Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

rJAÁTRA” TERMELŐSZÖVETKEZET, BÄTONYTERENYE — Minden eddiginél sikeresebb év után — Eddigi legeredményesebb evét zárta 1983-ban a kistere- nyei „Mátra” Termelőszövet­kezet. A most mór bátonyte- renyeá közös gazdaság az el­múlt esztendőkben valóban mindent megtett azért, hogy a legsikeresebb nógrádi mező­gazdasági nagyüzemek sorá­ba emelkedjem. Az eredmény nem meglepetés Mindez légfeljéab a kívül­állókat érte töhbé-kevésbé váratlanul, a szövetkezet ve­zetői, dolgozói pontosan tud­ták mire képesek, mit kell tenni a magas szintű gazdálko­dás érdekében és hogyan le­het nemcsak lépésit tartani a nem mindig előnyükre válto­zó körülményekkel, hanem biztosítani tudták állandó, fo­lyamatos fejlődésüket is. A „Mátra” Termelőszövet­kezet nemcsak valóra váltot­ta 1983-as célkitűzéseit, de a tervezettnél lényegesen jobb eredményt ért el, hiszen ere­detileg azt tűzték maguk elé, hogy a szigorodó körülmé­nyek, az elvonások növeke­dése ellenére is megőrzik és megerősítik az addig elért színvonalat. Ennek során mint­egy 90 milliós bevételre és 8 milliós nyereségre számítot­tak az 1979-ben egyébként még veszteségesen gazdálko­dó nagyüzemben.. Az élet azon­ban rácáfolt mindenféle elő­zetes kalkulációra. A gazda­ság több mint 97 millió fo­rintos bevételt és kevés hí­ján 11 millió 700 ezer forin­tos nyereséget mondhat ma­gáénak. Ami magyarázata a folya­matos és dinamikus fejlődés­nek az alighanem az, hogy ezt a 97 millió forintot meg­haladó bevételt a múlt évben 85 millió 340 ezer forint költ­ség felhasználásával érték el. Amíg a múlt évben a költsé­gek 10 százalékkal emelked­tek, addig a bevételek 13,5 százalékkal nőttek. Mindez annyit is jelent, hogy a bátonyterenyéi „Mát­ra” Termelőszövetkezet már most megközelítette azt a ha­tárt, amit 1985-re tűztek ki maguk elé. |Jól bevált módszer Az arányos fejlesztés,' a töob lábon állás elve alap­ján a múlt esztendőben a mezőgazdasági és a nem me­zőgazdasági tevékenységek bevétele és termelési értéke azonos mértékben és ütem­ben nőtt. Á növénytermelés kétmillió forinttal produkált többet az előző évinél és pontosan eny- nyire volt képes az állatte­nyésztés is, míg a nem me­zőgazdasági tevékenység be­vétele 15 százalékkal emel­kedett egy év alatt Természetesen nem minden íágazat működött egyformán eredményesen. Ellenkezőleg, inkább mindinkább diffe­renciálódtak, s ennek megfe­lelően a minden évben megál­lapított üzemi rangsor is át­rendeződött. Ebből elsősorban a nagyüzem vezetői képesek hasznos tanulságokat, tapasz­talatokat levonni, majd ezt követően választ és megoldást találni a helyzet megváltoz­tatására. Elsősorban „saját házuk tá­ján” -néznek szét a vezetés, irányítás és munkavégzés te- ■rületéin,, s csak ezután vesz­nek figyelembe olyan ténye­zőket, mint például a közgaz­dasági szabályozás, az adott­ságok, a lehetőségek, a felté­telrendszer, az időjárás és sok más egyéb. A módszer úgy tűnik ered­ményes. legalábbis az' eddigi tapasztalatok azt bizonyítják. Fejlesztés a jövő érdekében A megfelelően kialakított termelési szerkezeten, a jó szervezettségen, magas szín­vonalú irányításon kívül szük­ség van a jól átgondolt fej­lesztésekre, beruházásokra is. A „Mátra” Termelőszövet­kezet az utóbbi években ezen a területen is nagyot lépett előre. Részben ennek eredmé­nye, hogy a közös gazdaság már csaknem 130 millió fo­rintos termelési eszközállo­mánnyal rendelkezik. Az ál­lóeszköz-állomány csaknem 50 százalékkal haladta meg a múlt évben az 1980. évit és a forgóeszköz-állomány is egy- harmadával nagyobb, mint a három esztendővel ezelőtti. A mezőgazdasági nagyüzem a múlt évben 17 millió forin- -tot fordított beruházásra, kö­zel fele-fele arányban épít­kezésre és gépesítésre. Az el­múlt három évi beruházások összege meghaladta a 45 mil­lió forintot, s, hogy jó helyire került a pénz, azt az ebben az időszakban elért eredmények is bizonyítják. Mint ahogyan azt is, hogy gazdaságos ipari tevékenység nélkül ilyen ará­nyú fejlesztést a nógrádi vi­szonyok között bajos lenne megvalósítani. Éneikül ugyan­is aligha futatta volna a ter­melőszövetkezetnek kishijáin 18 millió forinit értékű gép- vásár,lásra, az elhasználódott, elöregedett erő- és munkagé­pek lecserélésére, korszerű be­takart tógépek és szállítójár­művek véisárlására, amelyek nélkül a mezőgazdaságii tevé­kenység nem tarthatna ott, ahol most tart A kalapati szakosított tej­termelő tehenészet kialakítá­sára eddig 15 millió forintolt fordított a termelőszövetke­zet, hogy megteremtse nem­csak a gazdaságosabb tejter­melés, de az állattenyésztők számára megfelelő munkakö­rülmények feltételeit is. En­nek hatása már most megmu­tatkozik, pedig a következő időszakban még újabb 10 mil­lió forintot költenek a komp­lex állattartó telep létrehozá­sára, a termelés korszerűsíté­sére. A gabonatároló bővítése, a faüzem létrehozása éppen úgy a termelés alapjait és bizton­ságát bővíti, mint a RICO- üzem korszerűsítése. Mind­ezek messzemenően hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a közös gazdaságban biztosítsák a következő években is a dina­mikus fejlődést Munkával arányos bérezés A termelés fokozása, a be­vétel növekedése, a jövedel­mező gazdálkodás és a dolgo­zók jövedelme között igen szoros kapcsolat áll fenn. Ez az összefüggés több év távla­tából is érzékelhető, kimutat­ható. A jó bérgazdálkodás több szempontból is fontos ténye­zője az egész gazdálkodás si­kerességének, vagy éppen eredménytelenségnek. Ezt jól látták és látják a bátonytere- nyel „Mátra” Termelőszövet­kezetben is. Ezért ezt igye­keztek az idevonatkozó ren­deletek és lehetőségek, vala­mint a termelőszövetkezet ve­zetőségi ülésén megtárgyalt és elfogadott bérpolitikai és bér­gazdálkodás! elveknek meg­felelően kialakítani. A 97 millió forintot megha­ladó bevételt 1983-ban 408 fős átlagos dolgozói létszám­mal érték el, nem egészen 20 milliós bérfélhasználás mel­lett. A felhasznált munkabér mind a bevétel, mind a ter­melési költség arányában jó­nak mondható. Az éves bér­színvonal három év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt és jelenleg' meghaladja a ha­vi négyezer forintot. Mindvégig szigorú elv volt a munkával arányos bérezés, s ezt sikerült is jói alkalmaz­ni, ezért üzemágiamiként elté­rő értékek alakultak ki. Még nagyobb a differenciálódás az egyéni jövedelmekben. A bér- fejlesztésnél mindig figyelem­be vették és erről a jövőben •sem kívánnak lemondani, a munkabér termelést fokozó, eredményi javító hatását, ve­zetőknél, dolgozóknál egyaránt. Érdemes jól dolgozni A gazdaságban évről évre nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak az évközi céijutaii- maknak, célprémiumoknak, amelyeket előre meghatáro­zott. feladatok határidőre történő, pontos végrehajtásáért fizetnek. A múlt évben pél­dául 216 ezer forintot fizettek ki ilyen címert A cél az, hogy a jövőben valamennyi ága­zat felismerje ennek nagy je­lentőségét és következetesen alkalmazza is ezt a lehetősé­get. Még pagyobb jedenitsőségiet tulajdonítanak a bátonytere- nyei „Mátra” Termelőszövet­kezetben az év végi részese­désnek. Jövedelmező, nyeresé­ges gazdálkodás esetén az év végi részesedés 4—6 százalék — esetleg ennél több is lehet —, s ez a bérfejlesztési lehe­tőséginek két-háromszorosát teszi ki. Múlt évi munkájukért a dolgozók átlagosan három­heti alapfiaetésülknek megfe­lelő összeget vehetnek föl. Zárszámadásikor — a fentie­ken kívül — több mint 200 ezer forintot kapnak, juta­lomként, az arra érdemes dol­gozók, összesen csaknem száz­ötvenen. További 25 ezer fo­rintban részesülnek a szocia­lista versenymozgalomban legeredményesebben szereplő kollektívák és idén először fi­zetnek a 110, 5—-20 éve a szö­vetkezetben dolgozó törzsgár- datagnaik 162 ezer forintot. A bá tony terepei termelő­szövetkezet dolgozói elmond­hatják, hogy pontosan tudják, mire számíthat, az aki egész éven át becsületes, lelkiis­meretes, hozzáértő munkát végez, és mire számíthat az, aki fegyelmezetlen és nem dolgozik úgy, ahogyan az mél­tán elvárható lenne. A közös gazdaság az utóbbi években egyre eredményeseb­bé váló munká ja lehetővé tette, hogy mind nagyobb és nagyobb figyelmet — és ter­mészetesen több pénzt is — fordíthassanak arra, hogy a dolgozói jól érezzék magsukat a termelőszövetkezetben.. Le­gyen módjuk üdülésre, kirán­dulásra, kulturálódásira, üze­mi étkezésre. Bár a nyugdí­jasokról eddig sem feledkez­tek meg, a mostani zárszám­adás az első a Utalom, hogy 45 idős embernek ezer-ezer fo­rint segélyt adjanak. Tervek 1984-re A zárszámadás és a terve­zés szoros összefüggésben van egymással, hiszen ez utóbbi lé­nyegében az elmúlt időszak folytatását tűzi ki, annak elemzése után új célokat, fel­adatokat határoz meg. A bátonyterenyei „Mátra” Termelőszövetkezet az idei esztendőben 100—102 milliós bevétel elérését tűzte ki ma­ga elé. Ez mintegy 4—5 szá­zalékkal több az előző évinél. A 10 millió forintot meghala­dó nyereségtervnél számításiba vették az elvonások hatását és belekalkulálták a „bizony­talansági” tényezőket is. A fő célkitűzés azonban, megis­mételni az előző évi jó ered­ményt. Érne a közös gazdaságnak — éppen a korábbi céltuda­tos, következetes munka alap­ján — minden esélye meg­van. A feltételek túlnyomó többsége adott, a hiányzókat pedig képes a közösség meg­teremteni. Ennek érdiekében persze sok a tennivalió. Tovább kell nö­velni az üzemágak önállósá­gát, fokozni a költségérzé­kenységet, ösztönözni a nyere­ségérdekeltségeit, feltárni a még mindig meglevő tartalé­kokat, javítani a szervezettsé­get, még szigorúbban betarta­ni a munka- és technológiai fegyelmet. Az idén a nem mezőgazda- sági tevékenység bevételének nagyobb arányú növekedé­séire számítanak a bátonytere­nyei „Mátra” Termelőszövet­kezetben, mert itt kínálkoz­nak nagyobb lehetőségek. Emellett természetesen meg akarják őrizni a növényter­mesztés magas színvonalát és előbbre akarnak lépni az ál­lattenyésztésben is. (X) £ vártnál eredményesebben zártak a kiegészítő üzemágak Lányok) asszonyok munkalehetőségéi biztosítja, a &IC4>üzem Korszerű tejházban fogadják a tejet Raklapok készülnek a fűrészüzemben Az építőbrigád a kivitelezésekben vesz részt Tavaszra készítik elő a gépeket a műhelyben t l

Next

/
Oldalképek
Tartalom