Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

Jogi tanácsadó M e 9 r a A. B. nyugalmazott kisiparos — a megrendelővel kö­tött „megállapodás” alapján egy hétvégi faházat „épített” a rendelkezésére bocsátott elemekből. A tervezéstől eltérő, különmunkálatok ellenértéke miatti vita során az is vitás­sá vált, hogy a „megállapodás” milyen szerződésnek felel meg, ha pedig szerződésnek nem tekinthető, milyen címen jár a munkabér? „A megbízási szerződések közös jellegzetessége, hogy azokban valaki, valamilyen ügy ellátása érdekében szemé­lyes tevékenység kifejtésére kötelezi magát, mégpedig úgy, hogy ez a kötelezettség tartalmilag elsősorban nem az ered­mény megvalósításában, hanem az erre irányuló magatar­tás gondos megvalósításában áll.” A megbízás tárgyát képező ügy ellátása a legkülönfé. lébb lehet. Vonatkozhat vagyonkezelésre, szállításra, adós­ságok teljesítésére, követelések behajtására stb. Számos közös vonása van más szerződésekkel, azonban lényegesen különbözik is azoktól. Felismerhetők benne a vállalkozási szerződés egyes elemei, de a lényeges különb­ség abban áll, hogy a vállalkozási szerződés eredményköte­lem, a megbízási szerződésnek pedig leglényegesebb sajá­tossága az, hogy „a megbízott köteles a rábízott ügyet el látni”. (Ptk. 474. §.) A munkaszerződés szabályait a Munka Törvénykönyvé­nek 22. §-a tartalmazza. Ennek az a lényege, hogy a mun­kaszerződéssel munkaviszony keletkezik, amelyben meg kell határozni a dolgozó munkakörét, munkaidőt, személyi alap­bért. Ebben az esetben a munkáltatónak széles körű uta­sítási joga, a díjazásnak rendszeres időszaka, a munkavál. lalónak fegyelmi felelőssége és a szerződő feleknek a jog­szabályban részletezett egyéb joga, kötelezettsége van. [Pi­rn unkaviszony időtartama (határozott vagy határozatlan), a szerződés módosítása, a munkaviszony megszüntetésének módja stb.] „Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, üzembe helye­zésére, megjavítására vagy munkával elérhető más ered­mény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás át­vételére és díj fizetésére köteles”. (Ptk. 389. §.) A vállalkozó tehát nem egyszerűen munkavégzésre, hanem meghatározott — és változatos módon elérhető — eredmény létrehozására köteles. Ez egyébként a vállalko­zási szerződés elhatároló ismérve a megbízási és a mun. kaszerződésektől. Vállalkozási szerződés esetében a Ptk. 389. §-a a meg­rendelő fő kötelezettségét a szolgáltatás átvételében és a díj fizetésében jelöli meg. A vita tárgyát képező „megállapodás” — a tartalmánál fogva és a felhívott jogszabályok rendelkezéseire is figye­lemmel — a vállalkozás fogalmi körébe tartozik. Vállalko­zási szerződésnek azonban — még kellő kiegészítéssel sem fogadható el, mert a munkálatokat végző kisiparos az ipar gyakorlásához (vállalkozási szerződés megkötéséhez) szük­séges kisipari működési engedéllyel nem rendelkezik. Munkabér a felsorolt szerződések egyike alapján sem illeti meg a munkálatokat végző kisiparost,v azonban az elvégzett munkálatokért munkabér jár — mivel jogalap nélkül senki nem gazdagodhat — annak összegét azon. ban, megegyezés hiányában a bíróság állapíthatja meg. Dr. S. K. Gy. Kutya ügy, de mégis ügy! Ezúton szeretném megkérdezni a KÖJÁL illetékeseitől, hogy egészségesnek tartják, vagy szabálytalannak azokat a jelenségeket, melyeket látok, tapasztalok a kutyákkal kap­csolatban. Nemcsak én, mások is látják nap mint nap, hogy a bérházakban levő kutyatulajdonosok bevásárlásaikat is kutya kíséretében teszik meg. A minap például a Pécskő úti élelmiszerboltnál láttam, a kutya ki volt kötve a bolt ablakához a nyitott ajtó közelében. A kutya ott rázta meg csapzott bundáját, s ki tudja, mi minden hullhatott ki belőle... Ezt nem tartom egészséges állapotnak, a közegész­ségügynek semmiképpen sem szolgálhat. Kérem a KÖJÁL illetékeseit, hogy akár a sajtón, akár más fórumon keresztül értesítsék az ebtulajdonosokat, hogy mellőzzék az élelmiszer- és húsboltok bejáratánál a kutyák kikötését! Lehet, hogy most sokan neheztelnek soraimért, de ha belegondolnak abba, hogy a kutya milyen veszélyhely­zetet teremthet adott esetekben, talán rájönnek: a bolt aj­taja vagy ablaka nem lehet a kutya várakozóhelye! —takácsné— Szerkesztői üzenetek Márkaneve: SENIOR Eredményesen zárta az el­múlt évet a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregysége, «an­nak ellenére, hogy egész év során, de különösen a II. fél évben létszámgondokkal küz­döttünk. Egyéb nehézségeink is akadtak, hiszen az állandó­an gondot okozó kellék- és cérnahdány, az akadozó ellá­tás gyakran nehezítette a •„oros határidők betartását. Mindezek ellenére a kapott feladatokat eredményesen végrehajtottuk. Főként a szabad idő eltöl­téséhez nélkülözhetetlen „ko- cogóruhák”-ból, tréningöltö­nyökből NSZK-ba, Angliába és Hollandiába, gyermekpóló­ból a Szovjetunióba szállítot­tunk jelentős mennyiségű té­teleket. A lemaradás oka: Bedolgozócsoportjaink tel­jesítése is megfelel az elvá­rásoknak. Jelenleg 10 cso­portban 160 fővel működik, elsősorban tréninget, import­kiváltó férfiinget és gyer- mekpólót varrnak. Az állandó létszámcsökke­nés ellensúlyozására az el­múlt év folyamán két terme­lőszövetkezettel létesítettünk bérmunkakapcsolatot, melyek a kapacitás bővítését segítik elő. Gyáregységünk dolgozói az elmúlt évben végzett jó mun­ka kellemes közérzetet te­remtő légkörében kezdtek hozzá az 1984-es esztendő fel­adatainak megvalósításához. —. Wiltner Anna B. F. (Salgótarján): A kÖJ zel száz kiskerttulajdonoet érintő kérésre, miszerint au­tóbuszvárót szeretnének aa ökörkő - dűl ői ele, a bagókődefc, a bulgárrétiek, valamint a So- mosikő-elágazó környéki kis­kerttulajdonosok — a városi tanács válaszát kértük. Meg­tudtuk, hogy a tanács első­sorban a lakott területeken köteles autóbuszvárókat ki­alakítani! Csupán arra van lehetőségük, hogy önök, ter­mészetesen a Volán és a ta­nács műszaki osztálya egyet­értésével, társadalmi munká­ban létrehoznak egy várako­zót. Javasoljuk, éljenek ezzel a lehetőséggel. Megtisztelő bizalmukért fogadják köszö- netünket. * T. J. (Salgótarján): Névtele­nül írott levelére válaszolva közöljük, hogy az említett te­rület már elvesztette mező- gazdasági jellegét. Tehát a művelési kötelezettség nem áll fenn. Üdülőterületnek van nyilvánítva, minden tulajdo­nos a saját ízlésére formál­hatja, alakíthatja a megvásá­rolt földterületet. * M. A. (Salgótarján): Bekül­dött anyagát egy adandó al­kalommal felhasználjuk. Kö­szönjük, hogy segítette mun­kánkat. Kalandom a postán Nógrádi tájakon Nem lesz meleg vizű strand Sámsonházán Kiállítás Pásztón Fizetni akarok, az egyik zsebemben jócskán megsza­porodtak az aprónak mond­ható fémpénzek. Ezért köny- nyíteni kívánok zakóm zse­bén. A távolba látó szemüve­gemen nem látok jól, a rö­vidlátót meg hiába keresem, nem kerül elő. Kutatok a markomba fogott sok apró­pénz között, majd felpillan­tok a kiszolgáló alkalma­zottra idegesen. Látom, ő tü­relmesen vár és mégis bo­csánatot kérek a piszmogá- somért. Jól láthatja, de én még mondom is, hogy bi­zonytalanságom oka, a kö­zellátó szemüvegem hiánya... Majd végre valahogyan mégis csak sikerült kiszámolnom a postai értékekért járó pénzt. Fölrakom a kisablak terére a kiszámolt pénzt végre nyu­godtan és elveszem az elém rakott értékcikkeket Ügy félfordulatomból viszaszó- lít a kedves hangú asszonv- ka, a gyarmati posta alkal­mazottja. — Halló kérem! Tessék elvenni a pénzt, mert sokat tetszett adni. — Ho­gyan, miért? — tehetetlenke- dek én. .— Tessék csak — mondja — és ráteszi az uiiait a kis ablak előtti párkányon levő pénzre — két húszfo­rintossal tetszett többet adni. Én kissé értetlenül bámulok. Tessék csak utánaszámolni. Két ötforintos helvett tetszett adni ezt a két húszforinto­sat. Az alkalmazottat Annus Lászlónénak hívják. Kőműves Ferenc nyugdíjas Nógrádszakál, Rózsadomb 5J n Elő zene" a vidéki iskolákban A kiállítás egy részletét Bencze Péter fotója szemlélteti. Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1984. február 2., csütörtök Levelezőink jelentik A szép fazonú, finom, ha­zai készítésű pamut alapanya­gokból gyártott importkiváltó férfiingek elsősorban a hazai piac keresett cikkei. Eredményeinkkel számok­ban mérve is elégedettek le­hetünk. Szovjet exportfelada­tainkat teljesítettük. A nem rubelelszámolású (tőkés-) ex­porttervünket 189 százalékra teljesítettük. Az év folyamán több importkiváltó cikk gyár­tását kezdtük el, s ebből 12 millió forint árbevételünk származott. A készáruminősé­günk is emelkedett. Míg 1982- ben az I. osztályú részarány 91,94 százalék volt, 1983-ban 93,28 százalékra teljesült, te­hát a növekedés 101,5 száza­lékos. Kevés vagon állt rendelkezésre dolgozóinak kapcsolata a szál­lítópartnerekkel jó, és a há­rom munkabrigád tevékeny­sége biztosíték arra, hogy a nagyobb szállítási feladatok­nak is eleget tegyenek. A dol­gozóik az elmúlt évben esedé­kes fizetett szabadságukat megkapták, igaz, az előírt pi­henőnapok rovására. Említést érdemel továbbá, hogy az el­múlt évben csak egy kisebb tárgyi baleset fordult elő. Mint elmondották, ebben az eszten­dőben célul tűzték a baleset­mentes minőségi munkát, ter­vük sikeres teljesítését. Szűcs Ferenc rossz volt a koosiellátás. Az is előfordult, hogy nemcsak a kőBánya részére, de még az erdészetnek sem tudtak egy­két esetben olaszországi fel­adásra elegendő kocsit idő­ben biztosítani. Ennék ellené­re az exporttervüket, mint azt Jakubecz József állomásfőnök elmondotta, teljesítették. Je­lentős mennyiségű mustárma­got szállítottak e.l exportként. Az állomás 1984. évi szállí­tási terve mintegy 200 ezer tonna, melyből a kő 190 ezer tonna. Jelenleg a kocsiellátás jónak mondható, ha így ma­radna a terv túlteljesítése sem lenne lehetetlen. Az állomás Nógrádkövesd vasútállo­más szállítása feladatai kö­zött jelentős szerepet játszik a kőbánya, erdészet és a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság. A legtöbb kocsit természete­sen a kőbánya veszi igénybe. Az állomás 1983. évi terve 1 Tő 600 tonna volt, melyet, év közben 211 200 tonnára mó­dosítottak. illetve felemeltek, s ezt 207 ezer 567 tonnára, 98 százalékra teljesítették. Hogy nem tudták a felemelt tervet teljesíteni, annak tudható be, hogy július, augusztus, szeptember, október, valamint november hónapokban is a répakampány idején nagyon Annyi azonban történt a cikk megjelenése után, hogy a kutat bekerítették, de ava- tatlan kezek a kerítést meg­bontották, hogy a zárócsap­hoz férjenek. Jómagam in­kább arra lettem volna kí­váncsi, hogy milyen a víz ké­miai összetétele a vizsgálatok elvégzése után, mivel ilyen formában lett meleg vizű strandja, hogy csak a legkö­zelebbit említsem (Bükk­széknek, vagy Derecskének is). Arról egy szó sem volt, hogy kíván-e a tanács üdülő­területet kialakítani, csupán annyi, hogy a szóban forgó víz gyönyörű környezetben van. Hogy az esetleges „te­repszemle” után sokan ér­deklődtek a tanácsnál az üdü­lőterület kialakítása ügyé­ben. az más kérdés, befér-e az elképzelésükbe vagy sem. Kukely Mihály 15 -ú sótarján leg víz tört fel. Karvastagsa- gú csövön nyolc-tíz méter ma­gasságban spriccelt a ma­gasba. Igaz, hogy egy csappal el lehetett zárni a vizet, de legtöbb esetben az illegálisan l’ürdőzők nyitva hagyták azt. Mivel megyénkben 'Pásztói leszámítva, nincs meleg vizű strand, és közel esik a me­gyeszékhelyhez, egy korábbi olvasói levélben megírtam az esetet, gondolván, hátha felhívom vele a figyelmet, írásomat követően, hamarosan válaszolt a r.agybárkány: ta­nács vezetője, miszerint a fel­tört víz ivóvízként! felhasz­nálásra alkalmatlan. Szó volt a válaszban arról is, hogy a faluban van vezetékes ivóvíz, amely a legtöbb la­kásba be Is van kötve. A köz­ség ivóvízellátása egyéb mó­don is megoldott — tudatta -• tanács levele A nyár közepén Sámsonhá- za határában, az esetleges szénvagyon felkutatása kö­vetkeztében mélyfúrást vé­geztek, és nyomukban záp­tojásszagra emlékeztető me­Nagy nap volt Pásztán 1984. Január 13-a, a várossá avatás napja. Sok-sok dicsérő szó el­hangzott már a lapok hasáb­jain az ünnepi hangulatról, a Lovász József Művelődési Központban tartott ünnepi ülésről és a délutáni kultúr­műsorról, így én arról tennék említést, amiről eddig senki nem szólt. A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregysége is kivette ré­szét az ünneplésből. Méltón fogadtuk a várossá avatásra érkező hivatalos delegáció, va­lamint minden pásztói lakos látogatását a művelődési köz­pont emeleti galériáján meg­rendezett kiállításunkon. Csak néhányat sorolnék a bemuta­tott termékek közül: tetsze­tős, kényelmes szabadidő- és sportgarnitúrák, teniszruhák. BNV-díjas aerobiedressz. Eze­ket és még sok más termé­künket az érdeklődők a hely­színen megvásárolhatta k YV. A. Iskolánkban emlékezetes eseménysorozat kezdődött. A bátonyterenvei zeneiskola ta­nárai a vidéki iskolákban „élő zenét” adnak. Január 28- án az ecsegi általános isko­lába látogattak el a tanárok. Az iskola felső tagozata egy' osztályban kicsit zsúfoltan, de boldogan hallgatta az előadást. A műsort Szűcs Pál vezette be. Elmondta, hogyan csoportosítjuk azt a sok hangszert, amit ismerünk. Minden hanaszercsoport is­mertetése után egy-egy elő­adást hallhattunk. A fúvós hangszereket Bar- tusné Mile Mária. Bartu: László és Venter László szó­laltatta meg. E csoportból megismerhettük a furulyát klarinétot és az angolkürtöt A vonós hangszereket, a he­gedűt és a mélyhegedűt Ven- térné Szeberényi Ilona éí Becze Lajosné szólaltait? meg. A tanulók nagy öröm­mel és Ravelemmel kísértél végig az előadást. Az általános iskola tanárai is nagyon örültek az elő­adásnak. Az „élő zene” befe­jezésekor megköszönték az előadást. A közreműködőket pedig nagy szeretettel és ér­deklődéssel váriuk ezentúl ia, Banos Brigitta az ecsegi körzeti ált. isfc. tanulója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom