Eszmék faggatása 23.20: ..Mégis ...” A hatvanas évek békemozgalma MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Tavaszi divat — Két keréken — Tanácsok kistermelőknek — 'Programok a hét végére.) Szerkesztő; Jakab Mária ÍR.00: É^zak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma 8.10: likolatévé: világnézet 8.50: Fizikai kísérletek. 2. 9.00; Orosz nyelv. Alt. isk. 6. oszt. 9.20: Munkahelyi ismeretek 9.50: Környező világunk. Angol dokumentumfilm 10..40: a vad Colorado. Amerikai rövidfilm 11.30: Képújság 14.30: Iskolatévé 14.40; Tudományos? Fantasztikus! 6 4. rész 14.55; Világnézet: a művészet 15.35; Mi és a computer, 4. rész 16.10: Hírek 16.20: Bors. Kalandfilmsorozat. 15/9. rész: Az attasé 17.20: Képújság. 17.25: Pannon krónika. 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10; idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna 19.15: Esti mese 1 : Tv-niradó 20.00- A Telepódium kabarébemutatója : Ez még semmi... 21.15: A hét műtárgya. Rippi-Rónai József: Karácsony 21.20: Faustus doktor boldogságom pokoljárása. Tévéfilmsorozat, 9/6. rész 22.15: A fele sem igaz. Vetélkedőmüsor 22.45; Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Még egyszer gyerekeknek! 18.45; Vízimadarak. Angol rövidfilm 19.00: E-program. Lakásépítés a fővárosban 19.30: Népszerű tenoráriák. Lengyel film 20.00; Gondolkodó. Tudományos magazin 20.50: Rexi a mentő. Lengyel rajzfilm 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Pannónia Kupa. Nemzetközi súlyemelőverseny. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Csendélet. Szovjet tv-film- változat l. rész 21.05: Hat dobás a kalapba Szórakoztató vetélkedő 21.45: Folklórműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Derrick. NSZK filmsorozat: 23.15: Hírek 23.20: Dzsesfizpódium 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubjának szórakoztató műsora 21.00: Portré — arc nélkül. 21.30: Időszerű események 22.00: Emil Kadnar—Jozef Medved: Tizennégy lövés. MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Futásod véget ér. (14) Színes, szinkronizált NDK-beli film. 8 órától: Szupermodell. (16) Színes, szinkronizált USA krimi. 10 órától: Filmmúzeum: Párbaj. Amerikai film. Iskolamozi: A kék madár. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től: Az első nagy vonatrablás. Színes angol kaland film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Szuperzsaru. Színes. szinkronizált olasz bűnügyi filmvígi.iték. — Pásztói Mátra: A karmester. (14) Szm.“'«? lengyel filmdráma, lskoiamoz; • fej nélküli lovas. — Rét*:»?-: TT • a vizen. Színes. szi^k»'™-' '.szovíet ka'anri-film. — Rákóczi: Eltűntek az élők Színes, szinkronizált szoviet T - mi. — Érsekvadkert. Egy tás Szocsiban. Színes, zenő«; szovjet film. — Nagvlóc: Klute. (ítn Színes. szinkronizált amerikai bűnügyi film.
