Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
Kedvező változások a tervezés HemokratizmusáKan Középpontban a nyereséges gazdálkodás és az export INTERJÚ SZABÓ ISTVÁNNAL, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL A több éve tartó és továbbra sem sok jóval biztató kedvezőtlen világpiaci helyzet nemcsak újabb erőfeszítésekre, a korábbiaknál sokoldalúbb, életrevalóbb kezdeményezésekre, cselekvésre ösztönözte megyénk gyárainak, vállalatainak vezetőit és dolgozóit, hanem bizonyos tekintetben próbálja hozzászoktatni őket ahhoz, hogy a világpiaci igények gyors változása, a követelmények ugrásszerű növekedése nem tűri meg a korábbi, sok tekintetben lassú, kevésbé rugalmas, késlekedő üzleti felfogást és magatartást- Ugyanakkor a szabályozó rendszer is egyre jobban közvetíti a népgazdaságot feszítő, megoldásra váró gondokat, — az ország fizetőképességének megtartása, javítása érdekében. Mindezeket figyelembe véve nagyon fontos, hogy a piaci információk birtokában a tervek mennyire tükrözik vissza a reális lehetőségeket, a piaci igényeket, a dolgozók észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit, továbbá azt, hogy az elképzelések mennyire hatják át a közösséget, jó végrehajtásuk pedig milyen előnyt jelent a kollektíváknak. A tervkészítés és az ez évi indítás tapasztalatait a közelmúltban megtárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság. Ebből az alkalomból megkértük Szabó Istvánt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdésekre. — A népgazdaság teljesítő képességének tokozása, fejlődésünk alapvető meghatározója. Vajon ez az élet minden területére érvényes követelmény, miként tükröződik a megye kiemelt vállalatainak ez évi tervében? — A megyei pártbizottság az ipari üzemek legfontosabb feladataként határozta meg, hogy hatékony, nyereséges gazdálkodással, a jövedelmező export növelésével járuljanak hozzá a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének és fizetőképességének javításához. Termék- szerkezetük gyorsabb ütemű korszerűsítésével, a fajlagos ráfordítások csökkentésével, élenjáró üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazásával javítsák termékeik piaci versenyképességét. Tapasztalataink szerint a kiemelt ipari üzemek, a tervezés során e fő követelmények érvényesítésére törekedtek. Ennek megfelelően a teljesítőképesség fokozására, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a külgazdasági egyensúly javítására irányuló törekvések képezik. Az üzemek többsége termelésének és exportértékesítésének növelését tervezi és — a foglalkoztatottak létszámcsökkenése mellett — a termelékenység emelkedésével számol. — Folytatva az előbbi gondolatot, az előző évekhez képest hol. milyen jellegű előnyös változások történtek a tervkészítésben? — A megye főbb ipari szervezetei már a múlt év közepén megkezdték az 1984. évi tervet közvetlenül előkészítő munkájukat. A tervkészítési folyamat alapvetően zavar- és zökkenőmentes volt, de nagyon eltérő tartalmi vonásokat mutat. Az eltérés szorosan összefügg a gazdálkodási színvonallal, illetve annak részeként a belső irányítási, érdekeltségi rendszer állapotával. A tervezéshez szükséges információ, a nemzetközi és hazai piac követelményeit figyelemmel kísérő, a saját erőforrásait, tartalékait ismerő vállalatok számára kellő időben és mélységben rendelkezésre állt. Kedvező, hogy általánossá vált a több alternatívás tervezés. A tervvariánsokat a vállalatok, a korábbiaknál szélesebb körű információkra alapozták. Már a tervezőmunka során érzékelhető volt a fokozottabb piacorientáltság, amely megmutatkozott az értékesítési lehetőségek és viszonyok, valamint a kooperációs és az alapanyag-termelő partnerek szállítási készségei iránt megnyilvánuló érdeklődésben. Az önálló és az elmúlt években jelentős fejlesztést végrehajtó vállalatok több figyelmet fordítottak a piaci igények felmérésére, a korszerű termelő- kapacitások magasabb műszaki, technológiai színvonalában rejlő lehetőségek kiaknázására. Nőtt a megyén kívüli székhelyű, szűkebb gazdálkodási önállósággal rendelkező gyárak, gyáregységek tervezési aktivitása is. A tervezési folyamatban erősödtek a demokratikus vonások. A vállalati pártszervek és szervezetek többsége politikai orientációval, a szigorúbb követelmények elfogadtatásával és helyi konkretizálásával kedvezőbb politikai feltételeket teremtettek a gazdaságvezetés kezdeményezései számára- Megértették a tervalternatívák készítésének értelmét és a körülményekhez való me- netközbeni alkalmazkodás szükségességét. — A vállalatok vezetői több- helyütt szóvá tették, hogy a tervezőmunka alaposságát, a szabályozó változások egyes elemeinek késői megjelenése megzavarta. Miben jelentkezik az előbbiek kedvező hatása? — A szabályozók bizonyos elemeinek változása, illetve a változások viszonylagos késői közlése annyiban nehezítette a tervezőmunkát, hogy néhány kellően nem ismert tényező miatt egyes üzemek előzetes tervei több ponton bizonytalanok voltak: Például a szénárak, a különböző alapanyagok árai, export- és importkontingensek, fejlesztési korlátok, a közteherviselés módja, decemberi, januári megjelentetése — az érintett gazdasági egységek termelési, árbevételi, export-, valamint eredményterveinek kialakítását késleltette. A tervfejezetek módosítása, átdolgozása pedig több helyütt a tervkészítés folyamatának elhúzódását okozta. — Mi bizonyítja a tervezés demokratizmusának fejlődését, hol, mi akadályozta ennek eredményesebb kibontakozását? — Az 1984. évi tervezési munka során — főként a nagyüzemekben a demokratikus vonások erősödése volt tapasztalható. Ennek a felismerésnek az indítéka, hogy a dolgozó kollektívák tenniaka- rásának, cselekvő részvételére, a tervek végrehajtásában csak akkor lehet számítani, ha ezeket a sajátjuknak tekintik, ha a célkitűzésekben megtestesülni látják véleményüket, javaslataikat, felelősségteljes feladatvállalásukat. A megyei nagyüzemek gyáregységei, üzemrészlegei — vállalat központi orientáció alapján — nagy önállósággal, sajátosságaik, lehetőségeik, erőforrásaik figyelembevételével tervezték meg a vállalati célkitűzésekhez kapcsolódó helyi feladataikat. A tennivalókat több üzemben, műhely és szocialista brigád kollektívákig bezárólag megvitattákA nem megyei központú vállalatok üzemei közül többen a korábbinál nagyobb tervezési önállósággal alakították ki saját gazdálkodási terveiket. Ugyanakkor még többhelyütt tapasztaltuk a tervezés úgynevezett formális demokratizmusát. Egyes nem megyei székhelyű gyáregységek, üzemek tervkészítésben való részvétele még mindig csak a vállalati központ által meghatározott tervfeladatok véleményezésére korlátozódott. A gyárak, gyáregységek pártszervei gyakran csak for* málisan vesznek részt a tervcélkitűzések kialakításában. Előfordul, hogy alapvető információkhoz is csak megkésve jutnak. A koordinációra kötelezett pártszervek sem elég kezdeményezőek. Nincs szoros kapcsolat a termelési és gazdálkodási tervek, valamint a különböző munkaverseny-, újító- és egyéb termelési mozgalmak számára megfogalmazott célkitűzések között. kodási, termékszerkezet-javító és versenyképesség-fejlesztő elképzelésekkel. Ennek az útnak az eredményességét, helyes voltát, több más mellett maguk az 1984. évi összesített tervszámok is megkérdőjelezik, mert a kiemelt üzemek 7—8 százalékos termelésnövekedés mellett az elmúlt évinél 10 százalékkal kisebb eredménnyel számolnak. — Köztudott, hogy megyénk termelő, gazdálkodó egységeiben az export növekedése a számítottnál is kedvezőtlenebb gazdálkodási körülmények, valamint egyes vállalatok kifogásolható magatartása miatt — határidő be nem tartása, gyenge minőség stb. — elmaradt a tervezettől. E tekintetben mivel biztatva az 1984 évi elképzeléseket. — Az utóbbi évek csökkenő exporttermelése után a megye ipari üzemeinek többsége 1984-ben exportjának növelését tervezi. Jelentős bővülést irányzott elő a nem rubelelszámolású kivitelben például a salgótarjáni öblösüveggyár, a tűzhelygyár, a balassagyarmati kábelgyár, valamint a mát- raterenyei Ganz-MÁVAG gyáregység. Magas exporthányadát tovább kívánja növelni a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Salgótarjáni Ruhagyár. A rubel viszonylaté exportot az államközi szerződésekkel összhangban növelik az üzemek. A korábbiaknál több figyelmet fordítanak a termékek minőségére és a határidő betartására. — A megnövekedett terme- léshez és a szigorúbb gazdálkodási előírások teljesítéséhez milyen beruházási lehetőségek párosulnak? — Az ipari üzemek többsége a múlt évit megközelítő színvonalú beruházási, fejlesztési lehetőséggel számol. A tervezett beruházások döntően termelőrekonstrukciók. A legnagyobb volument a Nógrádi Szénbányáknál folytatódó kányási rekonstrukció, és ez az évben induló szénmosó mű építése jelenti. Sajnos, továbbra sem tapasztalható említésre méltó kezdeményezés a konvertálható exportáru- alapot bővítő és a preferált fejlesztési területeken. A technológiai fejlődéstől való elmaradás pedig nemcsak konzerválja, hanem magasabb szinten újra termeli az összes hátrányokat. Továbbá lassú az előrehaladás a másodlagos anyagok és hulladékok hasznosításában. — Amennyiben a vállalatok teljesítik termelési és gazdálkodási elképzeléseiket, akkor milyen mértékű béremelést képesek végrehajtani? — A fizetőképesség megtartása megkívánja, hogy az eddiginél még ésszerűbben gazdálkodjunk az importtal, ahol lehet a hazai anyagokkal pótoljuk. Ennek a hosz- szabb távú fontos népgazdasági igénynek a teljesítése érdekében milyen erőfeszítések történnek az üzemekben? — Az ipari üzemek az ösz- szes importfelhasználés csaknem 3 százalékos csökkenését tervezik. Ezen belül a ruhagyár a tavalyi importanyag mennyiségénél 39 százalékkal kevesebbet kíván felhasználni. A tűzhelygyár az importnak, a termelési költségen belüli részarányát 14 százalékról 9 százalékra szándékozik csökkenteni. Több üzem importot helyettesítő termékek gyártását indítja, illetve bővíti. — Rátérve a piaci lehetőségekre önként kínálkozik a kérdés: vajon az előbb említett elképzelések realizálását mennyiben igazolták vissza a megrendelők. — Az üzemek tervelképzeléseinek megrendelésekkel való kitöltése általában jónak mondható. Belföldi vonatkozásban a már megkötött szerződések 70—80 százalékos kapacitáslekötöttséget jelentenek, sőt az ötvözetgyárban és a VEGYÉPSZER-nél már most 100 százalékos- Ezenkívül a kohászati üzemeknek, a Nógrádi Szénbányáknak, a BRG salgótarjáni gyárának, a Romhány Építési Kerámiagyárnak sem lesznek belföldi értékesítési gondjaik. Az exporttermelő kapacitások az előbbieknél kisebb mértékben vannak lekötve. Bár az üzemek egy része jelentős erőfeszítéseket tesz, azonban a szükséges volument biztosító export- szerződések helyzete és kilátásai nem megnyugtatóak Emiatt több helyütt ai exporttervek időarányos teljesítésével jelentősen elmaradtak — Mivel a gazdálkodás körülményeinek javulására nem számíthatunk, érdekelne, hogy a szabályozók változásának nyereségcsökkentő hatását milyen módon kívánják ellensúlyozni megyénk vállalatai? — A gazdálkodási tervekből kitűnik, hogy a vállalatok, a szabályozó rendszer növekvő nyereségelvonó hatásának ellensúlyozására leginkább a termelés növelésével válaszolnak, nem pedig költséggazdál— Jövedelmezőségi színvonaluk tervezett alakulásához, exportnövelési feladataikhoz kapcsolódva a megye ipari üzemei általában 3—5 százalék közötti átlagbéremelést terveznek. Néhány vállalat, köztük a kohászati üzemek, a Salgótarjáni Ruhagyár, a síküveggyár, a Romhányi Építési Kerámiagyár ettől magasabb bérfejlesztést irányzott elő a kísérleti bérszabályozási formában való gazdálkodás keményebb feltételeinek vállalásával. — Végül arra kérem, szóljon az évkezdet tapasztalatairól és a tennivalókról? — Az 1984-es gazdasági évet csaknem valamennyi ipari üzem sikeresen indította, amit jól segített, hogy időben ismertté váltak a januári termelési feladatok és biztosítottak voltak a termelési feltételek. Csak néhány helyen okozott átmeneti fennakadásokat a termelés folyamatosságában az induló félkészter- mék-állomány alacsony szintje, bizonyos alapanyagok hiánya. valamint kisebb szervezetlenség. Az üzemek többsége — a tőkésexport kivételével — eddig teljesítette főbb időarányos termelési feladatait. Az éves terv célkitűzéseinek végrehajtásához megfelelőek a politikai feltételek. Fokozódott a fegyelmezettebb, szervezettebb munka iránti igény. Jelentős értéknek tartjuk. hogy az üzemi közvélemény támogatja a teljesítményszerinti differenciálás következetesebbé tételét. Ezzel egvütt a vezetőkben erősödött a feladatok végrehajtásáért érzett felelősség. Ugyanakkor. a tervfeladatok maradéktalan teljesítése megkívánja a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. a piaci folyamatok figvelemme' kísérését, és az azokra való gyors reagálást. Üzemeink keressék az export növelésének és az importfelhasználás csökkentésének további lehetőségeit Teremtsék mez az alkotó- és kezdeménvezőkészség érdekeltségi feltételeit, — fejezte be nyilatkozatát Szabó István. Köszönöm a válaszokat Venesz Karoly A Műdékor Szövetkezet cserháthalápi üzemében jó kereseti lehetőséget biztosítanak a helyi és környékbeli asszonyoknak. Bányai tervezők kezdeményezése Vállalkozással bővítik tevékenységüket Sokszínűbbé tette tevékenységét idén a Nógrádi Szénbányák tervező- és földmérő irodája. Ettől az évtől kezdve a nevében rejlő feladatok mellett beruházások lebonyolítására is „fővállalkozik” a bő másfél száz főt foglalkoztató részleg. A kezdeményezés eredményeként a tavalyi — csúcsnak számító — 42 millió forintos árbevételt idén jelentősen „megfejelik’': 61 millió forint szerepel tervükben A nyereségben is arányos gyarapodásra számítanak. Kezdetnek kétféle beruházásban kínálnak fővállalkozói szolgáltatást. Lengyel kooperációban hőközpontokat alakítanak ki, valamint vagonvontató berendezéseket szerelnek föl az adott helyszíneken Már mind a két tevékenységre kaptak megrendelést, és zajlanak is az általuk szervezett munkálatok — számolt be Kertai József irodaigazgató. Hőközpontot Miskolcon készítenek, egy IKV-telephelyen. A lengyel partner szállítja a konténer kazánt, s ezt négy alvállal kozó építi be az új létesítménybe. A beruházás értéke tizenhétmillió forint. Vagon- vontató berendezést jelenleg tizenkét helyen szerelnek föl l az országban, többek közt Záhonyban. Pécsen, Oroszlányban. Szeretnének külföldi megrendelésre is szert tenni, ehhez már kiépítették a kapcsolatot a megfelelő külkereskedelmi vállalattal Jól jellemzi a fővállalkozással járó többletterheket, hogy mindössze két fővel szaporították a létszámot. Tervezésben az idei legnagyobb feladat a nagybá- tonyi szénmosóhoz kellő dokumentumok egy részének „altervezői” szerepben való összeállítása: nyolcmillió forint tervezői díj e munka honoráriuma Emellett a kányási beruházás „generáltervezése” és a bátonyi szénmosó rekonstrukciós tervének elkészítése' olvasható a nagyobb teendők listáján Űj vonás a tervezői munkában, hogy a saját fővállalkozáshoz kellő terveket a szokottnál nagyobb körültekintéssel kell elkészíteni, szorosan igazodván a határidőkhöz A földmérők tevékenységének szinte az egész ország a színhelye: kőolaj-, olaj- és gázvezetékekhez készítenek különböző kisajátítási térképeket; e részleg hosszú évekre bőven el van látva munkákkal. NÓGRÁD — 1984. március 25., vasárnap 3
