Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-02 / 51. szám

Vtl'AG PtfOtFTÄRJÄf EGYESÜLJETEK? NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF.. 51. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Kihovífelt ülést tartott a megyei pártbizottság A párt egyre növekvő szerepet biztosít a szakszervezeteknek Kibővített ülést tartott tegnap az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága. A testület tagjai a SZOT, az SZMT-el- nökség tagjait, Jabak Sándort, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, Sólyom Ferencet, a SZOT titkárát, Cam­per Istvánt, a Központi Bizottság munkatársát, Géczi Já­nos, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte. Javaslatára a testület az alábbi témák megvitatását fogadta el. 1. A szakszervezetek munkájának és pártirányításá­nak tapasztalatai, feladatok a Központi Bizottság 1983. ok­tóber 12-i állásfoglalása alapján. 3. Jelentés az agitáció helyzetéről, feladatterv a tovább­fejlesztésre. 3. Tájékoztatók. Az előzőleg írásban kiküldött első témához Skoda Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. A pártbizottsági ülés fel­adata, hogy a Központi Bi­zottság 1983. október 12-i ál­lásfoglalása alapján értékel­je a megyében a párt. szak- szervezeti politikájának ér­vényesülését, határozza meg a pártszervek és kommunis­ták további feladatait, ugyan­akkor véleményezze a szak- szervezetek tevékenységét, foglaljon állást munkájuk főbb irányaival kapcsolatban, elsősorban a pártirányítás ol­daláról. Mivel jelenünk a múltunk­ban gyökeredzik, ezért, ha vázlatosan is, de indokolt át­tekinteni a szakszervezetek korábbi megyei fejlődését, és néhány tanulságot levonni a pártirányításból. Jelentős politikai erőt képvisel Megyénkben a magyar szak- szervezetek részeként, a szá­zadfordulót követően, a leg- brutálisabb üldözések köze­pette és állandó, szívós harc eredményeként jöttek létre az első szakmai szervezetek. 1918. december 26-án a bányászok, a vas- és fémmunkások össz- bizaLmi értekezlete, — ame­lyen Kun Béla is részt vett, — majd pedig a szakszerve­zetek keretében megtartott taggyűlések résztvevői szó­többséggel kimondták a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja salgótarjáni szervezetének megalakulását. Ettől kezdve a megyében elsősorban a kommunisták ve­zérletével támogatták és véd­ték a tanácshatalmat, szer­vezték az 1920—22-es sztráj­kokat, az 1926. és ’30. évi éhségfelvonulásokat, a máso­dik világháború idején pedig a karancslejtősi ellenállást. A felszabadulás után a szak- szervezeti munka is új lendü­letet kapott egészen az 1950- es évek elejéig, amikor a szakszervezeti munka meg­ítélésében politikai torzulások következtek be. Az MSZMP állásfoglalása újra kedvezően hatott a mozgalomra, mert elutasította a szakszervezetek szerepének dogmatikus és re­vizionista értelmezését és he­lyesen jelölte meg a tenniva­lókat. A Központi Bizottság 1983. október 12-i ülésén megerő­sítette pártunk szakszervezeti politikájának bevált elveit és megállapította, hogy a szak- szervezeti politikában ninps szükség alapvető változtatás­ra. Az elmúlt évtizedben azonban jelentős fejlődés ment végbe egész politikai rendsze­rünkben: a társadalom irá­nyításában éppúgy, mint a politikai rendszer legfonto­Napirenden a mezőgazdaság Feladategyeztető tárgyalás Szirákon Szilákon került sor tegnap az ilyentájt szokásos íeladat- egyeztető tárgyalásra a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a me­gyei vezetők között. A MÉM háromtagú delegációját dr. Dénes Lajos miniszterhelyet­tes vezette, míg a megyét Ha­vas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Ist­ván, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Halaj Ignác, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és Cseh Adolf, a TF.SZÖV titkára képviselte. Havas Ferenc tájékoztatást adott a megye mezőgazdasá­gának múlt évi eredményei­ről. az elmúlt három év fej­lődéséről és az idei tervek­ről. Szó esett azokról a gon­dokról, nehézségekről is, amelyek lassították a gyor­sabb előrelépést a gazdálko­dás egyes területein. A me­gyei tanács elnökhelyettese beszámolt a tavalyi feladat­egyeztető tárgyalás során írásba foglalt tennivalók vég­rehajtásáról, megköszönve a minisztérium által — a me- g'-e iránt — tanúsított figyel­met és azt a segítséget, amelynek révén több — ko­rábban gondot okozó problé­mát sikerült megoldani. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy a MÉM ered­ményesnek ítélte a megye mezőgazdaságának múlt évi tevékenységét, s ebben nagy szerepe van annak, hogy a megyei vezetés élénk figyel­met fordított a mezőgazda­ságra és hasonlóan a koráb­bi évekhez, jól együttműkö­dött a minisztériummal. A feladategyeztető tárgya­láson több — a megye me­zőgazdaságát érintő — kér­désre egyértelmű válasz hangzott el, számos témában a későbbiekben születik dön tésj összhangban az ország és a megye érdekeivel, fi­gyelembe véve az élelmiszer- gazdaságra háruló nagy fela­datokat. sabb elemeinek, intézményei­nek munkájában és megvál­toztak munkánk feltételei is. A feltételek változása első­sorban annak következménye, hogy fejlődésünk intenzív sza­kaszában sokkal összetetteb­bek, bonyolultabbak megöl dandó feladataink. Ezek vég rehajtását tovább nehezíti, hogy az utóbbi években és napjainkban is feszültebb a nemzetközi helyzet és ennek káros következményeit nap mint nap érzékeljük. A meg­növekedett követelmények fo­kozott igényeket támasztanak a szakszervezetekkel és a mozgalomban dolgozó kom munistákkal szemben. A párt számít a szakszervezetekre, nélkülözhetetlen és egyre nö­vekvő szerepet biztosít szá­mukra a szocializmus poli tikai rendszerében, és más szervek által el nem végez­hető munkát kér tőlük. Megyénkben a szakszerve­zetek jelentős politikai erőt képviselnek. Soraikba tömö­rítik a bérből és fizetésből élők 94,6 százalékát, taglét­számuk 89 200. Az utóbbi másfél évtizedben az ipar arányosabb területi fejleszté­se, új iparágak meghono sodása következtében a szer­vezett dolgozók száma húsz­ezerrel nőtt. Sok fiatal és nő vált szervezett munkássá, lét­rejöttek a termelőszövetkeze­ti alkalmazottakat tömörítő alapszervezetek. A munka­helyi szervezetek, a szakma­közi bizottságok és a nyug­díjasokat magukba foglaló alapszervezetek révén jelen vannak a megye csaknem va­lamennyi településén, mun­kájuk, politikai hatásuk ma már nélkülözhetetlen. A szakszervezetekben a párt politikáját ismerő, elfogadó és e munkában járatos káde­rek dolgoznak. A tisztségvi­selők túlnyomó része ered­ményesen dolgozik, becsület­tel teljesíti megbízatását. Az elmúlt években a kádermun­kában az SZMT-vel együtt a legnagyobb figyelem a bizal­miak felkészítésére irányult. ’Ennek eredményeként sokat r javult a 3800 bizalmi és 400 I főbizalmi munkájának szín­vonala. Ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Ugyan­is egyes tisztségviselők tevé­kenysége leszűkül a bér és egyéb juttatások odaítélésére, előadódik, hogy nem ismerik jogaikat, viszont élni akar­nak vele. Több mint három­százan adósak az általános iskolai végzettséggel. (Folytatás a 2. oldalon) Cserháthalápi Tavaszi virágcsokrok idézik a melengető májusi napokat a Műdékor Szövetkezet cser­háthalápi telepén, ahol ezekben a hetekben ügyes asszony kezek sodorják, hajtogatják, kötözik a dekorációs termékeket. Hulladékból, egyszerű anyagokból alakulnak ki a tetszetős bokréták, amelyek kirakatok díszeiként, május elsejei felvonulás színfoltja­ként teszik derűssé környezetünket. Képünkön: Sipos Rozália virágkészítő csoportja, közöttük Csordás Istvánné és több munkatársa állítja össze a tavaszi virágokat. — kulcsár — KISZ-küldöttértekezIetek Salgótarjánbon Fejlődő, színvonalas munkáról adtak számot A Salaótarjáni Kohászati Üzemekben tegnap délután KISZ-küldöttértekezletet ren­deztek, ahol 600 KISZ-tag s a vállalat ifjúságának képvi­seletében mintegy száz kül­dött tanácskozott az 1981-tól napjainkig terjedő időszak munkájáról, akcióprogramjuk végrehajtásáról. A küldöttér­tekezleten megjelentek a vá­rosi pártbizottság, a megyei és városi KISZ-bizottság kép­viselői, részt vettek a válla­lat politikai és gazdasági ve­zetői, gyárrészleg- és főosz­tályvezetők. A KISZ-bizottság írásos be­számolójához Vojtek Szil­veszter, a bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az őszinte és kritikus hang­vételű beszámolóban kiemdlt szerepet kapott a termelő- munka. A KISZ-bizottság és az alapszervezetek termelést segítő akciói és módszerei jól szolgálták a vállalati haté­konyság és termelékenység fokozását, a munkaszervezés korszerűsítését, a takarékos­ságot, a termékek minőségé­nek javítását, s a munkafe­gyelem megszilárdítását. A termelő gyárrészlegek KISZ-alapszervezeteiben már hagyománnyá vált a gazda­ságosan értékesíthető tőkés­exporttermékek piaci igé­nyek szerinti kikészítésére történő akciók szervezése. A KISZ-bizottság és az alap­szervezetek mozgósították a fiatalokat az üresen álló ter­melőberendezések beforga­tására a hengerműben, az importanyagok megtakarítá­sára és kiváltására, a bon­tott és felújított alkatrészek újrafelhasználására az üzem- fenntartásnál. A vállalat KISZ- esei az utóbbi három évben 47 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. A vállalat ál­tal elért eredményekben ben­ne van a gyár fiataljainak^ ifjúkommunistáinak a mun­kája is. A beszámoló elemezte az eszmei-politikai nevelő mun­kát, a közművelődési tevé­kenységet, a szervezeti életet, az érdekvédelmi munkát, a KISZ-építő és párttagajánló tevékenységet. Összegzésül megállapította a beszámoló, hogy a Lékai János KISZ- szervezet bizottságához tarto­zó két KISZ-vezetőség és 19 alapszervezet többsége fejlő­dő, színvonalas munkát vég­zett. A beszámolót követő vitá­ban 13-an kértek szót, majd a vita lezárása után a kül­döttek megválasztották a 15 tagú KISZ-bizotíságot, s 6 küldöttet a KISZ városi kül­döttértekezletére. A KISZ- bizottság titkárává ismét Voj­tek Szilvesztert választották meg. Figyelem a pályakezdők iránt Mintegy háromszáz fiatal képviseletében ötvenkét kül­dött vett részt a Volán 2. számú Vállalat KlSZ-kül- döttgyűlésén, amelyet szerda délután tartottak a salgótar­jáni központban. A küldöt­teket és a meghívott vendé­geket Valenta György kö­szöntötte, majd Pécsi Iván. a KISZ-bizottság titkára tar­totta meg a beszámolót a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról, s a továb­bi teendőkről. Egyebek között elmondotta, hogy javultak a munkakörül­mények, s a gazdálkodás ja­vításából a fiatalok is igye­keztek kivenni a részüket, a mozgalom sajátos jellegének megfelelően. Megkülönböz­tetett figyelem illeti a pálya­kezdőket, akik a munkahelyi beilleszkedés gondjaival küsz­ködnek. Az eszmei-politikai Befejeződött a kamionsztrájk A nyugat-európai fuvarozók sztrájkbizottsága ma reggel úgy döntött, hogy azonnal fel­függesztik a több mint egy hete tartó, a közutak forgal­mát bénító akcióikat. A szál­lítók ugyanis ígéretet kaptak arra, hogy az NSZK és Auszt­ria kormánya azonnal tárgya­lásokat kezd az olasz kor­mánnyal a vámellenőrzés egyszerűsí téséről. Az osztrák határ mellett fekvő nyugatnémet városban, Kiefersfeldenben született döntés értelmében a sztrájko­lok ma reggel nyolc órakor leállítják akciójukat- Ezen az ülésen az osztrák fuvarozók képviselői nem vettek részt, de ők már tegnap este Inns­bruckban egyoldalúan befe­jezettnek nyilvánítottak a maguk részéről a sztrájkot. Kiefersfeldenben Rudolf Bayer nyugatnémet szállítá­sa miniszter és Franz Neu­bauer bajor tartományi bel­ügyi államtitkár egyezményt írtak alá, amelyben kötele­zettséget vállaltak, hogy azon­nal tárgyalni kezdenek az olasz kormánnyal a vámellen­őrzési eljárások gyorsításáról, illetve egyszerűsítéséről. A tegnapi megbeszélésen jelen volt Karl Lausecker osztrák közlekedési miniszter is. Bruno Visentini olasz pénz­ügyminiszter mára találkozó­ra hívta az olasz fuvarozók szakszervezetének vezetőit, hogy megvitassák a vámel­lenőrzéssel kapcsolatos intéz­kedéseket. Claudio Signorile szállítási miniszter felszólítot­ta Bettim Craxi kormányfőt és a vámügyekért felelős Visen tin it, hogy a legsürgő­sebb lépésként biztosítsák a szállítóknak a Brenner-hágó- nál a 24 órás, tehát folyama­tos vámellenőrzést, a keve­sebb formasággal járó, gyor­sabb határátkelés t. nevelő munkáról szólva, a be­számoló hangsúlyozta, hogy a fiatalok nagyobb része ott van a különféle foglalkozá­sokon, összejöveteleken, bát­ran mer vitázni. Pécsi Iván ezután részletesen is foglal­kozott a szervezeti élet, a szabadidős-tevékenység ta­pasztalataival, majd hozzá­szólások következtek. Tízen kértek szót a kül­döttek köréből. Töbek között. Bocsi József, az FMKT-mun- ka szélesebb körűvé válását, Németh József a gazdasági munkába történő hatéko­nyabb bekapcsolódást szor­galmazta. Gordos István az ifjúsági brigádok számának csökkenését kifogásolta, Oláh László pedig a szabadidős- sporttevékenységről szólt. Mátrai József, a pártbizott­ság titkára az ésszerű mun­kaszervezés lehetőségeire hív­ta föl a figyelmet, valamint a KISZ-munkát értékelte részletesebben is. Majd Sán­dor Hedvig, a KISZ Salgó­tarján városi bizottságának munkatársa jónak, színvona­lasnak minősítette a Volán­fiatalok körében végzett KISZ-munkát. A küldöttgvű- lés második részében válasz­tásokra került sor. A küldöt­tek a KISZ-bizottság élére ismét Pécsi Ivánt választot­ták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom