Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

Modern modellezek

Nehéz ma már meghúzni a

halárvonalat, hogy hol végződik a játék, és hol kezdő-, chr a mind több ember időtöltését jelentő modellezés. Vannak, akik csupán kedvelői és gyűjtői a világ több gvára által a legkülönbözőbb méretarányú kicsinyítéssel forgalomba hozott járműmo- delleknek.. Az ..igazi” modellezőknek azonban nem őket tekintik — még ha sokszor átalakításokat végeznek is a vásárolt modelleken —, hanem azokat, akik akár több ezer munkaórát is hajlandók rááldozni egy-egy kis remekmű elkészítésére.

Vannak üzemek, ahol nem kedvtelésből, hanem hivatásból foglalkoznak járműmodellezéssel. E jól felszerelt műhelyekben természetesen sokkal gyorsabban ás tökéletesebben készül el egy- egy kicsinyített jármű. A nagy autógyárak például a majdan nagy sorozatban gyártandó típusok élethű modelljeit a prototípus-vizsgálatokat megelőző szélcsatornakísérleteknél is felhasználják. vizsgálván a légörvé- nvek hatását a kis járműre. A hajó- és repülőgépgyárak is készítenek e célra <kísérleIgazgatás a falvakban

ti modelleket. A kiállítások és múzeumok számára kialakított modellek az előbbinél igényesebb kivitelűek, s nem egy közülük tökéletesen hű. működő mása az eredeti járműnek. A kedvtelésből modellezők is kétféle modelltípust, nem működő ún. vit- rinmodelleket, és valamely erőforrással — netán az eredeti funkció szerinti kis motorral — működtetett valódi modelleket építenek. Ez utóbbiak az elektronika fejlődése révén ma már távirányító rendszerrel is elláthatók, s teljesítményeik valóban csodálatra méltóak.

Képünkön Anglia legnagyobb, hivatásos modellkészítő műhelyének munkájába pillanthatunk be, ahol éppen a végső simításokat végzik a királyi flotta egyik hajójának modelljén. Ez a darab kiállításra készül, de születnek itt különféle, rádió- iránvítású hajó-, autó- és repülőgépmodellek is.

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Per a lakásért

Egy 30 éves művezető özvegy apja újból megnősült. Több mint húszévi házasság után előbb a férj, majd rövidesen az asszony is meghalt. A kerületi tanács a műveze. tőt a lakás bérletének használatára feljogosította, de egy evvel később a városi tanács vb lakásügyi osztálya visszavonta a határozatot. Döntését azzal indokolta, hogy az elhunyt asszony és a művezető között sem nevelt, sem mostoha gyermeki kapcsolat nem volt. A bérleti jogviszony annál kevésbé illeti meg, mert lakással rendelkezik. A művezető e határozat felülvizsgálatáért pert indított a városi tanács ellen. Egyebek között arra hivatkozott, hogy egy külföldön élő ismerőse la. kásában tartózkodik, ami albérletnek minősül.

Az első és másodfokú bíróság a városi tanács döntését hatályon kívül helyezte, és új határozat hozatalára kötelezte, megállapítva, hogy a művezető, mint az özvegy mostohagyermeke, jogosult a lakásra. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más állás- pontira helyezkedett.

— A szóban forgó lakás, ban a művezető sohasem lakott, közte és édesapja, illetve mostohája között sem tartási, sem családi kapcsolat nem volt — hangzik a határozat. Saját kijelentése szerint, több mint nyolcvanéves édesapja és mostohaanyja la. kása elhanyagolt, műszakilag teljesen leromlott állapotban volt. Eveken át nem fűtöttek, a vízvezetékek szétfagytak, a konyhában a lefolyó nem működött. Ebből nyilvánvaló, hogy az idős házaspárt halálukig nem támogatta, különben nem hagyta volna őket ilyen körülmények között lakni. Tehát a formális, minden tartalmat nélkülöző kapcsolat miatt a lakásbérleti jogviszony folytatása iránti kérelmet a városi tanács jo. gosan utasította el.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Tekintettel azonban arra, hogy a kerületi tanács határozatát a városi tanács csak több mint egy évvel később vizsgálta felül, azt is meg kell állapítani, hogy a visszavonó határozat nem sérti-e a művezető jóhiszeműen szerzett jogait. Amennyiben ez a helyzet, keresete megalapozott. Ellenkező esetben elutasítandó.

Hajdú Endre

Fejére esett a korong

Az egyik gyárban egy vállalat dolgozói daruskocsiva.1 800 tonnás gép alapozási munkálatait végezték. A gyár tízfőnyi kisegítő munkaerőt bocsátott rendelkezésükre. A daruban hiba keletkezett, ezért a kezelőszemélyzet eltávozott. Ezalatt a kisegítő csoport egyik tagja beugrott a gép mellett levő gödörbe, hogy ott kisebb munkát elvégezzen. Közben a darukezelö és társai visszaérkeztek, és hozzáfogtak a javításhoz. A munkás még a gödörben volt, amikor a gépről egy több mint háromkilós korong a fejére esett. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága a gyárat a súlyosan sérült ember gyógyítási költségeinek és baleseti nyugdíjának megfizetésére kötelezte. A gyár ennek eleget tett, majd az összeg; 124 ezer forint visszatérítéséért pert indított a vállalat ellen.

Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely megállapította. a vállalat megszegte az emelőgépek baleset-elhárító és egészségvédő óvórendelkezéseiről szóló rendelet előírását, amely szerint a javítás ideje alatt a munkaterületet körül kell keríteni, és táblát elhelyezni, figyelmeztetve, hogy a gépet javítják, a közelben tartózkodni tilos és életveszélyes! Ezt az intézkedést vétkesen elmulasztották. A sérült ember nem tudhatta, hogy a javítás ideje alatt a gödörben veszélyhelyzetben van. A bekövetkezett kárért tehát a vállalat felelős, és a peresített összeget a gyárnak meg kell térítenie.

H. E.

Néhány hete, hogy hivatalosan is megszűntek a járások. újfajta rendet tanul a közigazgatás. A legtöbb változás talán az igazgatási körzetközpontokat. valamint a községeket érinti. Több új hatáskörrel kell megbarátkozniuk a községi tanácsok ügyintézőinek. s ezekbe úgy illik beletanulni, hogy közben a különféle akták intézése egy pillanatnyi késedelmet se szenvedjen.

Községi ügyintézés

Hogyan tudnak megbirkózni új feladataikkal a községi ügyintézők? A kérdésre válaszolni tapasztalatok híján még korai lenne, de az máris bizonyos, hogy a tanácsi igazgatás ismét közelebb került a lakossághoz. Gondoljunk csak arra, hogy január 1. óta már helyben intézik például a ma- gánikisiparral és magánkereskedelemmel kapcsolatos ügyek többségét, amelyek miatt az állampolgároknak korábban a járási székhelyre kellett utazniuk. Hasonló a helyzet az építési ügyek területén: a megye most már az engedélyek kiadását is községi hatáskörbe adhatja.

Feltéve persze, ha a helyi apparátus felkészült arra, hogy az ilyen és hasonló — megfelelő szakértelmet igénylő —, hatósági eljárásokat határidőre és törvényesen lebonyolítsa. S éppen ez az a pont, amelyen megfordul a hatáskörök decentralizációjának he. lyessége vagy helytelensége. Hiszen ha olyan emberek kapnak a falvakban érdemi intézkedési jogköröket, akik nem értenek eléggé az adott szakterülethez, az semmit nem javít a helyzeten, hiszen az eljárások elhúzódását, a fellebbezések számának növekedését eredményezheti. Ha viszont közmegelégedésre —, s tegyük hozzá: törvényesen —, egvre több hatósági aktát tudnak helyben, a községi tanácsoknál lezárni, ez egyszerre gyorsítja az ügyintézést. s teszi könnyebbé, egyszerűbbé az állampolgárok dolgát is.

Nyilvánvaló, hogy egy-egy községi tanács képtelen akkora apparátust fenntartani, amelyben minden szakterületnek megvan a maga embere. Olyan univerzális ügyintézőkre van szükségük, akik nem jönnek zavarba, ha valamilyen gyámügyi határozatot kell hozni, ha szociális segélyezésről kell dönteni, vagy éppen egy hatósági bizonyítvány kiadására van szükség. De az már aligha várható el egyetlen ügyintézőtől, hogy ugyanúgy értsen a szabálysértések elbírálásához, mint az árellenőrzéshez vagy az adóügyi kérdésekhez. Elkerülhetetlenül szükség van tehát bizonyos szakosodásra is, csak így követhetők nyomon az újabb meg újabb jogszabályok, intézhetők

megalapozottam, törvényesen az államigazgatási ügyek.

Szakosodás társulással

Igen ám, de hol a határ, hogyan oldható meg, hogy a viszonylag kis létszámú községi apparátusok lehetőleg miniéi több hatósági ügyet intézzenek helyben, s döntéseik ugyanakkor szakszerűek is legyenek. Nyilvánvalóan nagy segítséget nyújthat ebben az úgynevezett igazgatási társulások létrehozása. Ilyenek már korábban is 18 megyében alakultak, főleg az építésügyi, a szabálysértési. a magánkisipari, árellenőrzési és adóhatósági feladatok ellátására. Több helyen a tanácsok még úgynevezett komplex igazgatási társulásokat is szerveztek, amelyek egyszerre többféle hatósági feladatot teljesítenek.

Az igazgatási társulások lényege, hogy a lakosságnak még a különleges szakértelmet igénylő ügyekben se kelljen rögtön a városhoz, a megyéhez fordulnia, utazgatnia. Az nagy luxus lenne, ha valamennyi községi tanács alkalmazna, fizetne külön szakembereket az összes, általuk gyakorolható hatáskörre, hiszen előfordulhat például!, hogy a faluban szabálysértési ügy egy évben csak kettő-három fordul elő. Ezért is ésszerű dolog az egymáshoz közel eső falvak együttműködése, annak elhatározása, hogy egyesült

erővel, közösen oldják meg az egyes igazgatási feladatok szakszerű intézését. így a tanácsok is olcsóbban jönnek ki, s az ügyintézőik optimális munkamegosztása is jobbam biztosítható.

Az igazsághoz tartozik, hogy sokan ellenzik az igazgatási társulások létrehozását, bármennyire is ésszerűnek tűnik ez a megoldás. S nem teljesen alaptalanul. Köztudott ugyanis, hogy a tanácsi apparátusok szakembereinek munkája a helyi népképviseleti szervek, tehát a választott tanácstagok ellenőrzése alatt áil. De ki ellenőrzi azt az igazgatási szervezetet, amely egyidejűleg több község lakosságára terjeszti ki fennhatóságát? Elvileg valamennyi érintett tanács, de ennek a gyakorlati kivitelezése bizony nem is olyan egyszerű. Reálisan megvan tehát a veszélye annak, hogy a körzetesí- tett apparátusok kikerülnek a tényleges népképviseleti ellenőrzés alól. Az igazgatási társulások túlszervezése emellett olyan veszélyt is rejt magában. hogy ismét eltávolodik az ügyintézés a lakosságtól, hiszen a szakosodásnak, az együttműködésnek megfelelően egy sor ügyet nem helyben, hanem valamelyik szomszédos faluban fognak intézni. Emiatt is nagy körül tekintésre van szükség, amikor egy-egy község úgy dönt, hosy valamilyen ügycsooort intézésére társulást alakít.

Körzetesítés és hatáskör

Az említett veszélyek lebecsülése éppen úgy hiba lenne, mint azok túlértékelése. Azt ma már senki nem vitatja, hogy a megnövekedett községi hatáskörökkel párhuzamosan bizonyos igazgatási feladatok körzetesítésére feltétlenül szükség van. Rendikig vül fontos azonban hangsúlyozni azt is: a lakosság jogos igénye, hogy az ügyek döntő többségét helyben intézzék, az akták zömének gaz-' dája a helyi tanács maradjon. Mert a hatáskörök decentralizálása a községek számára nemcsak jogokat — kötelességeket is jelent.

Deák András !

Van jövője a CB-nek

r

Eterhasználat, negyven csatornán

A nógrádmegyeri termelőszövetkezet vasszerkezeti lakatosai az elmúlt esztendőben eredményesen tevékenykedtek. Egyebek mellett jövedelmező munkájuk közé tartozott a Salgótarjáni Ütvözctgyár számára ivfényes kemencéik tartozékainak gyártása, amelyet képünkön Meló Mihály és Stoff László készít. — kj—

Alig öt éve még kevesen tudták Magyarországon, hogy

mit jelent a két betű: CB. Ma már a hazai polgári rádiótelefonok száma több tízezer. A gyors elterjedés oka pedig elsősorban a Magyar Posta engedékenysége.

Ismert, hogy a lakosság telefonellátottsága — finoman fogalmazva — nem kielégítő, a megoldás pedig anyagi okok miatt késik. A nyugati országokban már régen használják a „teiefonpótló” polgári rádió adó-vevő készülékeket. Azért polgári, mert az ilyen célra engedélyezett hullámsávok és adásmódok jelentősen különböznek mind a hatósági, mind pedig a hagyományos amatőr működésektől. Néhányan hazánkban is rendelkeztek ilyen készülékkel, bár a posta akkor még mindössze két csatornán és elég kis teljesítménnyel engedélyezte a forgalmazást. A fellendülést részben a lehetséges negyven csatorna megnyitása, a nagyobb teljesítmény és a turizmus jelentette. Egyre többen hoztak a nyugati országokból kvarcóra helyett drágább, de hasznosabb CB-készülékeket. A meglepetésekre és újdonságokra mindig kész Skálának pedig a ’81-es karácsonyi slágere lett.

Megkezdődtek a viták is. A CB-rád-ióval nem rendelkezők arra panaszkodtak, hogy lehetetlenné teszik a tv-, rádióműsorok vételét és a CB-sek között is dúlt némi vihar. Ugyanis egyre több vállalat, szövetkezet, intézmény ismerte fel, hogy olcsóbb ilyen készülékkel kapcsolatot teremteni telephelyeik között, mint telefonra várni. A lehetséges negyven csatorna ma már túlzsúfolt.

A kapcsolatteremtésire jó példák is akadtak. A kis helyi csoportok után megalakult a CB Rádiósak Országos Szövetsége. A tagok nemcsak az éteren keresztül beszélgetnek, hanem rendszeresen, személyesen is. Például a Pest megyei budaörsiek helyi szervezete havonta, de olykor hetente is tart találkozókat. Az országos szervezet székhelyén

— a budai Apostol utcában

— működik a 9-es csatornán éjjel-nappal a CB segélyhívószolgálat. Az ügyeletet lelkes nyugdíjasok látják el, természetesen társadalmi munkában, s kérésre mentőt, orvost, tűzoltót, vagy rendőrt riasztanak, de például az elromlott közlekedési jelzőlámpák, vagy csőtörések ügyében is intézkednek. A 9-es csatornát egyébként a nemzetközi szokásoknak megfelelően kizárólag segélykérésre tartják fenn.

Az első vidéki CB-sek között voltak a mohácsi orvosok is. Ők a munkájukat segítő eszközt ismerték fel a CB-rá- dióban. azóta sok településen követték példájukat. A magánszemélyek jó része is hasonló céllal szerzett CB-t, persze voltak, s valószínűleg lesznek olyanok, akik csak státusszimbólumnak tekintik.

Az autósokat is segítik H CB-sek, lévén, hogy a készülék viszonylag egyszerűen beszerelhető bármilyen típusú kocsiba. Hét végeken forgalmi híreket, műszaki segítséget, de segélyhívást is nyújt a fővárosban a 14-es csatornán a „Tabán”, Székesfehérváron az „Alba Regia”, Kecskeméten a „Hírős” rádióállomás és van hasonló szolgáltatás más városainkban is.

Sajnos egyes — főleg fővárosi — körzetekben ma már csak inkább éjszaka 'lehet beszélni, akkora a zsúfoltság és a helyi légköri zavar. Ugyanakkor a készülékek is egyre drágábbak — a Skála tavaly karácsonykor 13 ezer 600 forintért adta a nem is túl jó minőségűeket —, no és a nyugati szaküzletekben is rájöttek, hogy jól lehet keresni a magyar turistákon. A hazai gyártmányú olcsó és a postai előírásoknak is megfelelő készülékek forgalmazása jelenthetne megoldást, de ez még várat magára Egy kis kézi készüléktípus ugyan elfogadható áron kapható, de az csak két csatornán üzemel, s a teljesítménye sem megfelelő.

Mindemellett a hazad CB- rádiózásnak van jövője. Már- csak azért is, mert az ország telefonhálózatában még jó néhány esztendeig nem várható számottevő javulás, márpedig az információ továbbítása a személyes érdekeken túl fontos népgazdasági érdele

Rákos József

NÓCRÁD - 1984. január 31., kedd