Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
Túlszárnyalták a VI. ötéves terv időarányos elképzeléseit Uralkodó a házgyári technológia — Hűtőházak, kenyérgyárak Csehszlovákiában Nyitrai kenyérgyár Harmincéves múltat vallhat magáénak a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Az eltelt történelmi időszakban, amit egy emberöltőnek is felfoghatunk, sokféle névvel szerepelt a megye közvéleménye előtt. Sikerek, kudarcok, újbóli nekirugaszkodások, ismét sikerek, megtorpanások, időnkénti visszaesések és ismételt sikerek váltakoznak a vállalat történelem- könyvének lapjain. Vajon mit jelez mai valóságuké AZ EGÉSZ MEGYÉRE Az előbbi rövid visszapillantás arra jó, hogy erőt adjon a mai és a holnapi egyre szigorúbb feladatok eredményes elvégzéséhez, oly módon, hogy az újabb sikerekkel, a nehezen kikovácsolt sikerekkel tovább öregbítsék eddig kivívott elismerésüket. A tanácsi építők hatóköre kiterjed az egész megyére. A salgótarjáni központon kívül termelőszövetkezetei vannak Balassagyarmaton és Pásztó körzetközpontjában. Tizenöttizenhat esztendeje pedig elismerést vívott ki a szomszédos Csehszlovákiában, annak több, nagyobb városában az általa felépített hűtőházakkal és kenyérgyárakkal. Volt olyan esztendő, amikor az éves termelési érték 40 százalékát is elérte az exportmunkából származó bevétel. S ezzel máris eljutottunk jellegének, karakterének bemutatásához. Vegyes profilú építőipari szervezet, amely magába foglalja az összes magasépítéssel kapcsolatos tevékenységet, a lakásépítéstől kezdve a kommunális létesítményeken át az ipari épületekig. Kis kapacitású, mélyépítő részlege csupán az általa elvállalt munkákat segíti. A vállalat említett jellege, az építési igények alakulásával, arányaiban változott. A mostani ötéves tervben, 1984- re, a lakásépítés vált uralkodóvá. Amíg korábban a blokkos technológia határozta meg a lakásépítkezést, addig 1983- ban már a felépített lakások kétharmadrésze házgyári technológiával készült. Nemcsak a lakásoknál, hanem az iskola, óvoda, kollégiumi jellegű épületeknél is alkalmazzák a házgyári technológiát, a borsodi házgyár vázpaneljeinek felhasználásával. A TECHNOLÓGIAI VÁLTÁS ELŐNYEI A technológiai váltásra ösz- tönözte-kényszerítette a vállalat vezetését az, hogy az általuk építendő lakások döntő többsége maximált áras, ami nem gyarapítja, hanem inkább apasztja, illetve sokszor nem is teszi lehetővé nyereség elérését. Ha azt mondjuk, hogy a vállalat indította hódító útjára a korszerű technológiát megyénkben, azaz általa nyert polgárjogot, akkor igazat állítunk. A technológia előnyei jelentkeznek a termelékenység gyors ütemű emelkedésében és a gazdaságosság növekedésében. Az ipari karakterű építkezésekhez igen gazdag választékú technológiát kínálnak. Erős és ütőképes ez a részleg, különösen az acélszerkezetet gyártók. Egyébként a Csehszlovákiában felépített hűtőházaknál és kenyérgyáraknál az acélszerkezeti technológiát alkalmazták. Vajon a váltás előnyeit mennyiben igazolják a termelés eddig elért eredményei, sokatmondó bizonyító számai? A VI. ötéves tervben 800 millió forintban állapították meg a teljes termelési értéktervüket a saját építési és szerelési munkáknál. 1983 végéig 501 millió forintot kellett volna teljesíteniük. Ezt azonban jóval túlhaladták — 612 milliót értek el. Figyelembe véve a tervciklus hátralevő idejét 1 milliárd forintos teljesítéssel számolnak. Értékes az eddig elért tiszteletreméltó eredmény azért is, mert a VI. ötéves tervben megjelölt 600 helyett az elmúlt három esztendőben az átlagos létszám 550 főre mérséklődött. Jelenleg 514 fővel oldják meg egyre növekvő feladataikat. A más területeken jelentkező eredmények is arra ösztönöznek, hogy ne álljunk meg az eddigi felsorolással. Az építőiparban — így a vállalatnál is — lényeges mérőszám az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottakra jutó termelési érték alakulása. A tervciklus kezdetén 294 ezer forintról indultak, s 1985-re 319 ezer forint elérését tűzték ki. Az elmúlt esztendőben már jelentősen túlteljesítették elképzeléseiket — 421 ezer 582 forintot értek el. ami meghaladja az 1983'. évre tervezett 310 ezer forintnyi tervet is. Még imponálóbb képet kapunk, ha az egy építőmunkásra jutó termelési érték alakulását vesszük figyelembe. A VI. ötéves terv szerint az 1981. évi 490 ezer forintot 85-re 508 ezer forintra kell emelni. Az elmúlt esztendőben már 703 ezer forintnál tartottak. Mindezek azt igazolják, hogy a termékszerkezet-váltásból és a technológia fejlesztéséből adódó előnyöket okosan, a maguk javára fordították. Megtehették, mert a dolgozók jó érzékkel ragadták meg és sajátították el az újat, a korszerűt, s már annyira begyakorolták magukat, mintha mindig ezzel dolgoztak volna. AMIRE SZÍVESEN EMLÉKEZNEK Bizonyára a kedves olvasó nem veszi zokon, ha a számoktól elszakadva ismét visz- szapergetjük egy kicsit a vállalati eseménynaplót, s a nagy létesítménycsokorból kiemeljük a jelentősebbeket, amelyek iól tanúsítják a vállalat vezetőinek és dolgozóinak hozzáértését, szakmai igényességét. Kezdjük Salgótarjánban az első igazi nagy erőpróbát kívánó Csillagház felépítésével, a kollégium új épületével, folytassuk az SZTK-rendelő- intézettel, a gyermekvédelmi intézettel és zárjuk a sort a Gorkij-telepen épülő középmagas, tizenegy szintes házakkal. Balassagyarmaton a kollégium, Kisterenyén a tizenhat tantermes általános iskola, Pásztón az általános iskola, a kétszáz személyes kollégium, Mátranovákon pedig a házgyári elemekből készült, és a közelmúltban átadott 96 lakás az, amire szívesen emlékeznek. Ide sorolják még a Nyugat- és Közép-Szlovákiában megépített hűtőházakat és kenyérgyárakat, amelyek közül a legnagyobb a nyitrai volt, a legutolsó pedig a rimaszombati. Sajnos az eddigi folyamat most megszakadt. Továbbfejlesztése érdekében újabb tárgyalások folynak, a privigyei és a poprádi kenyérgyár építésének elnyerése érdekében. TÖBB PÉNZ A BORÍTÉKBAN — MÁBAN A HOLNAPOT Az eredményes munkával párhuzamosan nőtt a vállalat nyeresége. Méghozzá a tervezettnél nagyobb mértékben. A VI. ötéves tervben 34 millió forint nyereséget terveztek, amit már 1983-ban 42 millióra teljesítettek. Vagyis az időarányos teljesítés 6 millióval haladja meg a korábbi elképzeléseket. Ennek megfelelően több pénz jutott a dolgozók pénztárcájába is. Az előbb említett időszakban az 1980. évi 46 ezer 725 forintnyi bérszínvonal, amit 1985 végére 52 ezer 574 forintra szándékoztak felemelni, 1983-ban már elérte az 58 ezer 732 forintot, azaz jelentősen meghaladja az eredeti elképzeléseket. A tervezettnél gyorsabb ütemben növekvő nyereség jótékonyan hatott a fejlesztésre és a beruházási tevékenységre. A tervciklusban eredetileg 6 millió forint fejlesztési alappal számoltak. A múlt év végén viszont már elérte a 28 milliót, a tanácstól kapott 10 millió forint támogatással együtt. A rendelkezésre álló pénz egy részét elköltötték a technológiai váltóssal kapcsolatos eszközök, gépek vásárlására, elsősorban a kisgépek beszerzésébe, valamint a forgóeszköz-növekedés finanszírozására. Jutott még pénz a szociális létesítmények bővítésére is. Most térnek át a fekete-fehér szekrényes megoldásra. Ma már buszok szállítják naponta munkába és haza a dolgozókat. A szociális körülmények javítása mellett gyarapodott a jóléti alapra szánt összeg is. A VI. ötéves tervbe előírt 7 millió 595 ezer forintból 1983 végéig 4 millió 500 ezer forintot használtak fel. Egymillió-százezer forintos lakásalappal rendelkeznek. Felismerve a mában a holnap követelményét, annak teljesítése érdekében sokoldalúan gondoskodnak az utánpótlásról, a meglevő dolgozók képzéséről, továbbképzéséről. Jelenleg hét fő egyetemet, 13 főiskolát és 68 fő középiskolát végzett szakember tevékenykedik a kitűzött célok eléréséért. Hat felsőfokú ösztöndíjasukat pedig visszavárják. Erőteljes tempót diktálnak a tanulóképzésben. Száz első, másod- és harmadéves fiatal ismerkedik a különböző szakmákkal, közülük 48 ösztöndíjas. Ez az elkötelezettség számukra havonta plusz 400—800 forintot jelent. Az elmúlt évtől kezdve, a felszabadult szakmunkások megtartása érdekében, a részesedési alapból az ifjú szakembereket 5000 forint pályakezdési támogatásban részesítik, amennyiben a vállalatnál maradnak. A közepes, vagv ennél iobb eredményt elérőknek pedig tanulmányaik harmadik évében lehetővé teszik, hogy teljesítménybérben dolgozzanak. Ez az ügyesebbeknél elérheti a 2500—2600 forint havi jövedelmet. Az utánpótlás másik formája a felnőttszakmunkásképzés, illetve a kétszakmá- sítás. Ezek a tanfolyamok elsősorban a befejező munkákhoz kötődnek. Évente 20 fő vállalkozik az átképzésre, illetve a másik szakma megszerzésére. Nagy szükség van a többoldalúan képzett szakemberekre, mert az 1984. évi 234 millió forint árbevételi terv. a 11 millió forint nyereség elérése, valamint a 3 százalékos bérfejlesztés megvalósítása az eddigieknél nagyobb erőfeszítést kíván a kollektíva minden tagjától. Az újabb sikerek szükségesek ahhoz is, hogy ne csak megtartsák, hanem tovább erősítsék eddig kivívott hírnevüket. LAKÁSÉPÍTÉS FŐVÁLLALKOZÁSBAN Mivel az építőiparban is egyre gyorsabban változnak a körülmények, a lehetőségek,’ ezért a vállalat vezetése újabb kezdeményezéssel próbálkozik. Ez pedig, a fővállalkozási forma. Ezt az újabb lépést a már korábban émlített technológiai váltás teszi lehetővél Az új vállalkozási forma a házgyári lakások építését foglalja magába. Az elképzelések szerint — a tervezőkké! való előzetes együttműködés alapján — a tervezéstől a kulcsátadásig vállalkoznak a feladat elvégzésére. Az új vállalkozási formát, Salgótarjánban, a Hársfa úti lakótelepen kívánják megkezdeni! Nem önálló és külön szervezeti formában, hanem megbízásos alapon. Amennyiben ez az új elképzelés is megvalósul és sikereket hoz, akkor a vállalat az ország 40 tanácsi építőipari termelő-gazdálkodó egysége közül előbbre lép azon a ranglistán, amelyen eddig a jó közepesig jutott el. (X) , A pásztói lakások építésénél a korszerű technológia mellett a szakemberek nagy tapasztalata, lelkiismeretes munkája garantálja a kiváló minőséget. \ megyeszékhely Gorkij-lakótelepén 10 emeletes lakóházak dicsérik a NOTÉV-eseket. '
