Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
yiLAG PROLETÁR IÁI EGYESÜLJETEK! NOGRAD XL. ÉVF„ 9. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Fejlesztik a műanyagok feldolgozását A vegyipar 1984. évi terve r A vegyipari ágazat az ipar átlagánál valamivel gyorsabb ütemben fejlődik, termelése ebben az évben két százalékkal, szocialista exportja 10—11, konvertibilis elszámolású kivitele pedig 5—6 százalékkal bővül. Dinamikusan nő a szerves és szervetlen vegyipari, a gyógyszeripari és a műanyagipari termékek kivitele, valamint a vegyiszálex- port. Fokozódik a kivitel a gumifélékből, kőolajszármazékokból és a kozmetikumokból is. daniok. így például számos üzemben a hulladékhasznosítást segítő technológiákat szerelnek fel. Üj eljárások alkalmazásával a feldolgozás során használt oldószert regenerálnak, majd újra hasznosítanak. A pvc-cső-gyártásban olyan méretrendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi az anyagfelhasználás csökkentését. Az Ipari Minisztérium ága- gyártó kapacitás — pvc, poli- Az idén folytatják a gyógy- zali irányelvei szerint a kő- etilén, polipropilén — a'pet- szer-termelő kapacitásokat; olaj feldolgozó iparban tovább rolkémiai központi fejlesztési intermedier-gyártás fejleszté- nő a gyártókapacitás. A Du- program részeként az elmúlt set. Bővílik a növényvédő- nai. Kőolajipari Vállalatnál az években létrejött, ezzel a szer-termelő kapacitásokat; év második negyedében új ka- program 1983-ban befejező- teljeskörűen igyekeznek katalitikus krakküzemet adnak át. dött. Ezentúl a feldolgozóipar elégíteni a mezőgazdaság igé- Igy a korábbinál több benzin, modernizálására fordítják nyeit. Fontos feladat a rna- gázolaj, úgynevezett fehéráru erőiket a vállalatok. A gazda- gyár—szovjet agrokémiai készülhet. A Komáromi Kő- ságosságot és a minőséget ja- egyezményben vállalt kötele- olajipari Vállalatnál az aro- vitó feladatokat kell megöl- zettségek teljesítése is. más vegyüleíek (benzol, fenol stb.) gyártási technológiáit korszerűsítik, erre programot A műtrágyagyártásban javítják a szupcríoszfát-terme- is kidolgoztak. ló kapacitások kihasználását, ezzel mérsékelhetik a drága 1931-ben a vegyipari ágazat foszI0-műtrágya behozatalát. Lehetőség van a korábbinál egyik legfontosabb céikitűzétöbb cibőosztályú nitrogénműtrágya előállítására is. A terse : a műanyag-feldolgozás na- . . ... gyopb aránvú fejlesztése. Az mék külpiaci verseny képesseget a csomagolás színvonalaehhez szükséges alapanyag- nak javításával is fokozni akarják. Magyarnándor egy éve Tartani a szintet Mai számunkból: \ A közös községi tanács 1983-ban 27 millió 300 ezer forintból gazdálkodhatott, ebből 18 millió forint jutott a „gyarapodásra” — fejlesztésekre. Nyolcvan százalék Az úgynevezett működési költségek nyolcvan százalékát az alapellátást biztosító intézmények fönntartására: az oktatásra. az egészségügyre, a szociálpolitikai intézkedésekre és kommunális feladatok ellátására fordították. Ezek együttesen 9 millió 300 ezer forintot emésztettek fel. A fenti forintokból előbbre lénni már csak azért is nehéz lett volna, mert évközben is történtek árváltozások, amelyek „ellensúlyát” csak okos gazdálkodással teremthették meg. Magyarnándorban, a Temető és a Táncsics utcát újították fel 850 ezer forintért, de javítottak utat Mohorán is. munkálatok, s az épület falai, a tetőszerkezet már áll. Sajnos hiába szaporázták a tempót az építők — tető alá nem kerülhetett az iskola. Csupán húszezer békéscsabai cserép hiányzik! Pedig példás összefogás bontakozott ki a közös ügyért. Vállalatok, gazdasági egységek — köztük a MŰDÉKOR Szövetkezet és takarmánykeverő üzem —, a falu lakóiról nem is beszélve, számtalan társadalmi munkaórát és pénzt ajánlott fel. A Mikszáth Termelőszövetkezet és a Drogunion együtt például 216 ezer forintot ajánlptt fel az iskola megépítésére. Példa lakásokra Eredményes endrefolviok Zenei krónika — decemberről Négyes automata tekepálya épül Salgótarjánban Tél a mezőgazdaságban Manta a földeken, a műhelyekben és az irodákban Termelési rendszerek vezetői tanácskoznak ma Salgótarjánban Kép a közelmúltból. A varsányi termelőszövetkezetben a múlt héten fejezték be a mélyszántást a háztáji termelésre szánt földeken. Most már csak hó kellene Ismét keményre fagyott a talaj, s a hideg időjárás nem kedvez a szárazságtól amúgy is sokat szenvedő növényeknek. A mezőgazdasági szakemberek szerint mintegy 2— 300 milliméternyi csapadékkal adós a természet, s ez ugyancsak próbára teszi a repcét és a gabonaféléket is. A nagyüzemekben — ahöl még nem fejezték be — folyamatosan végzik a mélyszántást. másutt viszont a már lassan esedékes fejtrágyázásra készülnek.. Elsőként a gyepek és az évelő pillangósok tápanyagellátására kerül sor a határban. Jó ütemben halad a jelenleg legfontoáabb téli munka, a gépjavítás. A jelek szerint a szakemberek a korábbinál jobban felkészültek erre a feladatra, jobban megszervezték a teendőket. Az üzemek többségében az erőgépek nagyjavításával, karban tartásával végeztek, s műtrágyaszórók vetőgépek és egyéb munkagépek kerülnek sorra. Lázas munka zajlik a termelőszövetkezetek irodáiban is, ahol a közelgő zárszámadásokra készülnek. Ezeknek pontos „menetrendje” még nincs, annyi azonban már bizonyos, hogy e hónap második felében kezdődnek és február második felében feje-J ződnek be a megye 3ö közöd gazdaságában. Számvetés és tervezés azonJ ban másutt i§ történik.^ Madélután például a megyei tanácson a megyében tevékenykedő termelési rendszerek képviselői tanácskoznak a mezőgazdasági és élelmezési osztály illetékeseivel, valamint, a területi szövetség szakembereivel. A téma: mit nyújtottak a termelési rendszerek nógrádi partnergazdaságainknak 1933-baii és mit terveznek 1984-re? Fejlesztés — fejlődés A magyarnándoriak legnagyobb vállalkozása a nyolc tantermes iskola megépítése. Még a nyáron elkezdődtek a Igazán szép" szolgálati lakást építettek a mindenkori körzeti orvos számára. Nemcsak az ő kényelmét vették figyelembe, de példát is szerettek volna mutatni az építeni szándékozóknak. Hagyományt és jelent ötvöztek a szép épületben. Követőkre is talált a tanácsi szándék, hiszen korszerű, csoportos formában már tető alá került nyolc lakás, további r.égy tetőszerkezetén dolgoznak. Tizennégyen kezdenek hozzá hamarosan formás ikerlakások építéséhez. Magyarnándorban az a szándék, hogy — megváltozva ugyan — a hagyományos falukép megújuljon, a kor követelményeinek megfelelő lakásokban lakjanak az ott élők. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság exporttervei NSZK-beli és osztrák vendégvadászok Bútorléc Hollandiába Papíría Olaszországba Az idén hozzávetőleg nyolcmillió köbméter fáit termelnek ki a hazai erdőikben. Ennek mintegy kétharmadát a téli hetekben, hónapokban. Az időjárás Nógrádiban is kedvez a januári erdészeti szezonnak. A gépekkel zavartalanul szállíthatják a faanyagot és folyamatosan biztosíthatják a fafeldolgozó üzemek ellátását. A piaci jelzések szerint növekszik az. érdeklődés a faanyagok iránt és a fafeldolgozó üzemek — együttműködve az erdőgazdaságokkal — igyekeznek a korábbinál változatosabb termékekkel kielégíteni az igényeket. A Bú ton y tér en yén erdészetet üzemeltető Máitrai Erdőét Fafeldolgozó Gazdaságiban a kitermelés valamennyi műveletét gépesítették. A gé,pékét főleg a helyi szakemberek ötletei alapján, saját kivitelben készítették el és ezzel jelentős importot takarítottak meg. A piaci igényeknek megfelelően több építészeti faanyagot adnak a bányászati termékek és a tűzifa rovására. Mindenekelőtt a belsőépítészeti termékek, a lambériáik, a parkettáik és a bátorfáik keresettek. Ezért e magasabb feldolgozottságú termékek előállítását fokozzák. Például tízféle változatban készítenek parkettáikat: piacra kerül az idén az intarziás, valamint az úgynevezett táblliásított változat is. A fa és a fatermékek kivitele évek óta növekvőben van. A Nógráddail szomszédos pilisi erdőgazdaság területéről például húszmillió forint értékű papírfát szállítanak az idén tőkésorszáigotoba. A gazdaság keresi az új exportle- hetusegeket. Belföldön már jól ismerik a játszótéri berendezéseiket, az idén külföldre is szállítanak belőlük, főleg az NSZK-ba és Svájcba. Zalából küszöblécet, illetve pap írtát ' kü ldenek a megrendelőknek. Az erdőgazdaságok ’ közül elsőként itt épült hűtőház a csemeték tárolására. Egerből és a gyöngyösi feldolgozó üzemből Finnországba, Hollandiába és az NSZK- ba jelentős mennyiségű parkettát szállítanak, ugyanis nemcsak itthon, hanem külföldön is megnőtt az érdeklődés a mátrai f »feldolgozóipar termékei iránt. A Balassagyarmaton székelő Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság önálló exportjoggal nem rendelkezik, ezért exporttermékeit a Lig- nimpex Külkereskedelmi Vállalatom keresztül forgalmazza. Az exportőr edőrejal- zéseit figyelembe véve —, miként Tóth Ágoston műszaki igazgatóhelyettestől megtudtuk — az idén 27,2 millió forint értékű tőkésexport lebonyolításával számolnak. Olaszországba- hatmillió forint értékben 2000 köbméter fűrész-, t árut, parkettfriat és parkét-' tát küldenek. Ugyancsak olasz ’ piacra kerül 5800 köbméter papírfa, tölgyfa, cserfa és gyertyán, mégpedig 5,3 millió' forintért. Ausztriáiba 5500 köbméter papírtiá és bükkfa kerül a Börzsöny, a Cserihát erdeiből, melyért 5,7 millió forintot kapának. Ezenkívül' szőlészeti fatermékeket ('karóikat, oszlopokat) szállttá nak Ausztriába, 800 köbméter mennyiségben és 2,5 millió forint értékben. Kisebb tételben (50 köbméter) bútorüé-’ cet szállítanak Hollandiéba,' melyért félmillió forintot kapnak. Az erdőgazdaságok arz exportbevételekhez számítják a bérvadászatot is. Az európai vadászok egyik közkedvelt területe a Mátra, és mostanában is nagy nyugati va- dószcsoportok járják az erdőket. Kitűnő vadászterületek: vannak az Ipolyvidélkd Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság haJ talmas területén is. Az idén az NSZK-iból és Ausztriából vámnak vendégvadászokat és ebből várhatólag 1,7 millió forint folyik be a gazdaság kasszájába.-r
