Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

l!á ff érben az U A szaúd-arábiai közvetítés felújításának valódi célja im­már nem annyira a hónapok óta vajúdó libanoni csapatszét­választási terv végrehajtása, a nemzeti megbékélési tárgya­lások újjáélesztése, mint in­kább az elkerülhetetlennek vélt általános katonai össze­csapások elhárítása. Az ál­lamhatalommal szövetséges jobboldali vezetők továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a kormányhadsereg az amerikai flotta támogatásával erősza­kos úton terjessze ki hatal­mát az ellenzék ellenőrzése alatt álló területekre. A jobb­oldali falangista-liberális párt- szövetség főtitkára nyilváno­san bírálta azt az amerikai „tanácsot”, hogy Amin Dzse- majel elnök vonja be kormá­Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön nyilatkozat­ban szólította fel Izraelt, hogy tartózkodjék minden olyan lé­pésitől a megszállt területe­ken — azaz a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza- övezetbein —, amejy a térség­ben tapasztalható feszültség további növekedéséhez vezet A BT tizenöt tagállamainak képviselői Egyiptom, a Palesz­tinái Felszabadítás! Szervezet, és a palesztin jogok védelmé­vel foglalkozó ENSZ-külön- bizottság panaszát vitatták meg. A panasz előterjesztői tűrhetetlennek minősítették, hogy az izraeli parlament, a knesszet olyan lépéseket tesz, amelyek révén ki akarja ter­jeszteni' az izraeli törvényho­zás hatáskörét a megszállt arab területekre. A tanács tagjai állásfoglalásukban hangsúlyozzák: a világszerve­zet a megszállt arab terüle­telv' bekebelezésére irányuló lépésnek tekinti azt a tényt, hoigy Izrael „rendkívüli álla­potot” léptet életbe a meg­szállt arab területeken és ki­terjeszti azokra az izraeli jog- gyakorlatot. Mindez — mutat rá a BT közleménye — a nem­zetközi jog megsértése, el­lentétben áll a háborúban vező ellenzék képviselőit, így kíván gátat vetni Wa­shington a szovjet előretörés­nek. Ezért jöttek Libanonba a tengerészgyalogosok? — tet­te fel a kérdést Edouard Ho­néin. A katonai megoldás terve nem holmi rémhír, hanem megalapozott kormánypolitika — mutatott rá pénteki szá­mában a Libanoni KP lapja, az An-Nida. A damaszkuszi rádió viszont figyelmeztetett: Szíria nem nézné tétlenül a falangista tervek kivitelezé­sét,- Bejrut déli külvárosának lerohanását. A Haladó Szocialista Párt és a síita Amal-mozgalom fenntartással és gyanakvással fogadta a kormánynak azt az ajánlatát, hogy visszaveszik a hadseregbe és előléptetik megszállt területek lakosságá­nak védelmére vonatkozó 1949-es genfi konvenció elő­írásaival. A BT mind a 15 tagállama —, tehát az Egyesült Államok által is — elfogadott nyilat­kozatot Jehuda Blum, Izrael ENSZ-nagykövete visszauta­sította. jrA Romáid Reagan elnök által bejelentett program ame­rikai állandó űrállomás ki- fejlesztésére nem hagy -kétsé­get afelől, hogy az Egyesült Államok komolyam gondolja viláigűrbeli jelenlétéinek ki- terjesztését” — jelentette ki James M. Beggs, az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) vezetője csütörtöki sajtóérte­kezletén. Reagan elmeik az Unió hely­zetéről szerdán elhangzott be­szédében beszámolt arról, hogy utasitatta az amerikai űrha­józási hivatalit „állandó, em- berlakta űrállomás egy évti­zeden belüli kifejlesztésére”. az ellenzékhez csatlakozott tiszteket, katonákat. Ez a gesz­tus nem felel meg a helyzet követelményeinek — mutatott rá a Haladó Szocialista Párt szóvivője. Az Asz-Szafír című haladó lapban idézett forrá­sok megtévesztő propaganda­fogásnak minősítik az ajánla­tot, amelynek az a célja, hogy az ellenzékre hárítsa a fele­lősséget az újabb rendezési erőfeszítések esetleges kudar­cáért és egyben igazolja a ha­tóságok által kezdeményezett egyoldalú akciókat A helyzet súlyosságára jel­lemző, hogy Rafik Hariri szaúd-arábiai közvetítő várat­lan damaszkuszi és bejrúti látogatása nem enyhítette a kiélezett feszültséget. Hariri Damaszkuszban Abdel Halim Haddam szíriai külügyminisz­terrel és a libanoni Haladó Szocialista Párt képviselőivel, Bejrutban pedig Safik el-Vaz- *zan libanoni miniszterelnök­kel és Nabih Berrivel, a síita Amal-mozgalom vezetőjével tárgyalt. Míg Vazzan úgy nyi­latkozott, hogy Hariri „nem hozott semmi újat” más for­rások szerint a szaúdi közve­títő egyszerre próbál megol­dást találni a csapatszétvá­lasztási terv elfogadtatására és a megegyezést akadályozó izraeli—libanoni megállapodás problémájára. Az állandó űrállomás Begige szerint már 1992-ire, Kolum­busz Amerikát felfedező út­jának 500. évfordulójára elké­szülhet. Ügy vélekedett, hogy az űrállomás új kezdeménye­zéseiket tenne lehetővé az űr­ben, kiegészítve az űrrepülő­gépeket, amelyek akkorára már kéthetente indulnának küldetéseikre. Washingtoni kormányf orrá - sok szerint a program nyolc- milldárd dollárba kerijl és be-, indítására az elnök százötven­millió dollárt kér az 1985-ös pénzügyi évre. Folytatás az l. oldalrólJ Az állattenyésztésben bekö­vetkezett előnyös változások mellett foglalkozott a megol­dásra váró tennivalókkal. Ezek közé sorolta a hatéko­nyabb és gazdaságosabb ter­melést, a költségek csökkenté­sét, a fajlagos ráfordítások mérséklését, majd így foly­tatta: — A sikerek mögött jelentős emberi teljesítmé­nyek vannak, melyek bizo­nyítják, hogy' a dolgozók, a szövetkezeti tagok saját bol­dogulásuk érdekében többet és jobban kívánnak dolgoz­ni, mert látják munkájuk ér­telmét és célját. A jövőben még jobban meg kell be­csülni azokat, akik többet, jobbat adnak, hatékonyabban dolgoznak. A vezetőkkel szemben pedig az a követel­mény, hogy a mindenkori élethez igazítsák tevékenysé­güket. hogy ily módon meg­tartsuk eddig elért pozícióin­kat: nemzetközi fizetőképes­ségünket, az életszínvonal védelmét, ugyanakkor felké­szüljünk, az újabb nagyobb feladatok megoldását követe­lő felfelé ívelő pálya köve­teimén veinek teljesítésére. Hogy lehet nehéz körülmé­nyek, adottságok között is példamutató eredményeket el­érni, azt az itteni szövetkezet dolgozóinak és vezetőinek közös, egvmást jól kiegészítő tevékenysége bizonyítja a leg­jobban. Befejezésül gratulált A be Sintaro Washingtonban Abe Sintaro japán külügy­miniszter csütörtökön Washingtonba érkezett. A ja­pán diplomácia vezetője ke­reskedelmi és katonapolitikai kérdésekről tárgyal az ame­rikai kormányzat tagjaival. Megérkezése ufán előszói William Brockkal, Reagan elnök első számú külkereske­delmi tanácsadójával folyta­tott megbeszéléseket Abe Sintarót fogadja Reagan el­nök. valamint George Bush alelnök. Fő tárgyalópartnere Shultz külügyminiszter lesz. nyába a szíriai támogatást él­Á, BT elítélte Izraelt Űrállomás tíz éven belül \ „Nincs szükségünk rakétákra!" Beszélgetés az angol békemozgalom országos titkárával Munkatársunkat London­ban fogadta Bruce Kent katolikus lelkész, a Cam­paign for Nuclear Disar­mament (CND), azaz a Nukleáris Leszerelés Kam­pánya nevű angol béke- mozgalom országos titkára, aki válaszolt a Központi Sajtószolgálat kérdéseire. — A magyar közvélemény is sajnálattal vette tudomásul, hogy az elmúlt év novembe­rében Genfben megszakadtak a rakétatárgyalások a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között. Szeretnénk meg­ismerni az ön véleményét, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? — Szerintem ez a nyugat­európai országok szempontjá­ból igen veszélyes helyzet, mert egy újabb elhidegülés- hez vezethet a nemzetközi kapcsolatokban. Ugyanakkor természetszerűen magával hozza, hogy mindkét fél ré­széről újabb rakéták telepíté­sére kerül sor Európában. Ügy vélem, hogy hazámban minden értelmes embernek meg kell értenie: ez csak fo­kozhatja egy nukleáris világ­háború kirobbanásának ve- ' szélyét. Az újabb rakéták te­lepítése Angliában valójában nem jelent számunkra semmi­lyen hadászati előnyt, hiszen — mint említettem — ez hason­ló ellenlépéseket vált ki Ke­leten is. Azt tapasztaljuk, hogy az angol közvélemény jelentős része nem fogadja el a kormány érveléseit az ame­rikai rakéták telepítése mel­lett. — Közismert, hoirv a szocia­lista országok készek arra, hoev mcefe'eiö felölelek és keretek között újra folvtássák a tárevalásokat. Általában is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a jelenlegi feszült légkör enyhüljön, a kapcso­latok ne merevedjenek el. Mostanában sok sző esik az angol miniszterelnök-asszony magyarországi látogatásáról. Véleménye szerint milyen sze­repe lehet ennek a két or- . szág viszonya alakulásában? — Üdvözlöm ezt az elkép­zelést. A CND nyilvánosan, a sajtóban is, állást foglalt a látogatás mellett. Voltak olyan politikai mozgalmak, amelyek ezért engem szemé­lyesen is elmarasztaltak, meg­támadtak. Mozgalmunk örül­ne annak, ha az angol kor­mány elnöke más szocialista országokba is ellátogatna, azokban tárgyalásokat folytat­na. Nagyon reméljük, hogy a tervezett magyarországi láto­gatása során alkalma lesz több intézménybe, társadalmi szer­vezethez ellátogatni, s a tár­gyalásokkal együtt reális ké­pet kialakítani az önök orszá­gáról, amelynek véleményem szerint jelentősége lehet a két ország további kapcsolatai alakulása szempontjából. Ter­mészetesen ez csak kezdeti lé­pésnek tekinthető, örvendetes lenne, ha más személyiségek, tudósok, művészek, egyházi tisztségviselők, gazdasági és pénzügyi szakemberek kölcsö­nös látogatásai is gyakoribbak lennének a jövőben. Mindezek újabb hidakat építhetnek a két ország között. — A CND az elmúlt év vé- pén elsősorban azért küzdött, hogy az amerikaiak ne tele­pítsenek rakétafegyvereket Angliába. Erre méíris sor ke­rült, sőt január elsején ti­zenhat szárnvasrakétát a Greenham Coromon-i támasz­ponton indítható állanotba he­lvertek. Hoervan értékelik ezt az új helyzetet? — Mozgalmunk ezt nem ér­tékeli vereségnek. Ezek a szárnyasrakétákat Londonhoz közel, jól láthatóan telepítet­ték. Mi most a támaszpont kö­rül szervezünk tüntetéseket, tiltakozásokat, követelve lesze­relésüket. Ugyanakkor béke- harcosaink igyekeznek meg­gátolni, hogy a rakétákat mozgassák, a támaszpontot el­hagyva azokkal gyakorlatokat hajtsanak végre, ami pedig számukra igen fontos lenne. Így lehet megakadályozni, hogy ezek a rakéták politikai erőt jelentsenek. Ugyanakkor a CND nem csak ezek ellen a rakétatelepítések ellen til­takozik. Több olyan tenger­alattjárónk van, amelyek szin­tén alkalmasak nukleáris töl­tetű rakéták indítására, ezek óriási összegekbe kerülnek, s r i elítéljük létrehozásukat, megtartásukat. Fontos felada­tunknak tartjuk, hogy az an­gol közvéleménnyel megértes­sük: nincs szükségünk újabb nukleáris fegyverekre, raké­tákra! Mindezek érdekében több akciót szervezünk. Az elmúlt évben például aktivis­táink több lakásba becsenget­tek, s ahol lehetőségük nyílt, beszélgettek az emberekkel mozgalmunk céljairól, állás- foglalásairól. Arra törekszünk, hogy az angol közvélemény­ben mind jobban erősödjék a nukleáris fegyverkezés óriási veszélyének tudata! Be akar­juk bizonyítani, hogy egy nukleáris háborúnak nem le­hetnek győztesei, kevés a re­mény a túlélésre. Természete­sen ezen túl kell lépnünk, nem elégedhetünk meg a ve­szély tudatosításával, a bele­nyugvás helyett aktív szem­benállásra akarunk mozgósí­tani e veszélyes katonai kon­cepcióval. Meg akarjuk értet­ni, hogy ez az emberek valós érdeke, s nem igaz, hogy te­hetetlenek vagyunkJ — Milyen erőt képvisel je­lenleg a mozgalmuk? — Felmérésünk szerint ezer bázisunk van az országban, negyedmillióra tehető azok­nak a száma, akik akcióink­ban aktívan részt vesznek. Havonta jelenik meg mozgal­munk lapja, amelyben terve­inkről, akcióinkról, munkánk­ról adunk tájékoztatást. A CND törekvéseivel az angol társadalom legkülönbözőbb ré­tegeiben vannak egyetértők, támogatók. Az aktív résztve­vők az értelmiség fiatalabb köreiből, a 30—35 év közötti családosokból kerülnek ki. Ta­lán ez utóbbiak azok, akik a leginkább érzékelik a ve­szélyt, féltik most kibontako­zó családi életüket, gyerme­keiket. Igyekszünk sokféle eszközt, módszert alkalmazni céljaink megvalósítása érde­kében. Napjainkban többek között azt akarjuk sokak előtt bebizonyítani, hogy a nukleáris fegyverek alkalma­zása a nemzetközi joggal is ellentétes. Gyakran mondják nekünk, hogy akcióink ellen­tétesek a joggal, a törvényes­séggel. Tavaly például Lon­donban egy napon aktivistá­ink a főbb útvonalakon a jár­művek elé feküdtek, megállít­va a forgalmat, így hívták fel a figyelmet a CND követelé­seire. Volt, aki ezt töményte­lennek hitte, néhány aktivis­tánkat elhurcolták, megbün­tették. Mi azt mondjuk: min­den olyan megnyilvánulás, amely a .békét követeli, a ra­kéták és a nukleáris fegyverek ellen tiltakozik, jogos és tör­vényes. Ezt a kormányzatnak is el kell ismernie! Ez egy nagyon fontos új eleme moz­galmunknak. Ennek tudata nyújt erőt többek között azoknak a nőknek is, akik a Greenham Common-i támasz­pont körül létesített táborok­ban laknak, nem mozdulnak, tiltakoznak. Vallják: az ő magatartásuk jogos; a szár­nyasrakéták ott léte jogta­lan! ftlitzki Ervin g NÓGRÁD - 1984. január 28., szombat liléién mefrzÉlek a zárszámadó-Hápló közpéa az elért sikerekhez és to­vábbi jó eredményeket kí­vánt. Srna Zoltán, a baráti kap­csolatban álló csehszlovákiai lévai termelőszövetkezet párt­titkára elmondotta, hogy a gabonatermelési versenyben a járásban a harmadik helyet érték el. Beszélt a kapcsolatuk hasznosságáról, majd újabb sikereket kívánt a jelenlévőké nek. A beszámolókat követő esz­mecserében felmerült kérdé­sekre Tolmács! Ferenc vá­laszolt, majd a saját maga és a vezetőség nevében lemon­dott. Ezután a közgyűlés- el­fogadta az alapszabály módo­sítását. a legjobbak pedig a megérdemelt kitüntetéseket vették át. Új vezetőséget választottak Ezekután került sor az új elnök és a vezetőség újjává- lasztósára. A tagság egyhangú­lag elnöknek választotta Tuza Istvánt, a szövetkezet volt el­nökhelyettesét. Bata Mátyás általános, Ferke József né pe­dig közgazdasági elnökhelyet­tes lett. Egyhangúlag elfogad­ták az új vezetőséget. Ugyan­csak megválasztották a TE- SZÖV-küldötteket, és a kü­lönböző szövetkezeti bizott­ságokat, majd Tuza István megköszönte a bizalmat, Tol- mácsi Ferencnek pedig azt a segítségét, amelyet eddigi munkája kapcsán kapott tőle. Befejezésül a nyugdíjba vo­nuló volt elnököt köszöntöt­ték a szövetkezet dolgozói, ve­zetői a velük kooperáló gyá­rak, üzemek vezetői, elnök­társai, illetve volt munkatár­sai. Devcsics Miklós, Tolmácsi Ferencet búcsúztató szavaiban utalt arra, hogy olyan elkö­telezett ember megy most nyugdíjba, aki nehéz körül­mények között is mindig t» >- ra tudott állni, maga ml é tudta állítani azt a közöst - get, amelynek az adott id >- szakban a vezetője volt. Si­kerrel fejezte be pályafutását. Tudott erélyes vezető és em­ber lenni egyszerre. Felismer­te a kor követelményeit és alkalmazkodott hozzá. Megkö­szönte eddigi tevékenységét, majd átadta a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést, és a megyei tanács köszönő­levelét. Tolmácsi Ferenc megkö­szönte a jókívánságokat, és megígérte, hogy mint a veze­tőség tagja továbbra is a kö­zösség gyarapodásáért mun­kálkodik. Lengyelellenes szankciók A The Washington Post szerint „Reagan elnök Len­gyelország felé tett legutóbbi gesztusai — egyes szankciók feloldása — a kellő időben történtek. Az elnök ezzel megmutatta a stockholmi konferencia résztvevőinek, hogy nem megrögzött ellen­sége a Keletnek”. Ez, a mi­nap napvilágot látott értéke­lés enyhén szólva túl maga­biztos, ha figyelembe vesz- szük: az elmúlt években a Fehér Ház gazdája rendre azon volt. hogy megleckéztes­se a lengyel kormányt, mi­képp oldja meg országának belső gondjait Ha szükséges­nek vélte, Reagan zsarolás­hoz, olcsó demagógiához, vagy a lengyelországi esemé­nyek eltorzításához folyamo­dott — írja az APN hírma­gyarázója. — A két lengyelellenes szank­ció feloldására akkor került sor — emlékeztetett a The Washington Post — amikor az Egyesült Államokban élő lengyelek kérték, hogy az amerikai kormány könnyít­se meg számukra Lengyelor­szágban élő rokonaik meglá­togatását. A nagyszámú „amerikás” lengyel szavazata nem lebecsülendő az elnök- választás évében... Az Egyesült Államok szank­ciói nagy károkat okoztak Lengyelország gazdasági és nemzetközi érdekeinek. Len­gyel közgazdászok számításai szerint a közvetlen és közve­tett kár tetemes, összesen 12,5 milliárd dollár. A lengyel Charter-járatok, igaz. újra le­szállhatnak az Egyesült Álla­mok repülőterein, de a LOT légitársaság gépeit továbbra, sem fogadják. A LOT-nak így okozott kár eddig mintegy 20 millió dollár. A másik szank­ció eltörlésére, azaz annak engedélyezésére, hogy a len­gyel hajók amerikai területi vizeken halásszanak, azután került sor, hogy a lengyel ha­lászatot 260 millió dollár­nyi kár érte. Reagan elnök választási szí­nezetű, kozmetikázó jellegű ..engedékenysége” tulajdon­képpen azután jött, hogy a lengyelellenes tilalmi intéz­kedések politikai értelemben kudarcot vallottak. Lengye’- ország ugyanis — saját és szövetségesei erőfeszítései ré­vén — egyre inkább úrrá lesz a válságon — írja az APN hírmagyarázója. A tízek és az agrárvita Nehéz idők járnak a Közös Piacra. Bretagne-ban' napok óta tart a francia sajtó ál­tal parasztlázadásnak neve­zett nyugtalanság. A gazdák — tiltakozásul az EGK me­zőgazdasági politikája, a fran­ciák számára különösen hát­rányos agrárintézkedések el­len — sok helyen fölszedték a síneket, megrongálták a vasúti pályát, ami miatt meg­bénult a közlekedés. Sikertelenül végződtek a nyugatnémet—francia minisz­teri találkozóik: egy héten belül kétszer is úgy kelték föl az asztaltól a külügy- és pénzügyminiszterek, hogy nem tudtak megállapodást kidol­gozni. Margaret Thatcher brit kormányfő római tárgya­lásait is beárnyékolta a Kö­zös Piac agrárvitája, ponto­sabban az a nézetkülönbség, amely már az EGK athéni csúcstalálkozóján megmutat­kozott Róma és London kö­zött. Nagy-Britannia számá­ra sokkal olcsóbb és kézen­fekvőbb lenne az agrárter­mékeket a nemzetközösség országaiból importálni. Lon­don számára a közös piaci termékek egyrészt sokba ke­rülnek, másrészt — közvetett módon — a nemzetközösség- gel folytatott és mindenkép­pen prioritást élvező keres­kedelmi forgaloméiban zokke^ nőket okoz az EGK tagálla­maiból áradó árumennyiség. Már Athénben érzékelni lehetett, hogy a tízek állás­pontja enyhén szólva meg­osztott Portugália és Spanyol- ország felvételét illetően. Lisszabonban most újból föl- lángolt a vita: egyesek tü­relmüket vesztve már olyan követeléssel álltak elő, hogy a Közös Piac fehéren-feketén foglaljon állást leendő csatla­kozásuk ügyében, s ne/odáz­zák el a mát amúgyis régóta húzódó ügyet. Igenám, csak­hogy mindkét felvételre váró állam elsősorban az agrár­szektorban fokozza majd a feszültséget, ha elnyeri tag­ságát. S aligha véletlen, hogv Rómában, valamint Párizsban aggodalommal tekintenek az újabb konkurrensekre, akik az olasz és a francia paraszt­ság termékeinél is olcsóbb áruval szeretnének megjelen­ni a piacon, ráadásul bizo­nyos cikkekből dömping mennyiséggel. A jövő héten Mitterrand elnök és Kohl kancellár Lud- wigshafenben folytatta az eszmecseresorozatot. Némeiv nyugati kommentátor szerint az agrárvitában további he­ves vihar várható, olyan or­kán, amely már a Közös Pi­ac alapjait is kikezdheti. Gyapay Denea l

Next

/
Oldalképek
Tartalom