Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
K ül önféle férfi-női papucsokat és szandálokat gyárt a Salgó Cipőipari Szövetkezet mát- raverebélyi üzeme. A múlt év júliusában indult új gyártósor, 1984 januárjáig több mint huszonhatezer pár lábbelit készített. A tavalyi, kettőszáznyolcvan páros napi normájukat a dolgozók az idén szeretnék ötszáz párra növelni, s így éves teljesítményük elérné az ötvennyolcezret. Tetszetős termékeikből az ország összes részére szállítanak. Fotó: Barna NÓGRÁD — 1984. január 14.» szombat I Érzékenyebben a világ dolgai iránt Oil arjainkban sokszor és MgÉ sokféleképpen kerüi* nek szóba a fiatalok. Bizalommal, bizakodással, felelősséggel és aggodalommal szólnak rólunk, akár az oktatásról, az életmódról, akár a divatról esik is szó. Tény, az ifjúság körében figyelhető meg, hogy a társadalomban elfoglalt helye keresése közben — életkori sajátosságainál fogva — érzékenyebben reagál minden őt érintő hatásra. Türelmetlenül, sőt olykor ingerülten keresi a változások magyarázatát, a körülötte zajló események okát. Felvetődik bennünk a kérdés — melyek azok a témák, amelyek ma Nógrád megye fiataljait, KISZ-tagjait foglalkoztatják? Mielőtt tapasztalatainkat összegezném Ancsel Éva gondolatai jutnak eszembe: olyan világban élünk, amikor a valóság befogadása fokozottabban terheli a fiatalok tudatát, hiszen szükségképpen naponta szembekerülni kényszerülnek a világ történéseivel...” Valóiban az eszmei-politikai nevelő munkánkkal szembeni követelményeket növelték a nemzetközi politikai életben lezajló folyamatok, a szocialista társadalom építésének bonyolultabbá váló feladatai és az, hogy a fiatalok élénkebben érdeklődnek a politikai kérdések iránt. • Ügy ítéljük meg, a fiatalok többsége érzékenyebb a társadalmi haladás, a nemzetközi és nemzeti méretekben szolgáló vagy gátló tényezők iránt A politikailag aktívabb fiatalok fokozott érdeklődéssel fordulnak a szocialista társadalom perspektívái, fejlődésének törvényszerűségei, ellentmondásainak jellege és azok gyakorlatban történő megoldásai felé. Az előző éveknél bonyolultabb, feszültségtérhesebb nemzetközi viszonyok között, a fiatalokat is legjobban a béke, a biztonság, a világháború elkerülésének távlatai és kérdései érdekelték. A fegyverkezési hajsza következtében megnőtt a béke megőrzéséért érzett aggodalom, a fiatalok valamennyi rétegében. Önkritikusan el kell mond- danunk azonban, hogy az események gyorsasága, bonyolultsága megnehezítette az eligazodást, a történések, ösz- szefüggések megértését. Tapasztalataink szerint az ifjúsági vitakörök egyik meghatározó csomópontjaivá a rakétatelepítések kérdései váliák. A műszaki érdeklődésű fiatalokat inkább ennek technikai vonatkozása, a családosokat inkább a következményoldala foglalkoztatta, tehát főleg azt vizsgálták, milyen hatással lesz (van) a gazdasági életünkre, életszínvonalukra. Ezzel párhuzamosan foglalkoztak vitaköreink a béke, a békemozgalom kérdéseivel. Általános tapasztalatunk, hogy az elmúlt időszakban az e területen végzett tevékenységünk színesebb és offenzívebb lett, a KlSZ-szervezeteink mozgalmi munkájának szerves részévé vált. Az ifjúság valamennyi rétegét mozgósító rendezvények születtek, mint például a Salgótarjánban megrendezett szolidaritási nap, a salgóbányai „tábori randevú”. Sikeres aláírásgyűjtési akciót bonyolítottak If a megye KISZ-szervezetei december közepén — a KISZ KB és az Országos Béketanács felhívására —, tiltakozásukat kifejezve a nyugat-európai rakétatelepítések ellen. Az aláírásban a megye minden rétege és korosztálya részt vett. Az öntevékenység számos .— korábban ritkán tapasztalt — jele azt igazolja, hogy a megyében várakozáson felüli érdeklődéssel, igen kedvezően fogadták. A nagygyűléseken, röpgyűlése- ken . kívül falugyűléseken, dis- coban, áruházban, moziban olvasták fel és Íratták alá a felhívást a fiatalok. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb tö- raegakciójabént értékelhetjük, amely mind a fiatatok, mind az idősebbek körében növelte a KISZ tekintélyét. Nőtt az érdeklődés az aktuális kérdések, a mai társadalmi valóság iránt. Legfontosabb , tapasztalatunk az, hogy értékelik társadalmunk eredményeit, a létbiztonságot, elismerik hazánk nemzetközi tekintélyét. Az is igaz azonban, hogy egy részük türelmetlenül kritizálja fejlődésünk ellentmondásait, a hibák, a hiányosságok oldaláról közelíti meg a kérdéseket, és elfeledkezik az eredményekről. A fiatalokat bosszantja a problémák, a gondok megoldását aikadályozó kényelmesség. nemtörődömség, mégis találkozunk közöttük is ilyennel. Felelősségteljesen szólnak a gazdaságpolitikái célok, feladatok megvalósításáról és abban saiát maguk részvételéről, felelősségéről. Értik és érzik a mérsékeltebb növekedési ütem, a gazdasági hatékonyság, a fizetési mérleg jaJ vitásának, az életszínvonal megőrzésének fontosságát Egyetértenek a végzett munka hasznosságának megfelelően differenciált elosztással. A vitakörökön elhangzott vélemények egyértelműen alátámasztják, hogy az életszínvonallal, életkörülményekké kacsolatos kérdések újra élénkebben foglalkoztatják a fii atalokat, mert a mai gyakor« lat eltér az évek óta megszokottól. A fiatalok egyes csoportjai körében, (főleg a: értelmiség), a gondok, nehézségek halmozottan jelentkez nek és jelenlegi életszínvonaluk megőrzésére teendő erőfeszítések a fiatalok egy ré szének nem jelentenek elé? vonzó programot. Ennek oká abban látjuk, hogy a szociális ta valóság ellentmondásai nem mindig érzékelik helye sen, túlságos idillikus képül van a szocializmusról. A forradalmi ifjúsági na pok időszakában vitakörein! nagy része feldolgozta a pél da, példaképek kérdéseivel annak szerepeivel kapcsol® tos témaköröket. Meggyőződ hettünk arról, hogy új érté kék vannak kialakulóban fiatalok körében és ezek je lentős szerepet töltenek be i példaképválasztásban. A ma fiatalok más területről válasz tanak példaképet, mint réger — egyre kevesebb fiatalra példakép Kossuth és Petőfi Azt is megfigyeltük, hogj csökken a közéletből és a csa Iádból választott példa, meg figyelhető az is, hogy a ti zenévesek a rock felé fordulnak. Azt becsülik bennük hogy megőrizték egyéniségű két, kimondják véleményüket Keresők az erős egyénisége két tizenéveseink és sokszo mozaikból rakják össze nélda képeiket, egy elemet, viselke dési jegyet, emberi tulajdon Ságot kiemelve. Sok fiata vallja azt is, hogy ha az em bernek világos belső értéke vannak, nincs szüksége pél dakepre. I *gy ítéljük meg' hogy Up különböző körökber feldolgozott témák több sége hatékonyan hozzájárult í fiatalok, a résztvevők poli tikai érzékenységének, aktivi tásának fokozásához, eszmei politikai nevelésüket jól szol gálta az elmúlt esztendőber is. MOLNÁR KATALIN, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára Hol szorít a cipő? Tények és tervek a ruházati kereskedelemben Harisnyabutik nyílik Salgótarjánban laszték bővítése érdekében. Bővítik közvetlen kapcsolataikat a Szabolcsi és a Tisza Cipőgyárral, megkötötték szerződésüket a Salgó Cipőipari Szövetkezettel. A táj napi akció keretében tavasszal Békés megye termelői mutatkoznak be a salgótarjáni Centrumban. Az igények kielégítése érdekében márciusban harisnya- butikot nyitnak az áruházban. Jelenleg folynak a tárgyalások a Budapesti Harisnyagyárral, hogy mind mennyiségben, mind választékban folyamatosan kielégíthessék a vásárlói igényeket. ti cikket adták él,. mint ter- 1 vezték. Lakástextilből és kö- ] tött-divat áruból is nőtt a ke- 1 resiet. Kevésbé érdeklődtek j a vásárlók a szövetek és a ; konfekcióáruk iránt. i A jövedelemérdekelitségi < rendszer bevezetése ellenére i az idén mérsékeltebb íarga- 1 lomra számítanak, mint a ta- . valyi kiemelkedően jó évben. 