Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-02 / 51. szám

Meg kell teremteni a lengyel reform jogi alapjait Lengyelországban még nem elég szilárd az 1982-ben be­vezetett gazdasági reform jogi alapja — erre a követ­keztetésre jutott a gazdasági reformbizottság. A testület elnöksége, titkársága és egyik munkacsoportja Wladyslaw Baka reformügyi kormánybiz­tos vezetésével tanácskozott a kérdésről kedden. A Rzeczpospolitikának, a kor­mány napilapjának szerdai beszámolója szerint a tanács­kozáson azt emelték ki, hogy sok érvényes törvény ellen­tétben van a reformmal, más reformtörvényeket pedig a gyakorlatban nem valósíta­nak meg vagy megsértenek, Ismét más területeken pedig a szejm még nem dolgozott ki olyan törvényeket, ame­lyekre szükség volna a re­form érdekében. Lengyelországban 1982, ja­nuár 1-én kezdtek hozzá a vállalati önállóságot növelő, a gazdasági döntéshozatalt decentralizáló irányítási re­form bevezetéséhez. A gaz­dasági irányítás korszerűsíté­séről a LEMP 1981-es rend­kívüli kongresszusa hozott határozatot. A lengyel parla­ment 8 átfogó és több tucat szőkébb érvényű törvényt szavazott meg a reform beve­zetéséről. A reform egyelőre nem ter­jedt ki magára a központi irányító apparátusra, amely sokszor még a régi utasításos módszerrel szeretne dolgozni, ugyanakkor a reform jogrend­szere nem érvényesíti az irá­nyításba való társadalmi be­leszólást. A vezető szervek maguk is sokszor megsértik az előírásokat, amikor példá­ul olyan esetekben is kineve­zések útján töltenek, be vál­lalati igazgatói helyeket, ami­kor a törvény értemében pá­lyázatot kellene kiírni. A reform megszüntette a (trösztöket, mint a miniszté­riumok és a vállalatok közöt­ti köztes irányítási szintet, Bin a gyakorlatban szaporod­nak az úgynevezett vállalati egyesülések. A testület sürgette] hogy csináljanak rendet az egy­mással és a reform szellemé­vel sokszor ellentmondó kü­lönböző minisztériumi rendel­kezések között és tartsák tiszteletben a törvényt az igazgatói kinevezések terén. Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) 3ól vizsgáztak tek véleménye nagyobb sze­repet kapna a vállalati ter­vezésben, ha folyamatosabb lenne a feltételrendszer a szocialista munkaverseny megújulásához, ha a vállalati tervezéssel együtt alakítanák ki a szocialista munkaver- seny-vállalásokat. A megol­dásra váró feladatokhoz ked­vező lehetőséget ad a felsza­badulásunk 40. évfordulójára, és a XII. kongresszusra való készülődés. Politikai rendszerünkben nem csak a szakszervezetek, hanem más tömegszervezetek, állami szervek is ellátnak ér­dekvédelmi feladatokat, sőt Á pártirányítás erényei és gyengéi séges felhívni a figyelmet. Például a pártszervek tiszt­ségviselői és a párttagság egy része csak hiányosan ismeri a pártirányítás elveit és gya­korlatát, a szakszervezetek fontosabb központi határo­zatait, a jog- és hatáskört tartalmazó szakszervezeti és állami megállapodásokat. He­lyenként nem látják világo­san a párt- és a szakszerveze­ti határozatok tartalmi össze­függéseit. Ebből fakad, hogy néhol túlzottnak tartják a jog- és hatáskört, másutt indoko­lásán beavatkozással megsér­tik az önállóságot, ismét má­sutt lebecsülik a szakszerve­tek szereoét. Előadódik, hogy megkerülik a vezető testüle­tet, megsértik annak hatás­körét. Néhol viszont a kom­munisták felkészítése, infor­málása. munkájuk konkrét értékelése marad el. Az elmondottak bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1983 évi határozatának eredményes végrehajtása mindenek­előtt a pártszervek tar­talmasabb, rendszeresebb munkáját igényli. A pártszer­vezeteknek még kedvezőbb politikai feltételeket kell te­remteni a szakszervezetek számára. A pártszervek, -szer­vezetek nyújtsanak számukra több segítséget, bátorítást, ha pedig a valóságos helyzetet figyelembe véve felelősen képviselik dolgozótársaik ér­dekeit. akkor megfelelő vé­delmet is. Sokoldalú, hasznos vita ’ Ha tavaly sikerült egyet, miért ne lehetne az idén ket­tőt? A jugoszláv idegenfor­galmi szövetség elnöke nem­rég elhangzott nyilatkozatá­ban a turizmusból származó devizabevételekről, a múlt évii egymilliárd dollár megkettő­zésének merész tervéről be­szélt, azt hangoztatva, hogy ennek megvan a realitása. A megvalósítás azonban kon­centrált erőfeszítéseket igé­nyel — tette hozzá —, rész­letezve is, hogy mire gondol: az idegenforgalom minden dolgozójának odaadó munká­ja, a szolgáltatás minőségé­nek jelentős javítása, a kí­nálat bővítése, s a tavaly már bevált vendégcsalogató ked­vezmények kiterjesztése. Jugoszlávia szinte minden adottsággal rendelkezik ah­hoz. hogy Európa nagy ide­genforgalmat vonzó országai között tartsák számon. Ter­mészeti szépségei — elsősor­ban a páratlan adriai tenger­part, a huszonnégy 2500 mé­ter feletti hegycsúcs —. be­cses építészeti értékei, mo­dern nagyvárosai és régmúlt korok hangulatát őrző tele­pülései, a soknemzetiségű jelleg gazdag kulturális­folklór palettája a látnivalók és az üdülési lehetőségek nagy választékát kínálják minden évszakban. Az ország számára az idegenforgalom jelentős devizabevételi forrás és ennek megfelelően fej­lesztik is. 1984-ben a fotelek, Idegenforgalmi tervek Jugoszláviában kempingek, panziók, vendég­szobák összesen egy és negyed millió szálláshellyel várják a hazai és külföldi vendégeket. Az idegenforgalom azonban az utóbbi években visszaesett — részben a gazdasági vál­sággal összefüggő világjelen­ségként. de főleg a jugoszlá­viai ellátási problémák miatt. Az első számú attrakciót je­lentő tengerpartra kevesebb vendég érkezett, s azok többsége is keveset igyekezett költeni, a pénzváltóhelyeken csak gyéren csordogált a dol­lár és a nyugatnémet márka. A kilábalás a tavalyi évvel kezdődött meg. amikor ko­moly belső erőfeszítésekkel és jelentős devizaráfordítások­nak is köszönhetően lénye­gesen javult az üdülőkörze­tek ellátása. Hogy zavartalan legyen a tengerpart élelmi­szer-ellátása, az egyes utazási irodák, szállodakomplexu- mok. nagyobb vendéglátóipari egvségek különmegállapodá- sokat kötöttek elsősorban a közelben található mezőgaz­dasági termelőegységekkel, de még olyan távolabbi terüle­teken fekvőkkel is, mint a vajdaságiak. Ezeket a szer­ződéseket az idén is naegújft­kenál négyszer nagyobb jö­vedelmet hoz a jachtok fel­kínálása, így aztán az Adria­tic Club hajózási központokat nyit az egész tengerpart mentén, vitorlázó-, búvár- és vizisíiskolák, kölcsönzők léte­sülnek. A vízen szervezett formában nyújtott szolgálta­tások egyúttal elősegítik az Adria ökológiai kvalitásainak megőrzését is. Az év első két hónapjának eredményei, a máris lekötött utazások a jugoszláviai üdü­lés iránti érdeklődés fokozó­dására mutatnak több európai országban. Az előző évhez viszonyítva Nagy-Britanniá- ban például 35 százalékkal javult a csomagtúrák eladá­sa. Az érdeklődés növekedé­sében egyöntetű vélemény szerint nagy szerepe volt a szarajevói téli olimpiai játé­kok sikeres lebohyolításának, amely egyébként máris har­mincmillió dolláros bevétel­lel járult hozzá az idei ide­genforgalmi tervek megvaló­sításához. A terület jugoszláv szakértői vallják: ha nincs is akkora hagyományunk, mint Ausztriának, ha nincs is annyi kulturális, történelmi kin­csünk. mint Olaszországnak és olyan idegenforgalmi struk­túránk, mint Spanyolország­nak, mégis rendelkezünk jel­legzetes és értékes „ütőkár­tyákkal”. Nos, ezeknek az ed­diginél teljesebb „kijátszása” valóban meghozhatja az idei évre tervezett áttörést a ju­goszláv idegenforgalomban. Kopreda Dezső 2 NÓGRÁD - 1944. március 1., csütörtök ák, kibővítik, és a központi lapokból ezen a nyáron is iztosítják a megfelelő meny- yiségű devizát egyes olyan nemeit cikkek behozatalára, ain't például a feketekávé és külföldi lapok. Több mint zer újság választéka bizto- ítja, hogy a külföldi vendég akációja idején is hozzájut­tasson kedvenc lapjához. Nemrégiben hozott döntés rtelmében az idén is rend- zeresítik a dinárcsekket, melynek birtokosai a társa­láírói szektor idegenforgalmi s vendéglátóipari szolgálta- ásainak igénybevételénél tíz- zázalékos engedményt kap­tak. A dinárral egyenrangú izetési eszközt konvertibilis •aluta ellenében lehet besze- ezni és az ígéretek szerint i csekkel történő fizetéskor nár nem lesznek olyan fél­eértések és zavarok. mint avalyi debütálása idején. Jgyancsak tízszázalékos ked- -ezmény jár a benzinjegyek keményvalutás" vásárlóinak. A főszezonra növelik a pénz­váltóhelyek számát, főleg a határállomásokon, de másutt is, ahol egyúttal a dinár­csekkek és benzlnszelvények is beszerezhetők lesznek. Nagy reményeket fűznek a hajósturisztikához. Szakértői becslések szerint a szállodá­ra ngban ágazatonként ki kell iolgozni milyen területeken, és milyen módon növeljék az alapszervezetek és bizalmi- testületek önállóságát. Szor­galmazta a szakszervezeti munka nagyobb nyilvánossá­gát, vázolta a szociálpolitikai elképzeléseket, majd bejelen­tette, hogy a munkavédelem és a társadalombiztosítás ez év közepétől állami kézbe ke­rül. Robotka Jánosné, a megyei pártbizottság tagja, a Salgó­tarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének vezetője tényekkel bizonyította, milyen sok se­gítséget tudnak adni' a szak- szervezeti bizalmiak, ha is­merik a feladatokat, és az anyagi ösztönzés lehetősége­it. Hangsúlyozta az informá­ció fontosságát. Zsuffa Miklós az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság és a megyei pártbizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója elmondta, hogy az új körülmények és Eeladatok közepette is helyt­álltak a szakszervezeti tiszt­ségviselők, jól oldották meg feladataikat, miközben hozzá­járultak olyan kedvező poli- ikai légkör kialakulásához, ímelv az eredményesebb mmkához szükséges. Ma már a bizalmiak fórumának tekintélye van, ami összefügg izzal, hogy olyanok látják el :zt a közéleti tisztséget, akik szakmailag és emberileg al­kalmasak erre és politikailag felkészültek. Elmondotta, hogy a bányászszakszerve­zet tekintélye nőtt, mert több olyan konkrét kezdeménye­zést tett, amely jól szolgálja a tagság érdekeit. Medved Károly, a párt megyei végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető tit­kára a történelmi távlatok áttekintése után a jelenlegi megújulás követelményeit is­mertette. Utalt arra, hogy a szocialista mun ka versenyben az eddigi jó módszerek mel­lett szemléletbeli változásra és új megközelítési módszer­re van szükség a feladatok meghatározásában, az értéke­lésben, A szocialista munika- verseny nagyfokú helyi önál­lóságra, kezdeményezésre épül, a munkaverseny-sza- hályzatok elkészítéséhez nem lesz központi előírás. Foglal­kozott az érdekvédelem he­lyes értelmezésével, a nevelő­felvilágosító munka kiemelt fontosságával, elmondta, hogy a szakszervezeteknek nincs joguk ellentervet készíteni. Ezután a tervezésben, a szé­lesebb tagsági érdekeket tol­mácsolják. A vitában felmerült kérdé­sekre Skoda Ferenc válaszolt. A testület elfogadta Skoda Ferenc válaszát, majd úgy döntött, hogy a vitában el­hangzott javaslatokkal, módo­sításokkal. kiegészítésekkel a végrehajtó bizottság elkészíti végleges állásfoglalást. Ezt követően a megyei pártbizottság megtárgyalta az agitáció helyzetéről és a fe1- adatterv továbbiéi lesz léséről szóló jelentést, amelyet Gor- dos János, a megyei párttr- zottság titkára terjesztett e’ö. E napirendihez hozzászól*»’": Fiissy József, a megyei pá" - bizottság tagja, a pásztói vá­rosi pártbizottság első ti*!' • ra, Molnár Sándor, a me"" ' pártbizottság tagja, az 5' szocialista brigádve’7e*r \ Molnár Katalin, a KISZ ne­gyei bizottsága titkára. (A té­ma részletesebb ismertetésére lapunk későbbi számában visszatérünk.) A megyei pártbizottság a jelentést a vitában elhang­zottakkal kiegészítve elfogad­ta. Befejezésül a testület tagjai tájékoztatókat hallgattak meg és egyéb kérdésekben döntöt­Tudósított: Venesz Károly Devcsics Miklós, a párt me­gyei végrehajtó bizottság tag­ja, a megyei tanács elnöke az SZMT-vel való együttműkö­dést széles körűnek, korrekt­nek, reális alapokra helye­zettnek minősítette. Zömében ez jellemzi az ágazati szak- szervezetekkel való kapcsola­tát, a különböző megyei ta­nácsi osztályoknak. A to­vábblépés érdekében felvetet­te, hogy a szakszervezetek készítsenek ellentervet a ta­nácsi szervekkel szemben, ugyanakkor jobban kapcsolód­janak be a végrehajtásba. Fog­lalkozott még a lakosság érdek- védelmét szolgáló közös ten­nivalókkal, utalva arra, hogy ebben a törekvésükben na­gyobb segítségre számítanak a szakszervezetek részéről. Javasolta, hogy az időskorúak megsegítését szolgáló pénz koncentráltabb felhaszná'ásá- hoz is adjanak segítséget a szakszervezetek. Krätschmer Lajos, a me­gyei pártbizottság tagja, a salgótarjáni öblösüveggyár nagyüzenfi pártbizottságának titkára utalt arra, hogy a megnövekedett termeiésl, gaz­dálkodási követelmények tel­jesítése jól felkészült biza’- miakat követel meg. A gyá­ri pártbizottság segít abban, hogy növekedjék az ilyen kommunista bizalmiak s?á- üia, akik nem csak jól felké­szültek, hanem élvezik cso­porttársaik bizalmát is. Sólyom Ferenc bevezetőjé­ben azonos módon ítélte meg az SZMT tevékenységét, mint a megyei pártbizottság. Fog­lalkozott azzal, hogy a nehe­zebb körülmények között a tagság jogos érdekeinek nehe­zebben tudnak eleget tenni, A dolgozók bizalma viszont továbbra is megvan a párt politikája iránt. Mivel né­hány évig nem számíthatunk gyökeres és előnyös változás­ra, számolni kell azzal, hogy elmélyülhetnek a csoportér­dekek. Gondjainkat viszont csak saját munkánk eredmé­nyesebbé tételével tudjuk megjavítani. Utalt arra, hogy a párthatározat után meg kell tanulni az érdekvédelmi mun­kát színvonalasabban gyako­rolnunk, a belső szervezeti életben pedig az eddiginél nagyobb szerepet kell kapni a tagságnak. A vái’ala'ok ön­állóságának növelésével össz­Szovjet—kínai konzultáció Pekingben szerdán hivata­losan bejelentették, hogy a kínai—szovjet külügyminisz­ter-helyettesi konzultációk negyedik fordulója március 12-én kezdődik Moszkvában. A kínai tárgyaló felet ezúttal is Csien Csi-csen kü igymi- niszter-helyettes veze<! (MTI) maguk a pártszervezetek áll­nak az érdekfeltáró és -egyez­tető munka középpontjában. Mindez nem indokolja, hogy több helyen bizalmat­lanul szemlélik a szakszer­vezetek érdekvédelmi mun­káját, féltékenyek a szakszer­vezetek, illetve a tisztségvise­lők jogosítványaira. Ehelyett arra van szükség, a pártszer­vezetek mindenütt jól értsék, hogy az érdekvédelem és a növekvő jogkör olyan segítők kezében van, akik összekötik a munkásokat, a dolgozókat a párttal, akik leginkább kapcsolódnak tényleges, való­ságos érdekeinkhez. Tehát a szakszervezet érdeke a dol­gozók érdeke, a szakszervezet joga a dolgozók joga. Ennek érvényesülését kell segíteni a pártszervezetekben, a politikai munka eszközeivel. A kom­munistáknak viszont nagy a felelősségük azért, hogy a jogokkal jól éljenek. A párt­szervezetek. párttagok felada­ta. hogy a tisztségviselőket bátrabb és több kezdeménye­zésre ösztönözzék az érdek- védelemben és a jogok gya­korlásában egyaránt. szersmind jelzi a párt vezető szerepének erősödését. Téves tehát az a felfogás és véle­mény, amely a szakszerveze­tek feladatkörének és jogai­nak gyarapodását a párt ve­zető szerepének csökkenésé­ben látja. A szakszervezetekre, a szer­vezett dolgozókra mindig szá­míthatott a megyei pártbi­zottság és építhet a jövőben is. A szakszervezeti munka fejlődése, a pártpolitikai munka következménye egy­Az utóbbi években, ami­kor a megyében is több a gond, a nehézség, amikor töb­bet és jobban kell dolgozni az eredményekért, amikor gyakoribbak az áremelések, — mindezek jobban próbára te­szik a közvéleményt, a dol­gozó kollektívákat. A pártbizottság joggal ál­lapíthatja meg, hogy ezekben az években is jól vizsgáztak a szakszervezetek. A párt- szervezetekkel együtt, átgon­dolt tömegpolitlkai munká­jukkal hozzájárultak a jelen valóságának megérttetéséhez, helyzetünk, a kényszerű in­tézkedések szükségességének elfogadtatásához, keresve azo­kat a lehetőségeket, amelyek újabb erőfeszítésekre serken­tik a dolgozókat. Teszik ezt olyan időben, amikor a jogos igények és kielégítésük lehe­tőségei között nőnek a fe­szültségek, erősödhetnek az érdekellentétek. Mivel a szakszervezetek és a- ott dolgozó kommunisták jól tudják, hogy fejlődésünk döntő tényezője a gazdasági építőmunka hatékonysága, eredményességének fokozása, ezért az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak a ter­melést, gazdálkodást segítő tevékenységre, a dolgozók mozgósítására. A szakszervezetek kezde­ményezésére fejlődött a ter­vezés demokratizmusa, nőtt a gazdasági vezetőkkel együtt a szocialista munkaverseny irányításában megnyilvánuló felelősségük. Az elmúlt év­ben a termelőterületeken 3300 munkabrigád 35 000 dol­gozója segítette a tervfelada­tok teljesítését. A munkahe­lyi vezetőkkel együtt jeientős lépést tettek előre a munka­helyi és szakszervezeti de­mokratizmus tartalmának, módszereinek javításában, a fórumrendszerek kialakítá­sában. Eredményesen látják érdekvédelmi funkciójukat, javuló színvonalon és politikai érzékenységgel kezdeményez­nek a dolgozók érdekében. Nagyobbak lennének az eredmények a tervezésben, ha a dolgozók részvétele eseten­ként nem lenne formális, ha a gyári, gyáregységi testüle­A szakszervezetek munkája és fejlődése megyénkben is a kommunisták közvetlen részvételével valósul meg, mivel a több mint húszezer párttag egyúttal szakszervezeti tag. Ennek ellenére külön is foglalkozni kell a pártirányí­tás helyzetével és feladatai­val. A pártszervezetek az elmúlt években egyre jobban felis­merték, hogy a társadalmi, gazdasági és kulturális élet bonyolult feladatai csak a szakszervezetek együttmű­ködésével valósíthatók meg. A pártirányítás az önállóság tiszteletben tartásával alap­vetően politikai eszközökkel valósul meg. A pártnak biz­tosítani -kell az önálló mun­kához szükséges politikai fel­tételeket. A megyében jól ér­vényesül az az elv és gyakor­lat, mely szerint a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták irányítása, felkészítése, munkájuk ellenőrzése a párt­testületek vezetőségének joga és kötelessége. A tes-cületek csak főbb politikai irányel­veket határoznak meg és a döntő feladatokban foglalnak állást. A párthatározatok nem a szakszervezetekre, hanem az ott dolgozó kommunistákra fogalmazódnak meg. Ezek meghozatalakor általában fi­gyelembe veszik a szakszer­vezetek felsőbb szerveinek döntéseit, iránymutatását. A A beszámolót követő vitá­ban Szalai Lászlót, a párt me­gyei végrehajtó bizottság tag­ja, a salgótarjáni városi párt­bizottság első titkára néhány módosítást, kiegészítést java­solt a szóbeli beszámolóban elhangzott egyes megállapítá­sokkal kapcsolatban. Megol­datlannak nevezte a partner- kapcsolatokat a városi párt- bizottság, valamint a közsé­gekben levő szervek között. Javasolta, hogy a határozat­ban a pártalapszervezeti munka jelentősége és felada­tai nagyobb hangsúlyt kapja­nak. Vörös Ferencné, a megyei pártbizottság tagja, az BL- ZETT szécsényi gyárának művezetője konkrét tényekkel bizonyította, miként fejlődött a szakszervezeti bizalmiak munkája, ebben milyen fon­tos szerepe volt a rendszeres információnak, a szakszerve­zetben dolgozó kommunisták rendszeres beszámoltatásá­nak. párttagok pedig meggyőző szóval, érvelő politikai mun­kával szereznek érvényt a párt politikájának. Elismerve a fejlődést, né­hány fogyatékosságra is szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom