Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
A termelés folytatásának, illetve indításának lehetőségei a rendkívüli időszakban Az élelmiszer- és fagazdaság termelési lehetőségei a modern támadó fegyverek alkalmazása esetén: háború esetén — az élelmiszer-gazdaságnak — az esetleges atomcsapásokat követően is biztosítania kell megfelelő mennyiségben és minőségben a hadseregnek a kiemelt normák szerinti, a dolgozóknak a munkaerejük újratermeléséhez, a lakosságnak pedig a létfenntartáshoz szükséges élelmiszer- ellátását. Az élelmiszer-gazdaság elsődleges feladata ezért a korsaerű háborúban a mező- gazdasági termelés és az ipari feldolgozás biztosítása és védelme. Az élelmiszergazdasági termelést — sajátosságaiból eredően — még csak átmenetileg sem lehet felfüggeszteni, mert az egyes termelési fázisok elhagyása vagy kiesése később nem pótolható és beláthatatlan következményekkel járhat. Érmek ellenére számoljunk kell azzal, hogy ellenséges támadás után a modem támaaó fegyverek alkalmazása következtében a városokban működő élelmiszer- és fagazdasági üzemek, valamint az ott felhalmozott élelmiszer- és egyéb készletek megsemmisülhetnek, a közvetlen hatások zónájába nem eső élelmiszer- és fagazdasági üzemek is szennyeződhetnek, a nem szennyezett területen is szennyezett alapanyagot kell feldolgozni, megváltoznak a mezőgazdasági termelés feltételei, a mezőgazdasági területek művelése, a termények betakarítása, a mező- gazdaságban megtermelt termékeknek a mainál lényegesen nagyobb hányada kerülhet közvetlenül fogyasztásra, illetve magában a mezőgazdasági üzemben tárolásra vagy feldolgozásra. A támadás közvetlen hatásai az élelmiszer-ipari termelésre : Az élelmiszeripar termelőkapacitásának mintegy 30—35 százaléka városokban van. Városokat ért csapás esetén az atomfegyverek közvetlen hatásai érvényesülnek, így a robbanás pusztító és romboló hatása, a lökéshullám, a fényes hősugárzás, a radioaktiv sugárzás itt a legnagyobb. A termelés újbóli beindításának vizsgálatakor első és legfontosabb dolog annak megállapítása, hogy a támadás közvetlen hatása, a közvetlen hatás egyes zónái az epicentrumtól kiindulva mekkora területeket érintett és ezeken a területeken milyen élelmiszer-ipari objektumok, termelési alapanyag- és segédanyagok, félkész és késztermékek, élelmiszerfel- dolgozó-kaparitás helyezkedett el. A közvetlen csapásnak kitett területen egyrészt a rombolódások, másrészt a rendkívüli magas sugárszint miatt a helyreállítást, illetve a termelést megkezdeni rövidebb-hosszabb ideig nem lehet. Ezeken a területeken az üzemek helyreállítása a műhelycsarnokok, a termelőeszközök, a csomagolt raktárkészletek mentesítése már akkor megindulhat, amikor a sugárszint a természetes lebomlás eredményeként a 0,5 r/ó alá esik. A termelés azonban az élelmiszer- ipari üzemekben csak akkor kezdődhet meg, amikor a sugárszint 0,1 r/ó alá esik. A helyreállítási munkálatokat két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben azoknak az epicentrumtól távol eső üzemeknek helyre- állítását vagy mentesítését kell megkezdeni, amelyek viszonylag kisebb romboló- dásokat szenvedtek, alapvető élelmiszereket gyártanak és helyreállításuk néhány nap alatt jelentősebb gép, illetve alkatrész pótlása nélkül megoldható. Ebbe a helyreállítási ütembe keil sorolnunk azokat az üzemeket is, amelyek az élelmiszer-gazdaság üzemei számára a helyreállításhoz, illetve a termeléshez az alapvető anyagokat, a termelő- berendezéseket és az alkatrészeket biztosítják. Rendkívüli helyzetben a termelést elsősorban a közvetlen hatásoknak ki nem tett élelmiszer-ipari üzemekben kell a kapacitás maximális kihasználásával folytatni, de ugyanakkor intézkedni kell a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-ipari feldolgozó tevékenységének fokozására. Elismerés A hónap elején ünnepélyes áJlománygyűlésre került sor a polgári védelem Nógrád megyei parancsnokságán. Az ünnepségen a többi' között köszöntötték a nyugállományba vonult Szoó Bélónét. a Vöröskereszt Nógród megyei volt titkárát, aki több mint 30 éven keresztül segítette a polgári védelem munkáját. Az ünnepségen Szoó Béláné- nak a polgári védelem emlékplakettjét és elismerő oklevelet nyújtottak át. Az állománygyűlósen előléptetésre is sor került. Polgári védelem * Áz üzemi önvédelem Az üzemi önvédelem a támadó fegyverek hatásai ellen való kollektív védekezés szervezett formája, amely egy közösség önvédelmét és önmentését hivatott ellátni. Ennek érdekében az önvédelmi szervezet keretében általában minden polgári védelmi szak- tevékenység ellátására alkalmas alegységet megtalálunk, amelyek együttes alkalmazása lehetővé teszi a feladatok egy részének önálló végrehajtását. Az önvédelem alapvető feladata a támadó fegyverek hatásai ellen való védekezés feltételeinek megteremtése. Az üzemi önvédelmi szervezet feladatai: A háborúban is termelő üzem vezetésének a termelés biztosítása érdekében már békében előkészítő feladatokat kell megoldani. Elő kell készíteni az üzem különleges viszonyok közötti termelését; új technológiai és termelési eljárásokra, tevékenységekre kell felkészülni, a dolgozókat fel kell készíteni a szennyezett körülmények közötti munkavégzésre. A folyamatos vezetés biztosítása és az üzemi dolgozók védelme érdekében bevezetik az üzemi polgári védelmi ügyeleti szolgálatot. Ennek feladata az elöljáró szerv intézkedéseinek vétele és a dolgozók riasztásának végrehajtása. Az üzemi önvédelmi szervezet keretében kialakított riasztó- és elsötétítő alegységek (felelősök) feladata az üzem riasztó- és tájékoztató- rendszerének kiépítése os működtetése, a világítótestek i’ényálcázása, elsötétítése. A.z üzemben a riasztóberendezések üzemeltetését úgy kell megszervezni, hogy az a A biológiai A biológiai fegyvereik (az alkalmazott kórokozók) elleni védelem csak előre megtervezett, megszervezett és kellően felkészített szervezettel lehetséges. Fontos továbbá az olyan automatikus jelzőrendszer létrehozása, amely képes azonnal jelezni a támadás tényét és ezzel egyidőben vég. rehajtja a lakosság vagy az egységek riasztását is, Fontos feladat továbbá a kórokozó felfedése, amely a szakemberek megfelelő kiképzésével, a laboratóriumi munka, a diagnosztikus módszerek egységesítésével, magas műszerezettségével és a gyors diagnosztikai módszerek széles körű bevezetésével valósítható meg. Az országot — átlépve a megyei határokat — bizonyos összefüggő területi egységekre kell osztani, megszervezve a területi felderítést. Folyamatosan értékelni és elemezni kell a járványügyi helyzetet (a statisztikai adatok figyelemmel kísérése). A biológiai védelem hatásfoka nagymértekben függ a lakosság egészségügyi kultúrájától, a helységek (falvak, városok), vállalatok, a kereskedelmi egységek, intézmények higiénés állapotától. A rágcsálók és rovarok időszakos és folyamatos irtása vagy számuk minimálisra zajos üzemrészek dolgozóinak megfelelő riasztását biztosítsa. Erre a célra különleges hang- vagy fényjelző készülékeket alkalmaznak. Általában nem elégséges a központi riasztóbereaidezés működtetése, hanem az üzemrészek riasztását a riasztóőrsöknek külön-külön kell elvégezni . Az ipari épületek fényálcázása, elsötétítése helyenként és üzemi sajátosságoknak megfelelően más és más megoldást igényel. Külön kell gondoskodni a külső területek világításának kikapcsolásáról úgy, hogy a folyamatos munkát végző munkahelyek állandó megvilágítása, valamint a munkagépek vil- lamosenergia-ellátása biztosítva legyen. Az üzemi termelés technológiájából adódik, hogy egyes munkafolyamatokat (vegyi folyamat, kohászat) még a légiriadd elsötétítése. fényálcázása különleges feladatot jelent. Az üzemben a rendfenntartási és üzembiztonsági feladatok végrehajtására a veszély eztetettségi időszakban különleges biztonsági intézkedéseket vezetnek be. Megszervezik az objektum területének biztonságos őrzését: a belépést, mozgást korlátozzák. A rendfenntartó alegység feladata ezen kívül az elsötétítési előírások betartásának ellenőrzése. Az óvóhelyalegység feladata a már kiépített üzemi óvóhelyek készenlétének fenntartása és a szükségóvóhelyek építésének vezetési’, irányítása. A műszaki mentőalegység végrehajtla a támadás következményeinek csökkentésére irányuló megelőző műszaki intézkedéseket. A műszaki alegységek részt vesznek az óvóvaló csökkentése szintén fontos feladat. Az ivóvíz-, illetve a víznyerőhelyek megfelelő védelme, a tartalék vízkészletek biztosítása, továbbá az élelmiszerek bakteriológiai fegyvertől való védelme igen lényeges feladat, amely az egészségügyi szolgálat irányítása és ellenőrzése mellett a különböző hatósáigok és szervek feladatát képezi. Tömeges megbetegedés esetén jelentkező járványügyi feladatok az alábbiak: a fertőző forrás felkutatása, a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, a veszélyeztetett emberek ellenállóképességének fokozása. A helyes és korai diagnózis csak a betegség tünetei, a járványtan! sajátosságok és a gyors diagnosztikai vizsgálatok együttes ismeretében lehetséges. A járványgóc területén azonnal (négy-hat órán belül) meg kell kezdeni az extrém (gyógyszeres) profa- laxist. Amennyiben az egészség- ügyi szolgálat javaslata alapján a polgári védelem területi parancsnoksága elrendeli a karantén létesítését, az egészségügyi szolgálat megszervezi és ellenőrzi a karantén közegészségügyi-járványügyi rendszabályait. Az egészségügyi intézkedések mellett gondoskodni kell a terület lefeladatai helyek berendezésében és irányítják a szükségóvóhelyek, valamint a védett munkahelyek építését. Vegyi védelmi-alegység feladata a dolgozók egyéni vegyvédelmi felszerelésekkel való ellátásának elősegítése úgy, hogy mindenki saját méretének megfelelő védőeszközt kapjon. Sugárellenőrző mérések végrehajtása a kijelölt helyeken és megadott időpontokban. Az egészségügyi alegység részit vesz a megelőző közegészségügyi és járványügyi feladatok megszervezésében és a dolgozók védőoltásának megszervezésében, végrehajtásában. A tűzvédelmi alegység feladata az éghető anyagok széttelepítése, a lángmentesítés elvégzése, oltóanyagok és -felszerelések elhelyezése aa épületekben, a tűzveszélyes helyeken. Azon üzemekben, ahol állatállomány van, illetve a mezőgazdasági üzemekben (állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek) különösen fontos feladat az állatállomány és növényvédelem megszervezése. A mezőgazdasági üzemek háborús körülmények közötti tevékenységének problémái elsődlegesen a terűiéi radioaktív szennyeződéséből és ennek hosszú időn át tartó káros biológiai hatásából adódnak. Ennek következtében a mezőgazdasági üzemekben meg kell valósítani a kiszóródás elleni védelmi rendszabályokat. A végrehajtandó feladatok milyenségét, nagyságát, a végrehajtás módját aa ipari, mezőgazdasági üzemek konkrét helyzete, földrajzi elhelyezkedése határozza meg. zárásáról, külső őrzéséről, továbbá a karantén belső rendjéről. Biztosítását is meg kell szervezni. A belső elkülönítés, a rend és fegyelem fenntartása, az élelmezés megszervezése, az ivóvízellátás biztosítása és az egyéb anyagellátás .szinte egyenlő fontosságú feladat. Az egészségügyi szolgálat feladata a megfigyelés, az elkülönítés, a gyógyítás, az esetleges védőoltások elvégzése, és az egyéb orvosi, gyógyító ténykedés megszervezése. Fontos feladat a környezetet, a hasznáiiati tárgyak, a ruházat, az edényzet folyamatos fertőtlenítése, az élelmiszerek és a víz ellenőrzése, felhasználhatóságának véleményezése, továbbá az egyéb higiéniás és járványügyi rend. szabályok felügyelete (temetkezés, szennyvízelhelyezés 6tb.). Az egészségügyi szolgálat és az egyéb szervek intézkedései, valamint a feladatok legyenek összhangban, legyenek konkrétak és végrehajthatók. A járványügyi-felderítő rajok vagy a karantén területén tevékenykedő egészségügyi (laboratóriumi) dolgozók mintát vesznek a környezetből, a betegektől (vér, széklet, kaparék, nyál, váladék, vizelet, toroköblítő folyadék stb.) a rágcsálókból és a rovar óikból. A különösen veszélyes fertőző betegek elkülönítésére fertőzőbe teg-s zü ksé gkórh á za - kát kell szervezni és felállítani. Ilyen esetben az úgynevezett belgyógyászati típusú szükségkórházak alkalmasak fertőző betegek elkülönítésére is, bizonyos megszorítással Kórházak céljából iskolák, munkásszállások, szállodák stb. is Igénybe vehetők (előzetes biztosítással). Ezek általában a góc területén vagy közvetlen a határán — nem ragályos betegség esetén azon kívül is — telepíthetők. védelem megszervezése Amit mmcíenJHnelc jó tudnia Éléskamrák védelmében A munka sorrendje célszerűen a kövekező: éléskamrák és pincék nyílászáró szerkezeteinek (ajtó, ablak, szellőző) tökéletes lezárása, a belső légtér hermetikus izolálása. Erre a célra gumitömítést, ragasztószalagot, műanyag fóliákat, ponyvát, zsákot stb. lehet felhasználni, esetleg a nyílásokat 'be kell falazni. Zárt, belső terek tökéletes tisztaságának biztosítása, esetleg fertőtlenítése. Csoma- golatlan élelmiszerek (kenyér, tészta, tej, zsír stb.) jól zárható szekrénybe, hűtőszekrénybe, tárolóedénybe, üvegbe rakása, az edény szoros légmentes lekötése impregnált pam'rral, letakarása műanyag fóliával. Csomagolt élelmiszerek (cukor, só, rizs, tea, kávé, konzervek stb.) csoportosítása, letakarása papírral vagy műanyag térítővel. Befőttek. edényben tárolt élelmiszerek letakarása, lekötése vászonnal, papírral vagy műanyag térítővel. Füstölt húskészítmények becsomagolása több rétegű papírba, műanyag vagy celofán fóliába, esetleg nagyobb edényekbe lekötözve. Zöldség- és gyümölcsfélék zsákba, vagy ládába szedése, letakarása több rétegű papírral, ponvvá- val. vagv műanyag terítővei, esetleg e'vermelése. A műanyag fóliával letakart zöldség vagv gvömölcs rövid idő után befülled, .romlásnak indul. ezért gyakran szellőztetni kell. Azokat az élelmiszereket! melvek különösen gyorsan romlanak, nagyon gondosan kell becsomagolni és ebben az időszakban kerülni kell huzamosabb tárolásukat. Egyébként a hűtőszekrényekben tartott élelmiszerek védve vannak a szennyeződéstől, csak az ajtó kinyitásakor a másodlagos szennyeződés elkerülésére nagyon kell ügyelni. A megelőző RBV-védelem sarkalatos pontja a fokozott rend és higiénia betartása. Szorosan ehhez a témához tartozik a háztartási vízkészlet megelőző RBV-védelme is. A főzésre, ivásra és tisztálkodásra tartalékolt vizet, nagyobb méretű fedővel ellátott zománcozott vagy horganyzott fazékokban, kannákban; üveg, vagy műanyag edényekben, ballonokban teljes biztonsággal megvédhetjük a szennyeződéstől. fertőzéstől. Amennyiben huzamosabb időn keresztül kell a vizet tartalékolni, két-három naponként friss vizet kell venni és esetenként szellőztetni is szükséges. Vigyázni kell arra, hogy a víz közelébe ne kerüljön túlzottan szagos, aromás anvag. mert ettől a víz kellemetlen ízűvé. szagúvá válhat. Csapás utáni helyzetben. ha a tárolóedényeket a mechanikai hatások nem érték. a víz nyugodtan fo- pvgeztható Ellenkező esetben csak ellenőrzés, esetleg »mentes f tér.. fertőtlenítés után szabad felhasználni. A háztartási élelmiszer- és vízkészlet megelőző RBV-védelme tehát helyileg, egyszerű a háztartásbán is megtalálható eszközökkel is megoldható. Ez a ténv napvon' meenvuetató a túlélés feltételeinek biztosítása szempontjából. Önálló törzs Bátonyterenyén A közigazgatás átszervezés se a polgári védelem egység geire is kihatással van. E hónap közepén a megyei tanács földszinti tanácstermében intézik a volt salgótarjáni járási polgári védelmi parancsnokság átszervezését. Ezen valószínű, úgy döntenek, hogy az állomány egyik része átadásra kerül a salgótarjáni városi törzshöz. A volt járási törzs március végéig még a régi helyén tartózkodik, de a parancsnokság ezután Mag Zoltán őrnagy irányításával Bátonyterenyére teszi át székhelyét, ahol önálló törzs alakul. Az oldalt összeállította: Somogyvári László Takarniánykiszóródás elleni védelmét végzi az üzemi ön- védelmi szervezet. Fóliával védik a kutat a szennyeződés ellen. NÓGRÁD — 1984. február 15., szerda 5
