Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

A fehér és a patöe kenyér mellett közkedvelt, gyorsfagyasztott levelestésztát is gyárt a Nógrad megyei Sütőipari Vállalat 15. számú pásztói üzeme. Naponta tíz-tizenkét mázsa készül belőle, a dobozolás utáni mélyhűtést a Miskolci Hűtőipari Vállalat végzi. A felvé­telen Fedelin Mihályné, Pozsár Istvánné, Andő Pálné és Jakubovics Mária az üzemrész dolgozói láthatóak. Barátságosan üdvözhk, az embert, az erre járó idegent Karancsberény utcáján. De csak akkor, ha tudják, hogy tisztességes szándékkal érke­zett a faluba. Mihelyt azon­ban valakinek feltűnik vala­mi a látogatóban, azonnal vagy az őrsre siet, vagy Lét­rái Dezső ön kétes határőr­csoportvezető lakására. A ha­tárőrök, az önkétesei:, a falu lakóinak' jó együttműködése, hogy a községben évek óta egyetlen felderítetlen határ- sértés sem fordult elő, tavaly is négy idegen, az országha­tárt illegálisan átlépő került az őt megillető helyre. A cím kötelez — Az elmúlt évben össze­sen 247 esetben teljesítettek önkéntes határőreink szolgá­latot. Közülük 37-szer járőr­társként határőrrel, máskor rendőrrel, de legtöbbször az önként vállalt határőrizeti feladatot maguk látják el — természetesen az őrsparancs­nok irányításával, — így Létrái Dezső. Nem véletlen, hogy a ka- rancsberényi önkéntesek már 1980-ban elnyerték a Kiváló határőr címet és jelvényt. S, amint csoportvezetőjük, Lét­rái Dezső megfogalmazta, ez a cím kötelez is. Lapunkban többször írtunk már a karancsberényi önkén­tes határőrökről. Okkal, jog­gal, hiszen azok közé tartoz­nak, akikről van mit az ol­vasók elé tárni, akik rend­szeresen kiválóan teljesítik szolgálati feladataikat, s ál­landóan hozzájárulnak a ke­rület, az önkénteseket irá­nyító alegység eredmé­nyes munkájához. Túl­zás nélkül lehet állí­tani, hogy mindig ott voltak az elsők között, ha segítő kézre volt szükség. A határ­őrizet mellett végeztek tető­fedő-bádogos munkát, a ka- rancskeszi AGROFA-nál javí­tották a kerítést, egymás után lehetne sorolni azt a társadalmi munkát, amit . a közösség érdekéért, végeznek. Most is a kezdeményezők között tartják nyilván a ka- rancsberényieket. Még az el­múlt év őszén jelent meg a karancsberényi önkéntes ha­tárőrök felhívása: minden tár­sadalmi segítő járuljon hozzá száz forinttal a kambodzsai gyermekváros építéséhez. Felhívásuk, akciójuk jó talaj­ra hullott, s ma már írd is arról számolhatunk be, hogy a határőrség bnJr.'rag.ysrmati kerületéhez tartozó önkénte­sek és határőrök, hivatásosok és polgári személyek kilenc- venkétezer forinttal járultak a kambodzsai gyermekváros, építéséhez. Önzetlen segítés Miért lettek a karancsberé- nyiek most is a kezdemé­nyezők? Létrái Dezső így fo­galmaz: — Az őrsparancsnok egy­szer említette, hogy a szemé­lyi állomány is szeretne hoz­zájárulni a kambodzsai gyer­mekváros építési költségeihez. Nem sokkal később találkoz­tam a csoport tagjaival, s megemlítettem, mire készül­nek az őrsiek. Miért ne csat­lakoznánk mi is ehhez az akcióhoz, — vetődött föl ben­nünk. Ügy gondoltuk azon­ban, hogy a legjobb lenne, ha az ország valamennyi ön­kéntes, határőrcsoportjának felhívnánk a figyelmét erre. Miért ne foghatnánk e téren össze akár országosan is? Egyszóval így kezdődött . A csoport 18 tagja után befizet­tük a vállalt összeget. Azt már máshonnét tudtuk meg, hogy az elmúlt év vé­géig a határőrségnél a kam­bodzsai gyermekváros építé­sére összesen 335 ezer forint gyűlt össze a KISZ KB által nyitott szolidaritási számlán. — Üj és szép terveink van­nak a jövőre is. Nemrégiben tartottunk csoportgyűlést — folytatja az önkéntesek cso­portvezetője —, ahol úgy döntöttünk, hogy most a Nemzeti Színház építésére fo­gunk össze. Csoportunk vala­mennyi tagja a munkahelyén vesz bélyeget, hogy ezzel is elősegítsük a Nemzeti Szín­ház mielőbbi felépítését. Mert mi karancsberényiek, szere­tünk kirándulni, családostól. Szeretnénk megérni, hogy ott legyünk a Nemzeti Színház kapunyitásánál. Ahogyan Létrái Dezső fo­galmaz, egyelőre nem ren­delkeznek önálló tőkével. De idei terveiket is végre kíván­ják hajtani. Ezért már szom­baton farsangi bált szervez­nek a községben, amelynek tiszta jövedelmét az önkénte­sek alaptőkéjének gyarapítá­sára fordítják. Aztán már tár­gyaltak a karaiK'.slapuj tői ter­melőszövetkezettel. Ott min­den ipari jellegű munkát el­vállalnak, amire az önkéntes határőrök ereje és tudása te­lik. De ott lesznek a tanácsi által meghirdetett és megha­tározott társadalmi munka elvégzésénél is. Tervezik a fásítást az óvodakeríben. Folytatják az A.GROFA kerí­tésének felújítását, természe­tesen megfelelő honoráriu­mért, hogy a néhány évvel ezelőtti igen jó kezdeménye­zés, miszerint a közös együtt- léfcnél, kirándulásoknál, a fe­leség, a gyermek is lássa! mit, miért tesz az önkéntes határőr édesapa, mindjobban megérthessék egymást, végső soron az eredményesebb ha­tárőrizeti munkához vezet. Példát mutatnak Példát mutatnak a karancs­berényi önkéntes határőrök. Önkétesek, akik önként segí­tették a kambodzsai gyer­mekváros építését, önként felajánlott forintjaikkal a Nemzeti Színház megvalósítá­sát. S, milyen jó lenne, ha ez a mozgalmuk is országosan elterjedne. Mert a karancsbe­rényiek mindig letesznek va­lamit a közösség asztalára. Somogyvári László UgróvilEós rovarok Salgótarján térségében Salgótarjánban és Somos­kőújfalu körzetében, üdülő- és házikertekben a rovarvi­lág legalacsonyabb rendű tag­jai közül nagy mennyiségben jelentek meg az ugróvillás ro­varok. Méretük 1—2 millimé­ter hosszú, puha kültakarójú, kékesfekete, ritka zöldes szí­nű rovarok. Ugróvillájukkal ugrani tudnak.. Nedves he­lyeken, fák kérge alatt, mo­ha között, melegágyakban és hasonló helyeken él­nek, ahol elsősorban kor> hadó növényrészekkel és gombákkal táplálkoznak. Igen hasznos élő szervezetek, ezert védelmet élveznek. Olykor azonban élő növények zsen­ge részeit is megrágják, hagy­mákat, gumókat vagy csíra­növények húsos leveleit ká­rosítják. Azokban a kertekben, ahol észlelik, szerves anyagot kell biztosítani, kijuttatni. Ilyen lehet, hagy a lehullott gyü­mölcsfák leveleit összegereb­lyézve a kert végében bizto­sítjuk a szerves anyagot. Jó módszer trágyacsíkokat ki­alakítani, melyre áttelepül­nek. Humuszkészítésben je­lentős szerepük van. Kémiai anyagokkal csak akkor avat­kozzunk be, amennyiben je­lentős kártételt okoznának. Mivel rendkívül érzékeny ro­varok, így valamennyi nö­vényvédő szerrel (rovarölő szer) eredményesen védekez­hetünk. Harmincöt éves a SMiR K emény osztólyharcbcm harmincöt eszten­dővel ezelőtt született a közép-szlovákiai kommunisták lapja, a SMER (Irány), a NÓGRAD testvérlapja. Évfordulója alkalmából sok sikert kívánunk további osztályharcos mun­kájához! Harmincát esztendővel ezelőtt a cseh­szlovák nép, a kommunista párt vezetésével le­győzte a polgári forradalom köntösébe bújt el­lenséges erőket. A csehszlovák dolgozó nép a hatalmat magához ragadó következetesen for­radalmi erőket választatta vezetőjének. Besz­tercebányán, a közép-szlovákiai kerület pártbi­zottságának irányításával létrehozták a szocia­lista forradalom szüfötteként a SMER-t, mint a párt orgánumát. A dolgozó nép győzelmének szimbóluma e naponta sok ezer példányban megjelenő újság. Harcos, a nép érdekei mellet következetesen ki­álló szerepet vállalt magára. Hirdeti a párt po­litikájának tisztaságát, igazságát. És amit meg­fogadott hormincöt évvel ezelőtt, azt azóta is következetesen végzi. A CSKP XVI. kongresszusa szellemében hirdeti a szocialista társadalom magasabbrendűségét és igaz barátja a becsü­letesen dolgozó embernek, légyen az ipari mun­kás, mezőgazdasági dolgozó, vagy értelmiségi. Nagy népszerűsége éppen abban-rejlik, hogy megszakítás nélkül ott von oz emberek között. A dolgozó emberek gondja a szerkesztőség gondja is, ahogyan olvasói az örömeiket is meg­osztják a lappal. Tonulni lehet testvérlapunktól, hogy milyen következetességgel kell küzdeni a hibák ellen. Hivatást vállolt testvérlapunk, amikor arra kötelezte el magát, hogy a mindennapi ország­építést segítő munkája mellett, szolgálja a ma­gyar és a csehszlovák nép kapcsolatának elmé­lyítését. Azon a területen jelenik meg jelentős példányban, ahol magyar nemzetiségiek is él­nek. Hídként ápolja a Csehszlovákia és Magyar- ország közötti hagyományokra visszatekintő ba­ráti kapcsolatot, amely a két szomszédos ország népeit összeköti. Nagy politikai jelentősége von ennek. Rendszereink ellenségei mindent elkö­vetnek, hogy békétlenséget szítsanak, háborús hangulatot keltsenek. De a SMER, híven a párt­tól tanult elvekhez, szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, amely a két nép barátságát kívánná gyengíteni. E zekben a vészterhes, háborús hisztériát szító világban mi lehet számunkra, a szo­cializmust épitő népek számára a legfonto­sabb, mint a béke. Ennek következetes hirdető­je testvérlapunk. Fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából kívánjuk, hogy alkotó­gárdája ápolja a magyar és szlovák nép közöt­ti barátságot és érjen el kimagasló sikereket szép sz-ocialista hazájuk további építésében! Nyűg, segítség, teher vcgy szükségszerűség? Nélkülözhetetlen a munkaverseny Az asztalon halomba rakva láthatók a piros fedelű bri­gádnaplók a salgótarjáni öblösüveggyár feldolgozó üzemé­ben. A benne közöltek egyértelműen bizonyítják: ★ — Ha annak idején a dol­gozók nem kezdeményezték volna, akkor kötelezni kellett volna bennünket arra, hogy mi szervezzük meg a szocia­lista munkaversenyt. A ver­senyzés nem a mi találmá­nyunk! A dolgozók régen is összemérték tudásukat. Ne­künk ebbe a tevékenységbe tudatosságot, értelmes célokat kellett belevinni, hogy a meg­levő versenyzői hajlamot, kedvet minél sokoldalúbban kibontakoztassuk. Így hát arra a kérdésre, hogy nyűg, segítség, teher vagy szükség­szerűség, csak azt tudom mondani, hogy nálunk a szocialista munkaverseny, szocialista brigádmozgalom nélkülözhetetlen feladataink sikeres megoldásában — mondja bevezetésképpen Né­meth Károly, a feldolgozó üzem helyettes vezetője. A következőkkel folytatja: — A mozgalomban rejlő lehetőségeket még jobban ki lehet aknázni, ha mindenkor biztosítjuk a feltételeket. Saj­nos a brigádvállalások és a gyári tervek nem mindig úgy passzolnak össze, ahogy az igények megkívánják. Bár sokszor elhangzott és elhang­zik, hogy a tervet a brigádo­kig bontsuk le, mégsem tud­juk megtenni, mert ehhez nagy apparátus kellene. Er­re csak akkor lesz lehetőség, ha a számítógépre visszük az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gyárvezetés távlati ter­vében ilyen megoldás szere­pel. Addig azonban a mai valósághoz kell igazodni. A piaci helyzet arra kényszerít bennünket, hogy ne éves vál­lalásokat tegyenek a brigá­dok, mert nem tudjuk bizto­sítani ugyanazon a helyen egész évben a munkát. Emi­att egyre gyakoribbak az át­csoportosítások. Változnak a feltételek és a lehetőségek. Azért, hogy versenyben ma­radhassanak, a negyedéves vállalásokat és azok megújí­tását szorgalmazzuk az idén. * Kis Emőné, a Béke bri­gád vezetője a következők­kel folytatja: — A termelés­sel kapcsolatos feladatokról mindent és idejében tudunk. Ha valahol pluszmunkára van szükség, művezetőnk csak annyit mond: — Irénke, határidős, nagyon sürgős, tud­na segíteni a brigád? Majd hozzáteszi: — ebben az eset­ben nem tudjuk honorálni. Mi pedig az előbbiek ellené­re is igent mondunk. Tudja mi a legrosszabb? Ha nincs munkánk. Vagy ha kevés van belőle. Tétlenkedni vi­szont nincs időnk, sem mó­dunk, mert másoknak segí­tünk Most viszont bőven van tennivalónk, ezért job­ban hajtunk, mert tudjuk, hogy több lesz a, pénz, Ludasi Béla művezető a következőkkel folytatja: — Negyvennégy dolgozóból áll a korongos csiszolóbrigád. Nagy részük fiatal, több ve­lük a gond is, nehezebben lehet őket összefogni, meg elég nagy az elvándorlás. A selejt csökkentése, a minősé­gi áru növelése, a megter­melt értékek megóvása, tőlem rendszeres ellenőrzést kíván. Naponta csaknem minden dolgozóval beszélek. Ha va­lami nem stimmel, szóvá te­szem, amikor minden bejön, csak annyit mondok: — Ma jól dolgoztatok, jött az ered­mény.­* — A pluszmunkára nehéz rábírni a gyerekeket — mu­tat a körülötte levő fiatalok­ra Kanyó Sándor kiváló dol­gozó, az említett korongos csiszolóbrigád vezetője. — A nap minden órájában vala­melyikükkel beszélek a köve­telményekről, a kifogástalan munka szükségességéről és annak megköveteléséről. Örömmel mondhatom, sokat fejlődtek. A fiúk játékosab­bak, nehezen veszik tudomá­sul, hogy veszélyes munkahe­lyen dolgoznak. A lányok szorgalmasabbak, felelősség­teljesebbek. Hogy jó órában mondjam, el ne kiabáljam, ma már részemről irányuk­ban a dicsérő szó a több. Le­het, hogy 1983. évi tevékeny­ségünk eredményeként a ta­valyinál magasabb fokozatot érünk el a szocialista brigád címért folyó versenyben. * — Rendszeresen megbeszél­jük a napi tennivalókat — mondja nem sokkal később Csomány Lajosné, a szakszer­vezeti bizalmi, Ludasi Béla művezető partnere. — Ha jól megy a munka, dicséri a brigádot, gond esetén csak annyit jelez: — Jobban ügyel­jetek... Igen, előfordul, hogy nálunk is szükség van túl­munkára. Aznapra ugyan nem tudjuk vállalni, mert mindenkinek megvan a maga programja. * — A közvetlen termelésirá­nyítók és az üzemvezetők bíznak bennünk, mert meg­győződtek arról, hogy amit nekünk kell elvégezni, annak mi eleget teszünk — véleke- aik Várhegyi János, a koráb­bi években a Népköztársaság kiváló brigádja címmel ki­tüntetett brigád vezetőhelyet­tese, majd kisvártatva így folytatja: — Jó lenne, ha aí gazdasági vezetők, a tern..ölé­si tanácskozáson arról beszél­nének konkrétan, ki, mii tett a közös kalapba, ha lemara­dás van, ki és mi okoztad Méghozzá röviden és egyér-< telműen... * — Nagyon jó helyzetben vagyok, mert a feldolgozóban van a legtöbb, r.agy tapasz­talatokkal, hagyományokkal és kezdeményező kedvvel ren­delkező régi brigád, így hái erős a szocialista brigádmoz­galom is — kapcsolódik a beszélgetésbe Gáspár István^ né főbizalmi. — A hetente megtartott művezetői értekez­leten én is részt veszek, így hát minden termelési prob­lémáról tudok. Naponta vé­gigjárom a bizalmiakat, a tőlük szerzett információk! alapján Varga Antal üzem-j vezetővel beszélem meg a ta-) pasztalatokat, a problémák-! kai kapcsolatos megoldásokat: Van amikor neki van igazaj van amikor nekem. Segít­ségünket minden tekintetben igényli. Mielőtt valamit kér­nék tőle, előtte alaposan meggondolom, u gyárakkor* megismerem a lehetőségeket! is. Nagyon fontos, hogy ne tévedjek. Előadódik, hogy vitás kérdésben aznap nemi tudunk megegyezni, másnap azonban dűlőre jutunk. * — Rossz helyre jött, mer# nálunk vannak a legjobban működő szocialista kollektí­vák. Ez persze nem az éri érdemem. Elődöm teremtett ilyen hagyományt, ő alapoz-j ta meg a mozgalom mai ered-* ményeit. Jómagam és mű­vezetőtársaim azon vagyunk) hogy tartalmilag tovább gaz­dagítsuk. Az ez évi 728 mil-1 lió forint értékű tervből 40()i millió forint értékű áru a fel-) dolgozóban tevékenykedő bri­gádok, dolgozók kezén fut átj Jó érzés, hogy mindig, min-! denben lehet rájuk számítaJ ni. Csak megköszönni tudorri azt a hallatlan nagy segítsé-i get, amit tavaly november-) ben és decemberben adtak) hogy szépítsük az eléggé gyen­gén sikerült esztendőnket, fii megértés persze kölcsönös.' Vannak gondjaink, főleg aZ újonnan idekerült fiatalok: egy részénél. De már itt is kedvező lépések történtek,' Várhegyi János javaslatát pe-' dig megvalósítjuk. * •» ----------------------- J » I3ÍIUUI lista munkaverseny. a szocialista brigádmozgalom a feldt gozóban nélkülözhetetlen az egyre növekvő feladatok me oldásában, a már elért tartalmi gazdagodás további bő\ tésében, illetve az új feladatokhoz való igazodásban. Venesz Károly NÓGRÁD — J984. március 16, péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom