Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

WAGNER

„És elérkezik a nagy nap: uralkodók, a világ minden tájáról összegyűlt előkelőségek jelenlétében megnyílik a bayreuthi operaház, Wagner zsenialitásának örök szimbóluma’’ — olvashatjuk az angol—magyar tévéfii msorozat

utolsó darabjának rádióújság- beli ismertetőjében. Az állítás igaz: Richard Wagner

Bayreuthban egy olyan színház alapjait teremtette meg a múlt század hetvenes éveiben, amely korának és az elkövetkezendő évtizedeknek mintája lett, amely napjainkban is turisták, opera- és színházbarátok ezreit vonzza a kies bajor városkába. Wagner itt megvalósíthatta színházi eszményét, a totális szinházat. s ösztönzést adhatott a kibontakozó új irányzatnak, a mindenekfölötti történeti hűséget ideálként kitűzött meiningenizmusnak.

Ha csak ezek előh»zalaiaké nt idéztem volna a rádióújságból, okkal éreznék olvasóim a citátumot fölöslegesnek. Leginkább ugyanis nem a Bayreuthra vonatkozó megállapítások indítottak el bennem egy asszociációs folyamatot, hanem a „zsenialitás” szó. Az is a valóság és a mű, a Wagner című produkció összehasonlításának fényében. Mert Wagner zseni volt. kétség nem férhet hozzá. De, hogy Richard Burton Wagnera nem a zseni Wagner, számomra az is kétségtelen. A teremtő géniusz helyett — csaknem mind a tíz részen végigvonulva — egy hepciás handabandázó, agresszív és megleheiősen un- szimpatikus öregurat látunk, aki csodával határos módon halózza be a nálánál évtizedekkel fiatalabb Cosima Lisztet, Bülow karmester feleségét. s ugyanilyen — a külső szemlélő számára megfoghatatlan — formában vonja bűvkörébe az érzékeny lelkű, depresszióra hajlamos, ifjú II. Lajos bajor királyt. Olvasmányaimból tudom, Wagner nem volt túlságosan szeretni való ember, mint minden erős egyéniség, ö is rengeteg nehézségen és emberen átgázolt, követve célját, rögeszméit, vágyait. Közben sebeket ejtett (és kapott). Szóval nem is egy emlékművet, egy eszményített Wagner-ké- pet kérek számon az alkotóktól — a teljes embert hiányolom.

A rossz természet mögött nem láthatjuk — vagy »ligáiig sejlik föl — a másik oldal, a géniusz szeretni, tisztelni valló tulajdonságegyüttese. Művészi arculata szerencsére markánsan körvonalazódik, pontosain megtudhatjuk, milyen zenéért és ellen hadakozik, bizonyos elképzeléseket gondolhatunk végig ösztönzőiről. Csak a mélységekbe nem pillanthatunk. A rendező és a forgatókönyv- író ugyanis igyekszik megkímélni nézőit a zenei alkotómunka kontieret urnái tói. a cselekménytől, illetve elkendőzni Wagner politikai meggyőződését. Ha nem olvasunk utána, nem tudunk a film alapján megnyugtató választ adni számos kérdésre. Például: miért kényszerült hosszú száműzetésre Szászországból Wagner, miért űzik még évek múltán is egyik helyről a másikra a hatóságok?

A látottak szerint Tony Pahr-i r rendező Charles Wood és Vittorio Storaro operatőr szándéka egy Wagner- ■ képeskönyv szívélyes átnyúj- tása volt. Ezt a vállalást maximálisan teljesítették. Az Oscar-díjas Storaro lenyűgözően fényképezett: várost, hegyet, templomot, kastélyt, embert, legyenek azok síkon, a tengerszint alatt, vagy ezer métereken fent. Palmer alaposan végiggondolta mutatványát, s mindvégig meggyőzően bizonyítja képességeit. Érti a mesterségét. Jól alkalmazza a zenei effektusokat, hangulatos képeket komponál, asszociációi követhetők. Akkor mégis miért a fiaskó? Megítélésem szerint a vál'alás elégtelensége miatt. Mert Wagner géniuszát nem egészében, hanem részleteiben, főként Bayreuth létrejöttére koncentráltan kívánták megragadni. Ezzel pedig éppen úgy torzítottak, mint a hagyományos úton járó életrajzi filmesek. A szent zseni mellé megteremtették a tisztátalan zsenit, s mindkettő — más-más előjellel — hamisítvány.

A rádióújságban olvastam azt, hogy a Wagnert a tömegkommunikációs kutató- központ kérdőívein hétről hétre alaposain lepontozlak, mégis a nézők abszolút többsége, több mint négymillió ember nézte. Paradoxon. A pontozás vélemény, míg a részvétel minden bizonnyal a kiállítás nagyszerűségének, a neves színészeknek szól. Mert könnyű volt észrevenni, hogy ez a film nem nélkülözte a pénzt, a sztárokat (Richaird Burton, mellett Vanessa Redgrave, Laurence Olivier, John Gielgud. Marthe Keller.)

A színészek többsége jól oldotta meg feladatát. Külön öröm szamunkra, hogy ebben a filmben vált nemzetközileg . ..mert, jegyzi. U, művésszé Gálffi László, II. Lajos finom, pontos megformálója. , Burton ás Redgrave megbí- 1 zatása azonban a rendező szinészválasztási melléfogása. Burton egysíkú. enervált, Redgrave megközelítően

ugyanúgy. És baj van az életkorukkal is, jelzi a szerep.

A 'tízrészes sorozat egy hete befejeződött. Ismerőseim sokasága sóhajtott föl: végre képernyő előtt maradhatok nem kell kimennem a konyhára. Mától az NSZK-beli A Laurent család próbálja meghódítani a közönséget. Hamarosan kiderül érdemes-e tévé előtt maradni...

Sulyok László

Valamit valamiért

Hosszú sor áll a pult előtt. A termetes asszonyság komó- :an méri a párizsit és a zalait.

— Tizenöt dekát a párizsiból! közli hatarozottan egy -es úr. — A végéi ne dobja rá!

Á vége mégis rákerül, mintha nem is értette volna a rést a hölgy— Vegye le, legyen szives!

— Ez is áru, kérem! — csattan a hölgy.

— Rendben van asszonyom, ha holnap behozza a ruha] izítani hozzám, úgy elszabom, hogy nem koszom meg.

Az asszonyság elpirul. Matat a zstrpaptron.

— Kicsit többre sikerült. Leveszek belőle, jo.

És máris eltűnik a felvágott vége.

Zsugorodik a sor, harmincas, harsány hangú fiatalember

rheti a magáét. n. mpn *é— Húszdekányi téliszalámit kerek... De... en meg te

szerelő vagyok! __ __

m

űsor

W KOSSUTH RADIO:

SJSJi Fény üvegutakon

Forradalom a távközlésben *■37: zenekart mutáika 9,M: Játsszunk a billentyű kkell I0.9S: MR 10—14 10.35: Nóták 11.00: Kamaramuzsika 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai XX/14. rész:

*!.3(H Ki nyer ma?

12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.28: A Szovjetunió népeinek zenéjéből

14.40: Elő világirodalom *5.05: Joseí Suk hegedül,

Zuzana Ruzlckova csembalózik ÍS.28: Nyltnikék 16.00: Népzenei Hangon újság 16.40: Régi híres énekesek műsorából 17.06: Mozgásterek 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család *9.15: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót

„Nyílik a rózsa” '

3. elődöntő

20.00: Eszmék taggatása

20.30: Hallgassuk együtt 21.05: Színház az Ezüst Kancsóban

22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Búváry Lívia és Martin János népdalokat énekel 22.54: Hétköznapok kutatói 23.04: otto Klemperer vezényli a Philharmonla zenekart 00.10: Németalföldi szerzők kőrusművelből

PETŐFI BADIO:

8.05; Kemence Sarolta nótákat

énekel

8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög

13.30: Klasszikus kórusmuzsika 14.00: Zenés délután 14.35: Tánczenei koktél (5.20; Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa — az értékről 18.35: Újdonságainkból 13.15; A budapesti rendőrség fúvószenekara játszik, vezényel: Radnal István 19.25: Julius Fucslk: Szét kérek Könyvismertetés 19.35: Csak fiataloknak!

20.35; Cslntamánok és madarak 2. rész: Egy házasság- szédelgő viselt dolgai 2L04: Buddy Holly zenés portréja, n/1. rész 21.55: Klasszikus operettekből 23.20: A tegnap slágereiből

MISKOLCI STUDIO:

17.90: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 13.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ;

8.00: Tévétorna. (Ism.)

8.05: Iskolatévé. Világnézet 8.45; Deltácska 9.05: Biológia

(Alt. isk. 8. oszt,)

9.30: Fizika

(Alt. isk. 8. oszt.)

9.55; Reklám 10.00: Moziregény,

Francia film

Pszichológiai csapdák, ni. 11,35: Képújság 14.45: Iskolatévé.

15.15: AUatmesék

15.30: Ml és a computer. I.

16.10: Hírek

16.15: Történetek a vonaton 16.25: Szállítás és betartás 17.00: Sanzonpódium 17.30: Képújság 17.35: Eximport 17.55: A Delta különkiadása (Ism.)

18.55: Reklám 19.10: Tevétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó

20.00: A Laurent család. NSZK- tévéfllmsorozat, X/l. rész: A megérkezés 20.55: Stúdió ’84.

21.55: A kitántorgott egyház Dokumentumfilm 22.30: Tv-híradé, 3.

2. MŰSOR:

17.25: Kuckó.

n.55i Csak gyerekeknek!

A nagy kék üveggolyó XIII/13.

18.20: Képújság 18.25: Ózdi hétköznapok 19.20: A kölni szimfonikus zenekar hangversenye

NÓGRÁD - 1984. február 28.. kedd

Kórushangverseny a

Nem szokatlan dolog, hogy a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanulói kultúrműsort hirdettek, azt is tudjuk — szerencsére évek óta —, hogy a Bolyai kórus jó, nemrég mégis meglepetésekkel szolgált.

Valamivel előbb érkeztem a közönség többségénél, és kicsit csodálkozva tapasztaltam, hogy minden a helyén volt. Az aula és az egész épület patyolattiszta — (volt itt tanítás délelőtt? — jutott eszembe) a nézőtér berendezve, az erősítőapparát „behangolva”, a kórus halk zümmögése tölti meg az egyelőre csendes épületet. Nincs kapkodás, nincs rohangálás. Hm... Így is lehet szervezni. A közönség nemsokára megtöltötte az aulát, és a megadott időben egy kedves műsorközlő bejelentette a Bolyai új kórusát, az alig egy éve alakult vegyes kart.

Cara Nem kell várni... című műve elfogódottan kezdődött, de biztató intonációs egyensúllyal szólalt meg. A következő két szám egyre oldottabbá vált, különösen az ismeretlen szerző Deep River című kórusműve adott alkalmat a vegyes kari hangzás előnyeinek tolmácsolására. Befejező számuk Karai. A fonóban tánc jár című műve volt, amely érezhetően a legkedvesebb dala lehet a kórusnak, és igen hálás koncertdarab. A középrész férfikarbetétje próbára tette a fiúkat, akik derekasan állták a sarat, amikor pedig a közönség tapsára e műsorszámot megismételték, úgy adták elő, ahogy kell: felszabadultan, tisztán, jókedvvel. A hangverseny meghívott együttese következett, a salgótarjáni Kohász kürtkvartett. Sohasem hallott név, ahogy vezetőjük, Diósi János elmondta, az alig egyéves munka még csak most kezd utat keresni, a közönséghez. Nagyon szép gesztus a gimnázium részéről, hogy őket hívták meg vendégszereplésre, hiszen az induló együttesek útkeresésének nehézségeit órákig tudnám mesélni. Az együttes tagjai eddig is zenéltek a Salgótarjáni szimfonikus zenekarban és a Kohász fúvószenekarban, de ez a társulás nemcsak ritkaságban rejti értékeit. A három vadászkürt és egy harsona hangzása olyan hang- efektusokat tud produkálni és olyan élményt képes nyújtani, amelynek igen nagy lehetőségei vannak. Ha ehhez van négy oiyan ember, akik szemmel láthatóan élnek-hal- nak a hangszereikért, az minden bizonnyal eredményes lesz. Műsorukban alapvetően két törekvést figyelhetünk meg. Az ismertebb fúvószene stílusának igényes megszólaltatása mellett, (például Süss- muth Vadászatról hazafelé és Lendler) — a klasszikusabb kamarazenei átiratok megszó20.00: Forradalmait nemzedéke

Jászi Oszkár és nemzedéke Dokumentumfilm 21.00; Tv-hiradó, 2.

21,20: Szupermarket. Japán tévéfilm 22.30; Képújság

BESZTERCEBÁNYA ;

19.30: Tv-hiradó 20.00: Testvéri együttműködésben.

20.20: Atkoztak és szerettek

5. rész

22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hangversenyműsor 23.05: Hírek

2. MŰSOR:

19.30; Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00; Irodalmi revü

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.: Fél

4-től; Konvoj (14), Színes amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Dühöngő Bika (16). Színes. szinkronizált amerikai film. — Kohász: Mennyei seregek. Színes magyar film — Tarján vendéglő; Edénkért a sikátorban (18). USA film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Szeretők (14). Színes magyar film. MESEMOZI: Aranytojás. — Nagybátonyi Petőfi: Várkastély a Kárpátokban. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Pásztói Mátra: A Tű a szénakazalban (16). Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Rétság; Flór asszony és két férje (14). Szinkronizált brazil filmszatíra. — Kisterenyei Petőfi: D. B. Cooper üldözése (141. Színes USA kalandfllm. MESEMOZI: Kutyalagzi. — Jobbágyi: Jób lázadása. Színes magyar film.

laltatására is törekedtek. Igen nagy fegyelemmel játszottak, figyelve kiváló első kürtösük, Bartus László instrukcióit, a tiszta intonációra való törekvés is végig jelen volt előadásuk alatt. Persze tudni kell, hogy a fúvóshangszereknek ez a legnehezebb problémájuk. A levegővételtől egy hang megszó'altatásáig igen bonyolult az út, ha ezt beszorozzuk, néggyel, plusz minden hanggal ami elhangzott, kapunk egy kis ízelítőt arról, mire is vállalkozott ez a kvartett. Így érhető, hogy legpontosabban az első két mű szólalt meg. Oka az ismertebb, többször játszott stílus is, amelynek buktatóit ízlésesen kikerülték. összegezve, minden remény megvan arra, hogy a többi is így fog megszó'ani. Roger Spirituáléjának néhány hangzata csodálatosan szólt, Yopling Ragtime című műve, amelyet a könnyűzenéből vett a kamarairodalom, meghozta gyümölcsét, ismételni kellett. Szereplésük jó hanglulatában nem kis része volt a műsorközlést )s vállaló Diósi Jánosnak. Született konferansz biztonságával mesélte el történeteit, egy amatőr naivsá- gával kerülve a pódium buktatóit. Akik nagyon kellemes élményt nyújtottak a hallgatóknak: Bartus László I. kürt. Patakfalvi Zoltán II. kürt. Diósi János III. kürt és Kapi Gyula harsona.

A Bolyai Gimnázium leánykara Nógrád megyében és az ország nem egy fesztiválján hosszú évek óta fogalom. Megszoktuk, hogy mindig szép a hangjuk, tisztán éneVéget ért a betakarítás az Örmény Tudományos Akadémia agrokémiai intézetének kísérleti gyógynövényül tet- vényén. A folyami sóderrel és v.ulkánsalakkal feltöltött „föld nélküli termőtalajon” megköBolyaiban

kelnek, nehéz műveket is ugyanolyan biztonsággal és részletes kidolgozással szólaltatnak meg, mint egy népdalfeldolgozást. Ha ebbe belegondolok, nem irigylem őket, mindenki mindig ezt várja tőlük. Most sem csalódtunk. Valódi kórushan?.- zás, ami megszólalt, a művek stílusa és intonációja sem hagy lényeges kívánnivalót. Ezt már sokszor elmondtuk róluk, nekik, egy dolgot azonban ritkán veszünk ész e, hogy a gimnázium kóru1 a évenként , változik, de legalább kétévenként kicserélődik, az állandó „csak” a karnagy, Rozgonyi István tanár. Hogy mégis a mindig változó kórus adja a jobbnál jobb produkciókat, az egyetlen módon lehetséges, hogy Rozgonyi tanár úr ugyanolyan fogalom a gyerekeknek, mint nekünk a kórus. Ha felemeli a kezét minden lány és minden fiú úgy érzi, neki int. Elkezd csillogni a szemük. Visszamosolyognak, oldódik a hangulat, megszólal a kórus. Azon ritka karnagyok egyike, akiknél nincs fölösleges mozdulat, de minden intése zenévé válik.

Ebből a műsorból különösen Karai Áldalak bóval, vigalommal és Bárdos Magos a rutafa című műveinél érezhettük ezt. Nagyon mély szakmai ismeret kell ahhoz és százszázalékos stílusbiztonság, hogy a művekben így tudja kamatoztatni a kórus mindenkori adottságait. Jól ismeri a gyerekeit és jól gazdálkodik erejükkel, teherbírásukkal.

zelítőleg három tonna aloét és két tonna kaloanhoét takarítottak be. Az öt éve folyó kísérletek bizonyították, hogy erről a különleges talajú ültetvényről háromszorta több termést lehet betakarítani.

Színes magyar film,

készült 1983-ban, a MAFILM Dialóg Stúdiójában Kép: Zene:

BIRÖ MIKLÓS PRESSER GÁBOR

Irta és rendezte:

KOVÁCS ANDRÁS Szereplők:

KISS MARI, CSERHALMI GYÖRGY, TÁBORI NÓRA, BÁLINT ANDRÁS, BORBÁTH OTTILIA.

Nógrád megyei bemutatók:

II. 28—29. Balassagyarmat,

III. 15—16. Salgótarján,

III. 20—21. Pásztó.

A film kérdései — korunk kérdései:

— a férfi és a nő kapcsolata,

— a nemek közötti harc,

— lehet-e egyedül élni?

— Maradandó-e a család?

A Szeretők aktuális, közéleti film. Hozzászól napjaink társadalmi problémáihoz.

„Filmem magánkapcsolatot vizsgál, de nem a tőlem megszokott publicisztikai-szociográfiai eszközökkel. Azt tapasztaltam, hogy a szép és intelligens nők — igényességük miatt — nehezebb helyzetben vannak. Vagyis a kisebb kvalitású nők boldogabbak...”

Kovács András

Beczc Lajosné

Gyógyszertár mesterséges táptalajon