Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
- - « NÉZS A Eddig az írogató ember, ha Nézsára, vagy környékére vetődött, első kérdései közé tartozott; na és hogyan élnek a nemzetiségiek? Ápolják-e a hagyományokat, őrizgetik-e őseiktől örökölt kincseiket? Érthető az érdeklődés,. hiszen Nézsa/ és társközségei — Al- sópetény. Keszeg, Legénd, Nógrádsáp — több mint ötezer lakója közül mintegy negyven százalék a nemzetiségiek aránya. Az óvodai és iskolai szlovák nyelvoktatás bizonyítja, hogy élő a szlovák nyelv, a híres-neves asszonykórus számtalan elismerése kitüntetése pedig, hogy élnek a hagyományok ma is... Talán nem ily színes, óm mindenképpen közérdekű és aktuális a beszédtéma, amiért a napokban ellátogattunk Nézsára. Fürdött a falu a hideg napsütésben, fotós kollégámmal élveztük a sétát, mert a település ezer arcát mutatta nekünk. Kégi és új keveredése, békés harmóniája. Emitt a centrumban cirá- dás boltozató régi házak, a kastélyiskola üzennek a múltból, amott meg, ahol a síkság dombokba hajlik, épül már az új; mily merész vonalvezetés, gazdaságról, jólétről és kiváló ízlésről tanúskodó családi házak. Hunyorog az idős asszonyság a napsütésben, nagykendőjét szorosabbra fogja és kéretlenül is mesélgeti, hogy itt, eme „cifra palotás” környéken régen a Magyarnán- dori Állami Gazdaság marhaistállói voltak, színtelen, parlag terület. Dehát nagyot fordult a világ, a fene sem érti, ismeri ki magát — mormogja az öregasszony. Tehát, a közérdekű és aktuális beszédtéma... Lírai hangulatunk a községi közös tanács elnöki szobájában prózaira vált. Mert mi is lehet manapság a tanácsiak napi programja, mint a közigazgatás átszervezéséből származó feladatok megoldása? Hogy új városok, városi jogú nagyközségek kerültek a térképre, hogy a körzeti központok önállósága, hatásköre megnövekedett!... — Nézsa, januártól Rútsághoz tartozó városkörnyéki köz. ségként szerepel. S mint ilyen, mellérendeltségi viszonyban áll a városi jogú nagyközséggel — tájékoztat Lehotka Ferenc tanácselnök. — Lehet, hogy ez első hallásra bonyolultnak tűnik, óm a gyakorlatban nem az. Egyes hatásköröket, így az építési, kereskedelmi, ipari árhatósági, árellenőrzési területeket átvettük. És társulásos formában gyakoroljuk. Hallottuk, hogy több helyen ódzkodnak a társulásos forma ellen. Nálunk ez nem jelentett újat, hiszen Nőtincscsel eddig is megvolt az építési, szabálysértési társulásunk. Ezentúl Romhány- nyal közösködünk — teszi hozzá Kucsera Imre vb-titkár. Kanyarog a beszélgetés fonala, s eközben afféle helyi sajátosságokra is fény derül. Olyan tradíciók, hagyományok ezek, amelyek megnehezítik a vonzáskörzethez, nevezetesen a Rútsághoz való kapocs szorosabbra fűzését. — A területünkön élő emberek mintegy nyolcvan százaléka ingázó dolgozó. Vácra, Budapestre, Dunakeszibe utazgatnak naponta, sokan az építőiparban keresik kenyerüket. Természetes hát, hogy ezeknek az embereknek az ügyei a munkahelyen csapódnak le, legyen bár orvosi ellátásról, bírósági ügyekről, bevásárlásról szó... Hogy mindezt jobban érzékeltessem; Vácról Nézsára, illetve a társközségekbe jobb és sűrűbb az autóbuszközlekedés. mint Rútságról — mondja Szupu- ka László a területi pártvezetőség titkára. A''tanácselnök meditálgat; — Annak idején a Romhányi Építési Kerámiagyár kért minket, toborozzunk nekik munkaerőt. Alig akadt jelentkező. Ugyanis a távolság 20—25 kilométer Vácig és Romhányig is. S aki már megszokta Vácot, nehezen vált. Ä városi körülmények, a jobb ellátás vonzza a lakóinkat. Ingázás, utazgatás — ez jeL} lemzi a nézsai körzetben lakók nyolcvan százalékát. Napjaik nagy részét idegenben töltik. Beszélhetünk-e ennek ismeretében népességmegtartó képességről? Beszélhetünk-e arról, hogy az emberek magukénak vallják a falut, ahol élnek? Mozgósíthatók-e tár-, sadalmi munkára? E kérdés- őzön hallatán beszélgetőpartnereim tervrajzokat, statisztikákat, településfejlesztési táblázatokat kerítenek elő. — Az 1980-os .népszámlálás adatai szerint 5123 lakos volt a községekben. Ez mindössze negyven-ötven fővel csökkent. Fellendült az építkezési kedv. Jelenleg hat fiatal pedagógus házaspár épít. Az elmúlt években Keszegen 12, Nézsán 20 családi ház épült fel. Kétszer hat lakásos, korszerű csoportos családi ház készül jelenleg közművesített telkeken. Ehhez a megyei tanácstól 370 ezer forint támogatást kaptunk *— sorolja az elnök. A társadalmi munkavégzésben sincs szégyellnivaló. Tavaly hatmillió forint volt ennek értéke. Szükség is van az összefogásra, az emberek lokálpatrióta érzelmeire, mert olyan feladatokat kell megoldani, mint a kastély iskolák felújítása, új művelődési há\z építése a székhelyközséaben, az intézmények fenntartásának javítása, az ivóvízproblémák megoldása. Nézsa és társközségei... Nemzetiséglakta vidék. Városkörnyéki települések. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Hiszen vallja magát az ember bár magyarnak, vagy szlovák ajkúnak, közös érdeke, hogy a település, ahol él, szépüljön, fejlődjék, kínálja a mindennapi boldogulást. S mivel jelen gazdasági körülményeink közepette — ezt mindenki jól tudja — nem várhatjuk a támogatást csak „felülről”, magunknak is hozzá keil járulni életünk szebbé tételéhez. Ha kell. önerőből. Kiss Mária (
