Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

Fiatalok, gyért eh az építőiparba! Szép és népszerű szakmákat ajánlunk A lakások jelentős részét már a legkorszerűbb technológiá­val készítik az építőiparban. A képen látható tízemeletes épület a Miskolci Házgyár szerkezeti elemeiből készül. lakáshoz jutásban nyújt szá­Ä pályaválasztás meghatá­rozó a fiatalok életében; lé­nyegében egy olyan válaszút, amely egy életre meghatároz­za a fiatal tevékenységét. Nem könnyű megtalálni azt az elfoglaltságot, szakmát, amivel a fiatal egy életre szó­ló elkötelezettséget vállal, amit hivatásának tekint, ami szá­mára biztos megélhetést je­lent. A pályaválasztás nehéz gondjában kívánnak segítsé­get nyújtani az érdekelt fda­tatok számára és szép szak­mákat szeretnének ajánlani a gazdasági társulásba tömörült építőipari szervezetek. Mind­ezt azért teszik, hogy a fiata­loknak elsősorban bemutatva önmagukat, hozzásegítsék őket a kellő információkhoz is. A megye városaiban, a na­gyabb és a kisebb települése­ken bárki megtalálhatja az építőipari vállalatok és szövet­kezetek dolgozóinak alkotá­sait. Ezeknek az alkotásoknak a révén javultak megyénkben az élet- és munkakörülmé­nyek, kulturáltabbá vált kör­nyezetünk, eltűntek a régi viskók, rogyadozó épületek és helyüket egészséges, világos, 6zép épületek foglalják el, amelyek kellemes otthont nyújtanak tulajdonosaiknak. jÜj valóságunk teremtői A Nógrád megyei Építőipa- H Gazdasági Társaságba tö- Itiörült vállalatok sok-sok kor­szerű építménnyel gazdagí­tották megyénket, az ország más részeit, sőt munkát vé­geznek külföldön is. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kiemelkedő sikereket ér el a házgyári technológia alapján készülő lakóépületek építésében. A Szécsényi Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat elsősorban Szécsóny és Pásztó fejlesztésében játszik szerepet. A Salgótarjáni Építő- és Tervező Szövetkezet nagy fe­lelősséggel dolgozik a megye­székhely közintézményeinek gyarapításán, lakásainak fel­építésén. Az AGROFIL dolgo­zói nemcsak az új szakszerve­zeti oktatási központ felépí­tésével, hanem a kifogástalan minőségben átadott új laká­sokkal is dicsekedhetnek. A Nógrádi Szénbányák építő­ipari tevékenysége elsősorban saját igényeik kielégítésére irányul, de szerepet játszanak a bányászlakás-építési akció­ban is. A Balassagyarmati Építő­ipari Szövetkezet elsősorban helyben végez jelentős felújí­tásokat, de kisbútoraik az or­szág minden részében megta­lálhatók és igen keresettek. A Rétsági Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat a me­gye nyugati részében és Bu­dapesten fejti ki fontos tevé­kenységét. A megye legnagyobb építő­ipari szervezete a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat Ennek a vállalatnak a te­vékenysége a legsokrétűbb. Technikai felszereltségüknél és a magas képzettségű szak­emberek számánál fogva el­sősorban Ők vállalkoznak a nehéz feladatokra, az új ten­nivalók elvégzésére, az új technika, technológia megho­nosítására. A társaságba tömörült dol­gozók a múlt esztendőben is több mint egymilliárd forint értékű munkát végeztek el. Hozzáértésüket, rátermettsé­güket bizonyítja az is, hogy ma már nemcsak a megyé­ben, az ország más részein, hanem külföldön is dolgoz­nak. A pályaválasztás előtt álló fiatal felteheti a kérdést, hogy miért is szép az építőipari szakma? Nos, mindezek is­meretében azit mondhatjuk, hogy azért, mert a létrehozott alkotások hosszú ideig fenn­maradnak. A megalkotásban résztvevő emberek jótesően mondhatják; ennek az építé­sében én is részt vettem. Miért választották? Hitelesebb véleményt mon­danak azonban azok a fiata­lok, akik már valamelyik épí­tőipari szakmát tanulják, vagy valamelyik szakmában dol­goznak. Sebák Tibor szobafes- tő-mázoló, aki tavaly szaba­dult, így vélekedik: „Világéle­temben tetszettek a színek, ezért is jelentkeztem erre a szakmám. Azért is szépnek tartom ezt a szakmát, mert a mi munkánk után adják át a lakásokat és létesítményeiket. Mondhatni, mi költöztetjük be a tulajdonosokat a lakásokba”. Gergely Csaba ugyancsak szo­bafestő és mázoló, de ő jelen­leg még harmadéves tanuló: „Tetszik ez a szakma, mert nem kell hozzá nagy fizikai erő, meg aztán jó lehet vele keresni. A szakma szépsége mellett ezt sem' szabad ki­hagyni a számításból. Mások is ajánlották, de most már én magam is azt tapasztalom”. Tóth Gábor kőműves ifjú szakmunkás így vélekedik: „Én azért is választottam ezt a szakmát, mert az édesapám is kőműves volt. Szép és jó szakma a miénk és meg is fi­zetik”. A salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium és Építőipari Szakközépiskolában tanúinak azok a fiatalok, akik az épí­tőipart választották élethiva­tásuknak. Tóth Tamás negye­dik osztályos építőipari szak­középiskolás ezt mondja: „Mindig szerettem rajzolni, az unokabátyám Í6 ebbe a szak­középiskolába járt és meg­tetszett a szakma. Őszintén szólva, az építőipari munka tervezése és szervezése érde­kel. Mivel rendszeresen já­runk gyakorlati foglalkozások­ra, módom van látni, hogyan kell, vagy hogyan nem sza­bad az építőiparban dolgozni. Bízom benne, hogy jól vá­lasztottam”. Budai Irén ugyancsak negyedik osztályos építőipari szakközépiskolás így vélekedik: „Én is a raj­zolás által kerültem kapcsolat­ba ezzel az iskolával, lénye­gében az építőipari szakmá­val. Be kell vallanom, hogy képzőművészeti középiskolá­ba akartam menni, de vala­hogy nem jött össze. Ide nyer­tem felvételt és nem bántom meg. Nagyon sokoldalú, sok­fajta tudást igénylő szakma az építőipari szakma. Szeret­nék tovább tanulni, csak a statika menne egy kicsit job­ban”. Az a fiatal, aki a társaság­ba tömörült vállalatok vala­melyikéhez kötelezi el magát az építőipari szakma valame­lyikében, az biztos megélhe­tésre talál. Arról is szólni kell, hogy ez az iparág még a beruházások szűkülése után sem tartozik: azok közé, ame­lyik ilyen vaigy olyan formá­ban nagyon függenek a külső piacok változásaitól. Senkinek sem kell bizonygatni, hogy a társadalmak születésétől kezd­ve építőkre mindig szükség volt és lesz a jövőben is. Ezt követően rátérünk arra. hogy milyen szakmákba várják az általános iskola 8. osztályát el. végzett fiatalokat. A társaságba tömörült szer­vezeteknél az építőipari igé­nyek egy tételben jelentkez­nek a szakmunkás-utánpótlás­ban, melyet a gazdasági tár­saság hangol össze. A képzés bázisváillalato továbbra is a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat, de minden ok­tatási kérdésiben együttműkö­dik a társvállalatokkal. Az 1984—85-ös tanévben az alábbi szakmákba vesznek fel az építőiparba tanulókat: Kőműves, magasépítő (ács- áliliványozó), épületvillamossá­gi szerelő, épületasztalos, szo­bafestő, mázoló-tapétázó, pad­lóburkoló, bádogos, autószere­lő, autóvillamossági szerelő (érettségizetteknek). közpon­tifűtés-szerelő, vízvezeték­szerelő, gáz- és készüléksze­relő, valamint vas- és fém­szerkezet-lakatos. Szakmákról röviden A következőkben arról szó. lünk, mi tartozik az egyes szakmák fogalomkörébe. Építő (kőműves): Az építő­iparban előforduló falazási, vakolási munkák, nyílászárók és egyéb szerkezetek elhelye­zése, betonozások, burkola­tok készítése, burkolási mun­kák elvégzése. Ács-állványozó: baton- és vasbeton szerkezetsk zsalu­zattal, terv szerinti méretre történő elkészítése, faanyagú tetőszerkezetek készítése, ja­vítása. Épületvifcmossági sztrelő: a tanulók az építési munka­helyeken bizonyítják be, hogy mennyire sajátították el az iskolában tanultak széles ská­láját. A lakások szerelésétől ipari és középületekig végzik munkájukat; a legegyszerűbb áramköröktől a bonyolult au­tomaták felszereléséig. Asztalos: ide tartozik a la­kóépületeik, középületek fa- és műanyag berendezési tár­gyainak és nyílászáró szerke­zeteinek építése, szerelése, ja­vítása. Szobafestő, mázoló: külön­féle létesítmények festése, fal­felületek tapétázása, mázolási munkák elvégzése. Fapadlózó-műanyagburkoió: ide' tartozik az épületek par­kettázása, műanyag és pad­lószőnyegek lerakása. Bádogos: ő végzi az épüle­tek bádogos szerkezetének ké­szítését, javításét, karbantar­tását, az épületek vízgyűjtő és vízelvezető szerkezeteit, a la­kótelepi épületek homlokzati, bádogos munkáit. Vízvezeték-szerelő: a vízve­zetékek rendszerének készíté­sével, az ezekhez tartozó be­rendezések és készülékek cső­hálózatra való bekötésével, üzembe helyezésével, szabá­lyozósával, karbantartásával, és javításával foglalkozik. Fűtésszerelő: a központifű­tés-szerelő a központi fűtés be­rendezéseinek szabályozását, a csővezetékek készítését, sze­relését, karbantartását, javí­tását tanulja meg. Szerkezetlakatos: ide tar­tozik az épületek lakatosszer­kezetének előállítása, komp­lett csarnokok gyártása, hely­színen történő szerelése, dísz­munkáik készítése. Minden szakmában a kép­zési idő három esztendő, A fiatalok az elméleti ismerete­ket a í/aűigótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben, valamint a balassa­gyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben szerezhetik meg. A gyakorlati oktatás tanműhelyekben zajlik. Figyelemre méltó kedvezmények A jelentkező fiatalok ösz­töndíjban részesülnek. A ta­nulmányi ösztöndíj mellett vállalati ösztöndíjat is kaphat­nak. Ez utóbbi összege ter­melő szervezetenként válto­zik, átlagosan 450 forint. A termelő vállalatok ezenkívül több kedvezményben is ré­szesítik a fiatalokat. A Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat például a pályakez­dőik számára ötéves szerződés esetén ifjúsági takarékbetét­könyvet nyit, havi 300 forin­tos betéttel. Ha a fiatal azon­ban nem szerződik a vállalat­tal, akkor is kap juttatást. 600 forintot az első fizetésé­vel, 2400 forintot pedig egy év munkája után. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig ki­emelt kategóriában kezeli a fiatal szakmunkásokat és a mukra segítséget. A vállalat a fiatal szakembereknek 30— 80 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad, amely összegnek a 25 százaléka vissza nem té­rítendő támogatás. A NGTÉV úgy is segíti a fiatal szakem­berek önálló otthonhoz való jutását, hogy az anyagszállí­táshoz stb. „C” menetlevelet biztosít, s az elfekvő építési, szerelési anyagokból kedvez­ményes vásárlási lehetőséget biztosít A két vállalatot csak péü-’ daként emlí tettük meg, mert a többi tagvállalat is a körül­ményeihez és sajátosságaihoz mérten támogatja a fiatal szakmunkásokat. A termelő vállalatok szak­munkásaikat a harmadik év­ben már szakmunkásbérben számolják el, amit a tanul-* mányi eredménytől függően állapítanak meg. A kezdő óra­bér 18—19 forint körül alakul. Azok a fiatalok, akik a fel­sorolt építőipari szakmák va­lamelyikét kívánják elsajátí­tani, elsősorban a szakmun­kásképző intézetekben, illetve a vállalatok és szövetkezetek személyzeti és munkaügyi osz­tályán jelentkezzenek. (X) 'A villanyszerelés sem a hagyományos módszerekkel történik, mivel az előregyártott elemek már tartalmazzák azokat a furatokat, ahová a vezetékeket szerelik. Ahol pedig szükséges, ott kábelcsatornás megoldást alkalmaznak. A korszerű technológiák, a modern gépek azonban nem zár. jak ki a hagyományos eszközök használatát sem. Igaz, hogy a képen látható betonkeverővel nem lehetne kiszolgálni a magasépületeket, de arra elegendő, hogy a csupán javítá­sokhoz szükséges mennyiségű habarcsot elkészítse. A fűtésszerelőknél is érvényesül az új technológia, a sza­lagszerű munka. Itt éppen az előregyártott radiátortestekre hegesztik rá a csatlakozókat, hogy előkészítsék a beszere­lésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom