Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

- - « NÉZS A Eddig az írogató ember, ha Nézsára, vagy környékére ve­tődött, első kérdései közé tar­tozott; na és hogyan élnek a nemzetiségiek? Ápolják-e a hagyományokat, őrizgetik-e őseiktől örökölt kincseiket? Érthető az érdeklődés,. hiszen Nézsa/ és társközségei — Al- sópetény. Keszeg, Legénd, Nógrádsáp — több mint ötezer lakója közül mintegy negy­ven százalék a nemzetiségiek aránya. Az óvodai és iskolai szlo­vák nyelvoktatás bizonyítja, hogy élő a szlovák nyelv, a híres-neves asszonykórus számtalan elismerése kitünte­tése pedig, hogy élnek a ha­gyományok ma is... Talán nem ily színes, óm mindenképpen közérdekű és aktuális a beszédtéma, ami­ért a napokban ellátogattunk Nézsára. Fürdött a falu a hideg napsütésben, fotós kol­légámmal élveztük a sétát, mert a település ezer arcát mutatta nekünk. Kégi és új keveredése, békés harmóniá­ja. Emitt a centrumban cirá- dás boltozató régi házak, a kastélyiskola üzennek a múlt­ból, amott meg, ahol a sík­ság dombokba hajlik, épül már az új; mily merész vo­nalvezetés, gazdaságról, jólét­ről és kiváló ízlésről tanús­kodó családi házak. Hunyorog az idős asszony­ság a napsütésben, nagyken­dőjét szorosabbra fogja és ké­retlenül is mesélgeti, hogy itt, eme „cifra palotás” kör­nyéken régen a Magyarnán- dori Állami Gazdaság marha­istállói voltak, színtelen, par­lag terület. Dehát nagyot fordult a világ, a fene sem érti, ismeri ki magát — mor­mogja az öregasszony. Tehát, a közérdekű és ak­tuális beszédtéma... Lírai han­gulatunk a községi közös ta­nács elnöki szobájában pró­zaira vált. Mert mi is lehet manapság a tanácsiak napi programja, mint a közigazga­tás átszervezéséből származó feladatok megoldása? Hogy új városok, városi jo­gú nagyközségek kerültek a térképre, hogy a körzeti köz­pontok önállósága, hatásköre megnövekedett!... — Nézsa, januártól Rútság­hoz tartozó városkörnyéki köz. ségként szerepel. S mint ilyen, mellérendeltségi viszonyban áll a városi jogú nagyközség­gel — tájékoztat Lehotka Fe­renc tanácselnök. — Lehet, hogy ez első hal­lásra bonyolultnak tűnik, óm a gyakorlatban nem az. Egyes hatásköröket, így az építési, kereskedelmi, ipari árhatósági, árellenőrzési terü­leteket átvettük. És társulásos formában gyakoroljuk. Hal­lottuk, hogy több helyen ódzkodnak a társulásos forma ellen. Nálunk ez nem je­lentett újat, hiszen Nőtincs­csel eddig is megvolt az épí­tési, szabálysértési társulá­sunk. Ezentúl Romhány- nyal közösködünk — teszi hoz­zá Kucsera Imre vb-titkár. Kanyarog a beszélgetés fo­nala, s eközben afféle helyi sajátosságokra is fény derül. Olyan tradíciók, hagyományok ezek, amelyek megnehezítik a vonzáskörzethez, nevezetesen a Rútsághoz való kapocs szo­rosabbra fűzését. — A területünkön élő em­berek mintegy nyolcvan szá­zaléka ingázó dolgozó. Vácra, Budapestre, Dunakeszibe utaz­gatnak naponta, sokan az épí­tőiparban keresik kenyerü­ket. Természetes hát, hogy ezeknek az embereknek az ügyei a munkahelyen csapód­nak le, legyen bár orvosi el­látásról, bírósági ügyekről, bevásárlásról szó... Hogy mind­ezt jobban érzékeltessem; Vácról Nézsára, illetve a társ­községekbe jobb és sűrűbb az autóbuszközlekedés. mint Rútságról — mondja Szupu- ka László a területi pártve­zetőség titkára. A''tanácselnök meditálgat; — Annak idején a Romhányi Építési Kerámiagyár kért min­ket, toborozzunk nekik mun­kaerőt. Alig akadt jelent­kező. Ugyanis a távolság 20—25 kilométer Vácig és Romhányig is. S aki már meg­szokta Vácot, nehezen vált. Ä városi körülmények, a jobb ellátás vonzza a lakóinkat. Ingázás, utazgatás — ez jeL} lemzi a nézsai körzetben la­kók nyolcvan százalékát. Nap­jaik nagy részét idegenben töl­tik. Beszélhetünk-e ennek is­meretében népességmegtartó képességről? Beszélhetünk-e arról, hogy az emberek ma­gukénak vallják a falut, ahol élnek? Mozgósíthatók-e tár-, sadalmi munkára? E kérdés- őzön hallatán beszélgetőpart­nereim tervrajzokat, statiszti­kákat, településfejlesztési táb­lázatokat kerítenek elő. — Az 1980-os .népszámlálás adatai szerint 5123 lakos volt a községekben. Ez mindössze negyven-ötven fővel csökkent. Fellendült az építkezési kedv. Jelenleg hat fiatal pedagó­gus házaspár épít. Az elmúlt években Keszegen 12, Nézsán 20 családi ház épült fel. Két­szer hat lakásos, korszerű csoportos családi ház készül jelenleg közművesített telke­ken. Ehhez a megyei tanács­tól 370 ezer forint támogatást kaptunk *— sorolja az elnök. A társadalmi munkavégzés­ben sincs szégyellnivaló. Ta­valy hatmillió forint volt en­nek értéke. Szükség is van az összefogásra, az emberek lokálpatrióta érzelmeire, mert olyan feladatokat kell meg­oldani, mint a kastély iskolák felújítása, új művelődési há\z építése a székhelyközséaben, az intézmények fenntartásá­nak javítása, az ivóvízprob­lémák megoldása. Nézsa és társközségei... Nem­zetiséglakta vidék. Városkör­nyéki települések. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Hiszen vallja magát az em­ber bár magyarnak, vagy szlo­vák ajkúnak, közös érdeke, hogy a település, ahol él, szé­püljön, fejlődjék, kínálja a mindennapi boldogulást. S mivel jelen gazdasági körül­ményeink közepette — ezt mindenki jól tudja — nem várhatjuk a támogatást csak „felülről”, magunknak is hoz­zá keil járulni életünk szeb­bé tételéhez. Ha kell. önerő­ből. Kiss Mária (

Next

/
Oldalképek
Tartalom