Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

HARC Ä TERMÉSZET EtlEN (TJ Krónikus vízhiány Szécsényhen króníkttssá vátt. eredeti néggyel csényiek 1400—1500 köbméter, s ebből zik. Érthető, tehát, hogy nincs olyan fórum, ahol szó­Az egészséges ivóvíz az .élet elemi feltétele. Nem csak Nógjrád megyei gond a jó kilenc kút, ha ivóvíz hiánya, Észaik-Ma- alaposan lecsökkent, gyarország hidrológiai adott­ságai sok tekintetben nem kedveznek, ezért a vízügyi szervek, a helyi tanácsok olykor erejükön felül is kénytelenek tenni a vízellá­tás gondjainak /enyhítéséért. Megyénkben is tervszerű ez a folyamat, amit bizonyítanak az épülő regionális vízművek, vízműtársulá^oik. A megye fejlesztésére rendelkezésére álló összegek jelentős részét fordítják e céLra. Különösen nyári időszakban hallani gyakran az ivóvíz időszakos hiányáról, helyi, a vízfogyasz­tást korlátozó rendelkezések­ről. A legsúlyosabb gondokkal napjainkban a szécsényiek küszködnek. Hiába *z A tanács erejéhez mértan szemben a próbált^ eddig is az áthidaló vízhozamuk megoldást keresni. A köze® A szé- Ludán y hálás ziban vízműtár­napi vízszükséglete sulat alakult, s a társulat há- " . rom kútja víztöbbletet ter­4—500 rendszeresen hiány- meL Így az egyik kút — a ludámyhaJászi és a saécsenyí vezetékrendszer összekötése ba ne kerülne gondjuk. Fő- után — a nagyközségnek „dói­ként a többszintes épületek gozik”. Tavalyelőtt naponta emeleti lakásaiban élők bősz- 300—350 köbméter ivóvíz ju- szankodnak. Kénytelenek éj- tott ebből, s hamarosan a szaka fürödni, mosni, tartalé­kolni másnapra, mert kiszá­míthatatlan, hogy mikor in­másik kút igénybevételére is rákényszerültek. Pedig vizé­nek minősége, vastartalma mi­dül meg a víz a csapokból, att, joggal kifogásolható. (Föld (Ebben a helyzetben a túl- alatti tározóban keverik a zott víztartalékolás a laká- jobb minőségűvel, s ezáltal sokban tovább növeli a víz- nem ártalmas az egészségre.) hiányt, hiszen a fürdokáda- Szükség lenne már a hárma­kat akkor is teleengedik, ami­kor a családnak nincs rá szüksége.) Kezdődöty a társulattal Hová tűnt a víz? dik ludányhalászi kút vizére is a saécsényieknek, csakhogy annak vize ihatatlan, s a hozzátervezett vastalanító be­rendezést ígéret ellenére sem építették meg. Nem titok: ezek a próbál­kozások ideig-óráig — és ki- emberek egy része azt állítja, s zárni thatatlanul — enyhíte- - - nek' a szécsényiek vízgondja­másrészt, mint több minthá- teljesen indokolt — szabályo- “*• Tüneti kezelések, a hely- rom évtizede az államigazga- zása miatt kevesebb a felszín- a1“*1 2yon>an kikenyszen- tásban dolgozó, elevenítette re hozható víz. A hozzáértők cselekvések. másik része az ellenkező ál­láspontra helyezkedik. Az el­térő vélemények kevésbé ér Joggal vetődik fel, hogy mi Földi László, a városi jogú az oka a kutak alaposan le- nagyközség tanácsának elnö- csökkent hozamának? A szak­ke tősgyökeres szécsényi, i igy egyrészt mint helyi lakos, hogy az Ipoly — egyébként fel Szécsény ivóvízellátásá­nak alakulását, fejlődését A vezetékes víz iránti Igény részleges kielégítésére a deklik Szécsény lakóit sokkal Végleges megoldást azonban nem jelenítenek. feltételek 1961-ben érlelőd­tek meg, amikor a pezsgés­nek induló településen meg­alakították a vízműtársula- tot. Kutat fúrattak, ötven köbméter tározót építettek, majd a társulat fejlődésével újabb három kutat létesítet­tek a postányi területen. Az első kút napi 250—300, a kö­vetkező három napi 900 köb­méter jó minőségű ivóvizet adott, tehát már 1965-ben na­ponta 1200 köbméter körüli vízmennyiség juthatott el a fogyasztókhoz, jóval több a szükségesnél. Ebben az idő­szakban a szécsényiek hírét sem ismerték a vízhiánynak. A település nagyobb ütemű gyarapodása — többszintes lakóépületek kivitelezése — 1969-ben kezdődött. Növeke­dett a lélekszám. Űjabb há­rom kút épült, valamint egy száz köbméteres hidrogló- tousz, és még mindig nem mutatkoztak jelei annak, hogy a szécsényieknek meggyűlik a bajuk a vízzel. Pedig egy- re-másra alakították , ki a fürdőszobákat is a családi há­zakban. A helyi tanács és a vízmű által épített három kút napi 500—600 köbméter­rel jelentett több vizet, s ak­kor joggal érezhették úgy, hogy a víztermelés területén némi előnyhöz jutottak. A ma is mindennapos prob­lémát 1975—76-ban észlelték, amikor a kutak hozama csökkenni kezdett. Megkez­dődött a harc a természet el­len ... Tanulmányterv ,, jóslatokkal” A helyi tanács első lépés­ként az ipari vízfogyasztást szorította a minimálisra. Az ELZETT. a termelőszövetke­zet, az ÉPSZÖV azóta saját kútjaibó! biztosítja a terme­léshez szükséges vizet. A -tej­üzemnek és a kereskedelmi egységeknek közegészségügyi szempontok alapján továbbra is engedélyezték a községi ivóvízvezeték használatát. Látva az eljövendő nehéz­ségeket, a szécsényi tanács tanulmánytervet készíttetett a vízellátás hosszú távú meg­oldására. Az elképzelés sze­rint két ütemben napi 2—2000 köbméter mennyiségű vízhez jutottak volna Azért a „vol­na”, mert az első ütem kivi­telezésének költségei akkor, a számítások szerint, 20—22 millió forintot tették ki. A tanácsnak saját erőből nem futotta rá. S mint utólag ki­derült: a környék ivóvízkész­leteire készült „jóslatok” is optimistának bizonyultak. Pénz híján maradt a vég­leges megoldás helyett a „fol­tozgató»”. A vízmű a. pősté- nyi kutaknál megépítette dúsítómedencéjét. Ezzel — ha a kutak eredeti kapaci­tásukat nem is érték el — sokat javult a helyzet. A hetvenes évek végétől azon­ban a szécsényi, ivóvizhiány inkább napi gondjaik orvoslá­sának lehetősége. M. Szabó Gyula (Folytatjuk) Növényérlelfl szén A Szibériában található technológiát fejlesztettek ki. kanszkacsinszki gazdag bar- Ezek a savak a talajba jut- naszénlelőhelyek nemcsak va jelentősen növelik a ter- hőenergia-forrásui szolgálhat- mésátlagokat, káposztából nak. A barnaszénből ' olyan péddául 2Q—30 százalékkal. A fontos alapanyagok készítőé- terméshozam növekedésén túl tők, amelyek nagy szerepet kaphatnak sokféle kultúrnö­vény gyorsabb növekedésében. A Moszkvai Ásványiperi In­tézet kutatói a huminsavaknak szénből előállítására egyszerű csökken a beérési idő is. A káposzta például a szokásos­nál két héttel korábban be­érik. Hasonló eredményekkel járt a paradicsommal folyta­tott kísérlet is melegházak­ban. Társadalmi munka a városért Több társadalmi és politi­kai szervezet fordult az idén ismét Balassagyarmat város­szerető lakosságához. Fölszabadulásunk negyvene­remthetőfe. Ebben az eszten­dőben az értékteremtő ener­giát a környezet védelmében is mozgósítani szeretnék: az utak, a közterületek, a par­dik évfordulója jegyében tár- kok’ tisztán tartásával, gondo- sadalmi összefogással, kom- zásával. munista szombatok szervezé­sével, forintok _ fölajánlásával kívánják tovább fejleszteni a város gyermekintézményeit, az egészségügyi hálózatot. • Az elmúlt esztendőkben Is szép példáját mutatta már a város annak, hogy az össze­fogásból milyen értékek te­A terv: minden városlakó­ra 1600 forint közhasznú tár­sadalmi munka jusson. A Rákóczi és a Dózsa Ál­talános Iskolák, valamint a Balassi Gimnázium torna­termeihez kell forint és ön­kéntes munka, az ipolyszögi óvoda központi fűtésének be­szerelése is jelentkezőkre vár. A demokrácia fórumai, a közéletiség gyakorlása Interjú Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával Nógrád megyében a népfrontbizottságok a lakóhelyi köz­élet érdekében végzett munkájukat a népfront VII. kong­resszusa, a megyei küldöttértekezlet és a megyei párler- tekezlet állásfoglalásának megfelelően végzik. A megyére jellemző kiegyensúlyozott politikai helyzetben a Hazafias Népfront a lakosság mind nagyobb tömegeit vonja be a közéletbe, az össztársadalmi kérdések megoldásába, a la­kóhely közösségi életénél^ fej lesztésébe. A népfront által szervezett demokratikus fórumokról, az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekről, területekről be'szélgettünk Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárá val. — Kezdjük talán a nép­frontbizottságokkal. Melyek azok a /kérdések, amelyéket testületi üléseik napirendjé­re tűznek? Tevékenységükkel, hogyan járulnak hozzá a közhangulat, a közgondolko- dö eseményei dás formálásához? — A megyében 174 nép- fromthizöttsóg működik 4029 taggal és több ezer aktívával. Testületi üléseik a lakóhelyi politikai közélet fontos ese­ményei, amelyeken terítékre kerülnek mindazok az orszá­gos és helyi kérdések, ame­lyek a település lakosságát közvetlenül érintik. Az ett múlt években növekedett a helyi témák aránya: például a társadalmi szervekkel, a tanáccsal való együttműködés értékelése, a rétegpolitika, a tanácsi rendeletek előzetes vé­leményezése is. Megtárgyalták — lakossági kérésre — az egészségügyi és a kereskedel­mi ellátást, a tömegközleke­dés javításának lehetőségeit. Nagy érdeklődést váltott ki a VI. ötéves terv megyei és helyi célkitűzéseinek megvi sek. így Salgótarjániba a gáz­társulás, Lucfalván a vízmű- társulás. vagy Sámsonházán az alapellátás hiányosságait^ máshol az egyszerű intézkedé­sek késlekedését teszik szóvá! Elítélik azokat, akik nem ügyelnek környezetünk tiszta­ságára, vagy rongálják a kö­zösség vagyonát. A politikával való egyetértés jeleként tovább nőtt a lakos­ság szinte minden rétegének: érdeklődése és részvétele a közügyek intézéséiben. Ezt jelzik a jelölő és választási' gyűlések, a képviselői és ta­nácstagi beszámolók, amelye­ket a népfront a helyi taná­az óvoda megszüntetésének csokkal együtt szervez. A me­kerdese. gyében tavaly év végén több Az elmúlt ev kiemclke- mjnt kétezer tanácstagi beszá- köze tartozott: mólót tartottak, közel 32 ezer az új választójogi törvény- en-iker részvételével. A felszó- tervezet társadalmi vitája és jalók közül többen önkéntes a nemzetiségi kongresszusok- felajánlásokat tettek járdá­ra való felkészülés. Kérem, építésre, közműfejlesztésre és ismertesse ezek lakossági az egészséges ivóvízellátás visszhangját! ütemének gyorsítására. Több — Tavaly ősszel 18 fóru- he]yén bírálták az ÉMÁSZ non — a legkülönbözőbb társadalmi rétegek körében — vitattuk meg az új vá­lasztójogi törvényjavaslatot. A rendezvényeken mintegy hatszázan vettek részt és 150- en tettek érdemi, azóta -el munkáját a közvilágítás hiá­nyosságai miatt: Sürgették az egyenletes építőanyag-ellá-> tást. — Végezetül szóljunk a la­kóhelyi közélet legrangosabb fogadott javaslatot. Például rendezvényeiről, a falugyűlé­Salgótarjánban az üzemi dol­gozók képviseletének bevoná­sára a jelöltek állításában, Szügyben a megyei tanácsta­gok túlnyomó többségének a helyi tanácsból való dele­gálásra. Ugyancsak tavaly a nemzetiségi kongresszusokra sekről, a társadalmi szervek­kel együtt rendezett rétegtől lálkozókról! — Ma már általános, hogy az előződ falugyűlésen elhang­zott javaslatok sorsáról szá­mot adnak az illetékes veze­tők. Legutóbb tavaly február való felkészülés jegyében a 24 —márciusban 128 településein nemzetiségi községben közel tartottak falugyűlést, amelyen. tatása, melyhez sók értékes ja- ezren vettek részt a küldött- több mint 18 ezren jelentek 1,- 1 i i írói n ei-/! A Kin -«.4 4 n A wt ~ , a i r í. ~ i vaslat is elhangzott, amit a tervek kialakításánál a ta­nácsok már figyelembe ve­választó bizottsági összejőve- meg. A tanácsi terveket alta- teleken. Iában elfogadták, a költség­— A közélet talán legnép- vetési és fejlesztési lehetősé- hettek. Például Salgótarjánban szerübb rendezvényei a te- gek csökkentését tényként a városi népfront, bizottsága lepüléspolitikai fórumok, a vették tudomásul. Jelen idő-: kezdeményezésére a VI. ötéves tanácstagi és az országgyű- szakban is folynak a falugyűr tervhez a jelölő gyűlési javas- lési képviselői beszámolók, lések. Személyes tapasztslata­Milyen eszmecserék folynak, im szerint a látogatottság, az milyen konkrét vélemények aktivitás igen kedvező volt fogalmazódnak meg eme fő- pl. Pusztaberkiben, Berke-' rumokon? nyén, Galgagután. Nagy gon­— Valóban, a településpo- dot fordítunk a réfegtaíálko- litikai fórumok a leglátoga- zókra, a fiatalok, időskorúak,' tottabb rendezvények. A la­kosság növekvő számban vesz részt a településfejlesztési tervek előzetes vitájában, ki­latok megvalósítására külön mellékletet is csatoltak. Ete- sen, Kisíhartyánba és Sóshar- tyánba az intézményes sze­métszállítás megoldását vet­ték be a tervbe. — A testületi ülések mel­lett jelentős közéleti szerepet töltenek be a különböző nép- frontfórumok. Egyre eredmé­nyesebben járulnak hozzá a közgondolkodás formálásá­hoz, a lakosság mozgósításá­hoz. Előfordul, hogy ütköz­nek vélemények, általában azonban a vitában kialakult közös álláspont a jellemző. E fórumok azért tarthatnak szá­mot nagy érdeklődésre, mert olyan fontos kérdések kerül­nek napirendre, mint példá­ul az új lakásügyi törvény rendelkezései, a községfejlesz­tési hozzájárulás korszerűsí­tésére készült javaslatok, he­lyi tanácsrendelet-tervezetek, a magánerős közműfejleszté­egyházi személyek, értelmi­ségiek, gyesen lévők körében, hiszen ezzel tömegbázisunkat is növeljük. Hogy miről esik alakításában. Az emberek szó ezeken a rendezvényeken? Például a közösségi helyisé­gek hiányáról, a lakáshoz jutás nehézségéről, mindazok­ról a napi problémákról, ame-J lyekben a népfronttól is se­gítséget várnak. Hiszen a megértik nehézségeiket, de igénylik a> fejlődést. Ezért több helyen kezdeményezik a társadalmi összefogást, és anyagi felajánlásokkal is se­gítik a célkitűzések megvaló­sítását. Feltétlenül szólni kell mozgalom feladata a közéle- arről, hogy a lakosság min- tiségre nevelés mellett az is, dennapi körülményeit, közér- hogy segítsünk az emberek- zetét, hangulatát érzékenyen nek a problémák megoldásá- befolyásolja a szolgáltatás, a ban. Az eddigi jó gyakorlat kereskedelmi ellátás, a tö- szerint együttműködve az il- megközlekedés, a közvilági- letékes pártbizottságokkal, tás. Ezekbep a kérdésekben pártszervezetekkel, a tanácsok- kritikus vélemények is el- kai és a társadalmi szerveze­hangzanak., A kisközségekben tekkel. Kiss Mária Az elmúlt négy év alatt összesen 29 százalékkal nőtt a fogyasztói árszínvonal. Ennek során emelkedett a hús, a tej és néhány más élelmiszer ára is. Ez utób­biak — például a zöldség, gyümölcs, tojás — árválto­zása nem volt számottevő, mivel az ezekre költött ősz- szeg súlya a lakosság kiadá­saiban mintegy 3 százalé­kot tesz ki. MEGŐRIZNI A SZÍNVONALAT Gazdálkodási biztonságun­kat — a kedvezőtlen kül­ső feltételek ellenére is — sikerült megőrizni 1983- ban. A mezőgazdaság terme­lése — ha el is maradt né­mileg a tervtől — kielégítve az ország szükségleteit és sikerült megtartani az előT ző évi, viszonylag magas ellátási színvonalat. Ahhoz hogy az idén is" így legyen, a felhasználás megfelelő keretek között maradjon, az elosztás szabályozására van szükség. Ezeknek az intézkedéseknek sorába tar­tozik az egyes árucikkek nemrégiben végrehajtott emelése is. Ebben termé­szetesen szerepet játszottak a növekvő termelési költ­ségek. a mind eszközigénye- sebb termelés is. Azt a korábbi gyakorla­tot — amelyet az jelzett, hogy a létfenntartási cik­kek fogyasztói áriát tér­MfWK E£S M melói áraktól elszakítva alacsonyan tartottuk — az utóbbi években igyekeztünk felszámolni. Ennek ellené­re az állam a múlt évben 66 milliárd forintot fordí­tott költségvetéséből árki­egészítésre. Ez többek kö­zött olyan fontos feladatok megvalósításától vonja el a pénzt, mint például az ok­tatás, vagy az egészségügy fejlesztése. Ennek ellenére a fogyasztói árkiegészítések még idén is 53 milliárd fo­rintot emésztenek fel. DRÁGULT AZ ELŐÁLLÍTÁS Nézzük meg mi a hely­zet a húsárak emelése után. Az ájlami támogatás ed­dig a (sertéshús esetében 28 százalékot tett* ki. Az ár­emelés után ez 11 százalék­ra csökkent. Ugyanezek az értékek a marhahúsnál 40- ről 22 százalékra módosul­tak, a húskészítmények ese­tében pedig 27—38, száza­lékról 11-re alakult az ál­lami támogatás mértéke. Az 1983-as 8 milliárd forintot kitevő ártámogatás idén, előreláthatólag 3,5 milliárd forintra csökken. A mezőgazdaságban hosszú évek óta folyamatosan emel­kednek a termelés, költsé­gei. Többszörösére i emelke­dett az energia ára. ^nőttek a takarmányok, a gépek, berendezések árai, drágult — az előbbiekből adódóan — a szállítás. Mindemellett évente mintegy 70 dekával nőtt az egy főre jutó hús- fogyasztás. Mindezt nyilván nem el­lensúlyozhatta a mezőgazda­ságban végbemenő termelé­kenység- és hatékonyságnö­vekedés sem. Az is magá- . tói értetődik, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek sem rendezkedhettek be hosszú távra arra. hogy vesztesé­gesen termeljék az állati termékeket. Emelni kellett a felvásárlási árakat, már csak azért is. hogy az ál­lattenyésztők termelési ked­vét, anyagi érdekeltségét fenn lehessen tartani, hi­szen a biztonságos hazai ellátáson túl ez az export növelésének is az alapja. Az egy főre jutó húsfo­gyasztás előreláthatólag nem csökken az áremelkedés el­lenére sem, viszont az ará­nyod azoknak a termékek­nek a javára tolódnak el, amelyekből a belföldi ellá­tás az exportérdekek sérel­me nélkül is zavartalanul kielégíthető. A fogyasztási szerkezet átalakulását nyil­ván elősegíti, hogy a ba­romfi, a hal és halkészít­mények ára az átlagosnál kisebb mértékben emelke­dett. NEM ÜJKELETÜ A magyar mezőgazdaság-, ban számos eltérő feltétel­nek kell megfelelni. Ez- ab­ból adódik, hogy terméke­ink zöme három piacon ta­lál gazdára, s az igények mindhárom esetben mások. A termékek zöme — mint­egy 70 százaléka — hazai felhasználásra kerül, hozzá­vetőlegesen 23 százalékot tesz ki 1 a tőkésexport és 7 százalék körüli a (Szocialis­ta országokba irányuló ki­vitel. A mezőgazdasági terme­lést nemcsak a világpiac­cal, a hazaival is közvet­lenebb kapcsolatba kell hozni, s ennek érdekében, kellett az árak aktívabb szerepének fokozására töre­kedni. Vagyis közelíteni azokhoz az árakhoz, ameny- nyibe egy-egy termék való­ban kerül. A lakosság érdeke első- torban azt kívánja, hogy a szokásós, fogyasztáshoz tar­tozó minden áru korláto­zás nélkül kapható legyen,' még akkor is, ha éppen, többet kell érte fizetni. A nem a valóságos értéket tükröző árak ugyanis szin­te ösztönöznek arra. hogy a termelést, és az importot meghaladó mértékben fo­gyasszunk belőlük. A ma­gasabb ár úgy mérsékli a fogyasztást, hogy változat­lanul hozzá lehet jutni a termékekhez, igaz maga­sabb áron és esetleg más árucikkekről lemondva. Az értékarányos árakra való törekvés nem új kele­tű a. gazdaságpolitikánkban, hiszen 15 éve szerves ré­szét képezi annak. A mos­tani központi áremelések egy újabb lépést jelentenek ebben. Az ármechanizmust úgy kell kibontakoztatni, ahogyan azt a teljesítmé­nyék—növekedése és a kül­ső feltételek kén3'szere meg­kívánja. Z T. NQGRÁD — 1984. március 3., szombat 2 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom