Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

Vrt.ÁG PPOi ETÄRJÄ1 EGYESÖŰETEKÍ

NOGRAD

AZ.MSZMP. NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE) TANACS LAPJA ;

XL. CVF., 24 SZÁM

ARA: 1,40 FORINT

1984. JANUÁR 29., VASÁRNAP

Bővebb választék, több akció, hatékony gazdálkodás

Sikert hozott a Centrum Áruház jövedelemérdekeltségi formája

Termelési tanácskozás keretében értékelték tegnap a salgótarjáni Centrum Áruházban tavaly áprilisban bevezetett jövedelemérdckeltségi üzemeltetési forma eredményeit. Részt vett az ünnepélyes alkalmon Ozsvárt József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Kaszás Kálmán, a Centrum Áruházak vezérigazgatója is.

Az áruházi dolgozók előtt Nagy István igazgató összegezte az új érdekeltségi forma sikereit. Az ország Centrum Áruházai közül elsőként a salgótarjáni próbálta ki a lehetőséget: hét osztályán és két szakboltjában indította útjára a zömmel kollektív, kisebb részben vezetői érdekeltségen alapuló módszert.

Alapos és hoszadalmas előkészítő munkát áldoztak rá. Házi tanfolyamon készítették fel a dolgozókat a szükséges tudnivalókra, s kidolgozták azt a belső információs rendszert is, mely részint a feltételek kimunkálása, részint az eredmények rendszeres nyo- monkövetése oldaláról segítette a módszert sikerre.

Félidő az iskolákban

Véget ért oz első félév Nógródban is az általános és a középiskolákban. A pedagógusok január utolsó napjaiban osztályozó értekezleteken bíráljak el, hogy mennyit ér tanítványaik öthónapos iskolai teljesítménye, és a gyerekek február harmadikon mór szüleik elé is tehetik a félévi értesítőt. Azt hiszem, izgalmas nap lesz ez sokezer családban. Mert ha a vártnál gyengébb jegyeket visz haza a gyerek, akkor sok helyütt lesz haddelhadd, avagy a nevelő kerül a vádlottak padjára, amiért rossz osztályzatokkal csúfította el az értesítőt... És így lesz ez majd júniusban is, a tanév végeztével.

Persze az osztályzás körüli viharok nemcsak családon belül dúlnak, hanem gyakoriak a pedagógusok között is, sőt az egész társadalmat foglalkoztatja, nyugtalanítja, ez a kérdés — elsősorban az egyén teljesítményének elbírálásával kapcsolatban.

Réges-régóta viharokat kavar az osztályozás. Legszívesebben őzt mondanánk, hogy amióta intézményes oktatás létezik, azóta o gyerekek elbírálása mindig föikavarta az embereket. De hát ezt nem mondhatjuk, mert egyszerűen nem igaz, mivel sok századon keresztül — legalábbis a mai értelemben — nem osztályoztak az iskolákban. Az viszont tény, hogy amióta osztályoznak, azóta sohasem jutott nyugvópontra a teljesítmény mérésének az ügye.

A jegyekkel való osztályozás a jezsuiták gimnáziumaiból indult el a 16. század végén. Ekkor a tanárok hat kategóriába sorolták növendékeiket: a „kiváló" gyerek egyest kapott, az „el- távolítandó" hatost. Ezt az eljárást már akár a mai gyakorlat ősforrásának is tekinthetjük, egyébként pedig elég hamar megbukott, mert a tanárok kezdettől fogva bonyolultnak tartották, nagyon idegenkedtek tőle.

Sokáig élt ezután a csoportos osztályozás, amikor is a gyerekeket előrehaladásuk szerint ültették a padsorokba. Az első rend neve volt a príma classis, a másodiké a secunda classis. Ebből származik a máig élő szekunda szó az elégtelen teljesítményre. Az 1777-ben kiadott Ratio Educations félévkor illetve év végén az összes tantárgyban elért eredmények - alapján egyetlen, összesített érdemjegyet írt elő. De bizony ez sem vált be, mert innen kezdve rendszeresen, húsz-harminc évenként új elgondolás születik a tanulók munkájának minősítésére.

Jó kétszáz év óta minden új szisztéma egyúttal új elégedetlenség forrása. A mostani ötfokú skála nálunk 1950 óta van érvényben; elismerés és bírálat egyaránt éri a mintegy tízévenként vissza-visszatérö vitákban. Hogy hosszú életű lesz-e? Ki tudja? Mindenesetre már folynak a pedagógiai kísérletek oz osztályozás nélküli értékelés használhatóságáról.

Ha már egyszer létezik osztályozás, akkor oz mindenképpen a tanuló produkcióját tegye mérlegre - oz emberek többségének és a pedagógusok derékhadának is ez az álláspontja. S az érvelés eléggé meggyőző. Ha ugyanis a felnőttek társadalmában értékelik az egyén munkáját s másfajta tevékenység- formáit is, akkor az iskola miért lenne kivétel, készítse csak föl a gyerekeket az életre, bírálja a tudásukat, szorgalmukat.

Most már csak az a kérdés, hogy a nevelő mit tegyen a mérlegre. A szocialista pedagógia idestova harminc éve határozottan azt vallja, hogy a tárgyilagos elbírálásnak öt fő szempontja van: a tárgyismeret, az érdeklődés, a tanuló részvétele az iskolai életben, a közösségi munka és az önáiló feladatmegoldás mértéke. Ezek figyelembevételével részrehajlás nélkül lehet elbírálni a tanulókat, jóllehet bizonyos mértékig az osztályozó személy szubjektivizmusa is szerepet játszik a megítélésben; mór csak ilyen az emberi természet.

Gyermekeink munkájának, szorgalmának, magatartásának minősítésében, rengeteg teendőnk van még. Szülőnek is, tanárnak is. Mindenekelőtt ismerni a gyerek személyiségét, kellően motiválni őt a kiszabott feladat megoldására, hogy - a pszichológusok szavával élve — a tanár és a szülő követelményei beépüljenek a személyiségébe, ami mindenféle ígérgetésnél vagy fenyegetésnél jóbban ösztönzi majd a munkára.

Kitetszik az elmondottakból, hogy az osztályozás azért több a teljesítmény értékelésénél, mert egyúttal személyiségformálás is.

Mai tapasztalataink szerint még sokáig szükség lesz osztályozásra az iskolákban. A teljes eltörlés egyelőre nem időszerű, mint ahogyan nem volt az -1890-ben sem, amikor először követelték Magyarországon, mondván, hogy lelkileg károsan hat a gyerekekre. Viták, ellentétek e kérdés körül természetesen bármikor kirobbanhatnak, de nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben sem magával az osztályozással lesznek elégedetlenek az emberek, hanem annak helytelen alkalmazásával. Miként napjainkban is így állunk ezzel.

k. i.

A korábban kifejezetten a forgalom növelésére serkentő ösztönzést az új formával a „mibe kerül?” kérdése egészítette ki. Az osztályvezetők szabad kezet kaptak mindazon döntésekben, melyek útján az eredményes gazdálkodásra hatni képesek. Önállóan szervezhetnek vásárokat, engedményes akciókat, szabadon dönthetnek a beszerzési lehetőségek közül, a számukra előírt nyereségkövetelmény figyelembevételével. Az előirt haszon fölött megszerzett nyereség átlag 25 százalékát azok az osztályok kapják, amelyek szert tettek rá.

A salgótarjáni Centrum Áruház tavalyi áruforgalmi tervét 108 százalékra teljesítette, az áruház osztályai megszabott nyereségtervüket 35 százalékkal haladták túl. Ez annyit tesz, hogy az áruház a tervezett 4,9 millió forint nyereség helyett 7,6 millió forintos hasznot tudhat magáénak. Míg korábban minden évben komoly gondot okozott a készletek túllépése, a jövedelemérdekeltségi forma bevezetésével a tervezettől két-három naippal gyorsabban forgott az árukészlet.

Ügy vélték a házban, hogy a hagyományosan alacsony költségek miatt számottevő takarékosságra már nincsen mód. Nem így történt. Noha a vevőnek továbbra is becsomagolják az árut, csak csomagolási költségben mintegy 8 százalékos megtakarítást tudtak elérni.

Az új érdekeltségi rendszer jótékony hatását a vásárló is érzékelhette. Egyötödével nőtt az árubeszerzési helyek száma, ezáltal lényegesen gazdagodott az áruválaszték. Az ügyes vásárlások során kapott kedvezményeket pedig rendre visszaadták a házban megforduló vevőknek. A környéken bővülő kereskedelmi hálózat ellenére is emelkedett az áruház vásárlóinak szama, ami elégedettségükre is következtetni enged.

Az áruház osztályai közül legjobban a gyermekruházati szakbolt élt a kínálkozó lehetőséggel, a többletjövedelemből csaknem százezer forintot osztottak szét közöttük a tegnapi termelési tanácskozáson. A korábban veszteséges méteráru-szakbolt is nyereséges gazdálkodásra váltott. Az ünnepélyes termelési tanácskozáson az áruház dolgozói ösz- szesen 530 ezer forintot vet- lek át.

fi rakásért becsületté! szeíiáljők a párt politikáját

Ünnepélyes egységgyülés Posztón

Á csapatzászló előtt tesznek esküt az új munkásőrök

— kép: kj —

gen részt vevő meghívott vendégeket. Közöttük Biró Józsefet, az MSZMP Központi Bi. zottsága alosztályvezetőjét, Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Barta Gyulát, a munkásőrség or. szágos parancsnokának helyettesét, Lőrincz- né Gubis Erzsébetet, az egység névadójának testvérét, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat küldötteit, a Budapesti Rendőr, főkapitányság köz- biztonsági parancsnokságának küldötteit, a város és vonzáskörzetének párt-, állami, társadalmi, gazdasági és fegyveres testületének küldötteit.

Sorozatgyártás, röpülő szerviz, gépkölcsönzés Szécsényben

Sikeres tavalyi próbagyártás után idén négyféle zsugorfóliázó és kétféle folya- déktöllő automatagép sorozat- gyártását kezdte meg a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet. Az élelmiszerek és más ipari termékek csomagolására alkalmas » berendezésekből idén öszesen mintegy százhatvanmiUió forint bevételt tervez a közös gazdaság. Megalakították a „röpülő” szerviz csoportot is, amely hívásra két napon beiül a helyszínen- • megjavítja az esetleg meghibásodott gépet. Az üzem berendezkedett alkatrész gyártására is, így szükség esetén régebbi típusú csomagológépek tönkrement alkatrészeit is pótolni tudják. Bevezették a gép- kölcsönzést is, amelyet szívesen vesznek igénybe olyan ipari és mezőgazdasági üzemek, amelyek átmenetileg nincsenek abban a helyzetben, hogy megvegyék a gépeket, vagy először a gyakorlatban szeretnék kipróbálni annak előnyeit. Ezek egyébként bizonyíthatnak: az

Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet-, számításai szerint például tizenkét konzerves üveg hagyományos kartondoboz-csomagolása, tizennégy- tizenhat forintba, a zsugorfó- liás-csomagolása viszont 2,40 forintba kerül. Ezért érthető elsősorban a konzervgyáraik, az élelmiszer-feldolgozó a hűtőipari és kereskedelmi vállalatok érdeklődése a korszerű berendezés iránt. De több építőanyag-ipari vállalat is jelezte, -hogy fantáziát lát faűa- zó-tetőfedő anyagok, csempefélék zsugorfóliás csomagolásában. Elébe menve a széles körű érdeklődésnek, a széesényi gazdaság nógrédszakáli üzemében február

10-én országos csomagológépbemutatót rendez.

teljesítményeit. Megállapított tam, hogy 1983.ban a pásztói Gubis Ferenc-egység kiemel-' kedően dolgozott. Ezért aa egység teljes személyi áliomáz nyát dicséretben részesítem. Ehhez mindannyiuknak gratulálok. Jó munkát és sok) örömet kívánok, továbbra is szolgálják becsülettel népünket, pártunkat” — hangzik Borbély Sándor üzenete. Ezzel egyidőben Barta Gyula átadta a Kiváló egységnek já_ ró kitüntető oklevelet az egység parancsnokának.

Vass Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokának, a munkásőrség megyei parancsnokának, az egység parancsnokának parancsait ismertette. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokoza. ta kitüntetésben Vass Ferenc és Kovács Mihály rajparancsnok részesült. Hárman az ezüst, ketten a bronz fokozatot vették át. Kiváló parancsnoki kitüntetésben részesült. Vincze István, az egység jelenleg iskolán levő parancsnoka. Átadták: a szocialista versenymozgalom- ban elért eredményekért járó vándorzászlókat, a szolga, lati érdemérmeket, a kiváló parancsnoki, munkásőri kitüntetéseket, amelyeket Biró József, Barta Gyula, Fekete József, Füssv József, Skoda Ferenc és Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka nyújtotta át. Sor került a szovjet delegáció vezetőjének a felszólalására is, majd a magyar—szovjet barátság ápolásáért összesen négy munkásőrnek nyújtott át oklevelet.

Köszöntötte az ünnepi egységgyűlést Füssy József, a pásztói városi pártbizottság első' titkára. Többi között hangsúlyozta;

— A városi pártbizottság nagyra értékeli és köszöni helytállásukat, mindazt, amit 1983-ban önzetlenül, elkötelezetten. fegyelmezetten tettek munkájukban a nép, a párt ügyének szolgálatában, békés alkotó munkánk védelmében. Elismerés illeti mindazokat,

(Folylutái n 2. oUialuu.1

Rövid egymásutánban immár kétszer adott ünnepélyes eseménynek otthont a pásztói Lovász József Művelődési Központ. Néhány nappal ezelőtt a mintegy fél évszázad után, ■ ismét rangot nyert városi címet köszöntötték ’ a művelődési központ nagytermében, szom- ' baton a Gubis Ferenc nevét viselő munkásőr. egység szervezte itt évzárő.évadnyitó ünnepélyes egységgyűlését.

Nagy József, a városi tanács elnökhelyettese az ünnepi egységgyűlés elnöke köszöntötte a munkásőrség- személyi állományát, családtagokat, hozzátartozókat, az ünnensé.

ség országos parancsnokának levelét, amelyet a pásztói egység személyi állományához intézett. A levél többek kő. zött így hangzik;

„Önök fegyelmezetten, az eskü szellemében maradéktalanul teljesítették a szocialista hazánk építésében és védelmében önként vállalt feladataikat. Kiemelkedően

helytállnak társadalmi kötelezettségeik teljesítésében, példásan ápolják az internacionalista kapcsolatokat egy szovjet katonai alakulattal és a csehszlovák milícia prievid. zai egységével. Nagyra értékeli, hogy az egység eddig hétszer nyerte el az Élenjáró munkásőregység megtisztelő címet. A sokszoros elismerés ellenére képesek voltak mindig megújulni, még eredményesebbé tenni munkájukat.

A munkásőrök, az egész testületben becsülettel szolgálják pártunk politikáját és jó eredményeket értek el a gazdasági építőmünkában, helytálltak a közéletben, a politikai nevelésben, a harci kiképzésben. A közelmúltban értékelte a munkásőregységek

Az elmúlt év munkájáról Fekete József megbízott egységparancsnok adott számot az évzáró-évnyitó egységgyűlésen. Mint mondotta: munkásőreink nagy felelősséggel teljesítik a párt és a társadalom iránti kötelezettségüket, élen járnak a termelőmun. kában, a munkásőri szolgálat teljesítésében, részt vesznek a közéletben és hozzájárulnak a közélet formálásához.

Jelentésében beszámolt arról, hogy az állomány megőrizte a párthoz való hűségét, munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a XII. kongresz- szus óta elvégzett munka számadása a megyéhez hasonlóan a most már várossá vált Pásztón és vonzáskörzetében is eredményes. Szólt a kiképző munka eredményei, ről, a beosztott parancsnokok és a személyi állomány fegyelméről. Értékelte az egy. ségen belül folyó szocialista versenymozgalmat, majd az

1984. évi feladatokat hangsúlyozta.

Ezután került sor Barta Gyula felszólalására, amelyben ismertette a munkásőr-