Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
Zárszámadás Bercelen Jól jön a megérdemelt pénz Klátyik József és Micsutka András nyugdíjasoknak. Már jóval tíz óra előtt zsúfolásig megtelt a berceli művelődési ház. Tekintettel az előadás várható sikerére, a hangulat sem volt éppen rossz. Akik előadták, a bérceid „Vörös Csillag” Termelőszövetkezet vezetősége — Tamási János elnökkel az élen —, amit előadtak, az kereken 12 millió 600 ezer forint. Ennyire rúgott ugyanis a közösnek a közös munkával elérj nyeresége... Nyereség terven felül BOt Is Vitetne mást Tárni ifegy olyan nagyüzemtől, ahol még a termelési elnökhelyettes neve is Bízik. Persze voltak itt kevésbé derűs zárszámadások is, de ez az időszak már — minden bizony- nyál — a jótékony feledés örök homályába merült A nagyüzem évről évre biztonsággal, magas színvonalon tevékenykedik, s ebből a népgazdaság mellett, nem kis haszna van az itt dolgozóknak is. Sőt, még azt is megengedhették magoknak, hogy mindössze egy-két éve kezdtek nagyobb arányú ipart tevékenységbe. Igaz, akkor viszont amolyan bereéfi módon, teljes erőbedofoással. — 9 mülíó 300 ezer forint nvereséget terveztünk — mondotta beszámolójában n'amási János. — Fél év után azonban igen kemény lépéseim* kellett tennünk, mert az ’•-'őiárás miatt ez is veszni látszott. A tartályok mozgósítása, a költségekkel való takarékoskodás, a dolgozók-vezetők összefogása ezúttal is meghozta gyümölcsét, a tervezettnél 3,3 millióval nagyobb nyereséget. Ipar és mezőgazdaság Hogy ez mit jelent az embereknek? Ötszázalékos nyereségrészesedést, s emellett kamatmentes lakásépítési kölcsönt, házassági, szülési segélyt, rendszeres szociális segélyt az idősebbeknek, 100 —110 embernek olcsó üdülési lehetőséget, és ami a fő, biztos megélhetést a gazdaságban dolgozóknak. Nem csoda, ha folyamatosan fiatalodik a termelőszövetkezet tagsága. Jelenleg már a dolgozók 40 százaléka 35 éven aluli. Nincs gond a szakember-ellátottsággal sem. A nagyüzemben huszonnégy egyetemi, főiskolai végzettségű szakember dolgozik irta, s ez megmutatkozik a gazdálkodás színvonalában is. Rövid idő alatt megtalálták a kapcsolatot a nagy iparvállalatokkal — például a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel — és a mezőgazdasági nagyüzemekkel egyaránt. Nemcsak a környékbeliekkel, a magyamándoriakkal, a szügyiekkel működnek együtt, hanem a szécsényi termelő- szövetkezettel is. Ezek vezetői is mind' ott voltak a ber- celiek zárszámadásán, éppen úgy, mint Gecse József az Ipari Műszergyár bérceli gyáregységének vezetője, vagy dr. Err.ődi Károly, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője és dr. Glózik András, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium főosztályvezetője. Jól megférnek egymással a fehér asztal mellett, közös témájuk is van, napirendre kerülnek az elképzelések, tervek. A mezőgazdaság és ipar már régen egymásra van utalva. Talán sokkal jobban, mint bárki gondolná... Persze élcelődnek, vitatkoznak is egymással. Gecse József az IMI berceli gyáregységének vezetője és Vincze Aladár, a termelőszövetkezet ipari főágazatvezetője jó óra hosszáig alkudoztak valami kis alkatrész galvanizálásának díján. Az egyik 97 fillért ajánlott érte, a másik 98-at kért. Az üzletkötés nem most indult — mint megtudtam —, már egy hete tart, de a megegyezéstől jóval távolabb álltgk, mint a 97 fillér a 98-tóL — Itt az egy fillér százezer forintokat jelent — jelentik ki határozottan, azután terített asztal ide, terített asztal oda, folytatják az alkudozást. Vita — egyetértésben Visszatérve a közgyűlésen elhangzott vitára, íme néhány vélemény. Tömören, a lényegre rövidítve. — A többhöz nehezebb még többet hozzátennünk, de ez a feladatunk. Idén csak így tudjuk megismételni a jó eredményt — mondta Péter János növényvédelmi és meliorációs ágazatvezető. — A berceli termelőszövetkezet évről évre folyamatod san jó eredményt hoz. Idei — eddigi legnagyobb — nyeresége, amelyet a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére ért el, komoly sikernek számít és bizonyítéka annak, hogy jó úton járnak — mondta el véleményét Ozs- .várt József, a megyei pártbizottság titkára. — Amíg ezek a vezetők lesznek ebben a termelőszövetkezetben, addig nem lesz baj. Még most is csodálkozom, hogy ennyi fiatal van itt köztünk, így együtt ritkán találkozunk. Tudom, hogy a vezetőség segíti őket, pontosan úgy, mint a nyugdíjasokat, s ez mindnyájunk .számára nagy öröm — így Kertész Jánosné, ríyugdíjas. — Ilyen nehéz évünk még nem volt — szólt hozzá Bogdán József állattenyésztési telepvezető. — Hogy mást ne mondjak, ősztől hordjuk a kútba a vizet, hogy itatni tudjuk az állatokat... — Jól ismerem a megyét — mondta dr. Glózik András MÉM-főosztály vezető. — Itt nőttem föl, nem messze. Tudom, hogy az itt dolgozók értenek a gazdálkodáshoz. Még soha nem volt ilyen szükség a nagyüzem és a kistermelés, a közösségi és egvé- ni érdek összhangjára, a tudás. a tapasztalat gyakorlati alkalmazására, a takarékos gzdálkodásra. s mindennek megvalósításához az értő. gondolkodó emberre. Re^celen mindebben nincs hiánv. Javítanivaló természetesen akad, de ezzel tisztában vannak vezetők és beosztottak egvaránt. S a további eredményes munkának ez a záloga. Zilahy Tamás Fejlesztési forintok Hátságon Január óta városi jogú nagyközség Rétsóg. A település nemcsak nevében őrzi a rangot, de külső képe is meggyőzően érvel az „új beosztás” mellett. AMIT FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATNAK A tanács testületé már elfogadta a tervet, miszerint l!)B4-ben Rútságon 10 millió 186 ezer forintot lehet a nagyközség gyarapítására fordítani. A községi tanácsok együttműködésére lehet jó, példa, hogy az elmúlt évbenanézsai és a nőtincsi tanács „besegített” az egykori járási székhely tempósabb fejlődésébe, hiszen visszatérítendő támogatást adott az egészségügyi centrum és az irodaház építéséhez. Az idén ezt a nem csekély összeget természetesen vissza kell fizetni. Igaz, az irodaház gazdái szintén ■Vak támogatást a nagyköz- ’í tanácstól, s nekik i.s az idén kell törleszteniük, így aztán ami innen a nagyközség kasszájába bevándorol, máris ; tovább kerül a nó'W' és nőtincsi „közös kasszába”. MI MARAD? Saját bevételként a tanács 2 millió 754 ezer forinttal számol. A lakosság községfejlesztési hozzájárulása ebből szép tétéi: 800 ezer forint. Viszont régi vágya teljesülhet a rétságiaknak, ha ebből 500 ezer forinttal önként hozzájárulnak a tévéátjátszó fölállításához, ugyanis sokat javulna a műsorvétel. Miután jeles az építési kedv, sok az otthont teremteni szándékozó fiatal, bátran kalkulálhattak a telkek tartós használatba adásából származó tételen 1 millió forintot. S mert az építéssel együtt jár a kommunális szolgáltatások megteremtése, az igények szerinti bővítése ezért út- és közműfejlesztési hozzájárulásként Rútságon ebben az esztendőben 534 ezer forinttal számolnak. Telekadóból és különféle lakásokkal kapcsolatos bevételekből, valamint a közterületek használata után fizetendő díjakból áll össze még egy je'entősebb összeg. A fejlesztések forintját gyarapítja a nagyközség területén lévő üzemek fizette telekhasználati díj, ami az idén 460 ezer forint. A versenyképesség fokozásának tennivalói Az Ipari Minisrtérium főtanácsosai nyilatkoznak M3ror tesz nyereséges tsf riágracfí stiff? Vajon a Nógrádi Szénbányák széntermelése miként fiSeszkeidiik az ország hosszú távú energiamérlegének fejlesztésébe, milyen feladatok várnak rá a lakossági tüzelőellátásban, ennek megfelelően meddig jutott versenyképességének növelésében, s mikorra várható a széntermelés nyereségessé válása? A kérdésekre dr. Faller Gusztáv és Bics Lajos ipari minisztériumi főtanácsosok válaszoltak. — A* ország energiamérlegének hosszú távú fejlesztésében, valamint a lakosság tüzelőellátásának folyamatos, jó színvonalú biztosítása céljából milyen szerepe van az ország szénbányászatának, köztük a Nógrádi Szénbányáknak? — A magyar energiagazdálkodás fejlesztését a távlati célokkal kell összehangolni. Számolni kell azzal, hogy a hosszú távú fejlesztést befolyásoló külső és belső feltételek még szigorúbbá válnak. Az energiagazdálkodás követelményrendszerét figyelembe véve a VII. ötéves tervi energiaszükséglet alakításánál azzal lehet számolni, hogy 1990-ig az összes tüzelőanyagén ergia-szükség- let éves átlagban körülbelül 1 százalékkal, a villamos- energia-igény pedig évi csaknem 3 százalékkal növekedhet. A lakossági és kommunális energiaszükséglet növekedési üteme — elsősorban a lakásállomány alakulásának függvényében — éves átlagban 2—2,5 százalékot érhet el. Az 1990. évi energiaszükséglet kielégítéséhez a szénbányászat mintegy 27—28 millió tonna szén kitermelésével és 2,3 millió tonna brikett előállításával járul hozzá. A hosszú távú energetikai tervszámítások a Nógrádi Szénbányák termelését 1 millió 100 ezer tonna éves szinten irányozzák elő az ezredfordulóig. A Nógrád megyei termelő bányaüzemek közül a Kányás-akna minőségi háztartási szén. Szorospatak, Ménkes javított minőségű erőművi szén kitermelésére alkalmas szénvagyonnal rendelkezik. Tiribes-akna szén- vagyona kimenülőben van. A medence peremén egy-egy „állva maradt” területen folyamatosan, kisebb jelentőségű külfejtések üzemelnek és az itt kitermelt szenet az erőművek használják fel. — A piaci versenyképesség kedvező alakításában, a fajlagos költségek csökkentésében meghatározó szerepe van az adottságokhoz igazodó korszerű technikának, technológiának. E tekintetben mi a helyzet és mi várható a jövőben? — A Nógrádi Szénbányák a jelenlegi termeléssel az országos szénigények kielégítésében 4 százalékkal vesz részt. A termelés 64 százaléka származik mélyművelésből és 36 százaléka külfejtésből. A vállalat termelésének 78 százalékát a Magyar Villamos Művek Trösztnél, és 10 százalékát a TÜZÉP-egyesülés- nél, 12 százalékát pedig egyéb fogyasztóknál értékesíti. A nógrádi szén versenyképessége — minőségét, a termelési költségét és az értékesítés átlagárát tekintve — nem kielégítő. Rosszabb az országos átlagnál, mert alacsony a minősége, nagyobb a hamutartalma, magasabb a termelési költsége, ugyanakkor csaknem 300 forinttal olcsóbban lehet értékesíteni. Emiatt a vállalat eredménykiegyenlítésre szorul, amelynek összege 1982-től a VI. ötéves terv végéig — évenként 375 millió forint. A vállalati stratégia a versenyképesség fokozatos javítását tűzte ki célul. A VII. ötéves terv végére, a tervezett intézkedések végrehajtásának eredményeként el kívánják érni a nyereséges széntermelést. Ennek érdekében a mélyművelési termelés mennyiségét 60 százalékkal növelik, megvalósítják a szénmosást, korszerűsítik a termelési technológiát, növelik az értékesítési átlagárat és csökkentik a termelési költségeket. — Az 1984. évi módosított közgazdasági szabályozók miként segítik az előbbi elképzelések megvalósítását, illetve milyen új helyzet elé állítják a szénbányászatot? — A közgazdasági szabályozó rendszer 1984. évi módosításai differenciáltan érintik a vállalatot. Egyértelműen kedvező a 3,5 százalékos biztosított bérfejlesztési lehetőség, amely 0,8 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez lehetővé teszi a fontosabb területeken a differenciáltabb, ösztönzőbb bérezés alkalmazását. További ösztönzést jelent az a korábbi döntés, mely szerint az újítási és újí- tási-közreműködői díjakat közvetlenül az adózott nyereségből és nem a részesedési alap terhére lehet fizetni. A kötelező tartalékalapképzés megszüntetése növeli a vállalat önállóságát, az érdekeltségi alap képzésében és évközi pénzügyi forrásait erősíti. Az energiaracionalizálási, Importhelyettesítési és anyagmegtakarító beruházások után fizetendő kamat jelentős hányadát a vállalat — a feltételek teljesítése esetén — adóalapjából levonhatja, sőt amennyiben fejlesztési alapjából fizette azokat — a nyereségadójából visszatarthatja. Segítséget jelent a gazdálkodásban a nógrádi szenek árának mintegy 4 százalékos hatósági emelése. További előny, hogy a társadalombiztosítási járulék felemeléséből adódó többlet- költségeket az állami költség- vetés magára vállalta. Hátrányosan érinti a vállalatot-a fejlesztési alapokból történő elvonás, ami 1984-ben már 22 százalékra növekedett. Ezt az intézkedést a nemzetközi fizetőképességünk erősítése indokolja. — Figyelembe véve, hogy a széntermelés fajlagos költségei az ország szénbányái közül megyénkben a legnagyobb bak, önként adódik a kérdés: menúyiben lesz képes megbirkózni a salgótarjáni szénmedence kollektívája az új. megnövekedett gazdálkodási követelményekkel? — A már említett kedvező szabályozómódosulósok — mindenekelőtt a szénáremelés — csak kiinduló alapot jelentenek a gazdasági nehézségek, a magas termelési költségek miatt fenyegető veszteségesség leküzdéséhez. A kedvezőbb pozíció biztosítása céljából a vállalatnak meg keli oldania a munkahelyi kapacitás növelésével a mélymű- veléses bányaüzemek jobb kapacitáskihasználását és ezen keresztül elősegíteni az úgynevezett „állandó költség”- arány csökkentését. Ma az egy aknára jutó napi termelés mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az öt év előttinél. Biztató ugyanakkor, hogy a vágathajtási sebesség mind a széntíen, mind a meddőben az utóbbi években növekedett. Viszont figyelni kell arra, hogy a biztonsági szempontból nem megfelelő vágatok aránya — szemben az országos tendenciával — növekedett. A mélyművelésű bányák termelésének növelésével a jobb minőségű szenek arányát is meg tudnák növelni, amely az elérhető árbevétel szempontjából igen fontos, ugyanakkor a fogyasztók is kedvezően fogadnák. Sajnos a szén fűtőértéke 1983-ban továbbromlott, hamutartal. ma emelekedett. Ez ma az értékesítésnél erősen korlátozó tényező. — Folytatva az előbbi gondolatot. Amikor a megyénk szénbányászatánál! fejlesztésével kapcsolaton tennivalókat tárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság, akkor a minisztérium képviselője jónak, kedvezőnek ítélte az előterjesztett elképzeléseket. Vajon az akkor mondottak mennyiben szorulnak módosításra? — A mai és elkövetkező évek energ iahe lyzebében a nógrádi szén részére a piac • biztosítható, termeléséről ne*B kell lemondani. Tehát nem az elképzelések szorulnak módosításra, hanem a megvalósításukat szolgáló intézkedő* seket kell hatékonyabbá ten*; ni. — A kutatással kapcsol»-' tos új intézkedés, azaz a most folyó energetikai beruházás költségeinek a nyereség terhére történő elszámolása igen nehéz helyzetbe hozza a vállalatot. Van- e remény, esetleg más a vállalat számára előnyösebb megoldás, illetve elszámolás? — A földtani kutatás fi-! nanszírozási és döntési rendszere 1983-tól megváltozott A költségvetés csak a megalapozó, előkészítő kutatásokra ad pénzt, a termeléssel közvetlenebb kapcsolatban levő felderítő-részietező kutatásokat a bányavállalatok önköltségük terhére végzik. Ennek ellenében viszont saját hatáskörben önállóan dönthet a kutatások irányáról, mértékéről és üteméről. A szénbá- nyaváUalatoik a kutatási pénz egy részét közösen kezelik. Ebből a kutatásban elmaradt vállalatokat, illetve a sürgősebb feladatokat támogatják. Az új finanszírozási rendben a Nógrádi Szénbányáknál számottevően nagyobb az állami támogatás,! mint más vállalatoknál, és jelentősen meghaladja a vállalati alap mértékét is. — A vállalatnál folyó beruházási költségforrásokkal kapcsolatban Kányás-bánya- üzem fejlesztésére az Állami Fejlesztési Bank és a Nógrádi Szénbányák szerződést kötött. A szerződés értelmében a bank 24,6 millió forintot állami kölcsönként, 62 millió forintot költségvetési juttatásként bocsát a vállalat rendelkezésére. A Nógrádi Szénbányák viszont 94 millió forint saját forrással járul hozzá a fejlesztés megvalósításához, melynek teljes költség-előirányzata 402 millió forint, 1986-os befejezési időponttal. A népgazdaság jelenlegi helyzetében érdemben, más finanszírozási megoldásra nem látunk reális lehetőséget. — Végül utalnék párt megyei végrehajtó mzottság legutóbbi ülésének azon megállapítására, mely szerint a költséggazdálkodásban sem a lehetőségekhez, sem a körülményekhez képest nem lépett előre a vállalat. Arra kérem önöket, szóljanak azokról a konkrét tennivalókról, amelyeknek következetes végrehajtása minden tekinle'ben kedvező pozícióhoz vezeti el a vállalatot. — Az Ipari Minisztérium fontosnak tartja, hogy a költséggazdálkodás mielőbb és jelentősen javuljon. Az ezzel kapcsolatos tennivalókról az előzőkben is már több szó esett. Külön is ki szeretnénk emelni és megköszönni az MSZMP Nógrád megyei páit- végrehajtóbizottság korábbi, és az 1983. november 8-i ülésének a vállalat költséggazdálkodásával kapcsolatos reális értékelését, a továbbiakra vonatkozó állásfoglalását és segítő munkáját. A végrehajtó bizottság állásfoglalásában megfogalmazott konkrét feladatok következetes végrehajtása kedvezőbb pozíciót biztosít a vállalatnak — fejezték be gondolataikat a minisztériumi főtanácsosok. Venesz Károly NÓGRÁD — 1984. február 25., szombat
