Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
Zöleíháfyog gyógyítása rézertechniVáva? Szorfet szemészeti felfedezés Arkagyij Nyesztyerov professzornak elsőként sikerült tisztáznia és leírnia a primér zöldhályog mechanizmusát. A szovjet tudósnak ezt a munkáját be is jegyezték a szovjet találmányi és szabadalmi hivatal találmányi jegyzékébe. Jelenleg több mint félszáz fajta zöldhályogról tesz említést az orvosi szakirodalom. Minden második ember szenved tőle. A vaksággal végződő szembetegségek kereken tizenöt százaléka e betegség valamelyik vállfájára vezethető vissza. Az idős embereknél e betegség úgy súlyosbodik, hogy a szemgolyó váladékkiválasztása egyre rosszabbodik. így megnő a szemben a belső nyomás. Ha ez a belső nyomás' állandósul, ez vizenyőhöz vezet és más súlyos mellékhatásokkal is jár. A szemideg működése is rendellenessé válik, majd a szemideg fokozatosan elhal. Korai diagnózissal még idejében elejét lehet venni e folyamatnak és sok esetben meg lehet menteni a beteg látását. Nyesztyerov felfedezése lehetővé teszi, hogy új módon közelítsék meg ezt a problémát, és a szembetegség kezeléséhez megtegyék a szükséges lépéseket. Ezek sorába tartozik, hogy nyomáscsökken- . tő gyógyszereket kísérleteztek ’ ki. Üj sebészeti eljárásokat is kidolgoztak. Ezek az eljárások az eddiginél is céltudatosabban használják fel a lézer- technikát. Számos szovjet nagyvárosban — Moszkvában, Deningrádban, Odesszában, Krasznojarszkban, és másutt — már működnek lézertechnikával felszerelt szemészeti gyógyító központok. Az esetek hetven-nyolcvan százalékában normalizálni tudják a szem belső nyomását, ami megállítja a zöldhályog további kialakulásának folyamatát. Gyógynövények faggatói Mihail Kcioszotr: Csalhatatlan szimat Nekem aztán csalhatatlan a szimatom, amikor az effajta tarhálókat kell felismerni: ezeknek . soha sincs egyetlen cigarettájuk, állandóan lesnek az emberre, világéletükben a markukat tartják, hol egy rubelra vágnak le, hol kettőre, de vissza soha az életben nem adják... En az ilyen alakoknak egy mérföldről is megérzem a szagát. Egy ilyen tarháló dolgozik velem egy műszakban: a neve Vászja Rizsikov. Ha ösz- szeraknánk azt a teméntelen sok félrubelest, amelyet évek során már kölcsönkért — bizony jóval nagyobb summa kerekedne belőle, mint egyhavi fizetése. Bár ha jobban megnézzük, kiderül, egészen jóképű legény, csak kissé félénknek látszik. Mégis roppantul kiszipolyozza az embereket. De engem még sohasem tudott átverni. Megesett például, hogy oda- sündörgött hozzám: — Adj kölcsön holnapig égy rubelt! En ezt válaszoltam: — Nincs apróm. Csak papírpénzem van: háromrubeles. — Nem, dehogy — szabadkozott. — Három az nagyon sok. Nem kell neki az a háromrubeles, csak lopva rásandít, mint a macska az asztalon álló tejfölösbögrére, amelynek tartalma nem rá vár. Mert Vászja lelkiismeretes, és nagyon jól tudja, hogy három rubel: nagy pénz, ezt már illik megadni. Miután így kiismertem a fiút ezzel a csalhatatlan módszerrel mindig megúsztam a kölcsönkérést. Egy ízben előfordult ugyan, hogy már nyúlt a három-rubeles bankó után, de én gyorsan zsebre vágtam: — Bocsáss meg, testver nekem, is szükségem van rá. Tehát én még akkor sem mentem lépre. Történt egyszer, hogy az egyik környékbeli kolhozba küldtek bennünket, néhányad- magunkkal, hogy javítsuk meg az önműködő itatót. Vászja is velünk volt. Ügy két hétig tartott a munka. Az utolsó nap aztán odajött hozzám és tarhálni kezdett: — Adj már kölcsön egy rubelt... Ha hiszed, ha nem: egy vasam sincs, nem tudom megvenni a vonatjegyet hazafelé! Hittem, miért ne hittem volna! Bajban senkit sem szabad cserbenhagyni. A zsebembe nyúltam, és az orra alá nyomtam a bankót: — Nesze, itt egy ötös. Magamban pedig így okoskodtam: „Öt rubel: ez már nagyobb summa, ezt csak nem felejti el megadni. De ha csak egyet kap, arról biztosan megfeledkezik”. — Köszönöm — szabadkozott —, de hát nekem egy rubel is éppen elég... — Vedd csak el ezt az ötöst — unszoltam. — Ki 'tudja, mi történhet útközben __ — Nem, dehogy... Hosszas rábeszélés után mégis kötélnek állt. Miután hazautaztunk, hamarosan beteg lett, aztán kivette a szabadságát, és vidékre utazott. Az öt rubelről persze megfeledkezett — mintha nem is lett volna. Hónapok múltak el, és már kellemetlen lett volna visszakövetelnem a pénzt. Néha már magam is kételkedem: „Valóban kölcsönvette vagy nem?” Persze hogy kölcsönvette hiszen többé nem kért egy vasat se. Leszokott a tarhálásról. Ó, kitűnően ismerem én ezeknek a tarhásnknak c lelkivilágát, mérföldről is megérzem a szagukat, engerp ugyan nem vernek át. Nem bizony! (Gellért György fordítása) Repülőtér — műanyagból ' Ä természeti kincsek kutatói és feltárói számára gyakran lakatlan vidékeken kell kisegítő repülőtereket létrehozni, hogy minél hamarabb odaszállíthasssák a munkájukhoz szükséges gépeket és anyagokat. Ilyen esetekben ugyanis — úthálózat hiányában a — légi szállítás az egyetlen lehetőség. A I>u Pont cég kutatói a kisegítő repülőterek gyors előteremtésére különleges anyagot állítottak elő. Az anyag voltaképpen egy mindkét oldalán neoprénnel rétegezett nylonszövet, amelyből 26x26 méteres darabokat ragasztanak össze. A kiszemelt, némileg elegyengetett terepre ejtőernyővel dobják le a neoprénezett nylontekercseket. Egy-egy tekercset 20 ember 15—20 perc alatt megfelelően szét tud teríteni. A szétterített anyagra már leszállhafnak a gépek. Az új anyag élettartama mostoha körülmények között is három év. Repülőtereken kívül utak kiképzésére is használható. Oroszlánr mint házőrző Nem mindennapi „házőrzővel” büszkélkedik Gyöngyösön a Kovács házaspár. Hét hónappal ezelőtt egy tíznapos nu- biai oroszlánkölyköt kaptak ajándékba. A tejen és bébiételen nevelt kölyköt — Belamit — játszótársává fogadta a ház másik őrzője, Béci, az egyéves bernáthegyi kutya, akivel békés egymás mellett élésben őrzik Kovácsék otthonát. A képen: Belami — a héthónapos oroszlánkölyök Sóra vezető hegyi kecskék A Tien-San központi területein óriási sókészletekre bukkantak a hegyi kecskék akaratlan segítésével. A régóta itt lakók szerint a vadászsiker szinte minden esetben a növényzet nélküli sziklás vidékeken kísérte őket. A legkívám- csibb természetű vadászok követni kezdték az állatok útját, ami többszáz méteres mély szakadékba vezetett. Kiderült, hogy sóért járnak ide a hegyi kecskék. Kirgiz tudósok megállapították, bogy ebből az ősidők óva létező természetes sóbányákból már Dzsingisz kán hadai is vételeztek sót. A bányák újbóli üzembe helyezéséhez nem volt szükség különleges befektetésekre. Gombaölő hatású vegyületek keresése volt található borsosmenta, ma pedig a világpiacon Hun- garo-Mitchamnek hívják azt a minőséget, amit hazánkban állítanak elő. A gyógynövénykutató intézet munkája komplex jellegű, tehát a növények gyűjtésétől kezdve a botanikai, agrotechnikai kísérleteken keresztül a növénynemesítésen, a hatóanyagok kinyerésén át a feldolgozás technológiájának kudolgozó kutatóival, valamint jelentős nyugati partnerokkeL Az ősszel Magyarországon megrendezett II. UNÍDO gyógyszeripari konzultáción húsz vendégük volt, köztük két miniszterhelyettes. Huszonkét esztendeje jelenik meg folyóiratuk a Herba Hun- garica, amelyből 250 példányt külföldi előfizetők rendeltek meg. Hosszabb-rövidebb tanulmányú takra rendszeresen érkeznek hozzájuk külföldi — köztük sok fejlődő országbeli —. gyógynövénykutatók. Töbh' vezető tisztséget töltenek be a nemzetközi szervezetekben az intézet dolgozói, dr. Téténvj Péter igazgató például ein őrségi tagi a a két legjelentősebb ilyen jellegű nemzetközi társaságnak. Az egyik a FI0 (Nemzetközi Gyógyszerészet4 Társaság) gyógy- és aromam. ciója, a másik az ISHS (Nemzetközi Kertészettudomán'd Társaság, gyógy- és aroma növény-szekciója. Eddig is több ENSZ-szervezet megbízásából végeztek elismerést kiváltó vizsgálatokat, amelyek sora a jövőben tovább fog folytatódni. Van még egy jelentős tevékenysége a gyógynövénvku- tató intézetnek. Itt végzik a Az intézet pálmaházában még az oszlopos kaktusz is megtalálható tatásáig mindem itt történik. Közvetlenül környezetükben százhektárnyi területen folytatnak termesztési kísérleteket, és közel negyvenféle növény szaporító anyagát állítják elő. A Laboratóriumokban 25 kutató vizsgálja nap mint nap — a jelenleg létező szinte legkorszerűbb módszerekkel es berendezéseikkel — egy- egy növény biológiai és kémiai tulajdonságait. Az intézet munkája iránt rendkívül nagy a nemzetközi érdeklődés is. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a szovjetunióbeli és a többi szocialista ország hasonló területen gyógynövények hazai hatósági minősítését is.. Ez azt jelenti, hogy Magyarországra nem jöhet be, nem kerülhet forgalomba úgy gyógynövény, akár drog, akár illóolaj, hogy azt az intézet meg ne vizsgálta volna. Ez évente körülbelül 3—400 mintavételt jelent, ám ennél nagyobb számúak a külföldre exportált magyarországi gyógynövényszállítmányok ellenőrzései. A 140 dolgozót foglalkoztató intézet mindemellett a hazánkban működő gyógynövény-árusító üzletek hatósági szakmai felügyeletét is ellátja. Rákos József Budakalász határában, a lles út mellett van a gyógynövénykutató intézet — hat gyógyszergyár közös vállalata —, amelynek nevéhez fűződik több gyógyszeralapanyag kikísérletezése. Hatvankiíenc esztendeje alapította az akkori Földmívelésügyi Minisztérium. Jelenlegi kutatási munkájuk három nagy területre osztható fel. Elsőként a mák- alikaloidok kikísérletezése érdemel említést. Ez még a mai Tiszavasvári Alkaloida Gyárat alapító s az intézetben dolgozott Kabay János nevéhez fűződik. Az e növényből nyert alapanyagokból állítják elő a fájdalomcsillapítók java részét, és a köhögés ellen' jelenlegi leghatékonyabb gyógyszer, a kodein alapanyagát. Az alapkutatás megkezdése óta a nemzetközi piacon is jelentős tényezőnek számít a magyar gyógyszer- ipar terméke. Az intézet foglalkozik a mák nemesítésével és a különféle termesztési gyártási technológiák kidolgozásával. Az előbbihez kapcsolódik az az elmúlt őszi fajta- elismerés, amelyet a Fajtaminősítő Tanácstól kaptak: termesztésre alkalmasnak ítélték a Kozmosz nevű új őszi mákfajtát. A gyógynövénykutató intézet másik jelentős vizsgálati területe szintén meglehetősen régi keletű. Az anyarozs-alkaloidok előállításával a 20-as években Békésy Miklós kezdett foglalkozni. A 30-as évek végén talált rá a mesterséges fertőzésre, vagyis arra, hogy nemcsak gyűjteni kell az anyarozsot, hanem a megfelelő spórával be is lehet oltani a növényt. így vált iparszerű- en előállíthatóvá a szüléseknél, és operációknál alkalmazott vérzéscsillapító, -gátló, illetve különféle fájdalomcsillapítók alana-nyaga. Az eljárás az egész világon elterjedt, hasonlóan mint a Kabay-féle szabadalom. Az anyarozs-alkaloidok gyártásával a Kőbányai Gyógy-1 szerárugyár öregbíti hírnevét a nemzetközi gyógyszerpiacon. Az intézet tevékenységében jelentős,, helyet foglalnak el a külföldi' növények meghonosítására törekvő kísérletek, valamint a hazánkban vadon élő növények üzemi termesztésbe vonási kísérletei. Ezek jelentőségéi eovetlen példa is tkelteti: hetven esztend Magyarországon sehol sem fémek pótból hogy évi sok millió rubellel növeljék a termékkibocsátást. Az új üzem visszakapcsol a termelési ciklusba olyan nagy mennyiségű fémtartalmú részecskéket, ami elegendő, hogy évente száz tonna ólmot olvasszanak ki belőle. A hatalmas szúrok óránként több mint egymillió köbméter technológiai és szellőzési gázt fognak fel. 6 NóGRÁD - 1984. február 8., szerda J Kazahsztán egyik legrégibb, as M. I. Kalinyinröl elnevezett ólom. üzemében megkezdte működéséi egy új porfeidolgozó üzem. Ma már a kohászati termelés hulladékai, amelyek korábban az atmoszférába kerültek, bekapcsolódtak a vállalat nyersanyagmérlegébe. Ez az első lépés a szélet körű, komplex nyersanyag-fel- Használást program megvalósító sa felé. Ez pedig lehetővé teszi Veszélyesek-e az óriáskígyók az emberre? Csak öt faj van, amelynek nagyra nőtt alakjai veszélyeztethetik az embert: az óvilági sziklapiton, a tigrispiton és a kockás piton, valamint az újvilági két anakonda. Emberre azonban csak a legritkábban támadnak. (Képünkön szép mustrázatú fiatal szivárványos boa látható). megritkította. Ma már az un. Vörös Könyvekben, melyek a veszeiyeztetett állatfajok helyzetét regisztrálják — egy sor óriáskígyófajt találunk. Az óriáskígyókat bőrükért ejtik el. Cipőket, táskákat, dísztárgyakat stb. készítenek belőle. A kígyóbőr keresett cikk volt, helyenként ma is az. Ügy becsülik, hogy évente egy egyenlítő körüli övét lehetne ’ készíteni a forgalomba kerülő kígyóbőrökből. A tiltó rendszabályok miatt ma már sok bőr illegális utakon kerül a nemzetközi kereskedelembe. Több helyen a kígyóhús kedvelt táplálék. Dél-Amerika, Dél- és Nyugat-Afrika, Dél- Ázsia egyes vidékein az óriáskígyókat háziállatként tartják, mert az egereket és a patkányokat elpusztítják. __^ A z óriáskígyók főleg trópusi és szubtrópusi területek lakói. Földön, sziklákon, fákon barlangokban, homokban, sőt vízben is élnek. Színük Különböző. Az egyik legismertebb faj, a világos tigrispiton egyszerű, s mégis nagyon feltűnő színezetű. Ugyancsak igen egyszerű, a nagy anakonda színezete is. Sok faj bonyolultabb mintázatú; a boák mintázata olyan változatos, hogy alig van két egyforma egyed. Az őserdei fajok feltűnő must- rázata , beleolvad környezetükbe, a lombokon átszűrődő fényárnyékhoz hasonul. Az emberi civilizáció terjedése, az urbanizáció, a vadászat és a kereskedelem kiterjedése és módszereik tökéletesedése az óriáskígyókat is Termetes kígyók
