Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

Korszerű gépipar nélkül nem fejlődhet a népgazdaság egyetlen ágazata sem — e megállapításban ebben össze­gezhetők azok a beszámolók és felszólalások, amelyek szombaton hangzottak el a most 35 éves Gépipari Tudo­mányos Egyesület XIX. kül­döttközgyűlésén. A tanácsko­zást az MSZMP XIII. kerületi Bizottsága székhazában tar­tották, a közgyűlés elnöksé­géiben helyet foglalt Fock Je­nő, az MTESZ elnöke, vala­mint a politikai és társadal­mi szervek, az ipari tárca és az OMFB vezető munkatár­sai. Meleglhegyi József főtitkár etoölki megnyitója után Ka- polyá László ipari miniszter iparpolitikai kérdésekről, a gépipar legfontosabb felada­tairól beszélt. Bevezetőben emlékeztetett arra, Hogy a gépipar, amely az ipari termelés 25—26 szá­zalékát adja, valamennyi nép- gazdasági ág műszaki kultú­rájának meghatározója, s rendszeres fejlődését — az ipariirányítás mellett — a Gépipari Tudományos Egye­sület is segíti formálni. A miniszter áttekintette az elmúlt évtizedek iparpoliti­káját, majd a jelen gondjai­ról szólt. Tavaly például szá­mottevően csökkent a gép­ipari export, és sajnos az idei vállalati tervek összegezésekor kiderült: azok mintegy 20 százalékkal alatta maradnak a kívánt exportszintnek. Kapo- lyi László szerint a konver­tibilis exportárualap növelé­sén túl az importot helyette­sítő termékék gyártása is fo­kozandó, és nagyobb szerepet kel! kapnia az úgynevezett háttéripari korszerűsítési programoknak. A miniszter leszögezte: a gépiparnak aktív szerepet kell betöltenie a termelés haté­konyságának növelésében, a külkereskedelmi egyensúly biztosításában. Emlékeztetett más elképzelésekre, amelyek szerint a gazdaság további kibontakozását az alapanyag- gyártás és az élelmiszer-gaz­daság termelésének fokozása szolgálhatja leginkább. Kapo- lyi László szerint: az igazi megoldás a két alternatíva kombinációja, hiszen a gép­ipar nem tud korszerű ter­mékeket gyártani, ha nem kap megfelelő minőségű alap­anyagot, de az élelmiszeripar sem képes az exportárualapok nagyobb növelésére, ha a gépipar nem gyárt például modem feldolgozó sorokat. A miniszter hangoztatta: a jövőbeni fejlesztéseknél min­den eddigieknél nagyobb sze­repet kell kapnia a tudatos és összehangolt szelekciónak. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítésénél a hazai adott­ságokra és hagyományokra kell támaszkodni, és a fejlesz­tést négy fő területre koncent­rálni, amelyek értékesítésével áttörést lehet elemi. Ilyenek a közúti járművek, ezek rész­egységei; a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás egyes gépei, és ebbe a kategóriába sorolható az alapanyaggyártó ágazatok közül, az alumíni­umipar is, ahol a következő években a továbbiéi do! gozás technológiáit indokolt erőtel­jesebben fejleszteni. A „húzó”-á,gazatok termékei közé sorolta a miniszter azo­kat a gyártmányokat, ame­lyek műszaki, technológiai szintje — megfelelő fejlesz­téssel — közelíthet a nemzet­közi élvonalhoz. Ilverek a szerszámgépek. a különféle gépipari részegységek, a hír­Még üresen csengenek... Reagan amerikai elnök pén­teken újabb „bizakodó” nyi­latkozatot és hangzatos ígére­teket tett arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok el­kötelezi magát „a komoly és intenzív dialógusra” a Szov­jetunióval. Állítását semrri- vel nem alapozta meg, sőt, indokolni sem próbálta. Jóllehet, a két ország vi­szonyában érdemben még semmi sem változott, az ame­rikai elnök már arról beszélt, hogy „a konstruktivabb kap­csolat, a háború elkerülése és a fegyverzet csökkentése csak a kiindulópont. En ennél töb­bet akarok elérni, s ehhez semmi más nem kell. rrünt mindkét fél jóakaraté erőfe­szítése”. Reagan szavai aligha érté­kelhetők a szovjet kezdemé­nyezésekre adott érdemi vá­laszként, hiszen az amerikai elrök csupán ennvit mondott: ..nincs megfelelőbb idő a kez­désre, mint most”. Washing­toni diplomáciai megfigyelők szerint az elnök számára az időpontot a választások kö­zelsége, nem pedig politiká­jának felüh^zsgálata tette „megfelelővé”, s emiatt az amerikai kormányzat nyi­latkozatai egyelőre üresen csengenek. (MTI) közlő eszközök és az infra­strukturális beruházások rend­szer vezérlései. Piaci hiányt pótolnak a ro­bottechnika eszközei, a ma­nipulátorok és az intelligens robotok: gyors termelésszer­vezéssel, alacsonyabb anyag­hányaddal, a szellemi kapaci­tások kihasználásával tovább korszerűsíthető az ilyen ter­mékek gyártása. Végül, de nem utolsósor­ban a komplett géprendsze­rek fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt kell helyezni, gyor­sítani a számítástechnikai, a mikroelektronikai, az auto­matizálási, az informatikai, valamint a biotechnológiai rendszerek kidolgozását és előállítását. Kapolyi László ezután ar­ról szólt, hogy átgondolt stra- égiáyal, az erőforrások áit- :soportofításával vissza le­het szorítani a gazdaságtalan termékek gyártását, ezért en­nek módját mielőbb feltér­képezik, gyártmányonként és technológiánként is. A miniszter kiemelt fon­tosságot tulajdonított a szer­számgyártás fejődésének is. Ennek fejlesztési koncepció­ja kidolgozásakor — melyhez a GTE Is segítséget nyújtott — kiderült: jelentős kapaci­táshiányok és kihasználatlan kapacitások egyidejűleg fel­lelhetők a gépiparban. A koncepció összhangba hozza a felhasználói igényeket a jövőbeni gyártással. Kapolyi László a beruhá­zásokról szólva hangsúlyozta, hogy közülük a jövőben tu­datosabban kell megvalósíta­ni az ágazatiakat, vállalatia­kat. A miniszter elemezte az egész gépipart sújtó létszám­gondokat, amelyek — véle­ménye szerint — ugyancsak átfogó műszaki fejlesztések­kel szüntethetők meg. Az ipari miniszter előadá­sát követően a GTE főtitkára beszámolt az elmúlt közgyű­lés óta elte't végzett egyesü­leti munkáról. A közgyűlés módosította az egyesületi alapszabályt, • és határozatot hozott az iparpo­litikai célkitűzéseket támoga­tó egyesületi munkáról. A közgyűlésen az egyesü­let legaktívabb tagjai kitün­tetéseket vettek át. A hét 3 kérdése Hogyan alakul a kelet— nyugati viszony a moszkvai találkozósorozat után? J'Urdj Andropov temetése után igen sok fontos találko­zó zajlott le Moszkvában a végtisztestég megadására odaérkezett külföldi állam­férfiak és a szovjet vezetők között, sőt, a külföldi ven­dégek egymás között is szer­veztek összejöveteleket, hogy kicseréljék benyomásaikat, értékelésüket. A megfigyelők figyelemmel kísérték, hány politikust fogadott az SZKP új főtitkára maga, s össze­hasonlítva a Lecnyid Brezs- nyev temetése utáni hason­ló találkozósorozattal. meg­állapították, hogy Konsztam- tyin Csemyemko kétszer annyi külföldivel tárgyalt, mint ak­kor elődje... A szovjet vezetők tárgyaló­partnerei hazatérve számos nyilatkozatot tettek, s ha nem is szóltak konkrétan arról, ami a találkozón elhangzott, azok légkörét, hangulatát mi­nősítették és annak alapján jósolgatták, hogyan, alakulhat a kelet—nyugati viszony a to­vábbiakban. Jellemző Pierre Trudeau kanadai kormányfő vélekedése, aki Csemyenkó- val volt eszmecseréje után el­mondotta, feltűnt neki, hogy, az SZKP új főtitkára hány­szor emlegette az enyhülést. Trudeau idézte Gsemyenkót, aki nyomatékosan hangoztat­ta a nukleáris fenyegetés csökkentésének szükségességét és azt, hogy jelentős mérték­ben le kell apasztani az atom­fegyverek számát. Az Egye­sült Államokiban Reagan el­nök vállalkozott arra, hogy Moszkvában járt alelnökinek, Bushnak a beszámolójából egyet-móst nyilvánosságra hozzon, s ugyanúgy, mint Bush, ő is az óvatos derűlá­tás jogosságát hangoztatta. Kohl nyugatnémet kancel­lár, aki egyébként moszkvai útját felhasználta arra, hogy hivatalos meghívást nyújtson át Csernyankónak, szintén pozitívan értékelte találkozó­jukat, s például azt emelte ki, hogy március közepén Bécsbem folytatódni fognak az európai haderő-csökkentési tárgyalások. (Érdemes emlé­keztetni arra. hogy Kohl a múlt év nyarán járt hivatalos látogatáson a Szovjetunió­ban.) A Szovjetunió szövetsége­sei, a szocialista országok, egységesen felsorakoznak a szovjet politika támogatásá­ra. Ezt húzta alá Kádár Já­nos is, aki Budapest felsza­badulásának évfordulója al­kalmából tartott munkásgyű- lésen kijelentette: a magyar párt és a magyar kormány támogatja a következetes szovjet külpolitikát, azt a kö­zös irányvonalat, amelyet Béketüntetés Hollandiában Mintegy 150 atomfegyver- el’enes holland tüntető ha­tolt be a woensdrechti légi tá­maszpontra, amely a Hollan­diába 1986-ban telepítendő 43 amerikai cirkálórakéta egyik támaszpontja lesz. A rendőr­ség igazoltatta, majd szabadon engedte a tüntetőket. Az ak­ció során személyi sérülés nem történt és anyagi kár sem ke­letkezett. Mitterrand—Marchais megbeszélés Mitterrand elnök pénteken este, koppenhágai látogatásá- rc' hazatérve, fogadta Georges Marchais-t, az FKP főtitkárát. Marchais, az egy és negyed órás megbeszélés után kije­lentette, hogy az államfővel együtt megvizsgálták a gaz­dasági és szociális problémá­kat. Az FKP azt óhajtja — mondotta —, hogy a köztár­sasági elnök lökést adjon az 1981-ben vállalt célok felé va­ló előrehaladáshoz. NOGRÁD - 1984. február 19., vasárnap Marchais közölte, hogy is­mertette a köztársasági elnök­kel az FKP Központi Bizott­ságának álláspontját a fog­lalkoztatottság és a vásárlóerő kérdésében. A foglalkoztatott­ság terén világosabban le kell szögezni egy nagyszabás-' iparpolitika szükségességét, ehhez biztosítani kell a pénz­ügyi eszközöket és a dolgozók részvételét. Az FKP továbbá az alacsony bérek felemelését és a többi dolgozó vásárlóere­jének fenntartását kívánja. Az FKP főtitkára továbbá kijelentette: a megbeszélés so­rán megerősítetté, hogy a kommunisták továbbra is minden erő egyesítésére tö­rekszenek a jobboldal és a nagytőke élleni küzdelemben, hogy elérjék az 1901-ben ki­tűzött célokat s megvalósítsák az FKP és a szocialista párt között kötött megállapodáso­kat. „Az FKP nem kritikus, hanem konstruktív magatar­tást tanúsít, javaslataival nem megy túl az 1981-ben kitűzött célokon” — mondotta. (MTI) 1983 januárjában Prágában, a Varsód Szerződés politikai tanácskozó testületének ülé­sén együttesen kialakítottak, s amelyet aztán a júniusi moszkvai találkozón meg is erősítettek. Kádár János han­goztatta, hogy a szocialista országok megőrzik az erő- egyensúlyt és visszautasítják az i mperi ali s toknak az erő­fölény megszerzésére irányu­ló agresszív törekvéseit. Tár­gyalások útján kell olyan megállapodásra jutni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén segíti elő az összes érdekelt fél biztonságának megteremtését. Az SZKP Központi Bizottsága a gyász napjaiban megtartott ülésén is ezt határozta el, s ehhez csatlakozik az MSZMP és a magyar kormány is, ezt a po­litikát valósítjuk meg közö­sen, s ki-iki a maga hazad és nemzetközi munkájában. Visszakozni kényszeriil-e Amerika közel-keleti politiká­jában? Két fronton is támadás éri mostanában az Egyesült Ál­lamok közel-keleti pozícióit. Látványosabb a libanoni ku­darc néhány előjele: az, hogy most Reagan elnök hivatalo­san is jóváhagyta a Bejrut­nál partra tett „bőmyakúak” nagy részének visszavonását az ott horgonyzó hadihajók­ra. A másik front, ahol meg­gyöngül az USA helyzete: az izraeli—egyiptomi—jordá- niai háromszög. Mubarak el­nök és Husszein király wa­shingtoni útja alkalmat kí­nált volna arra, hogy Reagan rájuk parancsoljon. Ehe­lyett az történt, hogy a kai­rói meg az ammani vendég bírálta a palesztinok el nem ismerésének meddő amerikai gyakorlatát. Végeredmény­ben még a carteri idők nagy vívmánya, a Camp David-i egyiptomi—izraeli kibékülés is megkérdőjelezhető ma már... Ezek a többé-kevésbé vá­ratlan fordulatok, úgy tűnik, előbb-utóbb az amerikai kö­zel-keleti politika bizonyos átrendezésével fognak járni. Washingtonban azt rebesge­tik, hogy Reagan elnök nem venné rossz néven, ha Tel Avivban kormányváiltozás kö­vetkeznék be, s ha az egyko­ri Begin- és a mai Samir- koncepciókat a . munkáspárti Peresz rugalmasabb elképze­lései váltanák fél. Akkor talán amerikai—izraeffi en­gedmények segítenék egy olyan közél-keleti kompro­misszum létrejöttét, amely­ben az USA befolyása ismét növekedhetnék. Széthull-e az ősszel a Kö­zös Piac? Merésznek tűnhet a kérdés, de ma már Brüsszelben, az európai közösség székhelyén mind többen vetik fel ilyen komoly-komor formában. Per­sze, azért igennel még nem válaszolnak rá! De az is igaz, hogy a sokat emlegetett lázas diplomáciai tevékenység, amelyet Mitterrand francia államfőtől, a Közös Piac so­ros elnökétől kezdve Kohl nyugatnémet kancellárig és Gaston Thom luxuemburgi diplomatáiig, a brüsszeli fő­bizottság elnökéig oly sokan fejtenek ki, még semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott. Az idő sürget, márci­us 19-én és 20-án ül össze pz újabb közös piaci csúcsérte­kezlet, az állam- és kormány­főknek dönteniök kell, még­hozzá nagyobb horderejű, távlati és egészen konkrét, azonnali kérdésekben. Ki. mennyit és miért fizes­sen be a közös kasszába ? — így fogalmazható meg a fő kérdés. Milyenek legyenek a mezőgazdasági árak? — Fon­tos és sürgős részletkérdés ez is. lévén április elseje a me­zőgazdasági év kezdete. A mezőgazdára si fölösleg felvá- vásárlása közösségi feladat, de az erre szolgáló pénzalanban már egvre kevesebb a nénz. Borúlátó jóslatok szerint ősz­re el is fogy... S hogy aztán mi várható? A Caesar.drák azt mondják országonként más és más, önző mezőgaz­dasági politika alakul ki, ár­háborúval, amelyet csak sú­lyosbít majd, hogy a közös piaci országok meg az USA között további kíméletlen konkurreneioharc várható, megint csak a mezőgazdasági termékek piacán. Döntő hónapinak mondják ma Brüsszelben a márciusi csúcsig még hátralevő időt, most kell előkészíteni a lehet­ségesnek gondolt, kölcsönös engedményeken alapuló meg­oldást a problémákra. De, hogy ez mi legyen, senki sem tudja. Azért, nem, mert azt viszont mindenki tudja hogy csak áldozatok árán lehetsé­ges. Pálffy József Tollhegyen A pakisztáni kormány cáfol. Szó sincs arról, hogy atom­bombát akarnának és tudnának gyártani. Márpedig Abdul Kadir Khan mérnök ezt állította egy urdu nyelvű lapnak adott nyilatkozatában. „Pakisztán utolérte azokat az orszá­gokat, amelyek megszerezték az uránium dúsításának ké­pességét!” — így a mérnök. Lehet, hogy tudja, mit beszé!. Meri ezt az Abdul Kadir Khan mérnököt tavaly egy amszterdami bíróság négyévi szabadságvesztés-büntetésre ítélte. Az igazoltnak minősített vád szerint Abdul Kadir Khan egy holland kutatóintézetből megpróbálta ellopni az uránium dúsításának titkait. Abdul Kadir Khan mégsem ül. Mert idejében elhagyta Hollandiát. Az ítéletet távollétében mondták ki. Nyilatkozatával, úgy látszik, csak újabb bizonyítékot szol­gáltatott önmaga ellen a holland igazságszolgáltatás szá­mara. De most már bottal — vagy legfeljebb izotóppal — üthe­tik a nyomát. P. J. , Légiriadót és elsötétítést rendellek el péntek ' későn este Teheránban, mivel egy iraki vadászgép nagy magas­ságban a város felett repült el — közölte az írna iráni hírügynökség. Az iráni fő­parancsnokság közlése sze­rint a Teherán fölé behatolt vadászgép hangrobbanásokat idézett elő. Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke pénteken a nemzetközi hely­zetről, ezen belül a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezésének fontosságáról tár­gyalt Prágában Agatha Bar­barával, Málta államfőjével. A máltai elnökasszonyt fo­gadta Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök is, aki a két ország gazdasági és kulturális együttműködéséről folytatott vele eszmecserét. * Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök pénteken New Yorkban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral tárgyalt. A felek érintették azokat a problémákat, ame­lyek azután merültek fel. hogy a múlt év novemberé­ben egyoldalúan kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köz­társaságot. * Egy héten belül a harma­dik hóvihar tombolt pénte­ken az Egyesült Államok kö­zépnyugati részén. Óránként hét centiméter hó hullott és a 80 kilöméter/óra sebesség­gel száguldó szélvihar ismét számos utat tett járhatat­lanná Montana állam nyuga­ti részén, Észak-Arizónában, Üj-Mexikóban és Utah ban. Szovjet lapok a magyar—szovjet szerződés megkötésének évfordulóián A szombati lapok megem­lékeznek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segétségnyújtási szerződés aláírásának 36. év- fordulójáróL Ez a történelmi jelentősé­gű dokumentum fontos sze­repet töltött be a Szovjet­unió és Magyarország közötti új, valóban testvéri kapcso­latok kialakulásában. Az 1967-ben megújított szerző­dés hozzájárult a két nép ér­dekeivel tökéletes összhang­ban álló gyümölcsöző szov­jet—magyar együttműködés továbbfejlesztéséhez — írja a Pravda. Vlagyimir Geraszimov, a lap budapesti tudósítója cik­kében részletesen is beszá­mol az országaink közötti könnyűipari együttműködés­ről. Ennek konkrét példája­ként bemutatja a Május 1. Ruhagyár részvételét szovjet konfekcióipari üzemek, köz­tük a Ívovi és a tbiliszi ru­hagyár rekonstrukciójában. A budapesti szakemberek köz­reműködésével Lvovban és Tbilisziben bevezetendő új technológia célja az, hogy ezek az üzemek gyorsan tud­janak reagálni a változó fo­gyasztói igényekre, hamar térjenek át új termékek gyártására — írja a tudósító. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című lap tudósí­tója a Ganz mérőműszerek gödöllői gyárát, az üzemnek szovjet megrendelőkkel fenn­tartott kapcsolatait mutatja be. Kiemeli az üzem műkő­désének operativitását, az új termékek sorozatgyártására való áttérés gyorsaságát, amelynek komoly szerepe van abban, hogy a Ganz- gyár időről időre jelentős szovjet megrendeléseket nyel el. Ugyancsak az évfordule kapcsán az Izvesztyija bu­dapesti tudósítója a magyar— szovjel agrokémiai együttmű­ködésről számol be a lap ol­vasóinak. A Szovjetszkaja Kultúra Székely Ferenc fia­tal filmrendezővel készüli budapesti beszélgetést közöl szombati számában. A Trud- ban, a szovjet szakszerveze­tek központi lapjában Szath- mári Gábornak, a Népszava főszerkesztchelyettfcsének cik­ke jelent meg a magyar- szovjet kapcsolatokról. (MTI) A Gépipari Tudományos Egyesület közgyűlése Kapolyi László előadása mm m Röviden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom