Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-26 / 48. szám
Antennaszerelők a BRG-ben Különféle méretekben, az öt centiméterestől a négyméteresig számtalan típusú antennát készítenek a BRG salgótarjáni gyáregységében. Tavaly mintegy negyvenezer darab termékük hagyta el a szerelő- csarnokot, a rádió adó-vevő készülék kapcsolattartásához szükséges cikkek egy része külföldön talált gazdára. Képünkön Miiácsek Tivadarné és Gyenes Józsefné antennaszerelők, valamint Bodnár Rudolf alkatrészmeós. — kulcsár — Az ifjúsággá az ifjúságért a KiszBizottság az ésszerű anyagos készletgazdálkodásért 'Az anyag- és készlet gazdal- Eddigi munkája során több készJetértékesíitéssel l'oglalkokodás megyei helyzetfelméré- hiányossággal, megoldásra zók munkáját, segíti az egyes sével, a hiányosságok feltárá- váró gonddal találkozott a szervezetek működési, műsza- sával, az eredményesebb gaz- munkabizottság, ezekből kim- ki, technikai és személyi fel- dálkodást serkentő javaslatok dúlva határozta meg idei ten- tételeinek javítását, többek kidolgozásával és a jó tapasz- nivalóját. Nagyobb figyelmet között a MAGÉV új telephe- talatok népszerűsítésével se- fordít idén az új módszerek lyének kialakítását, e profil- grti az ésszerűbb anyag- és alkalmazására, propagálására, ban az iparcikk-kiskereske- keszletgazdálkoóas kialakulá— rendszeresebben teremi, fóru- delmi vállalat önálló nagyként 3 Szerve‘ mot a megyei tapasztalatokon ^kedelmi jogának megszerzete mellett műkodo anyag- es . * . . zeset, illetve ervenyesiteszt, a készletgazdálkodási szakbizott- az élenjáró nazai es Km- gazdálkodók egymás közötti földi módszerek ismertetésére, kapcsolatának erősítését, összehangolja az anyag- és (szendi) sag. Mindössze hét tággá? ctoí- gozik a bizottság, ám a csoport hatása a megyében számszerűségénél jóval jelentő' sebb. Névjegyzék kialakításával segítette a megyében dolgozó, anyag- és készletgazdál kodással foglalkozó szakemberek személyes kapcsolatfelvételét, gyárlátogatásokat követő kerekasztal-beszél get ése- ken kerített alkalmat a véleménycserére, a szerzett tapasztalatok megvitatására. A munkabizottság megyén belüli hatásának is köszönhető, hogy ma már a gazdálkodók mind nagyobb számban készítenek nyilvántartást a fölösleges készletekről, s egyre általánosabbá válik, hogy ezekről tájékoztatják is egymást. Az ismeretszerzésen túl igen fontos, hogy kialakuljon az az intézményrendszer, mely hathatósan működik feözre az1 elfekvő készletek értékesítésében. Az elmúlt évben három megye részvételével Miskolcon megrendezett anyag- és készletbörze is hasznos kezdeményezés volt a készletek megmozgatására. Egyre szorosabbá válik a munkabizottság kapcsolata az ipari szövetkezetek anyaggazdálkodási társulatával, a NISZAT-tal, s jó irányú törekvés tapasztalható a megye gazdálkodó szervezetei közös targoncajavítási és karbantartási bázisának létrehozására, noha az ügy a kelleténél lassúbb tempóban halad előre. A kedvező tapasztalatok népszerűsítésével segíti a munkabizottság azt is, hogy a gazdálkodók mind nagyobb számban alkalmazzák és egységesítsék az anyag- és készletgazdálkodás számítógépes feldolgozását. szervezetekben számvetésre gyűlnek egybe most, március végéig. Ezeket a beszámoló és vezetőségválasztó, valamint akcióprogramot meghatározó taggyűléseket megelőző időszakban a legtöbb pártszervezet vezetősége külön is tárgyalt a .KISZ-ben kifejtett munkáról és értékelte a tevékenységüket. Az értékelések általaiban tárgyilagosak, alaposak, elismeréssel szálnak a KlSZ-szervezetek munkájáról és meghatározzák a tennivalókat is. Jó kezdeményezés, hogy közös párt- és KlSZ-taggyű- lóst hívnak össze olyan témában, amelyben párttagok és KlSZ-tagok egyaránt érdekeltek. Más helyeken a KISZ munkáját értékelő taggyűlésre meghívják a KISZ-ben dolgozó nem' párttag aktívákat is. A párthatározatokat a pártszervezetek a KISZ-ben dolgozó kommunistáik révén ismertetik meg a KISZ-taigsáiggial. A pártszervezetek többsége a feladatok végrehajtását figyelemmel kíséri, segíti. Előfordul azonban az is, hogy az irányító pártszerv csak akkor nyújt segítséget, ha azt a KISZ külön igényli. Helyesen alakult ki, hogy közös munkaterv alapján ellenőrzik számos pártszervezetben a KISZ káderhelyzetét, s oldják meg az utánpótlásban jelentkező problémákat, sőt a párttaggá nevelést és ajánlást is. A párt- szervezetek elsősorban a beiskolázásnál!, valamint a propagandisták révén a nevelésben nyújtanak megkülönböztetett segítséget. A fiatal párttagok és KISZ-vezetők pedig párt- vezetőségi üléseken, az üzemi demokrácia fórumain képviselik a KlSZ-tagság érdekeit. A gazdasági vezetők mindinkább támaszkodnak a fiatal párttagokra az ifjúsággal kapcsolatos feladatok megoldásában. A KISZ- ben dolgozó párttagok sok helyen közvetítő szerepet töltenek be a gazdasági vezetés és az ifjúság között, s legtöbb helyein az alapszervezeti élet mozgató rugói. Helyes gyakorlat, hoigy a pártvezetés és a gazdasági vezetés egyre több helyen rendszeresen kikéri a párttag KISZ-esek véleményét. Sajnos előfordul az is, hogy a gazdasági vezetés kész tényeket közöl a fiatalokkal. Ilyen esetben, ha igényli is a segítségüket, az már nem olyan hatásos. A pártszervezeteknél kell erősíteni azit a gyakorlatot, hogy már a terve, zés időszakában vonják be az ifjú kommunistákat a feladatok megoldásába. Vannak tehát még olyan gazdasági egységek, ahol akad javítanivaló a gazdasági vezetés és az ifjúkoimmundstáik kapcsolatén. Egyre ritkábban fordul elő azonban, hogy a mozgalmi munkáiban aktív és kiemelkedő fiatalokat elmarasztalja, vagy ne támogassa a helyi gazdasági vezető. A pártszervezetek többsége megfelelő tudatossággal és felelősséggel értékeli az ifjúsági szövetségben párt- megbízatásiként végrzett munkált, az ott dolgozó fiatal párttagok tevékenységét. A velük folytatott beszélgetések mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy vannak még továbbá lehetőségek, IndokoK, hogy a pártszervezetek a jövőben az eddiginél is bátrabban adjanak a KlSZ-szervezeieknek több, az if jósáig nevelésében jártas, képzett marxista propagandistát a politikai ofc,taitás vezetéséhez, illetve az ifjúság közötti propagandamunkához. Ezáltal elérhető, hogy tovább erősödjék a KISZ- tagok politikai képzettsége, tisztánlátása és ennek következtében társadalompolitikai elkötelezettsége. Megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezeteknek a párt Központi Bizottsága káderpolitikái határozatának megvalósítása során a,z ifjúsági szövetségben. Az irányító pártbizottságok és pártszervek feladata, hogy — megfelelő körültekintéssel, a gazdaságii és intézményi vezetőkkel egyeztetve — a ma felnövekvő, gyakorlatot szerzett és szakmailag, politikailag magasan képzett fiatalok vezető funkcióba kerüljenek. A kádermunka elengedhetetlen része, hogy az idősebb, tapasztalt nemzedék és a magasan képzett felkészült fiatalok együttműködjenek a vezetésiben. Napjainkban mind erősebben hallatja szavát az ifjúság. Lendületével, harcos szellemével, sokszor jogos türelmetlenségével, de a szocializmus ügye iránti elkötelezettségével, jószándéikával, nemes eszményeivel, nagy és potenciális erőt képvisel a fejlett szocialista társadalom céljainak az eléréséiben. Ennek a felnövekvő ifjú nemzedéknek éppúgy, mint az idősebb korosztálynak, létérdeke a világégés elkerülése. Elhatározott szándéka, hogy kedvező feltételek között juttassa érvényre és gyümölosöztesse alkotó energiáját és lelkesedését. Teljesen érthető, ha a vezető párttól, az MSZMP-töl és tagjaitól, a kommunistáktól várnak választ, világos perspektívát a társadalom forradalmi fejlődésének útjáról. Valamennyi pártszervezetnek, valamennyi kommunistának ezért is felelősségteljes feladata, hagy a felvilágosító szón túlmenően tetteivel, saját életútjának példájával erősítse ebben a nemzedékben a szocialista társadalom, a haza iránti elkötelezettséget, hivatástudatot. A felnövekvő nemzedékünknek azonban a szocializmust építő társadalom keretei között is megvannak a maga sajátos gondjai! Az életpálya megválasztása, családalapítás, lakás, kezdő fizetés — megannyi sajátos gond. Mindezzel a felnőtt nemzedék is meg- küzdött, sőt nehezebb körülmények között,' de már maga mögött hagyta. Éppen ezért az a tennivalónk, hogy — elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai révén —,' megértessük az egész ifjúsággal, hogy saját munkájuktól, társadalmi aktivitásuktól is függ: milyen lesz a jövőjük, sorsuk és milyenek lesznek életkörülményeik. A szocialista társadalom a muntei társadalma. Az ifjúság feladata ezért elsősorban az, hogy a szocialista épftőmunka során hasznosítsa azt az energiát, lelkesedést, mely alkatilag is a sajátja. Megtisztelő kötelesség fiatalokat, új nemzedéket nevelni,, velük a szocialista társadalom nemes eszméit, terveit elfogadtatni^ s velük együtt dolgozni a közös célok sikeréért. l>r. Arató András M amit ÉLETUTAK emInden külseje, szemrevetelez az bér, szinte hófehér. A munkaruhája is. a haja is s a dagasztás miatt felgyűrt alsókarja is. Sőt, még a szemöldökét is mint zúzmara borítja be a ráragadt liszt fehér harmata. Csák szeme fehéréből — mintegy az előzőek ellentéteként — sugárzik ki a sötét fénybogár. Pék, Kovács László, hosz- szú éve már Salgótarjánban. S nem akármilyen. Valami- kor-haj danán, úgy bő ötven évvel ezelőtt, amikor aPÍa és javító szövetkezetei, bognárnak tanította, mert az gOZ{am egy ldeig mellette, de Keréktől — kenyérig már volt — a spájz, meg a lettem én ízig-vérig nógrádi. voltunk testvérek, ma csak hatan vagyunk. A bá- pincekulcsot. Ehettem, ihat- 1951. január elsejétől vagyok tyám meghalt a fronton, egy tam nyugodtan, nem volt né- a Nógrád megyei Sütőipari kém semmi bajom. Negyven- Vállalat dolgozója, három októberében szabadulleánytestvérem meg tífuszban halt meg. Szóval, függetnmes kény«: nincs étefö És az éhes gyomrú ember mindenre kéípes... Fegyveres őrséget állítottunk az üzen» elé, s bár próbálták megakadályozni a munkánkat, néni lett semmi belőle. ötvenhétben a vállalat műszaki vezetője lettem, amolyan főmérnöki, vagy termeié-* si főmérnöki címnek felelt meg ez akkoriban. Hozzánk lenül attól, hogy apám a fel- tam fel, nála, de aztán, hogy ne^ezen kezdtem. Al- tartozott már a megyeszékit Pásztó és Lörtíyékének vaiciiui attui; uyaui a it l iáin ici, uara, ue. aoiau( , , szabadult Magyarország e ré- húzott a szívem vissza, ha- bérletben laktunk, a Főúton, hely, szén elsőként alapított szoci- zatértem Gyomára. Letettem e2Y öregasszonynál, aztán Nagj alista jellegű járműgyártó a mestervizsgát is, dolgoztam a nagyállomás egyik há- lamenyi sütőüzeme is, körülzaban. De a munka ment. belül húsz-huszonkét egység! valamint aztán Nagybátony körit dolvolt a mestersége s bíztatvagy három pékségben, de a vágyam, hogy saját üzemet a régebbi elhatározásomat nyithassak, sosem valósult , . . «• . XTv-xb-cáefHo ** icgcuui CUiatai UóaauiUdl u,yuuaooan., ovociu v-ctiuoui t ta’. lepjen az ősi oroKsego , nem változtattam meg. Volt meg. Nem volt nekem annyi mai;„.teste’lelke tl']takozott a akkoriban Gyomán öt-hat jövedelmem, hogy saját pékszülői parancs ellen. Mert, p£k> igazán jómódúak, egyi- séget nyithassak. Pedig megbar erezte a bognár ester" kük-másikuk öt-hat disznót kerestem a havi kétszáz penség izgalmat; azt a Pillanatot, is vágott karácsony táján hogyan illeszkedik majd a le- gs jakoj_(_ a mj Gyománkon gőt, amiről akkoriban az a 1953-ban már meós voltam, éppen ekkoriban vonták ösz- sze egységgé a megyében működő valamennyi sütőrészleget. Az Élelmiszeripari Minisztériumhoz tartoztunk, miként a húsosok és a dohánynépszerű, még ma is ismert termesztők. Ötvenhatig voltam nem kétkezi munkás De — férfiasán be kell vallanom — csak szakmai dolgokban éreztem magam otthoni Magasabb, mondjuk pénzügyi, gépészeti és egyéb témákban nem voltam az első vonalban. Meg is kértek, —■ s ezzel én sértődés nélkül egyetértettem! válasszam magyarított kulloskerekre a vas- egy állomásfőnök, akinek a sláger járta, hogy: Havi két- , — —~ ■— -------------------r áf, sikeredik-e az illesztés, f ja fakereskedő lett, elkerült száz pengő fixszel, az ember mondtam mar minőségi ellen- gamnak megint a termelést. m“m'° ”’Q’ — - - könnyen viccel... ?r —> mikor is kitört az elhogy ugyanúgy megy-e majd pe-jgr megyébe, Lovasberény- ez a művelet a szőlősgazdák- be Hát ő ha2a szokott láto_ nak készülő hordokon is.., gatni esztendőnként egyszer- Szóval ezek a fustszagu orak kétszel% g inditványozta: kö- magamban némiképp vonzottak az atyai feledjek hozzájuk, mert ott mesterség folytatásara. De — már akkor is így mondták: nem szíve teljéből. hiányszakma a molnár. Mon— Mit tudom én t miért, dánom sem kell, elmentem, molnár akartam lenni. Búza- Négy évig voltam tanuló; őrlő. Jó, jó, mi sem éppen a mostam konyhát, megtanul- sárból vettük fel az eldobott tam a kőfaragást, vágtam fát kenyeret, de hallottam, a a konyhára, szóval csináltam molnároknak soha, semmiféle mindent, ami úgy mellékesen rendszerben nincs rossz éle- is szükségesnek bizonyult aktük. Mert hogy kenyérre min- koriban a szakma elsajátítá- dig szükség van, s hogy azt sahoz. Embernek egyébként megsüthessék, arra lisztre, de ember volt a mesterem So hogy meg liszt legyen, arra sem felejtem: Spihdler Gyu- mindenképp kell a molnár ianak hívták, azt ettem amit stSh. sár**v,t'6 «*é,k“'“ —. *• * A Békés megyei Gyomán sosem dugta el előlem — születtem egyébként. Nyolcán miként az akkoriban szokás .„. , ., . lenforradalom, s kénytelen II árom évvel ezelőtt 1950-ben aztan — erezve voltam ismét beállni a ke- fi kezdett el üzemelni a* annyi Kurázsit, nyárgyártók soraiba. Mert NSV úi üzeme Salsóta— meg penzem is volt mar ele- kellett a kenyér. És higgye, jánban, s azóta c^t vlgyok gendo megnősültem, fa meg el, azokban a zavaros napok- csoportvezető. Nem sértődön abban az esztendőben föl is ban egyetlen percre sem állt ember, ezt szeretném . ®ru™m .onnan az Állóidról, ie a termelés, már csak azért súlyozni Mert az ide Nograd megyebe. De en- sem — ezt most már őszin- tem nek is története van. Az fdn be merem egyik, hogy édesanyám losonci születésű volt. Jártam oettek- hu ~ : . ~ . , azon a tájékon s úgy megka- szén Persze formázás mar embert pott, hogy belészerettem. A ezért vállalkoztunk három néki, nem töri össze az anyahangén éle- a kenyér. A szép piro- vallani —, san-ropogósra sült. Amit bár mert a bányászok megfenye- a gép dagaszt de az azt követő kíván. mi nem Hiszen ez adja meg a lelkét , , A ezert vállalkoztunk másik meg, hogy volt ne- műszakos munkára. Tudja, got. Mert a gépből kifordított kém egy gyomai ismerősem, akiben benne a van a szakma „gyurma” él egészen add™ egy Nagy nevezetű pék, aki szeretete, annak szeme előtt amíg a kemence forróságába frr,a sem felejtem: Spihdler Gyű- már itt dolgozott Salgótarján- egyetlen cél lebeg, és fülé- nem kerül. i oar i 1. i ■*-*- - ■ " ban, a sütödében. Nos, ő ál- ben *s ó.ira óira vissziiafigzanuk azok «i szävakr li9 Karácsony György lást akart változtatni, mondta ezt nekem mikor hazatért, s kért, lépjek a helyébe. így NÓGRÁD - 1984. február 26., vasárnap
