Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

PALOTÁSHALOM:

flz új nagyközség még többet akar

Óvodások: ők már Palotáshalomnak ismerik a települést.

A művelődési ház színháztermében a környékbeliek Is megfordulnak.

A napi információáradatban alig egymondatos hírt kapott az esemény: Nógrád megye Tanácsa nagyközséggé nyilvánította Palotáshalimot. Másnap a postás nem cipelte zsákszámna a dísztáviratokat a tanácsházára, a helyi lakosok azonban annál gyakrabban gratuláltak. Az első reagálások között akadt ilyen is: ^Nagyközség? Mi ebből a haszon, mennyivel lesz több a pénz?” Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a nagyközséggé nyilvánítás egy bizonyos fejlődési színvonalnak szól. Ugyanígy az is érezhető, hogy Palotáshalom vezetői a törekvő lakossággal együtt még többet, még jobbat akarnak. )

De mi is van eddig a nagyközségi cím és rang mögött? Markolt Gergelyné tanácselnök véleménye szerint:

— A községi közös tanács fennállása óta a községek alapellátása jó ütemben fejlődött, folyamatosan korszerűsítettük az intézményhálózatot is. Palotáshalom vonzás- körzete a köziigazgatás határain túlira is kiterjed, elsősorban Buják község és a sziráki tanácshoz tartozó települések sorolhatók ide.

Jövedelmező tevékenység a téesz harisnyaformázó ja és-csomagoló ja.

ízelítő mindez az eredményekből és gor>J dókból. A palotáshalkni emberek nem „hi- ánycikkldstáit” sorolnak. A kedvező változásokat veszik sorra, a sürgető vagy hosszabb távon megoldható teendőkkel egyetemben.

Az ember azonban nemcsak lakik valahol; vásárod és szolgáltatásokat vesz igénybe, hanem hivatalos ügyeit is intézi. Az új státus, a nagyközséggé nyilvánítás e téren is változásokat hozott, s erről így beszél Miczki Györgyné vb-tátkér:

— A szakigazgatásban már megkezdtük a megye déli körzetének szabálysértési hatósági ügyintézését, tizenegy település lakossága nyerhet a gyorsaságon és a szakszerűségen. Ugyancsak tizenegy települést érintően innen látjuk el a körzeti építési hatósági tevékenységet; Pásztó kivételével pedig az egész volt pásztói járás területén innen végezzük az árhatósági ügyintézés. Több olyan hatáskört kaptunk még, amelyet első fokon a nagyközség gyakorol, s ezáltal a gyorsabb ügyintézés ugyancsak a lakosság érdekeit szolgálja.

Palotáshalom lakóinak száma jelenleg ötezer alatt van, a léilekszám azonban a nyári hét végeken több mint ezer itt üdülő emberrel gyarapszik, önmagában már ez is sokat mond, egy település fejlődőképességének azonban szemiéltetőbb példája a lakásépítési kedv.

— Palotáshall ómról és társközségeiből (Kis- bágyon, Szarvas,gede) nagyon sokan ingáznak, összesen 1600 ember keresi másutt a -kenyerét. Ennek ellenére nagyarányú építkezési kedv • tapasztalható —- mondja Miczki Györgyné, a végrehajtó bizottság titkára. — Az V. ötéves tervben hetven Lakás épült, a VI. ötéves tervben 105 lakással számoltunk, s a jelek szerint 15—20 százalékkal még több is felépül. Nagy gondunk, hogy Palotáson nincs megfelelő telek, ezért a volt község- . részeik, Héhalom és Palotás között alakítunk ki ütemes építkezésre alkalmas telkeket.

Ezekben a napokban készül el a másfél éve megrendelt általános község-rendezési terv, s ez lehetővé teszi az egész körzet tervszerűbb fejlesztését. A községközpont alakítását külön részletes rendezési terv szolgálja. Ennek egyik érdekessége, hogy a helyi sajátosságok következtében a községközpont a ma már egy néven létező egykori két település, Palotás és Hóhalom közé „vándorol”.

A mindennapjait immár nagyközségiként élő Palotáshalom jelene nem ellentmond ások nélküli. A korszerű művelődési ház messze a körzet határán élő embereket is kiszolgálja nagyobb rendezvényekkel — a nagyterem színpada ugyanakkor tornázó gverekekkel is megtelik, mert az iskolákban nincs tornaterem. Csaknem ezer-ezer négyzetméter a kereskedelmi és vendéglátó-bolthálózat alaple- rüléte, megfelelő az alapellátás —, de gondokat okoz a kenyér minősége.

Á példákat a helybeliek hosszasan sorolják. Nagy eredmény, hogy van benzinkút és olajkút —, de jobb ellátás kellene. Negyvenhat kisiparos munkálkodik azon, hogy zök- kanőmemfesebb legyen a szolgáltatás —, de „hiány van” gépjánmüszerel öböl, háztartási villamos szerelőből, az építőipari szakmák közül pedig burkolóból. A mozgó Patyolat remekül bevált —, de keltene egy iparcikküzlet.

Nem véletlen, hogy a hír hallatán így reagáltak a palotáshailmiak: mi a haszon a nagyközségi rangból? A kérdést a település előtt álló számos teendő sugallta.

— Az egyik legfontosabb a vezetékes ivóvíz megteremtése. Rossz minőségű ásott kutak vannak, az úgynevezett öregfaluban pedig egyáltalán nines víz. A művelődési ház felépülése után a fejlesztési alap pénzét erre tartalékoljuk. A kutatások arra vezetlek, hogy a felszín közelében nincs elegendő víz, a mélyfúrás azonban elegendő mennyiségű és jó minőségű vizet adott. A vas- és mangántartalom azonban magas, s ez tovább növeli a költségeket. Mindent összevetve, ebben a fél évben kész lesz a kiviteli terv, az év végén megkezdődik a vízműtársulat szervezése, s talán 1986 végén megoldódnak , a vízgondok. A tervezés a megvalósítás két ütemével számol, s az első ütemben Héhalom „községrész” kerül sorra.

A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága titkárának tájékoztatása szerint azonban ez csak az egyik teendő. Egy ikerházban szolgálati lakásokat építenek — terven felül —, de ennél még nagyobb feladat a hé- halmi községjrésizfoen az orvosi rendelő és lakás létrehozása. Nagyon nagy szükség lenne rá, a tervezés folyik, a megvalósítás azonban csak a helyi erő, a felsőbb támogatás, a gazdaságii egységek segítsége, valamint a lakosság erejének összefogása révén lehetséges. Az új rendelőre már csak azért is szükség volna, mert a déli körzet hét végi ügyeletét ideiglenes helyen, a termelőszövetkezet központjában oldják meg, s az új hely a végleges megoldást is jelenthetné.

Az iskolák helyzete a változtatás teendőivel külön fejezetet érdemelne. Palotáshalmon kettő, Kiabágyonban egy iskola van, de az épületek igen elavultak, arra is akadt , már példa, hogy a kidőlni készülő falat „meg kellett vasalni”. Héhalom községrészben pedig kicsik a tantermek. Üj iskola kellene tehát, Palotáshalmon pedig úgy számolnak, hogy a megvalósítással a VII. ötéves tervben lehet foglalkozni.

S hogy a Palotáshallom jövőjét érintő számvetés milyen alapos, arra még egy példát Miczki Györgynétől:

— Fájó gondunk, hogy nincs ipari üzemünk. Egyrészt a sok ingázó miatt, de elsősorban nőket foglalkoztató cég kellene. Ha megszűnnek a vízgondok, talán az ipartelepítésre is alvad vállalkozó.

A jövő igényei és lehetőséged után még egy pillantás a jelenre. Palatáshaiom szép *és tiszta település, a nagyközség arculatát is formáló kisebb-nagyobb munkákból alaposan kiveszi részét a lakosság 1983-ban minden eddiginél több, 3815 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke.

S

zerencsés véletlen az eddigi csúcs, és a nagyközséggé válás időpontjának egybeesése. Érzékelteti ugyanis azt a hallatlan lehetőséget, amit a lakosság összefogásának ereje jelent az új rangot nyert település terveinek valóra váltásáért.

Kelemen Gábor t {Kulcsár József felvételei) »

n