Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

Számítástechnika az oktafásksn VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézete több mint hét éve képez szá­mit. tslechnikai tudással is rendelkező üzemgazdászokat. Az iskola a megyében az elsők között ismerte fel s vezette be a számítógép nyújtotta új lehetőségeket. A hallgatók betekintést nyerhetnek a modern ügyvitelbe, programozásba. A főiskola kiválóan felszerelt központja az oktatás mellett a saját és egyéb vállalatok adatfeldolgozásá­ban, valamint a tudományos kutatómunkában nyújt rendkívül fontos segítséget. Az in­tézményben évente mintegy nyolcvan új, magasan kvalifikált üzemgazdász végez. Ké­pünk a nagy gépteremben készült, ahol a jelentősebb adat- és számításigénnyel rendel­kező feladatok megoldását végzik. Barna Alfréd felvétele Kevesebb hiánycikk, nagyobb export A gépipar 1984. évi terve Á gépipari vállalatok 1984. évi tarvprogramjaikat általá­ban több variációban állítják össze, igazodva a sok esetben előre nem látható, legfeljebb tervezhető feltételekhez. A tervezők mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy a gépiparra továbbra is jelentős szerep hárul a külgazdasági egyen­súly javításában, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzésében. A gyártmány­szerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésével, a gazdasá­gosan helyettesíthető, s eddig importból beszerzett anyagok elterjesztésével hatékonyab­bá tehetik a gazdálkodást és fokozhatják a versenyképes­séget. Áz 1984. évi terv azzal szá­mol: az ioaron, s a feldolgo­zóiparon belül is legdinami­kusabban a gépipar fejlődik. Számolva azzal, hogy a beru­házások mérséklése miatt to­vább csökken a hazai igény az ilyen jellegű termékek iránt, s amit természetesen nem ellensúlyozhat a fogyasz­tási cikkek értékesítésénél várható kisebb mértékű nö­vekedés sem, a tervbe vett 2—3 százalékos termelésnöve­kedést kizárólag az export bő­vítése alapozhatja meg. Az Ipari Minisztérium ága­zati irányelvei szerint a vál­lalatok termelési szerkezetét oly módon célszerű változtat­ni. hogy a nagyobb export mellett mérséklődiék az im­port. Ezért bővítik a pneiu. mai ikus és a hidraulikus ele­mek, a kézi és gépi szerszá­mok gyártását, illetve válasz­tékát. Ez azt is jelenti, hogy az úgvnevezett háttéripari termékeket előállító üzemek kínálata nő. A gazdaságos gyártásba az ilyen termékek előállítására szakosodott vál­lalatok mellett — lehetőség szerint — a szövetkezeti ipart és a tsz-melléküzemágakat is bevon iák. A gépipar átlagánál tovább­ra is nagyobb ütemben fej­lődik az elektronikai ipar, ezen belül dinamikusabban a híradástechnikai, kisebb mértékben nedig a műszer­ipar. Külünö.seu nagy feladat bárul a" mikroelektronikai üzemekre a központi fejlesz­tési program megvalósításá­ban tapasztalható lemaradás behozásánál, és abban, hogy időben megvalósuljanak az 1984-re tervezett fejlesztő beruházások. A gépipari át­lagnak megfelelően fejlődik majd a villamosipari gépek és berendezések gyártása, ettől elmarad. a gépek és be­rendezések alágazata, továb­bá a közlekedési eszközök és a fémtömegcikkipar termelé­se. •Ugyanakkor ez utóbbiak a termelésnél jóval nagyobb mértékben növelhetik export­jukat, mert a piaci lehetősé­geket sok tekintetben még nem használták ki a vállala­tok. A fémtömegcikk-ipari ütemeknek a hazai lakossági ellátás javítására is erőfe­szítéseket kell tenniük. A gépipar szocialista export­ja várhatóan 8—9 százalék­kal nő. Reális lehetőség van a híradás- és számítástechni­kai berendezések, szerszám­gépek, vákuumtechnikai gé­pek, járműipari termékek és a műszerek kivitelének foko­zására. Az iparon belül a gépiparnak vannak a legna­gyobb feladatai a konverti­bilis export növelésében. A tárca azzal számol, hogy az ágazat mennyiségében 7—8, folyó áron számolva pedig 10 —13 százalékkal növeli kivi­telét a tőkéspiacra. Elsősor­ban a mezőgép- és élelmiszer­ipari gépekből, automatizálá­si és számítástechnikai esz­közökből és orvosi műszerek­ből lehet számottevően növel­ni a kivitelt. Egyes tartós fogyasztási cikkek bérmunká­ban való gyártása, újabb ex- portfővállalikozások és komp­lett géprendszerek exportja is jelentősen fokozhatja a vál­lalatok exportbevételét. Néhány gépipari vállalat már az elmúlt évben is jelen­tős exporteredményeket ért el; például a Rába-hátsóhi- dak, az MHD-kazánok, a Me­dicor komplett kórházak, a Tungsram lámpagyártó sorok jó minőségük és korszerűsé­gük miatt keresett és kelen­dő cikkek külföldön. Az eze­ket a termékeket gyártó vál­lalatok kedvezőbb feltételek-/ kel és fokozott reményekkel indíthatták az új évet. A Ipari Minisztérium fel­hívta a vállalatok figyelmét árrá: az exporttörekvések miatt nem szorulhat háttérbe a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Min­denképpen előtérbe kell he­lyezniük a hiánycikkek csök­kentését is. Ebben szerepet vállalnak majd az ipari szö­vetkezetek is. Fontos továbbá, hogy a gép­ipari vállalatok fejlesztési elgondolásaikat tényleges pénzügyi lehetőségeikhez iga­zítsák, mert a központi erő­források csökkennek. Ez utób­biak elsősorban az export- képesség javítását, az ener­giafelhasználás ésszerűsítését, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztése­ket segítik. XL. ÉVF„ 3. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 5„ CSÜTÖRTÖK HOVÁ TARTOZUNK? If calf ozások ca közigazgatásban ÚJ RANGOK, NEVEK ÉS JOGKÖRÖK Már négy napja érvényben van a közigazgatás korszerű­sített formája, amely a járá­si hivatalok megszűnésével, az úgynevezett kétfokú irá­nyítást valósítja meg. Tegnap megyénkben utolsó előtti mozzanata zajlott az előké­szítő-szervező munkának, amikor is Szécsényben ünne­pi tanácsülésen "bejelentették, hogy Bátonyterenye és Rét- ság után ez a település is megkapta a városi jogú nagy­községi rangot. Ezzel a me­gyei irányításban három vá­ros — Balassagyarmat, Pásztó és Salgótarján, valamint a három városi jogú nagyköz­ség vesz részt. Ezek köré cso­portosulnak a városkörnyék­hez tartozó települések. Balassagyarmat városkör­nyékéhez két önálló községi tanács — Bércéi és Érsekvad- kert —, és 7 községi közös tanács, 14 társközséggel tarto­zik. Ezek a következők: Cser­hát surány, — Hemecsény, Bej- táv — Pataik, Magyarnándor — Cseirháthailé'P, Debercsény, Muhara, Nógrádkövesd — Becs ke, Galgaguta, Szécsén- ke, Örhalom — Csitér, Hu- gyag, ILin.y, Szanda — Terény, Szügy — Csiesztve, Nógrád- m a real. Pásztó (egyesült: Pásztó— Hasznos—Mátraszőlős) város- környékhez egy nagyközségi közös tanács: Palotáshalom — Kisibágyomnal és Szairvasgedé- vel, öt önálló tanács, Buják, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc rendeltetett. A községi közös tanácsok pedig: Alsótold — Bokor, Cserhát- szentiván, Felsőtold, Garáib, Kutasó. Ecseg — Csecse, Ko- záird. Kálló — Erdőkürt, Er- dőtarcsa, Szirák — Bér, Egy- házasdengeleg. Salgótarján városkörnyékén 4 önálló tanács és 6 községi közös tanács funkcionál, ön­álló tanácsok: Barna, Etes, Karancskeszi, Vizslás. Közös tanácsok: Cered — Szilaspo- gony. Zabar, Karancslapujtő — Kor an csal ja, Karancsbe- rény. Kazár — Mátraszele Kis- hartyán — Sóshartyán. Litke — Ipolyíamóc, Mihálygerge — Egvházasgerge. Bátonyterenye (volt Nagy- bátony, Kisterenye és Szúpa­tak) városi jogú nagyközség városkörnyékhez egy nagy­községi tanács, Mátraterenye (volt Homokterenye, Mátra- novák és Nádújfalu) egy ön­álló tanács, Mátraverebély, és három községi közös tanács tartozik. Az utóbbiak: Mátra- mindszent — Szuha, Nagy- bárkány, — Kisbárkány Luc­iáivá, Márkháza, Sámsonháza, Nemti — Dorogháza. Rétság (egyesült: Rétság és Bánk) városkörnyékén egy nagyközségi közös tanács, Romhány — Kisecset, Szedte, egy ön álló tanács Diósjenő és 6 községi közös tanács tevé­kenykedik. A közös tanácsok felosztása: Drégelypalánk — Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi — Borsosberény, Horpács, Pusztaberki, Nézsa — Alsó- petény, Keszeg, Legénd, Nóg- íádsáp, Nógrád — Berkenye, Nőtincs — Felsőpetény, Ös- agánd, Szendehely, Tereske — Szátok. Szécsény városi jogú nagy­község körzetében önálló ta­náccsal Rimóc tartozik, és kötődik még hat községi kö­zös tanács, tgy: Endrefalva — Pitúry, Szécsényfelfalu, Ka- rancsság — Ságújfalu, Szal- matercs, Ludányhalászi — Nógrádszaikál, Nagylóc — Hollókő, Nógrádmegyer — Magyargéc, Varsány — Nóg- rádsipek. A községi és nagyközségi tanácsok a következő, fon­tosabb hatás- és jogköröket vették át január elsejétől. Eljárnak gyámhatósági ügyekben, kivéve: a gyámsá­gi és gondnoksági, az örökbe­fogadás és annak felbontása, valami:nt — csak községek esetében — az intézeti elhe­lyezés és állami gondozási ügyeket. Megállapítják a tanácsi bölcsődék nyitvatartási idejét, véleményezik ugyanezt ae üzemi bölcsődéknél. Döntenek hadigondozási ügyekben, etJ látják érdekképviselet ü két Gondoskodnak a szervezeti üdültetések orvosi ellátásáról, s ugyanez a feladatuk az ok­tatási intézményeknek is. Irányítják és ellenőrzik a! munkavédelmi feladatok végi zését. Engedélyezik a népmű­vészeti vásár megtartását. Ja­vaslatot tesznek nyugdíjáé pedagógusotthonba való eéj helyezésére. Megállapítják a magyar á*3 lám tulajdonjogának az inJ gatlannyilvánitartásha vaäS bejegyzését. Döntenek a zelő kijelölésében, ha a felek a kezelői jog átadásában nem tudnak megállapodni. Eljár­nak köztemilet-felhasznáflási ügyekben is. Intézik a kisipar-igazgatás si ügyeket. Intézkednék kiskerestoedeíS mi, vendégiiátóipari ügyeké ben. Gyakorolják a magáné kereskedelemmel, a gyűjtőké-' reskedelemmefl (a gyógymód vény-felvásárlás kivételével) és a mutatványosok igazgatá­sával kapcsolatos jogköröket.’ Döntenek vásártartási ügyek-' ben is. Elrendelik a támsadallrná nő-' vényvódakni tevékenységet,' valamint a szabálysértési el­járást, ezek soron kívüM le­folytatását növényi károsítok elleni védekezés elmulasztás sa miatt. A megyei tanács végrehajts bizottsága minden községi tanács végrehajtó bizott­ságának szakigazgatási szervét felruházta az I. fokú építésügyi hatósági jogkörök gyakorlásáva/1. ' Egyes hatósági jogkörök gyakorlása — mint például az építési, kereskedelmi, sza­bálysértési, áreHenőrzésd, adó-’ ügyi jogkörök — speciális faW készültséget, külön,leges szak­értelmet kíván. Ezért a me-, gyei tanács ajánlására a köz­ségi tanácsok, e feladatok el­látására igazgatási társuluso-; kát hoznak majd létre. Síküveggyári lakások a minfafelepen A salgótarjáni síküveg­gyár egyik igen szép ha­gyománya, hogy munká­sainak lakáshoz jutását hathatósan támogatja. Kü­lönféle formákat talál er­re — figyelembe véve az otthonra várók jövedelmi viszonyait, anyagi lehető­ségeit is. Legújabban a gyárral szemközti domboldalon, a Gorkij-lakótelepen épülő mintalakótelep által kí­nálkozó alkalmat ragadta meg a síküveggyár. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium ezen a területen vonultatja fel mindazokat a típustervek alapján készülő lakásokat, melyeket az otthonteremtő családoknak ajánl. Sorhá­zak, egyéni családi há­zak kapnak majd helyet a mintalakótelepen, az OTP összesen mintegy 110 lakást értékesít majd itt. A salgótarjáni síküveg­gyár az OTP-vel szövet­kezve arra vállalkozott, hogy saját építőrészlege bevonásáéval a mintatéle- pen mintegy negyven la­kást készít el. Közülük 12 átadását már az idei évre tervezi, újabb 6—12 lakás alapozásához is hozzáfog ebben az esztendőben. A gyár vezetése a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben abban is döntött, hogy a mintala­kótelepen először azoknak a dolgozóinak kínál fel új otthont, akik gyári szolgá­lati, illetve gyári bérla­kást adnak visszaköltözés- kor. A rangsorolást azért határozták meg ily mó­don, hogy a felszabaduló gyári lakások segítségével a fiatal, kezdő, alacso­nyabb jövedelmű szakem­bereket juttathassák olcsó lakáshoz. A salgótarjáni síküveggyár a mai napon ünnepélyes alapkőletétellel pecsételi meg munkásla- kás-épitési vállalkozását. Btfiariaí József Kutiäba utazott Marjai József miniszterei- bizottság XII. ülésszakára nök-helyettes, a magyar— ,, , ... ... kubai gazdasági és műszaki- szerdan küldöttség elén Ku­tudományos együttműködési bába utazott. (MTI) Több mint 10 millió forint az új Nemzeti Színházra Az új Nemzeti Színház fel­építésére az 1983. szeptember 21-én elhangzott felhívás óta 10 millió 790 ezer forint ér­kezett az OTP XXII. kerü­leti fiókjához, ahol a pénz­adományok „adatait” gyűjtik. A fiók vezetője arról tájé­koztatta az MTI munkatársát, hogy ezt az összeget decem­ber 30-án regisztrálták, ezen a napon több mint egymillió forint érkezett hozzájuk. Az eltelt hónapok alatt 5529 befizetést könyveltek el, a be­fizetők több mint fele vala­milyen csoport, — vállalat, intézmény, szövetkezet, szo­cialista brigád, illetve gazda­sági munkaközösség — volt. A 2963 csoport több mint 9 millió 252 ezer forintot utalt át a Nemzeti Színház szám­lájára. Mint az OTP-fióknál megjegyezték: november óta jelentősen megnőtt az adako­zási kedv — különösen az adományozó gazdasági mun­kaközösségek száma szaporo­dott. A Csoportok közül ed­dig a legmagasabb összeget, mintegy 124 ezer forintot a Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei bizottsága ad­ta. Több mint 100 ezer forin­tot fizetett be a budapesti zöldség-gyümölcs értékesítő vállalat, 2566 magánszemély több mint másfél millió fo­rintot utalt át, a számlára a legmagasabb adomány 20 ezer forint, ekkora összeget többen is küldtek. A fővárosból 1901, vidékről pedig 3253 átutalást regiszt­ráltak, míg ■ külföldről adomány érkezett az év vé­géig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom