Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

A nógrádmegyeri termelőszövetkezet lakatosipari üzemében mintegy harminc fő te­vékenykedik. Általános vasszerkezeti munkán kívül sajtolási feladatokat is elvégeznek, képünkön: Verbói József né dolgozik munkagépével. • — kj — ÚJ GYÁRTMÁNYUK: A SALGÓMIX gy «srS© Bs mozgásban ■MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA? 1. A vállalati kassza és az egyén haszna Ä jelenleg zajló tervtárgya- lásokon az írásos előterjeszté­sekben megfogalmazódott, hogy „A Salgótarjáni Ötvözet- gyárban tavaly a vállalat éle­tében még nem tapasztalható fejlesztési ■ mimikák mellett, a tervezett nyereségen felül zártak a srwdáHrodási évet”. Megépült a gáztisztító, az ön- tőcsarnok, a faforgácstározó; átépítették a III. számú ke­mencét. Tovább sorolhatnánk azokat a kisebb jelentőségű, de a termelés működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztése­ket, amelyek a gazdasági szá­mításokon túl, elsősorban a kerítésen belül dolgozók élet- és munkakörülményeit hiva­tottak javítani. ^Szieszta” nincs! — A vállalat életében a na­gyobb fejlesztések befejezett­nek tekinthetők-e — kérdez­tük Solymár Andrást, a gyár „agyvagyonának” egyik fő részvényesét, fejlesztési fő­mérnököt : — Kétségtelen, hogy a kül­ső ember szemszögéből látvá­nyosabbnak tűnő. reprezen­tatív fejlesztések egyik ki­emelkedő szakaszához ér­tünk, azonban egy pillanatnyi „sziesztázásra” sincs mód. Az I-es üzemben jelenleg is foly­nak az új kemenc-esátrak be­építései. ezt követően minden kemencén megoldjuk az auto­matikus elektróda-utánfogást. az önsülő elektródamassza fel. adásának megkönnyítését. Na. gyón remélem, hogy meg eb­ben a negyedévben megkap­juk a külső cég ált^l terve­jrL< "v i<ien sok átlóst oko­zó, elavult hűtővízrendszer A TAURINA Szarvasmarha- tenyésztő Közös Vállalat a Nógrád megyei nagyüzemek körében is jól ismert. Tag­gazdaságai közöt kilenc nagy­üzem tej hasznú és nyolc nagy­üzem húshasznú szarvasmar­ha-ágazata szerepel. A TAU­RINA idén új szolgáltatással bővíti tevékenységét. Ennek során fölmérik és kidolgozzák, hogy a tangazdaságok rendel­kezésére álló takarmányokból miként állítható össze a leg-; olcsóbb, leggazdaságosabb la-; t eivét. A csapolás korszerűsí­tésére idén bevezetjük az üst. csapolást, ezáltal megteremtő, diik a szienidvicsrendszerű ön­tés feltétele. Ki keli hangsú­lyoznom, hogy a korábbi években megálmodott öntő­iéin cos rendszerről a, közberi szerzett személyes, külföldi ta­pasztalatok alapján módosí­tottuk elképzeléseinkét. Salak „íze” — A jelenleg legmostohófeb körülmények között dolgozó tisztítóik munkáját kívánjuk megkönnyíteni egy Roxon tí­pusú munkagép 'megvásár­lásával és beállításával — folytatta a szakember. — Nem titkolt szándékunk, hogy az itt folyó nehéz munka megköny- nyítése mellett létszámot is szeretnénk felszabadítani. A II-es üzemben hozzákezdünk egy szovjet 1-icene alapján mű. ködő ferrowolfram-gyártó ke­mence megépítéséhez, amit igen nagy várakozás előz meg. Ugyanitt átépítésre ke­rül az egyfázisú, ívfényes, elektromos kemence. Az ipar­ági igényeknek megfelelően kiemelten foglalkozunk a másod, és harmadtermékek hasznosításával. Ezen mun­kálkodásunk eredménye az 11)84. évi termelési tervben szereplő szintetikus salak, ame­lyet most „ízlelgetnek” a fel­használó kohász vállalatok. Híre már eljutott az ország­határon túlra is! Űj gyártnrték 'nyűnk a „Saigómix”. amelyet az öntöttvas gyártásnál, mint jó „grafitizá’ót” alkalmaznak. Igen kedvezően befolyásolja a grafitszemcsék méretét és mi­nőséget. karmány. A számítógépes programozástól azt várják, hogy az állattartás költségei 70 százalékát kitevő takarmá­nyozás a korábbinál gazdasá­gosabbá válik. Az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. Van olyan gazdaság, ahol a tej előállítása már 14 fillérrel olcsóbb literenként, mint az­előtt. A gazdaságok a megta­karítás 15 százalékát fizetik az új szolgáltatás fejében a TAURINÁ-nak, Újra hasznos! — De feltétlen szólnunk kelj a vállalati gmk-k segítségé­vel gyár lódó, salakhányóra ki­került oxidos hulladékok új­rahasznosításáról, amely már az 1984. évi termelési és ér- téfkésítéái térvnék fontos ré­szévé válik — újságolta a fej­lesztési főmérnök; riíájd hoz­zátette : — Végezetül kritikát kaptunk a most zajló üzemi demokrácia fórumain, a mun. katerületeken dolgozók, köz­vetlen szociális helyiségeinek kulturált körülményeinek hát­térbe szorulása miatt. Bár ez nem az én asztalom, de úgy érzem, ennek elsőbbséget kell adnunk! Szabó János Hazánkban csak kicsiben, saját felhasználásra gyártják. Magának a terméknek a ne­ve sem túlságosan ismert. Mi hát tulajdonképpen a hű­tőtönk? Bordázott alumíniumter­mék, melyre félvezetőket, elektromos egységeket szerel­nek. A tönk elvonja a mű­ködés közben keletkezett hőt, ezáltal jelentősen meghosz- szabbítja az elektromos egy­ség élettartamát. Számítógé­pekbe. rádiókba, komputerek­be. villamos berendezésekbe helyezik. Amúgy szemre nem valami látványos, sőt. egészen egy­szerűnek tetsző darab. Azok­nak azonban, akik gyártják, nem egészen ez a vélemé­nyük. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat az eszten­dő elejétől üzemszerűen ké­szíti új termékét, a hűtőíön- köt. * A megszüntetett kábeldo­bok helyébe olyan korszerű késztermékeket léptet a gyár, melyek exportképesek, s egyedülállóak a hazai pia­con. A sort az alumínium radiátor nyitotta meg. máso­dikként a hűtőtönk állt csa­tasorba. — Az USA egyik legna­gyobb gyártójával, a Wake­field céggel egyeztünk meg — meséli az új termék beveze­tésének történetét Mészáros Lajos gyárigazgató. — Esze­rint mi 12 millió forintos beruházással a gyártási rizi­kót vállaljuk, az amerikai nartner pedig a piaci elhe­lyezésről gondoskodik. Tavaly májusban aláírták a szerződést, majd a gyatrna­Az új típusú gazdasági szer­vezetek — ahogyan mondani szoktuk: kisvállalkozások — száma, létszáma ugrásszerűen gyarapodott 1983 első fél évé­ben. A növekedési ütem egy­aránt jelzi a lehetőségeket és az előrehaladás türelem- és időigényességét. A magánjelle­gű vállalkozások a rugalma­sabbak, ezek nagyobb lendü­lettel startoltak, ám a tavalyi fejlődés már szerényebb. A kisvállalatok és a vállalati gazdasági munkaközösségek számszerű gyarapodása vi­szont tavaly fél év alatt na­gyobb volt, mint az azt meg­előző egész esztendőben. Szá­muk és létszámuk alapján a vállalati gazdasági munkakö­zösségek a legelterjedtebbek. (Hatvannégy és fél ezer em­bert érint, a vállalati dolgo­zók 3 százalékát.) Helyzeténél fogva e szervezet a legtöbb vi­ta, kritika, társadalmi feszült­ség forrása. Tetten ért vesiteségek Az első vgm-ek többnyire a gyárak, az intézmények veze­tőinek kezdeményezésére jöt­tek létre. Ök mondták meg, s jelenleg is közlök, hogy mi­lyen feladatok elvégzésére tartanak igényt a hivatalos munkaidőn túl, külön jövede­lem ellenében. Az új munka- szervezetek menet közben azonban önálló arculatú, tel­jesítményközpontú kollektí­vákká váltak. Nem tűrik meg soraikban a fegyelmezetlensé­get, a hozzá nem értést, jól előkészítik, megszervezik a munkát- Elvetik a merev hienarchizálódást, amikor a targoncás csak targoncát ve­zet, az esztergályos csak esz­tergál, s ölbe tett kézzel vár, ha valami hiányzik a munká­hoz. íme a konkrét feladatmeg- HatároZás és az egyértteimű, hatásos anyagi ösztönzés ered­ménye. „Fizessenek úgy a fő- munkaidőben is, mint a vgm- ben, s ugrásszerűen növek­szik a teljesítmény” — állít­ják a jóhiszemű kívülállók, akik a pénz mindenható ere­jében bíznak. Sokan a munka szerinti elosztás szocialista el­vének megsértését látják ab­ban, hogy a különórákért átla­gosan kétszer annyit fizetnek, mint a főmunkaidőben vég­tiak néhány hónap alatt be­vásároltak — zömmel ma­gyar, kisebbrészt nyugati gé­peket —, a Wakefield pedig kereskedelmi központot léte­sített az NSZK-ban és Ang­liában. A , balassagyarmatiak pedig, miközben beszerezték és telepítették a gépeket, ki­terjedt levelezést folytattak a hazai hűtőtönk-felhaszná- lókkal. Közülük máris töb­ben jelezték: érdekli őket a téma. .. — A szerződés szerint idén 500 ezer dollár értékben 118 tonnányi, jövőre 1 millió 500 ezer dollárért 340 tonna hű- tőtönköt rendel tőlünk az amerikai oartner — mondja az igazgató. — A fennmara­dó kapacitásban képesek len­nénk a magyar igények ki­elégítésére is, nagyban nyil­vánvalóan olcsóbb áron. mint amennyiért házilag bárki előállíthatja. Nem szükséges külön hang­súlyozni. a Balassagyarmati Fémipari Vállalatot nem csu­pán az úttörőknek kijáró di­csőség ha itotta a v-átlatkozás­ban. A hűtőtönk jövedelme­ző termék: kezdetben is hasz­not hoz. jövőre már alválla­lat! nyereség egytizedét. te­szi ki. A nyereséget azonban csak okos árpolitika szülhe­ti. A világpiacon vannak már nagy nevek a hűtőtönkszak- mában. új gyártóhoz csak kecsegtető ár fejében pártol a vevő. * Klein Gyula üzemvezetőt mar a- tora reggeli óráik a zett munkáért. Ezek a véle­kedések bagatellizálják, vagy kétségbe vonják a 20—40, oly­kor 100—200 százalékos telje­sítménykülönbségeket. Pedig a tényleges különbségeket azért is szükséges elismerni és fel­ismerni, mert a meglevő és gyakran igen jelentős munka­idő-veszteségekre irányítják a figyelmet. Az okokra is fényt deríthetnek az analízisek, a párhuzamok. Az érdektelen­ség mindenekelőtt fegyelmet és figyelmet lazít, megakadá­lyozza az ésszerű munkakap­csolatok kialakítását, a dolgo­zókat elválasztó merev válasz­falak lebontását, a termelés közvetlen, öntevékeny szerve­zését. Az életrevalóság bizonyítékai A vgm-ek gazdasági haszna egyértelmű, segítik a szűk ke­resztmetszetek feloldását, a rugalmas alkalmazkodást a piaci igények változásaihoz. Igaz, a különmunka — több­nyire drágább — a fő munka­időben végzett tevékenység­nél, de olcsóbb a tsz-kooperá- ciónál, a vendégmunkánál, vagyis annál, amit helyettesít, illetve pótol. A különmunká­hoz hasonlóan drága a túlóra Kisvállalatok : ebből: kisvállalat formában működő leányvállalatok Kisszövetkezetek: ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoportok : Mezőgazdasági szak­csoportok : Vállalati gazdasági munkaközösségek Magán gazdasági munkaközösségek: Atalán y elszámolásos részlegek: Szerződéses részietek-: Bérlemények: Kiskereskedelmi szerződéses részlegek: « féléves átlagos állományi létszám gyártógépek mellett talál ­ták. Bánfalvi Istvánnál és Köllő Istvánt tanította az új gépek kezelésére. Kotucz Ist­ván és Szűcs János után ez a második páros, mely köze­lebbi barátságot köt a hűtő­tönk gyártásával. — Most formálódik az új termékkel foglalkozó munká­sok magja — közli az üzem­vezető. — Olyan embereket választunk, akik a radiátor­gyártásnál már igazolták igé­nyességüket. lelkiismeretessé­güket. Nálunk ez az ameri­kai koooeráció nagy dolog. Ezzel játszadozni nem lehet. Tőlünk csak tökéletes termék mehet ki. Ebből jottányit sem engedhetek! Az üzemvezető elhatározá­sa nagy elszántságot takar. A szálban érkező alapanyag ugyanis nem minden esetben tükrözi azt a mécetpont ossá - got. melyet a készterméktől megkövetelnek. Ezért aztán darabról darabra átvizsgálják, mielőtt további megmunká­lásra -adják. — Mereven ragaszkodunk az anyag minőségi és méret- pontossági előírásaihoz — magyarázza Klein Gvula. — Muszáj, mert egvelőre nem tudjuk, milyen tűrést enged meg a gyakorlat. Az üzembe már csak hibátlan szálanyag kerülhet, a többi pedig a mi dolgunk. mávlatok nyílnak a gyár előtt a hűtőtönkkel, s az is, csakhogy a túlórát a „ke4 meny” bérforintból, a külön­munkát pedig „puha” költség- forintból számolják el. A vál­lalati kassza külön haszna — persze ténylegesen népgazda­sági haszon nincs ebből —, ha költségforinttal bér-, v#gy fej­lesztési alapforintot lehet megtakarítani. Az új munkaszervezetek — életrevalóságuknak ez a fő forrása — a tagok számára egyértelműen hasznosak. A nem lebecsülhető különjöve- deLmek — 1982-ben 3000 fo­rint volt a havi átlag — ki­kényszerítik a differenciálást, lehetővé teszik, hogy újabb társadalmi réteges, döntően a városi munkások a saját vál­lalatuknál érvényesülhesse­nek, a mai nehéz viszonyok között is megtalálhassák anya­gi boldogulásukat. Ennek össztársadalmi haszna: érzé­kelhetően csökkent az indoko­latlan munkaerő-vándorlás. Főleg a munkások képzettebb, vállalkozó szellemű — követ­kezésképpen mozgékonyabb rétegeit — stabilizálta, s egy­ben a káderkiválasztás és -képzés új formáit teremtette meg. Kovács József Következik: II. „Kemény” és „puha” forint 145 204 4070* 8169* 477 934­26 325 2688 2691­­2775 6281 29 331 64 582 2341 3624 17 649 3230 4*36 — — 1*9 214­— CT 02­­5095 8057 n m üzemvezető ezt tartja szem előtt. Báníalviné viszont sa­ját alaposságától vezérelve dolgozik. — Ma reggeltől dolgozom az automata darabölőgépen, mondhatom, tetszik a dolog — lép el egy percre a fran­cia masina mellől. — Annyit máris látni, hogy a pontos­ság a siker lelke. Igaz, utá­nam is megnézik még a da­rabokat, de mégis. . . Amtt én a gépről leveszek, annak már jónak kell lennie! Köllő István ugyancsak azok közé tartozik, akiknek gondosságuk szerzett nevet. A radiátorüzemben is a csúcs körüli' összegben kapott minőségi prémiumot, hason­ló teljesítményt vémak tőle az új munkahelyen is. — Nem sokban különbözik ez előző munkámtól — mond­ja a fiatal szakmunkás. — Megmondták, tökéletes mi­nőség kell. hát úgy is lesz. — A gépek szuper! ók — tekint végig a még csak ala­kuló soron Klein Gyula. —■ Kapiuk csak a szá’Iakat pon­tosabb méretben, rajtunk az­tán nem múlik. * Egyszerű kis hohrri — vél­né az ember a hűtőtönk né­hány példányára pillantva. A gyártás pontossági kívá­nalmai, a hazai elsőség, s ki­vált a tőkéspiaci jelen-lét azonban megsokszorozzák e miniatűr, „fordított” radiátor fontosságát. Swemfi Márta hlÖCjRAD — *S8A. csütörtök 3 felújításának rekonstrukciós Lehet oScséhhan A hőtötönksztori AZ ÜJ TIPUSÜ GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA ÉS LÉTSZÁMA A szervezetek A foglalkoztatottak száma száma 1982. 1933. 1982. 1983. XII. 31. VI. 30. XII. 31. VI. 30. 23 180 829* 15 565* 19 59 — —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom