Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

A SORKATONA HOZZÄTARTOZÖINAK CSALÁDI SEGÉLYE N.-né K. E. mátraverebélyí olvasónk /érje sorkatonai szolgálatot teljesít. Olvasónk — kisgyermeke gondozása vé­gett — fizetés nélküli szabadságon van. Gyermekgondozási segélyt folyósítanak a részére, családi segélyt igényelt. A jövedelmének (800 forint gyes, 290 forint jövedelemkiegé­szítés és 190 forint „kiegészítés a családi pótlék mellett”) figyelembevételével „az értékhatár és az összes jövedelem közötti különbözetet” — 1622 forintot — folyósították 1983. szeptember 1-től kezdődően. Olvasónk kérdése: helyesen ál­lapították-e meg a családi segély összegét? Nem, mert 1983-ban a sorkatonával közös háztartásban élő. eltartásra szoruló hozzátartozónak (ha őt a sorkatona bevonulása előtt saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy a tartási igény a bevonulása után keletkezett), havi 1660 forint segélyt és 40 forint kiegészítést, minden további eltartásra szoruló személy után a segély hetven százalékát és 40 forint kiegészítést kellett fizetni. (Olvasónknak, miután egy gyermeke van, összesen 2902 forintot.) Az eltartásra szoruló hozzátartozónak bármely forrás­ból származó jövedelmét (keresetét) a családi segély össze­gének megállapításánál figyelembe kell venni. (Olvasónk ese­teben: 800 forint gyermekgondozási segély, 290 forint és 80 forint jövedelemkiegészítés, ha egyéb keresete, jövedelme nincs.) A családi segély összege 1984-ben a következőképpen alakul: A sorkatona hozzátartozójának járó családi segély ezer- hétszázharminc forint és negyven forint jövedelemkiegészí­tés, minden további eltartásra szoruló személy után a se­gély hetven százaléka és negyven forint kiegészítés. [Olva­sónknak — egy gyermekkel — összesen 3021 forint 6/1984. (I. 23.) MT. sz. rendelet 2. § c. pontja.] Figyelembe kell venni ez esetben is a hozzátartozónak a keresetét, illetőleg bármely forrásból származó jövedelmét. A segély összege tehát a kereset, illetve bármely forrásból származó jövedelem és a hozzátartozók részére járó össze­geknek (olvasónknál 3021 forintnak) a különbözete, vagyis olyan összeg, amely a hozzátartozó keresetét, illetőleg jöve­delmét — olvasónk esetében 3021 forintra egészíti ki. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a már hivat­kozott minisztertanácsi rendelet 20. paragrafusa szerint: „A gyermekgondozási segélyre jogosultnak a gyermekek számá­tól függetlenül, havi 290 forint helyett havi 360 forint jö­vedelempótlék jár”. (Legkorábban 1984 január hónapra.) Segélyre jogosult hozzátartozónak kell tekinteni a bevo­nult feleségét, gyermekét, örökbe fogadott és nevelt gyerme­két, szüleit, örökbe fogadó és nevelőszüleit, kiskorú vagy munkaképtelen testvéreit, továbbá az élettársát akkor, ha az együttéléséből gyermek származott. Közöljük végül, hogy a gyermektartásdí.i összege egy gyermek után — egyedülállónak — 1984. január 1. naniától kezdődően havi hatszázhetven forint. Dr. S. K. Gy. Kisebb költséggel A nyereséges gazdálkodás egyik fontos eszköze a Salgó­tarjáni Tervező és Építő Szö­vetkezetben az önköltségcsök­kentés. Tavaly ilyen címen 4 millió forintot takarítottak meg. Ennek döntő része a Közvetlen, közvetett és anyag- költségek csökkentésénél je­lentkezik, csaknem eléri az 1 millió 600 ezer forintot. Ener­giából 124 ezer forintos meg­takarítással számoltak, ami! 844 ezer forintra növeltek. A különböző szervezési intézke­dések révén a fuvardíjnál 290 ezer forinttal növelték az eredetileg elképzelt megtaka­rításra vonatkozó összeget. Az igazgatási jellegű költsé­geknél pedig az év eleji el­képzeléseket űjabb 51 ezer forinttal megtetézték. k. v. Levelezőink írják Hondákról Magyarnándorban A magyarnándori községi könyvtár a minap iró-olvasí találkozót rendezett a nyugdí­jasklub tagjai számára, aho­vá meghívták Balogh Bém írót, kinek eddig megjeleni könyveiből Borsod és Heves megye népmondáit, népregé­it ismerhettük meg. A 62 éves író mostanában Nógrád megye mondavilágát térké pezi fel, mert leendő könyvei­ben ennek anyagát kívánja feldolgozni. tói gyáregységének emeleti kisgalériájaban a közelmúlt­ban kiállítás nyílt a pásztói amatőr képzőművész kör tag­jainak festményeiből. A kiál­lítás — melyet Iványi Ödön festőművész nyitott meg — tegnap zárult. A jövő hónapban kerül a könyvesboltokba a Vadócok a Bükkben című új könyve. A Móra Ferenc Könyvkiadó ki adásában megjelenő könyveit az ifjúság szívesen olvassa, ezért hívják az írót oly gyak ran találkozókra, iskolák és könyvtárak. Ezeken egy-egy feledésbe ment helyi monda is felszínre kerül. A ma­gyarnándori öregek például több érdekes, eddig nem is­KlSZ-küldöttgyűlést tar­tottunk a minap a Váci Kö­töttárugyár pásztói gyáregy­ségében, amelyen a megyei KISZ-bizottság képviselői mellett jelen volt Tóthné Csikós Csilla, a városi KISZ- bizottság titkára is. A kül­döttgyűlés színvonalas prog­mert nógrádi mondaanyag el­mesélésével nyújtottak segít­séget Balogh Béninek. A han­gulatos találkozón a meg­jelentek szívesen hallgatták meg Kamarás József Szondi- kutatót is, aki az Észak-Bör­zsöny mondavilágát ismertet­te. Majoros Magdolna könyvtáros Magyarnándor ramja után a gyáregység iro­dalmi színpada adott műsort, majd díscoban szórakozhattak tovább a fiatalok. Ezen jelen voltak a szerszám- és készü­lékgyár KISZ-es fiataljai is. Wiltner Anna Váci Kötöttárugyár Pásztó Brigádélet a BRG-ben Furfangos műszakiak A Jedlik Ányos Szocialista Brigád felirat díszeleg a BRG salgótarjáni gyára műszaki osztályának bejáratánál. A tablót nézegetve áttekinthető a brigád felépítése és tevé­kenysége. Láthatók a tablón serlegek, társadalmi munkát igazoló elismerések. — A Vági József nevét vi­selő emléklap az egyik leg­kedvesebb emlék — mondja Molnár Béla, a .19 tagú bri­gád vezetője. Szinte az egész brigád részt- vállalt a vakok­nak készült speciális rádiók elkészítésében. A brigád tá­mogatja a Beszterce-lakótepi Általános Iskolát, kalauzolja a gyáregységbe érkező cso­portokat, és a hasznosanyag­gyűjtésben is kivágták a re­zet. Eredményesen szerepel­tek a munka és művelő­dés, valamint a kiállítás­ról kiállításra vetélkedőso­rozatban. Tanulnak és köz­életi szerepet vállalnak. A munkában fő feladatuk a ter­melés ■ műszaki feltételeinek^ a technológiai előírásoknak a biztosítása, és ha a termelés úgy kívánja, annak módosítá­sa. Importalkatrészek helyet­tesítésére tavaly 470 javasla­tot tettek, melynek zöme al­kalmazásra került. A brigád­nak 13 újítási javaslata volt, ebből 6 elfogadott, 3 pedig értékelés alatt áll. A brigád vállalásai közé tartozik a számítógépes programok ter­vezése és elkészítése valamint alkalmazása a gyártás külön­böző területein. A szocialista brigádmozga­lomban eddig az aranykoszo­rús fokozatot érték el. Legkö­zelebbi céljuk a kiváló bri­gád cím elnyerése. Lőcsei Lászlóné BRG Székesfehérvári kiállítás Réti Zoltán képeit látva Pásztóról jelentem A Váci Kötöttárugyár pász­Az elmúlt napokban Szé­kesfehérvár rangos képző- művészeti eseményeként em­legetik Réti Zoltán festőmű­vész gyűjteményes kiállítá­sának megnyitását. A Helyőr­ség Művelődési Központjának emeleti galériájában két év leforgása alatt idős Szabó István nógrádi szobrász után 6 a második kiállító művész ebben a városban. Kiállítását Pogány ö. Gá­bor művészettörténész nyi­totta meg. A nógrádi táj, a nógrádi ember a képeken ke­resztül most itt láttatja ma­gát, a közönségnek tetsző mó­don. Olajképei közül — mintegy negyven kép látható Székes- fehérváron — a „Madách fái között” című a gondolkodó költőt villantja fel. Szép élet­képet ábrázol az „Elballa­gok 1981” két egymásba ka­paszkodó öregje. Ezzel a tech­nikával készült festményei közül azonban a legszebbek — mert több is van belőlük kiállítva — az árvalányhajas mezők színpompás, expresz- szív hatású hullámzását fel­villantó alkotások. Az ilyen mezők ma már ténylegesen csak Nógrádban láthatók, Réti Zoltán szűkebb hazájá­ban. A kiállítás leglátogatottabb része azonban az akvarelljeit tartalmazó folyosórész. Itt huszonöt, nagyméretű akva- rell került kiállításra. Leg­szebb a „Búzatábla napfelkel­teben”, „Fények — vizek”, az „Örhalmi tavaszi rét” cí­met viselő munkák, hogy csak címekkel érzékeltessem a ki­állítás anyagát. , Réti Zoltán festőművész azonban nyugdíjas éveiben sem tagadta meg, hogy a ze­ne bűvöletében él. Kiállítá­sán erről nem csak képei árulkodnak, hanem a Balas­sagyarmatról ide utazó, a vá­rosi tanács mecénási segítsé­gével itt játszó háromtagú kamarazenekar is. Fejér me­gye „fővárosa” Székesfehér­vár, jól fogadta Réti Zoltánt, itt látható alkotásait. Jíő-Szabő Imre Székesfehérvár Pirosalma u. 1—3. Nógrád vendége volt Kukely Júlia operaénekes A salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola zenei tagoza­tának 25 éves jubileuma al­kalmából március 17-én, szom­baton az iskola tornacsarno­kában telt ház előtt fellépett az iskola egykori tanulója, a ma már Liszt-díjjal kitüntetett és számtalan ver­seny győztese, az Operaház magánénekesnője: Kukely Jú­lia. A harmincadik életévében járó, Nógrád megyéből el­származott művésznő bejárta csaknem a fél világot, ami a korához képest páratlan tel­jesítmény. Énekelt a New York-i Metropolitanban, sőt több amerikai nagyváros szín­padán. Philadelphiában a vi­lághírű magyar származású Ormándy Jenő karmester ál­tal vezényelt zenekar kísére­tében. Fellépett az opera ha­zájában, Rómában, Modená­ban és a Milánói Scala szín­padán. De hallhatták hangját Londonban, Brüsszelben, Pá­rizsban az Olympia színpadán is. Számtalanszor lépett fel a Magyar Televízióban, és a Magyar Rádió is gyakran su­gározza műsorát. Az énektanulmányait 1978- ban fejezte be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ope­raénekesi tagozatán. Diplomá­ján alig száradt meg a tin­ta. amikor föbb nyugat-euró­pai operaház menedzsere je­lentkezett nála kedvező anya­gi szerződésajánlattal, de ő a magyar operát választotta. Mind bel- és mint külföldön gyakran fellép férjével, Dénes Istvánnal, aki egyszemélyben zeneszerző, zongoraművész és karmester, mellesleg gyakori vendége a bécsi operának, mint karmester. Ketten közel tucatnyi idegen nyelven be­szélnek, ami megkönnyíti munkájukat külhonban. — Mindig szívesen jövök szűkebb hazámba Nógrádba — kezdi beszélgetését a szak­mában még fiatal Liszt-díjas művésznő. — A nagyszüleim, rokonok, ismerősök Sámson- házán élnek, ahol szüleim és én is születtem. Ha az időm engedi, azonnal rohanok eb­be a kis. Cserhát lábánál fek­vő falucskába, ami az igazi kikapcsolódást jelenti számom­ra a rengeteg utazás és fellé­pés után. Időnként felkere­sem Salgótarjánban az osz­tálytársaimat, tanáraimat, akikkel oly jóleső érzés elbe­szélgetni. De ki nem tér visz- sza szívesen egykori gyermek­korának színhelyére — elmél­kedik az Opera magánéne- kesnője. — Az általános iskolát a Mártírok úti zenei tagozaton végeztem et Zeke László ze­netanár irányítása mellett. Ekkor méff a balett-tánc ér­dekelt. de tanáraim a miskol­ci zenei tagozatos szakközép­iskolát javasolták. Miskolcon zongorázni tanultam, és csak egy év elteltével tértem át az operára. A középiskola elvég­zése után kerültem Budapest­re, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola opera tagozatá­ra. Nagy segítséget jelentett számomra, hogy a szüleim is a fővárosba költöztek, és ez biztos hátteret jelentett szá­momra. A főiskola elvégzése — mely kitűnőre sikerült — csak egy állomás volt, mivel ezt a műfajt állandóan gya­korolni kell. Minden fellépés­re komolyan kell készülni, legyen az New York-i Metro­politan, vagy akár itt, a Már­tírok úti iskola pódiuma, amelyen annak idején, mint általános iskolás diák léptem fel — emlékezik vissza csak­nem könnyes szemmel az egy­kori diáklány. — A világ bármely részén járok, gondolataim gyakran Nógrád megyében kalandoz­nak. Ha hazajövök, a roko­nok, barátok mindig meg­nyugvást jelentenek számom­ra, és némi feltöltődést is je­lent a további munkámhoz — fejezte be a beszélgetést Nóg­rád szülöttje, a már világhír­névnek örvendő művésznő. K. M. Sqlct*«-.'.' Salgótarján Válaszol a Volán A sorompó volt az oka Hivatkozással a NÓGRÁD napilap 1984. február 29-i számában megjelent „Indula­tok” című újságcikkre, az alábbi tájékoztatást adjuk. A cikk megjelenését megelőző­en — újságírói telefonbeje- lcntés alapján — megvizsgál­tuk a Nagybátonyból 5.05 órakor Salgótarjánba induló járat késésének okát. A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy a járatkésés 1984. február 27-én és más alkalommal is az útvonalba eső sorompók lezárása miatt következett be. A gépjármű­vezető a járat végzésére idő­ben kiindult a nagybátonyi telephelyünkről. Erről á beje­lentést tevő újságírót telefo­non tájékoztattuk és közöl­tük, h gy a menetrendválto­zástól a járatot öt perccel ko­rábban közlekedtetjük az esetenkénti sorompóelzárás­ból adódó időveszteség csök­kentése érdekében. Az újság­író az intézkedést megkö­szönte. Ezt követően a NÓG- RÄD-ban megjelent cikk a gépjármúveztő késői indulá­sában látta a késés okát... A járatot 18 éves munka- viszonnyal rendelkező gép­járművezető teljesítette, aki a nagybátonyi helyijáraton dolgozik. Munkáját az udva­riasság, a pontosság jellemzi. Tanúk igazolják, hogy a cím­ben megjelölt kifejezést nem használta. Vérségi Pál Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi és kereske­delmi oszt. vez. Összeállította: Rozgonyi István NÓGRÁD — 1984. március 22., csütörtök / ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom