Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
Megyénk legkorszerűbb oktatási intézménye! közé tartozik a Nógrád megyei kisegítő iskola ée nevelőotthon Pásztón. ____________ ■■di ■iin A lakásépítési kedv növekedése szemmel látható Szécsényben — Manapság gyakran halljuk, hogy nehezebbé váltak gazdasági körülményeink, az eddigieknél is nagyobb a szükség a szocialista demokrácia fejlesztésére, a döntések körültekintő előkészítésére. A megyei tanács testületet is érzik ennek felelősségét? —* Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanácsok — legyen szó megyei, városi, községi testületről — megnövekedett feladataiknak csak úgy tudnak eleget tenni, ha képesek a lakosságot alkotó aktivitásra serkenteni, ha a társadalmi szervekkel és mozgalmakkal, mint például a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a MTESZ testületéivel a szó Igazi értelmében vett, közös érdeken nyugvó kapcsolatot sikerül fenntartani, fejleszteni. A közös célok mellett, ebben megnyilvánulnak sajátos tanácsi érdekek is, hiszen ezek a szervek — közülük Is főként a szakszervezetek — jelentős tömegbázissal rendelkeznek, folyamatos érdekfeltáró munkát végeznek. Tapasztalataikat képesek idejében közvetíteni a tanácsokhoz, segítve azok döntés-előkészítő munkáját és a végrehajtást. A településfejlesztésnek, az élet- és munkakörülmények javításának időszerű tennivalói meghatározásakor nagy segítséget jelent a társadalmi és tömegszervezetekkel való korrekt együttműködés. Hozzájárul ahhoz, hogy valóban a cselekvésünk szempontjából legfontosabb közösségi érdekeket válasszuk ki. Annál inkább, mert a tanácsok tevékenységük során a társadalmi, illetve a különböző csoportok és egyének érdekeivel találkoznak, amelyek az egyik oldalról befolyásolják a munkát, nem hagyhatók figyelmen kívül. De ott a másik oldal is: megszabottak a tanácsok anyagi lehetőségei. .. — Ismert a mondás: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Végül is mi dönti el, hogy a rövidebb takaró alá mi fér? — A tanácsok középtávú területfejlesztési terve és költségvetése tartalmazza a leglényegesebb teendőket. Számba veszi a pénzügyi eszközöket, a feladatokat. Ezek között természetesen eltérés mutatkozik, mert valamennyi reális, jogos igény egyidejű kielégítésére nincs lehetőség. Annak érdekében, hogy a középtávú terv minél inkább közelítsen a valós közösségi érdekekhez, széles körű társadalmi vita után bontakoznak ki körvonalai. Ebben az eszmecserében, a VI. ötéves tervre szóló elképzelések kialakításakor, jelentős segítséget kaptunk a partnereinktől, ami a tanácsoknak biztonságot jelent, hogy valóban a legfontosabb célkitűzések kerülnek a tervbe, s valóban helyes arányokat sikerül kidolgozni. Így került a megvalósításra váró feladatok élére a megyénkben a lakás-, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás feltételeinek korszerűsítése, a vízgondok enyhítése A szakszervtzetek. a népfront, az ifjúsági szervezet testük lói is ebben erősítették meg a lanácsut. Közös célok, azonos törekvések jegyében Beszélgetés Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével — A tervezé« demokratizmusénak fejlesztésében ezek a szervek fontos szerepet töltenek be. A tanácsokkal va- 16 kapcsolatukat miként lehet továbbfejleszteni? — Mindenekelőtt két dolgot kell elfogadni; a tervezés csak az adott anyagi lehetőségekből indulhat ki, a másik, hogy a kiemelt társadalmi programokra kormányszintű orientációt kapnak a tanácsok. A helyi döntések középpontjában a belső arányok, az eszközök felhasználásának területi megoszlása, az igények kielégítésének sorrendje áll. Korábbi vitáinkat az jellemezte, hogy partnereink általában egyetértettek a tanácsi apparátus szakemberei által előzetesen kidolgozott tervkoncepcióval. Helyesnek tartották, de újabb konkrét tennivalókat vetettek fel, javasolták az újabb feladatok megoldását is tervbe venni. — S, ezek irreális voltak? igények — Szó sincs róla. A legtöbb felvetés teljesen jogos. Csak éppen az adott gazdasági körülmények között nem teljesíthető. Legfeljebb egy másik, szintén jogos probléma megoldásának terhére. Hadd mondjak példát: abban a községben, ahol nincs orvosi rendelő, az iskola is bővítésre szorul, de klubkönyvtárat szeretnének építeni, a lakosság érdéke, hogy először az egészségügyi és az iskolai ellátás jobb feltételei teremtődjenek meg. A terveink egyébként eddigi gyakorlatunk szerint is nyitottak voltak. A feladatok bővülhettek és ma is bővülhetnek —, de csak vállalati, szövetkezeti, lakossági erőforrásokból. A megyében végzett közhasznú társadalmi munka értéke 1980- ban 164 millió forint volt, tavaly már elérte a 445 millió forintot. Tehát az állampolgárok, a gazdasági egységek is felismerték az összefogásban rejlő lehetőségeket. — A tervezés demokratizmusának értelmezését tehát némileg módosítanunk kell? — A vitát szükséges más mederbe terelni. A legfontosabb kérdés: hogyan lehet a rendelkezésre álló pénzösszegeinket a legracionálisabban, rangsorolva felhasználni? S e tekintetben is vannak tartalékaink. Például, hogy a tanácsi tervezőmunka a feltart érdekek nyomán alternativ megoldásokat javasoljon. Természetesen csak az adott lehetőség 1 it.árain belül. Azaz lobban kell ügyelnünk a tervezés minőségére, arra, hogy a döntés még megalapozottabb legyen és jól tükrözze a valós társadalmi igényeket. A javaslatok, akár alternatívaként ii odakerülhetnek az érintett állampolgárok és a döntést hozó testületek elé. Ez segíti a legfontosabbat, hogy a tanácsok helyesen használják fel a rendelkezésre álló pénzüket. — Miért? Ma nem minősíthető a felhasználása helyeinek? — De Igen. Az elmúlt években jól gazdálkodtak megyénkben a tanácsok, a legfontosabb társadalompolitikai programok időarányosan teljesültek. Ütemesen halad a lakásépítés. Az egészségügyi ellátás feltételeinek javítására az előző tervciklushoz képest is sokkal többet fordítunk. Zajlanak a kórházi rekonstrukciók. bővülnek a szociális otthoni férőhelyek. A tervciklusra előirányzott óvodai programunkat máris túlteljesítettük, nagy erőket mozgósítottunk az ivóvízellátás ía.vítására. Hasonló kedvező tapasztalatokat mondhatnák a kereskedelmi ellátásról, a szolgáltatás egyes ágairól, az általános iskolai tantermek bővítéséről. Terven felül megoldódik Pásztó és Romhány lakosságának és intézményeinek vezetékes gázellátása. A jobb kenyérellátás érdekében kerülhetett napirendre Szécsényben és Pász- tón a sütőipari rekonstrukció. A megye hosszú idő óta először van abban a helyzetben, hogy a középtávú tervének kiemelt programjait maradéktalanul valóra váltsa, s néhány területen remény van a túlteljesítésre is. Mondanom sem kell. micsoda erőfeszítésekbe kerül! Az eredeti terv a kiemelt programokra eszközeink hetven százalékának felhasználását jelölte meg, s időarányosan hetvenhat százalékát fordítottuk ezekre. lehetővé. Azt hiszem a jogos igények és az ezek kielégítését szolgáló reális lehetőségek között mindig van különbség. Ez megnöveli a felelősséget a tervezés minősége iránt, a fő irányok kiválasztásakor. — A „kis kérdésekben” pedig n társadalmi összefogás a járható dt? — A terv ennyiben bővíthető, de teljesen át nem alakítható! Egy cikluson belül I—2 millió forint többlet- igény kielégítése bizonyára nem okoz felfordulást, de jelentősebb összeg esetén csak az átcsoportosítás a járható út. Ilyenre az elmúlt években is sor került, amikor a nem kiemelt ágazatokból a megnövekedett kivitelezési költségek miatt több tízmillió forintot kellett „átirányítani” a kiemelt feladatokra. — Említene példát? — Itt van a szociális otthoni ellátás, ami megyénkben az országos átlag feletti. Mi— Ogy is fogalmazhatunk, hogy az is-is helyett a vagy- vagy? — Pontosan erről van szó! A vitákban eldől a feladatok közötti sorrend. De nem elválaszthatatlanul az anyagi lehetőségektől. — Van például új formája a pénzügyi feltételek bizto- ftításának, a kötvénykibocsátás. Ezzel számolnak-e megyénkben? — A helyi tanácsokon múlik. Véleményem szerint csak akkor kerülhet erre sor, ha valóban égető, másként nem orvosolható gond megoldását szolgálja. Sikerre akkor számíthat, ha a kibocsátás célja találkozik a lakosság jogos szükségletei kielégítésével, vagy általa lehetőség kínálkozik bizonyos, előbbre hozható feladatok megvalósításához. — Ritkábban esik szó a tanácsi gazdaság taglalásakor a működési költségvetésről, pedig évente körülbelül kétmilliárd forintot használnak fel a tanácsok Nógrádban ilyen kötelezettségeikre... — A megyei tanács partnerei általában a fejlesztési kérnőségével szemben azonban désekét'érzTk magukénak' Ho- lehetnek kifogasok. A terv je- lott közös feladatunk — A többlet hat miből származik? százalék — Kénytelenek voltunk más területekről átcsoportosítani. Miközben nem mérséklődött az ellátás elért, jó színvonala, új utak, közművelődési intézmények is épülnek. Vannak viszont feladatok, amelyeket a legjobb szándékkal sem tud- ■unk megoldani. Tudjuk, hogy a községek úthálózata messze elmarad az igényektől, továbbra is feszültségek vannak az ivóvízellátásban, a kívánatosnál kevesebb a szennyvízvezeték, elmarad a követelményekből a postai távbeszélő-hálózat állapota. Megoldásukat eszközeink nem tették lentős bővítéssel számolt Balassagyarmaton, Ludányhalá- sziban. A Vöröskereszt megyei vezetősége dicséretes kezdeményezése: építsen a megye társadalmi összefogással Salgótarjánban is szociális otthont. A társadalmi összefogás egyik legszebb példája lett az akció, mert csaknem hétmillió forint gyűlt össze. De ezzel a megyei tanács bonyolult helyzet elé került. Terveiben szerepelt a megyei, kórházban.krónikuspavilon kivitelezése. A kezdeményezés során nem arra ügyeltünk, hogy mindenképpen az a pavilon —, amely egyébként az idős, elfekvő betegek gondozását szolgálja — valósuljon meg, hanem elfogadtunk egy másik új létesítmény építése iránti friss igényt. Az utóbbi ugyancsak feltételezte a tetemes tanácsi hozzájárulást. A megnehezedett gazdasági körülmények miatt a kettő párhuzamosan nem épülhet meg. Viszont, ha anyagi erőinket megosztjuk, ebben a tervciklusban egyik sem. A példa azt illusztrálja, hogy az eredeti elképzelések szélesítése olykor veszélyeztetheti a tervfeladatok végrehajtását. Azaz, csak akkor szabad újabb célt kitűznünk, ha a megvalósítás anyagi feltételeit teljes egészében biztosítottuk. S felvetődik a kérdés: a tanács önmaga vállalhatja-e, hogy ilyen- kezdeményezést maradékta’anul támogat. annak vizsgálása, hogy melyik területen van alkalmunk a gazdaságosság javítására, a takarékosságra, netalán a tanácsi intézmények — azonos érdekeken alapuló — közös működtetésére. S időnként ez a szemlélet újabb ellentmondásokhoz vezet. A megyében például a tervidőszakban vállalkoztunk arra. hogy az általános iskolások felének étkeztetési lehetőséget biztosítunk. Jelenleg hatvan százaléknál tartunk, amiért önmagában dicséret járna. Ezzel is jogos igényeket elégítettünk ki, legfeljebb helyenként a gyermekétkeztetés színvonalának rovására, mert pontosan a túlteljesítés miatt eszközeink egy részét nem használhattuk fel a feltételek korszerűsítésére. Azaz: ára van a terv túlteljesítésének is. — ön említette, hoyv menynyire fontos a megyei tanáes és partnerei — szakszervezeti, KISZ. Hazafias Népfront stb. — közötti együttműködés. Részleteiben mit ért ez alatt? — Mindenekelőtt azt a fajta együttműködést, ameiy hozzásegít bennünket a feladatoknak, a már említett korlátok közötti differenciálásához. De vannak más területek is, ahol közösek a tennivalóink. Készülnek például a hosszú távú tervek megyénkben, elkezdődtek a VII. ötéves terv előkészületei. A települések rendezési terveiket felülvizsgálják, korszerűsítik. Csupa olyan dolog, ami a jövőnket érinti és nem csupán tanácsi feladat. Amíg egy ilyen terv elkészül, számtalan lehetőség kínálkozik a javaslatok megtételére, az ezzel kapcsolatos érdekek egyeztetésére. De miután a rendezési tervet a tanács a helyi törvény rangjára emelte, annak betartása és betartatása kötelező. Az állami ellenőrzésért szintén a tanácsok a felelősek, de ennek csak a társadalmi ellenőrzés hathatós segítségével képesek eleget tenni. Akkor, ha építenek partnereik véleményére, tapasztalataira. De ugyanígy van lehetőségünk az együttműködésre a szociálpolitikában, a család- és környezet- védelemben és sorolhatnám tovább. — Vannak tehát olyan dolgok, amelyek köv-tkezete» megoldására a tanács önmagé* ban nem képes. — Mint például az állampolgárok érdekeinek védelm« a szolgáltatásban, a kereskedelemben. Tény, hogy az elmúlt Időszakban ezen a területen Is Jelentős a fejlődés, színvonalas az ellátás élelmiszerből, ruházati árukból, iparcikkből. Ez akkor is igaz, ha építőanyagokból, alkalmanként egyes tartós fogyasztási cikkekből hiány mutatkozik. Számunkra azonban legalább ilyen fontos, hogy az állampolgárokat semmiféle károsodás ne érje. A tanács ilyenfajta tevékenységét szélesítette. növelte az ellenőrző apparátus számát, árhatósági, kereskedelmi ellenőrzési feladatok ellátására igazgatási társulások alakultak, de egyedül nem képes a változtatásra. A lakosságnak, a tanács partnereinek,. az általuk létrehozott ellenőrző szerveknek. mint például a fogyasztók tanácsának is részt kell venni az ellenőrzésekben. Azzal számolunk, hogy az eddigieknél gvakrabban és konkrétabban jelzik az általuk feltárt ellentmondásokat, hiányosságokat. Annál is inkább, mert ezen a téren ugyancsak kihasználatlanok a tartalékaink. Ilyen az ellenőrzések fogadtatásával kapcsolatos szemlélet. Az ál- lamnolgárok érdekeinek védelmét az állami ellenőrzés hatékonyan csak akkor kénes betölteni, ha munkáiéhoz megknnia a társadalmi támogatást is. — Pevcsic«: clvfárs több al— kálómmal kifeítette. eondoi*- fait. hnsrv a K‘»^ada!mi és tö- me?«zcrv<»zotekkel a mofvc! tanács szorosabbra kívánja fűzni az egvíjttműködés szálait. Va.ion ez jelenti a felelősség megosztását is? — Bizonyos területeken; mint például a döntések előkészítésében, alternatívák kidolgozásában feltétlenül, ösz- szességéhen azonban a tanács előtt álló feladatok végrehajtásáért a felelősség is a tanács testületéinek, tisztségviselőinek, szakembereinek vállán nvueszik. — Köszönöm a beszélgetést! M. Szabó Gyula NÓGRÁD - 1964. március 24., szombat