1 Sári József áruforgalmi ősz- 1 tálvvezető elmondotta, az , idén is szeretnék a vásárlók : kegyeit elnyerni. Ismét meg- ; rendezik a magyar—csehszlo- : vák hetet a kishatármenti áru- ] csere-akció keretében, a vá- ' Az elmúlt evben hazánkban a tervezettnél és az egy évvel korábbinál is többet, Ötvennégy milliárd forint feletti összeget költöttünk ruházkodásra. A forgalom növekedése azonban mégsem ad okot különösebb elégedettségre, hiszen a vásárlók Nógrádban is sokszor megalkuvásra kényszerülteik. Magyarán: nem azt kapták a ruházati üzletekben. amit szerettek volna. Néhány termékből: harisnyafélékből, gyermekcipőkből. pamutfehérneműkből gyakorta még mennyiségi hiányok is adódtak. A mennyiségi és választékbeli gondokat a ruházati kereskedelem az idén igyekszik különféle módszerekkel kiküszöbölni, vagy legalábbis enyhíteni. A ruházati kereskedelemben az idén folyó áron számítva, a tavalyinál esgknem 3 -százalékkal nagyobb forgalomra számítanak. A ruházati cikkek több mint 80 százalékát a hazai cipő- és textilruházató ipartól vásárolják. Az alapellátás javítására a már részben bevezetett és a gyakorlatban is bevált módszereket fejlesztik tovább. A legtöbb tartalék a kereskedelmi vállalatok termeltetőtevékenységében rejlik. Ennek révén már az elmúlt évben, mintegy 4,5 milliárd forintértékű ruházati termék került az üzletekbe. A kereskedelem az alapanyagok beszerzésével, a gyártókapacitások bővítéséhez való hozzájárulással, .gépek vásárlásával is segíti a termelőket. A külkereskedelmi vállalatokkal e°vüttműköd- ve, külföldi termeltetéssel is gazdagítják a választékot. Űj vonás a ruházati kereskedelemben az is, hogy ez évtől önállóan szervezik meg a ..Vevők vagyunk” kiállításokat. amelyeken különféle, általában hiánycikknek számító termékekre keresnek gyártókat. A salgótarjáni Centrum Áruházban tavaly a ruházati forgalom nagyobb volt, mint az országos átlag. A tervet 7.5 százalékkal túlteljesítették. Jelentősen nőtt a cipők iránti kereslet. A tervhez képest 14 százalékkal többet forgalmaztak. A gyermekboltban 20,4 százalékkal több ruházaMUNKÁSARCQK Aki más akart lenni Elmosolyodik. — Igen. Meg másutt is. Mert már az ötvenes évek végén is jártunk fel Budapestre, nagy divatbemutatókra, s a hozzá kapcsolódó szakmai tanácskozásokra a Margitszigeti Nagyszállóba, aztán meg a Gellért Szállóba, újabban meg az Interbe. Tudja, a mi szakmánkban elengedhetetlen, hogy ne tartsunk lépést a „divathóbortokkal és -irány- ' zatokkal”, mert utazgatásaim alatt tapasztaltam: a Nógrád megyeiek is aizonnal reagálnak a világ divatritmus-váltásaira. — Mondja ezt ön annak ellenére hogy, hogy legutóbb — mondása szerint — munkásőr- és tűzoltó-egyenruhákat szabott... ? — ... Meg rendőröknek, a honvédségnek, a zenekaroknak, a portásoknak, az erdészeknek, a postásoknak, a bányászoknak ... Tudja, az üzlet, az üzlet. Mindenféle, igénynek eleget kell tenni. De látja ezt? Pihekönnyű anyagot mu.tat úgy. hogy keze szinte nem is érinti. — Rokon kislánynak lesz belőle mennyegzói ruha, tavaszra. Ha ráérek a hét végén, meg is csinálom. Hadd gyönyörködjön benne! FEHÖKPINTJÜK a kupica pálinkát, s feszengve utat enged a mester. Öt már a szépen rügyező fák várják kint, a meglepően tavaszi, január közepi kertben ... Karácsony György — Többnyire, igen! Amióta itt dolgozom a Salgótarjáni Ruházati Kisipari Szövetkezetnél, kevés ilyen gondom volt. Pedig az ötvenes évek derekán, meg főleg az 5G-os ellenforradalom ideje alatt, s azt követően emlékszem, mindig minden sürgős volt. Először, mert nem volt anyag, s csak régi holmikat fordít- gattunk, alakítgattunk át, aztán még, hogy a fent említett időszakban mindenki valamiféle áruba befektette a pénzét, akkor meg a nagy bizonytalanságban mindenki varratott.^ Egyazon vég szövetből apának, anyának, nagyanyának, gyereknek, akárkinek. De gyorsan, hogy legalább egyszer fel tudják venni. Ilyenek voltak akkoriban sokan, akik nem bíztak ... Láttam valamelyik nap olyan asszonyt, aki az általam készített felöltőt még most is hordja. Pedig... No, de ezt hagyjuk! Beinvitál szép lakásába a szabómester, s elegánsra metszett kis kelyhekből kínálja a pálinkát. Kibújik belőlem a kisördö" s kérdem — ismerve a „háttérzöngéket” —: — A Hotel Intercontinen- talbán is ilyen alkalmatosságokból kapták az italt? i egyént, a „kék ÁVH-hoz” soroztak be, egy évig csapatnál szolgáltam, de a leszerelésig hátralevő időt, mert akkor még a három évet pontosan napra ki kellett tölteni, már a szakszolgálatnál húztam le. Egyenruházati cikkeket varrtunk, szigorú normában. Kemény idők voltak. — És a mostaniak? — Azok is kemények. De most már nem hozzá nem értő parancsnokok határozzák meg a teljesítés mértékét, hanem a szakmában, évtizedek óta benne levő, értő vezetők. No meg, most a vállalási határidőre gondolok, a megrendelők. Akik szinte azt kívánják, hogy egy vég szövetben behozott anyagból az egyik napról a másikra csináljunk vőlegényi, esküvői ruhát, pantallót, zakót, miegymást. Hát, ez nem megy. Miként ennek az almarügynek — vesz kézbe egy kerítésen áthajtó ágat —, ennek is Idő kell a virágba boruláshoz. — Komótosan dolgozik? ,— DEHOGY! Gyakorta meg- szaporázom a mozdulataimat, mert a tehetetlenséget, a lassúságot nem szívlelem. De az anyaggal kell tudni bánni, kézbe venni, tapintani, méricskélni, s csak aztán látja az ember, mit lehet belőle a legpraktikusabban kihozni. / — És ez mindig sikerül? másra kívánkozik az ember szabad idejében, minthogy azt folytassa, amit néhány órával azelőtt a munkahelyén abbahagyott. Látja, itt van ez a ház, amit magamnak építettem, hozzá a szép telek, tele gyümölcsfával: sokfajta almával, szilvával, cseresznyével, meggyel, köztük ribizlivel, piszkével. málnával, földieperrel. Hát. ha időm engedi, inkább ezekkel foglalatoskodom, minthogy a varrógép mögött üljek. Szabó Rácz István harminchetedik éve immár. Pedig dehogy akart ez lenni. — Villanyszerelőnek készültem, de hogy apám negyvenegyben a saleói szénbányában szerencsét,lenül járt és meghalt és ott maradt anyánkra az öt gyerek, az iskola befejeztével nem turkálhattam a szakmák között, mint ami manapság divatos. Egvetlen hely volt csak akkor Salgótarjánban, ahol tanoncokat vettek fel, ez pedig nekem, amikor jelentkeztem, a Keresztyéni Ferencné szabóüzeme volt. Ott tanultam nála három éven keresztül és 193(1- ben szabadultam . . . De abogv kézhez kaptam a szabaduló- levelet. visszamentem Somosra, álról ötvenegy novemberéig dolgoztam Antal Aladárnál, mint segéd. És akkor jött a. katonaság. Mint megbízható — MEGLEPŐ, ugye? — kérdi Rácz István, miközben nekikönyökölünk a portát a telektől elválasztó kerítésnek. — Az — mondom, hiszen szinte természetellenes, hogy ő szinte neki gyülekezve, ingben, pulóverben, meg vékony munkáskabátban, süvegeden fővel jön elibém. a hajdan kemény január derekán. — Mekkora havak voltak itt Somoson ilyenkor! Nem győztük csak lapátolni, hogy valamiképp eljussunk a kútra, az utcára, vagy máshová. Most meg ... Nem az igazi az időjárás. Gyerekkoromban tudtam, hogy ha tél lesz; már jó előre lehet készíteni a nagy hóra a szánkót, hogy ha meg nyár, akkor anyám örült, mert mehettünk isko'ába mezítláb is. Szóval, mindennek megvolt a maga ideje. Ha tavasz, tavasz, ha ősz, ősz. Én meg. 1984. január tizedikén itt állok maga előtt, emígyen, gereblyével, metszőollóval felszerelkezve és gvöngvözik a homlokom a verítéktől. Csuda egy világ ... Nincs melege abban a nagykabátban? — De igen — felelem —, mert nem készültem a plusz nyolc fokra. Űcv véltem, bent ücsörgőnk majd a jól befű- tött műhelyben. — Műhelyben, műhelyben — dohog Rácz István. — Nincsen nékem az. Csak egv kis sarok van elkerítve a varrógénnek a lakásban. és aztán vége. Csak a legritkább esetben gyakorolom itthon a szakmám, de akkor is megáll a rendelés a sógornál, kománál és a családtagoknál. Mert