Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-16 / 64. szám
A fehér és a patöe kenyér mellett közkedvelt, gyorsfagyasztott levelestésztát is gyárt a Nógrad megyei Sütőipari Vállalat 15. számú pásztói üzeme. Naponta tíz-tizenkét mázsa készül belőle, a dobozolás utáni mélyhűtést a Miskolci Hűtőipari Vállalat végzi. A felvételen Fedelin Mihályné, Pozsár Istvánné, Andő Pálné és Jakubovics Mária az üzemrész dolgozói láthatóak. Barátságosan üdvözhk, az embert, az erre járó idegent Karancsberény utcáján. De csak akkor, ha tudják, hogy tisztességes szándékkal érkezett a faluba. Mihelyt azonban valakinek feltűnik valami a látogatóban, azonnal vagy az őrsre siet, vagy Létrái Dezső ön kétes határőrcsoportvezető lakására. A határőrök, az önkétesei:, a falu lakóinak' jó együttműködése, hogy a községben évek óta egyetlen felderítetlen határ- sértés sem fordult elő, tavaly is négy idegen, az országhatárt illegálisan átlépő került az őt megillető helyre. A cím kötelez — Az elmúlt évben összesen 247 esetben teljesítettek önkéntes határőreink szolgálatot. Közülük 37-szer járőrtársként határőrrel, máskor rendőrrel, de legtöbbször az önként vállalt határőrizeti feladatot maguk látják el — természetesen az őrsparancsnok irányításával, — így Létrái Dezső. Nem véletlen, hogy a ka- rancsberényi önkéntesek már 1980-ban elnyerték a Kiváló határőr címet és jelvényt. S, amint csoportvezetőjük, Létrái Dezső megfogalmazta, ez a cím kötelez is. Lapunkban többször írtunk már a karancsberényi önkéntes határőrökről. Okkal, joggal, hiszen azok közé tartoznak, akikről van mit az olvasók elé tárni, akik rendszeresen kiválóan teljesítik szolgálati feladataikat, s állandóan hozzájárulnak a kerület, az önkénteseket irányító alegység eredményes munkájához. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy mindig ott voltak az elsők között, ha segítő kézre volt szükség. A határőrizet mellett végeztek tetőfedő-bádogos munkát, a ka- rancskeszi AGROFA-nál javították a kerítést, egymás után lehetne sorolni azt a társadalmi munkát, amit . a közösség érdekéért, végeznek. Most is a kezdeményezők között tartják nyilván a ka- rancsberényieket. Még az elmúlt év őszén jelent meg a karancsberényi önkéntes határőrök felhívása: minden társadalmi segítő járuljon hozzá száz forinttal a kambodzsai gyermekváros építéséhez. Felhívásuk, akciójuk jó talajra hullott, s ma már írd is arról számolhatunk be, hogy a határőrség bnJr.'rag.ysrmati kerületéhez tartozó önkéntesek és határőrök, hivatásosok és polgári személyek kilenc- venkétezer forinttal járultak a kambodzsai gyermekváros, építéséhez. Önzetlen segítés Miért lettek a karancsberé- nyiek most is a kezdeményezők? Létrái Dezső így fogalmaz: — Az őrsparancsnok egyszer említette, hogy a személyi állomány is szeretne hozzájárulni a kambodzsai gyermekváros építési költségeihez. Nem sokkal később találkoztam a csoport tagjaival, s megemlítettem, mire készülnek az őrsiek. Miért ne csatlakoznánk mi is ehhez az akcióhoz, — vetődött föl bennünk. Ügy gondoltuk azonban, hogy a legjobb lenne, ha az ország valamennyi önkéntes, határőrcsoportjának felhívnánk a figyelmét erre. Miért ne foghatnánk e téren össze akár országosan is? Egyszóval így kezdődött . A csoport 18 tagja után befizettük a vállalt összeget. Azt már máshonnét tudtuk meg, hogy az elmúlt év végéig a határőrségnél a kambodzsai gyermekváros építésére összesen 335 ezer forint gyűlt össze a KISZ KB által nyitott szolidaritási számlán. — Üj és szép terveink vannak a jövőre is. Nemrégiben tartottunk csoportgyűlést — folytatja az önkéntesek csoportvezetője —, ahol úgy döntöttünk, hogy most a Nemzeti Színház építésére fogunk össze. Csoportunk valamennyi tagja a munkahelyén vesz bélyeget, hogy ezzel is elősegítsük a Nemzeti Színház mielőbbi felépítését. Mert mi karancsberényiek, szeretünk kirándulni, családostól. Szeretnénk megérni, hogy ott legyünk a Nemzeti Színház kapunyitásánál. Ahogyan Létrái Dezső fogalmaz, egyelőre nem rendelkeznek önálló tőkével. De idei terveiket is végre kívánják hajtani. Ezért már szombaton farsangi bált szerveznek a községben, amelynek tiszta jövedelmét az önkéntesek alaptőkéjének gyarapítására fordítják. Aztán már tárgyaltak a karaiK'.slapuj tői termelőszövetkezettel. Ott minden ipari jellegű munkát elvállalnak, amire az önkéntes határőrök ereje és tudása telik. De ott lesznek a tanácsi által meghirdetett és meghatározott társadalmi munka elvégzésénél is. Tervezik a fásítást az óvodakeríben. Folytatják az A.GROFA kerítésének felújítását, természetesen megfelelő honoráriumért, hogy a néhány évvel ezelőtti igen jó kezdeményezés, miszerint a közös együtt- léfcnél, kirándulásoknál, a feleség, a gyermek is lássa! mit, miért tesz az önkéntes határőr édesapa, mindjobban megérthessék egymást, végső soron az eredményesebb határőrizeti munkához vezet. Példát mutatnak Példát mutatnak a karancsberényi önkéntes határőrök. Önkétesek, akik önként segítették a kambodzsai gyermekváros építését, önként felajánlott forintjaikkal a Nemzeti Színház megvalósítását. S, milyen jó lenne, ha ez a mozgalmuk is országosan elterjedne. Mert a karancsberényiek mindig letesznek valamit a közösség asztalára. Somogyvári László UgróvilEós rovarok Salgótarján térségében Salgótarjánban és Somoskőújfalu körzetében, üdülő- és házikertekben a rovarvilág legalacsonyabb rendű tagjai közül nagy mennyiségben jelentek meg az ugróvillás rovarok. Méretük 1—2 milliméter hosszú, puha kültakarójú, kékesfekete, ritka zöldes színű rovarok. Ugróvillájukkal ugrani tudnak.. Nedves helyeken, fák kérge alatt, moha között, melegágyakban és hasonló helyeken élnek, ahol elsősorban kor> hadó növényrészekkel és gombákkal táplálkoznak. Igen hasznos élő szervezetek, ezert védelmet élveznek. Olykor azonban élő növények zsenge részeit is megrágják, hagymákat, gumókat vagy csíranövények húsos leveleit károsítják. Azokban a kertekben, ahol észlelik, szerves anyagot kell biztosítani, kijuttatni. Ilyen lehet, hagy a lehullott gyümölcsfák leveleit összegereblyézve a kert végében biztosítjuk a szerves anyagot. Jó módszer trágyacsíkokat kialakítani, melyre áttelepülnek. Humuszkészítésben jelentős szerepük van. Kémiai anyagokkal csak akkor avatkozzunk be, amennyiben jelentős kártételt okoznának. Mivel rendkívül érzékeny rovarok, így valamennyi növényvédő szerrel (rovarölő szer) eredményesen védekezhetünk. Harmincöt éves a SMiR K emény osztólyharcbcm harmincöt esztendővel ezelőtt született a közép-szlovákiai kommunisták lapja, a SMER (Irány), a NÓGRAD testvérlapja. Évfordulója alkalmából sok sikert kívánunk további osztályharcos munkájához! Harmincát esztendővel ezelőtt a csehszlovák nép, a kommunista párt vezetésével legyőzte a polgári forradalom köntösébe bújt ellenséges erőket. A csehszlovák dolgozó nép a hatalmat magához ragadó következetesen forradalmi erőket választatta vezetőjének. Besztercebányán, a közép-szlovákiai kerület pártbizottságának irányításával létrehozták a szocialista forradalom szüfötteként a SMER-t, mint a párt orgánumát. A dolgozó nép győzelmének szimbóluma e naponta sok ezer példányban megjelenő újság. Harcos, a nép érdekei mellet következetesen kiálló szerepet vállalt magára. Hirdeti a párt politikájának tisztaságát, igazságát. És amit megfogadott hormincöt évvel ezelőtt, azt azóta is következetesen végzi. A CSKP XVI. kongresszusa szellemében hirdeti a szocialista társadalom magasabbrendűségét és igaz barátja a becsületesen dolgozó embernek, légyen az ipari munkás, mezőgazdasági dolgozó, vagy értelmiségi. Nagy népszerűsége éppen abban-rejlik, hogy megszakítás nélkül ott von oz emberek között. A dolgozó emberek gondja a szerkesztőség gondja is, ahogyan olvasói az örömeiket is megosztják a lappal. Tonulni lehet testvérlapunktól, hogy milyen következetességgel kell küzdeni a hibák ellen. Hivatást vállolt testvérlapunk, amikor arra kötelezte el magát, hogy a mindennapi országépítést segítő munkája mellett, szolgálja a magyar és a csehszlovák nép kapcsolatának elmélyítését. Azon a területen jelenik meg jelentős példányban, ahol magyar nemzetiségiek is élnek. Hídként ápolja a Csehszlovákia és Magyar- ország közötti hagyományokra visszatekintő baráti kapcsolatot, amely a két szomszédos ország népeit összeköti. Nagy politikai jelentősége von ennek. Rendszereink ellenségei mindent elkövetnek, hogy békétlenséget szítsanak, háborús hangulatot keltsenek. De a SMER, híven a párttól tanult elvekhez, szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, amely a két nép barátságát kívánná gyengíteni. E zekben a vészterhes, háborús hisztériát szító világban mi lehet számunkra, a szocializmust épitő népek számára a legfontosabb, mint a béke. Ennek következetes hirdetője testvérlapunk. Fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából kívánjuk, hogy alkotógárdája ápolja a magyar és szlovák nép közötti barátságot és érjen el kimagasló sikereket szép sz-ocialista hazájuk további építésében! Nyűg, segítség, teher vcgy szükségszerűség? Nélkülözhetetlen a munkaverseny Az asztalon halomba rakva láthatók a piros fedelű brigádnaplók a salgótarjáni öblösüveggyár feldolgozó üzemében. A benne közöltek egyértelműen bizonyítják: ★ — Ha annak idején a dolgozók nem kezdeményezték volna, akkor kötelezni kellett volna bennünket arra, hogy mi szervezzük meg a szocialista munkaversenyt. A versenyzés nem a mi találmányunk! A dolgozók régen is összemérték tudásukat. Nekünk ebbe a tevékenységbe tudatosságot, értelmes célokat kellett belevinni, hogy a meglevő versenyzői hajlamot, kedvet minél sokoldalúbban kibontakoztassuk. Így hát arra a kérdésre, hogy nyűg, segítség, teher vagy szükségszerűség, csak azt tudom mondani, hogy nálunk a szocialista munkaverseny, szocialista brigádmozgalom nélkülözhetetlen feladataink sikeres megoldásában — mondja bevezetésképpen Németh Károly, a feldolgozó üzem helyettes vezetője. A következőkkel folytatja: — A mozgalomban rejlő lehetőségeket még jobban ki lehet aknázni, ha mindenkor biztosítjuk a feltételeket. Sajnos a brigádvállalások és a gyári tervek nem mindig úgy passzolnak össze, ahogy az igények megkívánják. Bár sokszor elhangzott és elhangzik, hogy a tervet a brigádokig bontsuk le, mégsem tudjuk megtenni, mert ehhez nagy apparátus kellene. Erre csak akkor lesz lehetőség, ha a számítógépre visszük az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gyárvezetés távlati tervében ilyen megoldás szerepel. Addig azonban a mai valósághoz kell igazodni. A piaci helyzet arra kényszerít bennünket, hogy ne éves vállalásokat tegyenek a brigádok, mert nem tudjuk biztosítani ugyanazon a helyen egész évben a munkát. Emiatt egyre gyakoribbak az átcsoportosítások. Változnak a feltételek és a lehetőségek. Azért, hogy versenyben maradhassanak, a negyedéves vállalásokat és azok megújítását szorgalmazzuk az idén. * Kis Emőné, a Béke brigád vezetője a következőkkel folytatja: — A termeléssel kapcsolatos feladatokról mindent és idejében tudunk. Ha valahol pluszmunkára van szükség, művezetőnk csak annyit mond: — Irénke, határidős, nagyon sürgős, tudna segíteni a brigád? Majd hozzáteszi: — ebben az esetben nem tudjuk honorálni. Mi pedig az előbbiek ellenére is igent mondunk. Tudja mi a legrosszabb? Ha nincs munkánk. Vagy ha kevés van belőle. Tétlenkedni viszont nincs időnk, sem módunk, mert másoknak segítünk Most viszont bőven van tennivalónk, ezért jobban hajtunk, mert tudjuk, hogy több lesz a, pénz, Ludasi Béla művezető a következőkkel folytatja: — Negyvennégy dolgozóból áll a korongos csiszolóbrigád. Nagy részük fiatal, több velük a gond is, nehezebben lehet őket összefogni, meg elég nagy az elvándorlás. A selejt csökkentése, a minőségi áru növelése, a megtermelt értékek megóvása, tőlem rendszeres ellenőrzést kíván. Naponta csaknem minden dolgozóval beszélek. Ha valami nem stimmel, szóvá teszem, amikor minden bejön, csak annyit mondok: — Ma jól dolgoztatok, jött az eredmény.* — A pluszmunkára nehéz rábírni a gyerekeket — mutat a körülötte levő fiatalokra Kanyó Sándor kiváló dolgozó, az említett korongos csiszolóbrigád vezetője. — A nap minden órájában valamelyikükkel beszélek a követelményekről, a kifogástalan munka szükségességéről és annak megköveteléséről. Örömmel mondhatom, sokat fejlődtek. A fiúk játékosabbak, nehezen veszik tudomásul, hogy veszélyes munkahelyen dolgoznak. A lányok szorgalmasabbak, felelősségteljesebbek. Hogy jó órában mondjam, el ne kiabáljam, ma már részemről irányukban a dicsérő szó a több. Lehet, hogy 1983. évi tevékenységünk eredményeként a tavalyinál magasabb fokozatot érünk el a szocialista brigád címért folyó versenyben. * — Rendszeresen megbeszéljük a napi tennivalókat — mondja nem sokkal később Csomány Lajosné, a szakszervezeti bizalmi, Ludasi Béla művezető partnere. — Ha jól megy a munka, dicséri a brigádot, gond esetén csak annyit jelez: — Jobban ügyeljetek... Igen, előfordul, hogy nálunk is szükség van túlmunkára. Aznapra ugyan nem tudjuk vállalni, mert mindenkinek megvan a maga programja. * — A közvetlen termelésirányítók és az üzemvezetők bíznak bennünk, mert meggyőződtek arról, hogy amit nekünk kell elvégezni, annak mi eleget teszünk — véleke- aik Várhegyi János, a korábbi években a Népköztársaság kiváló brigádja címmel kitüntetett brigád vezetőhelyettese, majd kisvártatva így folytatja: — Jó lenne, ha aí gazdasági vezetők, a tern..ölési tanácskozáson arról beszélnének konkrétan, ki, mii tett a közös kalapba, ha lemaradás van, ki és mi okoztad Méghozzá röviden és egyér-< telműen... * — Nagyon jó helyzetben vagyok, mert a feldolgozóban van a legtöbb, r.agy tapasztalatokkal, hagyományokkal és kezdeményező kedvvel rendelkező régi brigád, így hái erős a szocialista brigádmozgalom is — kapcsolódik a beszélgetésbe Gáspár István^ né főbizalmi. — A hetente megtartott művezetői értekezleten én is részt veszek, így hát minden termelési problémáról tudok. Naponta végigjárom a bizalmiakat, a tőlük szerzett információk! alapján Varga Antal üzem-j vezetővel beszélem meg a ta-) pasztalatokat, a problémák-! kai kapcsolatos megoldásokat: Van amikor neki van igazaj van amikor nekem. Segítségünket minden tekintetben igényli. Mielőtt valamit kérnék tőle, előtte alaposan meggondolom, u gyárakkor* megismerem a lehetőségeket! is. Nagyon fontos, hogy ne tévedjek. Előadódik, hogy vitás kérdésben aznap nemi tudunk megegyezni, másnap azonban dűlőre jutunk. * — Rossz helyre jött, mer# nálunk vannak a legjobban működő szocialista kollektívák. Ez persze nem az éri érdemem. Elődöm teremtett ilyen hagyományt, ő alapoz-j ta meg a mozgalom mai ered-* ményeit. Jómagam és művezetőtársaim azon vagyunk) hogy tartalmilag tovább gazdagítsuk. Az ez évi 728 mil-1 lió forint értékű tervből 40()i millió forint értékű áru a fel-) dolgozóban tevékenykedő brigádok, dolgozók kezén fut átj Jó érzés, hogy mindig, min-! denben lehet rájuk számítaJ ni. Csak megköszönni tudorri azt a hallatlan nagy segítsé-i get, amit tavaly november-) ben és decemberben adtak) hogy szépítsük az eléggé gyengén sikerült esztendőnket, fii megértés persze kölcsönös.' Vannak gondjaink, főleg aZ újonnan idekerült fiatalok: egy részénél. De már itt is kedvező lépések történtek,' Várhegyi János javaslatát pe-' dig megvalósítjuk. * •» ----------------------- J » I3ÍIUUI lista munkaverseny. a szocialista brigádmozgalom a feldt gozóban nélkülözhetetlen az egyre növekvő feladatok me oldásában, a már elért tartalmi gazdagodás további bő\ tésében, illetve az új feladatokhoz való igazodásban. Venesz Károly NÓGRÁD — J984. március 16, péntek
