Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

Békét a világnakr ­Német vendégek Pasztán SZÖVETKEZETI TAGSÁG Gyermekgondozási segélyre B munkaviszonyban álló dol­gozó nő vagy ipari szövetke­zet tagja akkor jogosult, ha a szülést közvetlenül megelő­ző másfél éven (548 napon) belül összesen tizenkét hóna­pig munkaviszonyban állt és 1 :alább napi hatórai mun­kaidővel dolgozott. . A jogosultságnak tehát három együttes feltétele van: a munkaviszonyban töltött Időnek másfél éven belülinek kell lennie; a dolgozó tizen­két hónapi munkaviszonnyal rendelkezzen és legalább hat­órai munkaidőben dolgozzon. A munkaviszonyban töl­tött idő számítására vonatko­zó szabályokat a 17/1979. (XII. 1.) Mü.M. számú rendelet tar­talmazza. Ezek a szabályok hatályosak a gyermekgondo­zási segélyre jogosultság meg­állapításánál is. E szerint: a munkaviszonyban töltött idő­ket egybe kell számítani, meg­szűnésük módját és a köztük levő időkiesés tartamától függetlenül. (A „kilépett” munkakönyvi bejegyzés sem jelent hátrányt.)... Nem számítható be a ti­zenkét hónapi munkaidőbe a munkaviszonynak megszakí­tás nélkül harminc napot meghaladó fizetés nélküli sza­badság miatti szünetelése, ki­véve ha jogszabály a munka- viszonyban töltött idő számí­tása szempontjából ennek az időnek figyelembevételét ren­delte el (pl.: a dolgozó nő gyermeke gondozása vagy kül­földi munkavállalás céljából veszi igénybe); a szabadság- vesztés, a javító-nevelő mun­ka, valamint a tanulmányi szerződés alapján folytatott is­kolai képzés miatti szünetelé­se. Beszámítható azonban az az időtartam, amit a dolgozó nő — a vállalat rendelkezé­se folytán — tanfolyamon vagy továbbképzésen tölt cl. A szakmunkásképzés nem munkaviszonyban töltött idő, ezért nem vehető figyelem­be Nem számítható be az az idő sem, amikor a dolgozó napi hat óránál kevesebb munkaidőben volt foglalkoz­tatva. Nem számít be a kere­sőképtelenség ideje, a rok­kantsági nyugdíj és baleseti járadék folyósításának az ide­je, végül a munkaviszony megszűnése után járó gyer­mekgondozási segély folyósí­tásának az ideje sem. A felsorolt időket a mun­kaviszonyban töltött időből le kell vonni és ezek figyel­men kívül hagyásával szá­míthatók össze a munkavi­szonyban töltött időtartamok. Vannak azonban olyan mun­kaviszonyok, ahol a munká­ban töltött idők egyértelmű­en nem határozhatók meg. Ezek: az egyenlőtlen munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozók­nál azt a munkaidőt kell ala­pul venni, amelyre a munka- szerződés szól. (Pl. a heti, vagy havi munkaidő tarta­mának alapulvételével kell megállapítani a dolgozó nő napi átlagos munkaidejét.) Ahol a munkaidő az elvég­zendő munkához igazodik, na­pi hatórás foglalkoztatottság­nak az számít, ha a dolgozó jövedelme a napi teljes fog­lalkoztatottságra eső jövede­lem háromnegyed részét el­éri. (Pl. házfelügyelő, tejke­zelő, mozgóárus). Tisztán jutalékos bérezés esetén akkor állapítható meg a napi hatórás munkaidő, ha a jutalékos munkabére az azonos, vagy ahhoz hasonló munkakörre megállapított bér­tétel alsó határának három­negyedét elérte. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetben tagként eltöl­tött időt oly módon kell fi­gyelembe venni, hogy minden tíz közös munkában eltöltött munkanapot egyhavi (30 na­pos) munkaviszonynak kell tekinteni. Az a dolgozó nő. aki több vállalatnál van munkaviszony­ban, gyermekgondozási se­gélyre akkor jogosult, ha mun­kaviszonyban eltöltött munka­ideje együttesen eléri a napi hat órát. Csak olyan részfog­lalkoztatásban töltött időt le­het beszámítani, amelyben a dolgozó nőnek a szülést meg­előző másfél éven belül leg­alább tizenkét hónapon át megvolt a munkaviszonya. (Ugyanez vonatkozik az ipari szövetkezeti tagokra is.) Az a dolgozó nő. aki bár­mely iskola (tanintézet) nap­pali tagozatán végzett tanul­mányainak befejezését követő kilencven napon belül mun­ka- vagy szövetkezeti tagsági viszonyt létesített, gyermek- gondozási segélyre jogosult. (A 90 napi időtartamba nem szá­mítható .be keresőképtelen­séggel járó betegség, rokkant­sági nyugdíj, baleseti járadék folyósításának az ideje.) Ez a rendelkezés nem al­kalmazható arra, aki az is­kolai tanulmányait megszakít­ja, vagy nem fejezi be. (Pl.: a szakközépiskola III. osztá­lyának befejezése után lép munkaviszonyba). Egyetemi, főiskolai tanulmányok esetén bármelyik tanulmányi év be­fejezése a tanulmányok be­fejezésének számít. A munkaügyi szabályok alapján munkaviszony a szo­cialista országban igazoltan munkaviszonyban töltött idő is. A szocialista országból át­települt dolgozó nő igényjo­gosultságát az itthoni jogo­sultakkal azonos feltételek megléte esetén lehet megálla­pítani. A fegyveres erőknél, rendé­szeti szerveknél eltöltött hi­vatásos állományú szolgálati időkre — és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vagy szak­szövetkezeti tagok jogosult­ságának megállapításáról kü­lön jogszabály rendelkezik. J. D.-né rimóci lakos olva­sónk kérdéseire is válaszol­tunk. Dr. S. K. Gy. Felújították a szécsényi sütőüzemet Határidőre elkészült a szé­csényi sütőüzem felújítása, ennek alapján a régen és olyan sokszor vitatott kenyér minősége jelentősen javult. A kenyér minőségét a lakosság részéről sokszor kifogás érte szövetkezeti gyűléseken és fa­lugyűléseken különösképpen, de egyéb összejöveteleken is. Tudjuk, hogy a kenyér mi­nőségének javítása még nap­jainkban is országos g^nd. Éppen ezért vettük örömmel, hogy a kenyér ebben a kör­zetben jobb minőségű mint korábban volt. A lakosság részéről azonban merülnek fel olyan kifogások is, mely sze­rint a szécsényi kenyérboltban árusított kenyér minősége jobb, mint amit vidékre kül­denek. Panasz van az ügyben is :— rimóciakról beszélünk —, hogy a kenyér nem friss min­den esetben, amit ide külde­nek, noha a minősége már jó lenne a korábbihoz képest. Az a kérésünk, hogy a kenyér jelenlegi minőségére vigyázza­nak a sütőüzemben, ezt a szintet tartsák meg, valamint, hogy minden esetben friss ke­nyeret küldjenek az üzcletek- be. Kiss Béla Rimóc Áknamélyítés és Mátraverebély Ilyenkor év elején az em­ber hajlamos a közel- és rég­múltba való visszatekintésre, az elmúlt idő elemzésére, ahogy mondani szoktuk a számadásra. Gondolatban át­tekintettem a felszabadulás óta e'telt időt, benne a köz­ségünk fejlődését, az emberek életét és arra a gondolatra ju­tottam. hogy itt az első je­lentős lépés a kányási akna építése és a megindult szén- termelés volt. amit az elmúlt 35 év igazol. Közben egy új szakma született itt s vert gyökedet a jó hírű kőmű­vesek között, a köművesvá- jórság. De hogyan? 1947 őszén Pécsről Erdősy Lajos főaknásszal az élen egy nyolcfős szakembergárda ér­kezett a községbe. Az elszál­lásolás után hozzáfogtak Há­nyáson a tereprendezéshez s a munkáskezek biztosításához Ez utóbbihoz akkor nem kel­lett nagyobb erőfeszítés in­kább a kiválasztáshoz, mert jó keresetet ígértek s bőven volt jelentkező. 1948 januárjában kezdték meg az aknák hajtását. Elő­ször a szállítót, majd a lég­aknát. A létszám közben 90— 110 köré emelkedett, főleg a községből, azokból, akik Ti- ribesen már némi gyakorlatot szereztek ebben a munkában. A munkához verebélyi kocsi­sok szállították Kisterenyéről a téglát, Nagybátonvból a ce­mentet, míg a homokot Ma- conkáról hozták az ottani fu­varosok. Később a vágatok­ban már idomkővel dolgoztak, amelyek mérettől függően 30—45 kilogramm súlyúak voltak. Ezek az idomkövek lettek honosak az aknamélyí­tő munkában. Nem .vqlt, köny- nyű ezeket emelgetni az ak­kor kibontakozott munkaver­senyben, amely az MDP II. kongresszusa előtt érte el a tetőpontját. Ebben a nemes versenyben nagyon nehéz munkát kellett végezni a rö- vidnyelű lapátokkal az új szakmát a „kőművesvéjár”- ságot elsajátító kőművesek­nek. De állták a sarat! Az ak­kori munkát irányító osztrák cég neve HTK (Henrich—Frö­lich—Küppel) volt. A 320— 340 méter mély aknákat 1951- ben adták át termelésre a bányának. A kányási akna átadása után is figyelemmel kísértem az új szakmát tanult dolgo­zók életét, munkáját. Kisebb részük Tatabányára, a többi Gyöngyösre került ahol a HTK-ból aknamélyítő válla­lat alakult budapesti köz­ponti irányítással. A munkál Gyöngyösorosziban. Perece­sen, Perkupán. Lyukóbá- nyán folytatták. 1957-ben a gyöngyösi vál­lalat üzemvezetőséggé alakult, mint máshol is az országban. Nagybátonyban is létrejött egv üzemvezetőség, s a vere- bélyiek ide jöttek. Elkészítet­tek Szorospatokon 2, Szurdok­ban 1, Tordason 1. .Tánosak- nán 1 aknát, s Kisteleken vá- gathajtást. A munkákat 1966- ban fejezték be s ősszel a dol­gozókat a közeli bányákhoz (Kányás, Ménkes, Szorospa­tak) helyezték el. Közben a vállalat fúrórész­lege eredményesen vallatta a Mátrát. Ennek eredményekép­pen 1970 tavaszán Recsken üzemvezetőséget szerveztek s megindult a felvonulás. A bányáktól az aknamélyító kő művesváiárokat zömében új­ból egyesítették s az előkészí­tő munkák után 1971. szep­tember 6-án megkezdték a nyolc 1200 méter mély kuta­tóakna építését. Ezzel hősi korszaka kezdődött el az ak­namélyítésnek igen nehéz geo­lógiai viszonyok között. A munka nemes versengéssel folyt a tanító (Pécs) és tanít­ványok között, de itt már új technológiával és munkaszer­vezéssel. Melegcsákány-váltás- sal 1973 májusában 82 mé­tert értek el. Sikeres tervtel­jesítéssel az aknát 1974. szep­tember 1-re befejezték. Kö­vetkezett a második, amely .1983 tavaszán lett kész a két akna ünnepélyes lyukasztá­sával együtt. Ebben a jól szervezett hő­sies küzdelemben kiemelkedő munkát végzett a Nógrádi Fogadószobánkból Gázpalack-kálvária Sándor Szocialista Brigád 60 fős legénysége, amelynek zö­méi Mátraverebély adta, de lói egyetértettek a Derecské­ről, Ballárói és Recskről já­rókkal is. A brigádvezető Nagy Károly vájár volt, a csapatvezetők pedig Dimák László, Verebélyi János és Juhász István kőművesvájá- rok, akik a három műszakot irányították. Az Élüzem cím ismételt el­nyerése mellett a brigád több­ször kapott különböző fokoza­tú elismerést, jutalmat, a bri- gadvezető pedig 1977 április 15-én a Szocialista Munka Hő­se kitüntető címet kapta. Többször jártam ott, lát­tam munkájukat, életüket, állítom, megérdemelték! A szocialista brigád nem csak az üzemi termelésben jeleskedett, de kivette részét a társadal­mi munkából is. Recsken és környékén segítettek, de je­lentős segítséget adtak a mát- raverebélyi iskolának is, fő­leg a napközi otthon tárgyi feltételeinek megteremtésé­ben. Az iskola a munkát az üzemnél adott kultúrműsorok­kal s a dolgozók esti tagoza­tának megszervezésével, veze­tésével viszonozta s erősítette a kapcsolatot. 1977-ben a bri­gád 14 tagja fejezte be a 8. osztályt. A recski munka jelentősé­gét mutatta, hogy több maga= állású állami vezető látogat­ta meg. Igv Losonczi Pál, Si­mon Pál, dr. Kapolyi László, de a leggyakoribb látogató Kerekes Jenő, a vállalat igaz­gatója és Lévay András vszt- vezető volt Az aknák elkészültével a feltáró munka befejeződött. Recsken megszűnt az akna- mélyitők üzemvezetősége s a dolgozók kis része maradt. Többen Dorogra járnak, van­nak akik Nagybátonyba ke­rültek. Ügy látszik, hogy az itt megkezdett lejtakna építése fogja majd össze újból a ve­rebélyi kőművesvájárokat. Itt már egy megfiatalodott gárda, Zagyi József és mások példá­ján bizonyíthatja, hogy az aknamélyítés és Mátravere­bély szorosan összefonódott. Munkájuk nyomán váljon va­lóra a NÖGRÁD 1974. április 3-án megjelent megállapítása, hogy „Kányás jövője a vere­bélyi szénmező”. Verebélyi András Mátraverebély A járási Vöröskereszt titká­ra, Kanyó Pálné működésünk óta segíti a pásztói nyugdí­jasklubot. Most is gondosko­dott arról, hogy legyen kará­csonyunk. Kérésére a bor­kombinát üzemegység-igazga­tója üdítőt, Báli Pál az áfész cukrászműhelyfőnöke süte­ményt küldött, az állami gazdaság, a tejipari vállalat, a nyomda, a kézműipari vál­lalat, az ÉLGÉP és a terme­lőszövetkezet Vöröskereszt- titkárai pénzt küldtek. A ter­melőszövetkezet elnöke még a szép tágas kultúrtermet is rendelkezésünkre bocsátotta karácsonyesténk megrendezé­sére. A fenyőfát, a sza’on- cukrot a Dózsa György Álta-! lános Iskola tanulói hoztákj Pokornyik Zsuzsanna napkö­zis nevelő irányításával ízlé­ses díszeket készítettek, majd felöltöztették a fenyőt, mely szemet gyönyörködtetően csil­logott. Műsort is adtak. Volt vers, próza. Tóth L ász Ióné évek óta türelemmel, szere­tettel tanítja a tánccsoport tagjait. Nagy sikert arattak énekükkel, táncukkal. Műsorunkon részt vettek á Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett vendégek, megyei, járási vezetők. Az asztalon süteményen, üdítőn kívül ajándékcsomagok voltak a vendégeknek, tagoknak egyaránt. Az asztalokon a tagok által készített széf* hímzésű térítők pompáztak, amit minden vendég megcso­dált. Megajándékoztuk vendé­geinket egy kis kerámiával, cserébe emlékkönyvünkbe ír­tak. így pecsételtük meg ba­rátságunkat. Búcsúzkodáskor a nyugdí­jasklub tagjai nevében kí­vántam a Német Demokrati-' kus Köztársaság minden ál­lampolgárának, megyei, já­rási vendégeinknek kellemes ünnepeket, boldog új évet; Békét, békét a világnak! Fekete Lászlóné j klubvezető, Pásztó 1 Összeállította: Tóth Jolán Hétfőn a reggeli órákban ingerült hangvételű telefonáló mondta el történetét gázpa­lack-megrendelés ürügyén. Ehhez tudni kell, hogy min­den bejelentés nélkül, vagy előzetes Lakossági tájékozta­tás nélkül megjelent Lapunk január 6-1 számában egy ap­róhirdetés: „GÁZPALACK házhoz szállítás! Megrendel­hető: Gyurtyános cseretelep. Telefon: 15-101. Üzemeltető.” Aki elolvasta az már sejthet­te, hogy telefonon lehet meg­rendelni a gázpalack cseréjét. Telefonáló olvasónk közöl­te, hogy pénteken egy úr fel is vette az adott telefonszá­mon a telefont. Lejegyezte, hogy hova kérik a palackot, majd hozzátette, hogy szom­baton vagy vasárnap ki lesz szállítva. A megrendelő várta szombaton is, vasárnap is. Nem szállították! Hétfőn reg­gel 7 órától kilencig kísérle­tezett a bűvös szám hívásé­val, az állandóan foglaltat jelzett. Érdeklődni akart, hogy mi van a gázzal. Nem tudott Vette a fáradtságot, tovább érdeklődött, de most már azt is megtudta, hogy nem a Vo­lán szállítja, mint eddig a palackokat, hanem ezt a fel-, adatot a Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lat egy magánfuvarozóra bíz­ta. Illetve szerződést kötött a szállítás bonyolítására. Fel­hívta az iparcikk-kiskereske­delmi vállalatot, ahol közöl­ték vele, hogy a szállításért nem vonhatják felelősségre a vállalkozót. Nekik semmi kö­zük hozzá, hogyan lóltja el a vállalt feladatot. Vállalatuk csak azért felelős, hogy gáz legyen elegendő, és kész. Sőt azt is közölték —, mivel ol­vasónk azt szerette volna megtudni, hogy hol lehet a szállítás elmulasztásáért a fe­lelőst keresni, számon kérni —, hogy nagyon sajnálják, mert nem érti az 6 metodiká­jukat. Mire olvasónk: metodi­ka ide vagy oda, közmyelven szólva eddig volt egy láda, bedobtuk a megrendelést és másnap a lakásra volt szál­lítva a gázpalack! Most pedig anarchia van ! Hétfőn több ízben próbál­koztam magam is a 15-101-et felhívni. Vagy foglalt votlrt, vagy nem vették fel. Órákat ip ráfordíthattam volna. Az­tán megtudtam, hogy hétfőn a cseretelepen gázügy ben szünnap van! Erről sem tu­datta a fogyasztót a szűksza­vú hirdetés! Hogy most e he­lyen szólok róla, a fentiek bá­torítottak fel a város több ezer gázfogyasztója érdeké­ben. Amely úgy érzem közér­dek és közügy is! Mert pél­dául hogyan rendeljen gáz­palackot az, akinek telefoná­lásra Lehetősége nincs? Ment idős, beteges ember, vagy men egyáltalán nem jut tele- fonközelhe! Vagy ha oda is jut. órákat a telefon mellett tölthet!- tj — Száz év derűje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom