Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

Közleményt adtak ki Befejeződött a KGST tervezési együttműködési bizottságának ülése Városi tanácsülés Pásztón Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön a Gellért Szálló­ban befejeződött a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságának 32. ülése. A tanács­kozáson Nyikolaj Bajbakov- nak, a Szovjetunió miniszter­elnök-helyettesének, a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága elnökének elnökleté­vel részt vettek a KGST-tag- országok központi tervező szer­veinek elnökei: Sztanis Bo- nev bolgár miniszterelnök­helyettes, Svatopluk Potác, a csehszlovák kormány elnök- helyettese, Humberto Pérez Gonzalez, a kubai miniszter- tanács elnökhelyettese, Man­ures Gorywoda lengyel mi­niszterelnök-helyettes, Falu­végi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, Dúmágin Szodnom mongol miniszterelnök-he­lyettes. Gerhard Schürer az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese. Stefan Birlea, a román állami tervbizottság elnöke és Vo Van Kiét, a viet­nami minisztertanács elnök- helyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormánya közötti egyez­ménynek megfelelően a bi­zottság munkájában részt vett Milos Szindics, a jugoszláv szövetségi társadalmi tervező intézet főigazgatója, és megfi­gyelőként Abdalla Szaid Aba­dan, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság tervezési miniszterhelyettese. Mint a tanácskozásról ki­adott közlemény, elmondja, a bizottság ülésén az együttmű­ködés több fontos kérdését vitatták meg. Megvizsgálták azoknak a komplex intézke­déseknek tervezetét, amelyek a következő tervidőszakra, majd hosszabb távra is segí­tik a tagországok ésszerű ener­gia-, fűtőanyag- és nyers­anyagszükségletének kielégí­tését. Ezek az intézkedések előirányozzák a KGST-tagor- szágok közötti gazdasági együttműködés továbbfej­lesztését a villamosenergia­ipar, a szénbányászat, a kő­olaj- és gázipar, a vas- és színesfémkohászat, a vegy­ipar, a geológia és a gépgyár­tás területén. Áttekintették a KGST-tag- ©rszágok 1986—1990. évi nép- gazdasági terveinek két- és sokoldalú koordinációjával kapcsolatos munkák eddigi menetét, eredményeit. A terv­koordinációs munkák első szakaszában a tagországok feltárták azokat az együttmű­ködési lehetőségeket, amelye­ket a következő szakaszban közösen oldanak meg. Ehhez a munkához kapcsolódik a beruházások koordinációja a kölcsönös érdekű területeken. Elhatározták, hogy a terv- koordináció során megvizsgál­ják az érvényben levő szako­sítási és kooperációs egyez­mények meghosszabbításának lehetőségeit és — különösen a tudományos-műszaki haladást meghatározó ágazatokban — új egyezmények előkészítését. A bizottság ülésén konzul­tációt tartottak a KGST-tag- országok társadalmi-gazda­sági fejlődésének és együtt­működésének kérdéseiről, az 1986—1990. évi gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés fő irányairól. Az ülésen valamennyi meg­tárgyalt kérdésről határozatot hoztak. A tanácskozásról kiadott közlemény megállapítja, hogy az ülés baráti és tárgyszerű légkörben zajlott le. A bizottság ülése alkalmá­ból számos kétoldalú találko­zó, konzultáció is volt, ame­lyeken a KGST-tagországok központi tervező szerveinek vezetői véleményt cseréltek a következő ötéves időszakra szóló népgazdasági tervek koordinációjának kérdései­ről. Kádár János, az MSZMP Közoonti Bizottságának első titkára szerdán fogadta a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának ülésén részt vett delegációvezetőket. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtök este, a Parlament Vadásztermében fogadást adott az ülés részt­vevőinek tiszteletére. * A KGST tervezési együtt­működési bizottságának záró­ülése után Kovács. Gyula, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, a magyar delegá­ció tagja a következőket mondta az MTI munkatársá­nak: Tudjuk, hogy mindenkor nagy figyelem kíséri a bizott­ság rendszeresen sorra kerü­lő üléseit, hiszen a KGST- országokban a népgazdasági tervezésnek fontos szerepe van a gazdaságfejlesztési el­gondolások kidolgozásában és a vezető szervek gazdaságpo­litikai állásfoglalásainak elő­készítésében. A tervezési együttműködé­si bizottságnak az a fő fel­adata, hogy a tagországokban folyó központi tervezési mun­kának már az első szakaszai­tól kezdve feltárja és meg­vizsgálja azokat a lehetősége­ket, amelyek a kölcsönösen előnyös együttműködés, az ésszerű munkamegosztás, a termelési és áruforgalmi kap­csolatok megalapozása útján segítik országainkban a gaz­dasági-társadalmi fejlődést, a gazdaságstratégia közös érde­kű feladatainak összehangolá­sát. A most megtartott ülés je­lentőségét növeli, hogy orszá­gainkban már megkezdődtek az 1985 utáni időszakra szó­ló tervezési, valamint az or­szágok közötti tervegyeztetési munkák és a bizottság most éppen ezekről a kérdésekről folytatott véleménycserét. A konzultációk során egy­értelműen megmutatkozott, hogy a következő ötéves idő­szakban elsősorban a gazda­sági hatékonyság fokozására, a műszaki fejlesztés előmoz­dítására, a termékek korsze­rűsítésére, a gazdálkodás mi­nőségi tényezőire lehet és kell alapozni országainkban az előrehaladást. E törekvé­sek jegyében foglalt állást a bizottság abban, hogy a ter­vező és az ágazati irányító szervek 1985 közepéig fejez­zék be a tervkoordinációs ja­vaslatok megvizsgálását, egyeztessék a termelési együtt­működés fejlesztésének fő Irányait és gazdasági feltéte­leit. és mindezek alapján ké­szítsék el a tervkoordináció eredménves lezárásához szük­séges megállapodásokat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagországok soron következő középtávú terveiket időben előkészíthessék. A tervezési együttműködés középtávú feladataival együtt és ezen túlmenően az ülésen nagy figyelmt fordítottunk a népgazdaságok tüzelőanya­gokkal és nyersanyogokkal való ellátásának hosszabb tá­vú kérdéseire. Az előkészü­letben lévő intézkedések a ki­termelés, a feldolgozás és a felhasználás főbb területeit átfogó, komplex jellegű együttműködési feladatok összehangolását célozzák. Az ülés tapasztalatai közül szeretnék még valamit ki­emelni : a gazdaságirányítás további korszerűsítése során a KGST-országok számolnak azzal, hogy a népgazdasági tervezés eszközeivel és a vál­lalatok közötti közvetlen kap­csolatok erősítése útján egy­aránt előmozdítják a gazdasá­gi és a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítését, hatékonyabbá tételét. A közösen elfogadott hatá­rozatok kijelölik a tervezési együttműködés soron követ­kező feladatait — mondotta az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) tosságú esztendő volt Pásztó életében. Az élénk, kritikus és önkritikus vitában számos javaslat hangzott el. Öröm­mel állapították meg. hogy beruházás elhagyására a visz- szafogottabb ütemben sem ke­rült eddig sor Pásztón. A VI ötéves terv első három évé­re tervezett feladatokat si­került megvalósítani, az in­tézményi ellátás szerényebb mértékű növelésére is töre­kedtek. A bevételek teljesíté­se, illetve túlteljesítése le­hetővé tette az alapvető fel­adatok megoldását. A fejlesztési tervben fon­tos teendőként szerepelt a községközponti lakótelepen kivitelezés alatt álló 84 la­kásos épület és az alatta el­helyezkedő kereskedelmi és szolgáltatóegységek megépí­tése, valamint a város gázzal való ellátása. Az ivóvízellá­tást is, mint kiemelt társada­lompolitikai feladatot kezel­ték, ennek ellenére a körül­mények még mindig nem megnyugtatóak. A vízellátás kismértékben javult ugyan, Baráti munkalátogatásra csütörtökön Moszkvába érke­zett Mengisztu Hailé Mariam, az etióp ideiglenes katonai kormányzótanács és az etióp dolgozók pártját szervező bi­zottság (COPWE) elnöke, az ország fegyveres erőinek fő- parancsnoka. Mengisztut az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­A NATO ismét 1982-es ja­vaslatait terjeszti elő, azaz továbbra sem hajlandó komo­lyan tárgyalni, még kevésbé megállapodni — ezzel a ta­nulsággal szolgált a bécsi haderő-csökkentési tárgyalá­sok csütörtöki ülése, amelyen az egyetlen felszólaló, Bob Lebacq, belga nagykövet volt. Megismételte azt a nyugati álláspontot, hogy a — terve­zett — egyezmény ellenőrzé­se a legfontosabb, s ha erről tárgyalnak, akkor a NATO hajlandó (átmenetileg) félre­tenni a létszámvitát. A NA- TO-szóvivő szavaiból azonban de esetenként még mindig elő­fordulnak zavarok. A célki­tűzések megvalósításához a szükséges pénzt időben bizto­sították, a munkák műszaki megvalósítását pénzhiány nem gátolta. Az átmenetileg jelent­kező finanszírozási bajokat a pénzalapok átcsoportosítá­sával és megyei segítséggel oldották meg. A tanács a csütörtöki ér­tékelés során megállapította, hogy a végrehajtó bizottság a rendelkezésre álló eszközök hatékony és ésszerű .felhasz­nálására törekedett. Egyes beruházásoknál a tervezett­hez képest lemaradás tapasz­talható, ezt alapvetően a ki­vitelezői kapacitás gondjai okozzák. A működési költségvetés­ben a gazdálkodás — a he­lyenként meglevő feszültségek ellenére — zökkenőmentes volt. Az alapfeladatok szin- tentartását sikerült megte­remteni, s a jelentős súlyt képviselő építési jellegű fel­adatok megvalósítása is fel­gyorsult a rugalmas gazdál­kodásnak köszönhetően. Min­csának Elnöksége és a szovjet kormány hívta meg. A magas rangú vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első he­lyettese fogadta. kitűnt, hogy új javaslatokról szó sincs: a belga nagykövet azokat a csaknem kétéves el­gondolásokat ismételte meg, amelyeket a Varsói Szerződés országai annak idején eluta­sítottak — majd a nyugati javaslatokat is felhasználva, tavaly előterjesztették saját, a kölcsönös engedményeken alapuló. szerződéstervezetü­ket. A NATO-szővivő egyébként nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy várható-e új nyugati javaslat a NATO- hadügyminiszterek követke­ző ülése után. dent összevetve, a fejlesztési alap bevétele 54 millió 761 ezer forint volt 1983-ban, a 48 millió 716 ezer forintos kiadással szemben. A műkö­dési költségvetés bevétele 68 millió 184 ezer forint, a ki­adása' pedig 59 millió 243 ezer forint. A további feladatok között szerepel a városközponti be­ruházások kiemelt kezelése, biztosítani kell a területet az OTP-lakások építésének kez­déséhez is. A beruházások előkészítését és folyamatos megvalósítását jobb szervező munkával és állandó koordi­nációval kívánják megterem­teni. Szó esett a tegnapi szám­vetésen arról is. hogy 1983- ban a társadalmi munka ered­ményei lényegesen elmarad­tak a tervezettől. A követke­ző időben kevesebb feladat­ra koncentrálva és a tanács­tagság, valamint az intézmé­nyek és a vállalatok aktívabb részvételével kívánnak ezen változtatni. Líbia kezdeményezésére Yifa a BT ülésén A Biztonsági Tanácsban Líbia kezdeményezésére szer­dán vita kezdődött arról, hogy az Egyesült Államok két AWACS felderítőrendszerrel ellátott repülőgépet irányított Egyiptom és Szudán térség­be. Ali Triki líbiai külügymi­niszter szerint a gépeknek a körzetbe vezénylése újabb megnyilvánulása az országa elleni amerikai agressziós és provokatív cselekedeteknek. Az Egyesült Államok ellensé­gessége Líbiával szemben an­nak tudható be, hogy Tripoli támogatja a palesztin moz­galmat — hangoztatta Triki. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selője felszólalásában meg­állapította, hogy az Egyesült Államok minduntalan a „szovjet katonai fenyegetésre” hivatkozva próbálja igazolni a fejlődő országokkal szem­beni politikáját. Warren Clark, az Egyesült Államok képviselője felszóla­lásában arra hivatkozott, hogy az AWACS nem támadó­fegyver. A kartumi kormány azt ál­lította, hogy március 16-án líbiai repülőgép bombázta Omdurmant. a főváros iker­városát. Tripoli erélyesen visszautasította a gyanúsítást. (Tanka—Kelemen) Moszkvában tárgyal Mengisztu Hailé Mariam Haderőcsökkentés Nincs új javaslata a NATO-nak Tüzes asszonyok, vérszomjas rendőrök „Valami nagy-nagy tüzet ké­ne rakni” — gondolták a perui nőbizottság tagjai, és ötletüket nyomban közhírré tették. A huszonhárom nő­szervezet képviselőit tömörítő bizottság vezetői körlevélben hívták föl az egyszerű házi­asszonyokat: március 22-e hajnalán gyújtsanak lángoló tüzeket az otthonaik közelé­ben, ezzel juttassák kifeje­zésre, hogy egyetértenek az általános sztrájkkal. A 24 órás általános sztrájkot a négy perui szakszervezeti szövetség kezdeményezte, hogy kikényszeritse a gazdaságpo­litika megváltozását és a gazdasági miniszter lemondá­sát. A munkabeszüntetés si­keres volt. Annak ellenére, hogy a kormány három nap­ra — így március 22-re is felfüggesztette a polgári -jo­gokat, s még a sztrájk előtt távozott a gyűlölt miniszter, a perui dolgozók országszerte beszüntették a munkát. Már­cius 22-én több helyen össze­csapások voltak a sztrájkolok és a kivezényelt rohamrendő­rök között, s ez a nap óriási felkiáltójel lett a mostani kor­mányzat számára. Az általános sztrájk köz­vetlen előidézője az a megál­lapodás volt, amelyet a perui kormány kötött a Nemzetkö­zi Valutaalappal. . A mérleg egyik serpenyőjében a Peru­nak szánt 250 millió dolláros hitel, a másikban pedig a li­berálisnak nevezett gazdaság- politika szélsőséges formái­nak alkalmazása áll: a belső hitelek korlátozása, az ex­portot ösztönző adókedvezmé­nyek megszüntetése, a belső piac megnyitása az import­cikkek előtt, a foglalkoztatás korlátozása, valamint a meg­élhetési költségek további nö­velése. Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy ezt az általános sztrájkot a négy, egymással versengő szakszer­vezeti szövetség teljes egyet­értésben és közösen szervez­te. Az sem meglepő, hogy a nőszervezetek a maguk sajá­tos módján juttatták kifeje­zésre a tiltakozókkal való egyetértésüket. És az is logi­I kus, hogy a kis- és közép- vállalatok tulajdonosait tö­mörítő szervezet ugyancsak támogatta a sztrájkot. A vál­lalkozók szövetsége ugyan elvből helyteleníti a munka- beszüntetéseket, de ebben az esetben maga is egyetértett a mozgalom céljaival. Az általános sztrájk nem az első tömegmegmozdulás volt márciusban. A hónap el­ső három napján a parasztok szüntették be a munkát, elő­ször ők néztek farkasszemet a rendőrökkel Limában és az ország különböző vidékein. Bár azt a sztrájkot csak a két parasztszervezet egyike ké­szítette elő, a kormánypárti sajtó jogtalanul minősítette kudarcnak a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak ak­cióját. A tiltakozás oka lé­nyegében ugyanaz volt. mint az általános sztrájk esetében. A Nemzetközi Valutaalap előírásai között szerepel ugyanis a földtulajdon szaba­dabb kezelése, magyarán: a földreform felszámolása, a szövétkezetek földjeinek föl- parcellázása, lehetővé téve a magánbirtok gyarapodását. Ezt a célt szolgálják egyébként a hitelmegszorítások is; a ká­vé- és cukortermelő, meg más mezőgazdasági szövetkeze­tek megfulladnak, és tartozá­saik fejében kénytelenek el­adni a földet. Néhány nappal később egy kisebb kiterjedé­sű, de annál nagyobb feltű­nést keltő munkabeszüntetést határozott el a főváros alkal­mazásában álló hatezer dol­gozó szakszervezete, mivel a szocialista polgármester — akit tavaly novemberben vá­lasztottak meg — adós ma­radt az elődje által ígért béremeléssel. Az utcai áru­sok ugyan nem városi alkal­mazottak, de évtizedek óta hozzátartoznak a városkép­hez akárcsak a koldusok. Nem­rég — ki tudja, hányadszor? — azt a parancsot kapták a limai rendőrök, hogy a város központjából távolítsák el a közlekedést akadályozó áru­sokat. A buzgó egyenruhások túlteljesítették a parancsot: összetörték az utcai árusok asztalait, elkobozták áruikat, sőt némelyiküket meg is verték. A társadalom legkülönbö­zőbb rétegei tehát mind erő­teljesebben tiltakoznak a nad­rágszíj összehúzásának poli­tikája ellen. Ez ellen küzd szélsőséges eszközökkel a Fényes ösvény nevű maoista gerilla,tervezet is. Erődjük a fővárostól mintegy 600 ki­lométerre délkeletre lévő Ayacucho város és környéke. Az elkeseredett gerillaharc eddigi három éve mintegy kétezer-ötszáz halálos áldoza­tot követelt — főleg a geril­lák soraiban —, ugyanakkor körülbelül ezerötszáz politi­kai fogoly „eltűnt”. Amennyire értelmetlen a Mao-hívők fegyveres harca, legalább annyira fölháborító a rendőrség ténykedése. Már többször érkezett hír arról, hogy a partizánokat üldöző rendőrök tömeggyilkosságokat követtek el. Legutóbb egy falusi lakodalom 42 résztve­vője — férfiak, nők, gyere­kek — halálát okozták a vé­rengző rendőrök. Március ele­jén pedig pert indítottak a legnagyobb perui börtön igaz­gatója ellen, mert a börtön­őrök pisztolyokkal és láng­szórókkal támadták meg a po­litikai foglyok két pavilonját, két rab halálát és több mint negyvennek a sebesülését okozva. Az általános elégedetlenség és a terjedő állami erőszak közepette egyre hevesebbé válik a politikai küzdelem is. Fernando Belaúnde Terry köz- társasági elnök 1980-ban, a katonák tizenkét évi kor­mányzása utón vette át újból a hatalmat (1968-ban, a ka­tonai puccs idején is ő volt az alkotmányos elnök.) Be­laúnde pártja, a jobbközép irányzatú népi akció a tava­lyi közigazgatási választáso­kon csúfosan megbukott. A szavazók többsége a patinás APRA (Amerikai Forradalmi Népi Szövetség) szociáldemok­rata politikájával és az egye­sült baloldal marxista cél­jaival rokonszenvezett. Jövő­re úira parlamenti választá­sok lesznek. Limában sokan úgy vélik, hogy a követk^/ő elnök Alan Garcia, az APRA fiatal, baloldali vezetője lesz. A mostani kormányzat hó­napjai tehát — úgy tűnik — meg vannak számlálva... Xodero Frigyes 2 NÚGRAD - 1984. március 30., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom