Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
HUSZONÖT ÉV NEVELŐOTTHONBAN „ A mi gyerekeink" Szeretünk panaszkodni — de nem szeretjük, ha panaszkodnak nekünk. Igyekszünk tréfával elütni a dolgot. Így tesznek a nevelőotthonokban dolgozók is, kiknek körében egy régi, tekintélyes szegedi pedagógus mondása járja: A gyermekvédelmi munkában, aiki az első száz évet kibírta, az ezen a pályán már mindent kibír. Magyar Antal huszonöt éve dolgozik a gyermekvédelemben. A tiszadobi gyermekváros akkori igazgatójától kapta az ajánlatot, s ő — hiszen albérletben lakott Debrecenben, üzemi koszton élt — elfogadta.. Lakást, jutányosán élelmet kapott. — Egy évet kipróbálok, volt a jelszóm — emlékezik vissza az 1959-es esztendőre az alacsony, vékony testalkatú férfi —, aztán majd meglátjuk. .. Hát alaposan kipróbáltam a szakmát! A ritka kivételektől eltekintve, nyugodtan állíthatjuk, hogy nevelőotthoni pedagógusnak nem készül az ember, hanem azzá lesz. Ügy hozzák a maiga és a mások — Tisza- dobon nevelőhiány volt — körülményei. S ki meddig marad a pályán, az szintén sok tényezőtől függ. — Az ember elkezd csinálni valamit, aztán menet közben kiderül, hogy jó-e az neki — gondolkodik el döntésén, választásán Magyar Antal. — Menet közben jöttem rá, hogy a gyermekvédelemben kiélhetem a „hobbimat”: embertársi szeretetne, megbecsülésre, munkára taníthatok, nevelhetek, kielégíthetem, fejleszthetem manuális készségeimet. A nevelőotthonban másféle a pedagógusi munka: itt. csailádpótló feladatot kell ellátni, s ehhez nagyon sók figyelem, emberi és nevelői igyekezet, tapasztalat szükséges. Aki tudja szeretni a gyerekeket, érezni a felelősséget irántuk, csak az jöjjön erre a pályára. — Ez lényegében a kezdők számára tanács is. Azt hiszem, el is kel, hiszen köztudottan nagy a mozgás ezen a területen. Hogyan alakult a sorsa a gyermekvédelemben? Mielőtt válaszolna, újabb cigarettát vesz elő, komótosan rágyújt. Erőt gyűjt, gondolatait rendezgeti a válaszadásra: — Négy év után a tiszadobi gyermekváros igazgatóhelyettese lettem, és maradtam egészen 1977 május elsejéig. Kisterenyén akkor épült fel a nevelőotthon. Korszerű, szép. A megyei művelődésügyi osztályról idehívtak. Bizonyára nem kell hangsúlyoznom, milyen nehéz, embert próbára tevő feladat beindítani egy teljesen új, hagyományok nélküli intézményt.. Megfelelő szakembereket kellett szerezni a gyerekek mellé, meg kellett küzdeni a település, a környezet ellenérzéseivel, el kellett fogadtatni magunkat az embereikkel. Ez a bonyolult, hatalmas szervezési munka idegileg felőrölt, s egy idő után úgy láttam, jobb ha más vezeti az intézményt. 1979 augusztus elsejétől beosztott nevelőként dolgozom a kistoronyéi — ma már bátonyte- renyei — nevelőotthonban. Visszakerültem abba a beosztásba, amelyikért tulajdon, ké.ppen erre a pályára jöttem. Nem a felnőttek irányítása a dolgom, hanem a gyerekeké, és igazából ón ezt szeretem. — Valóban nincs önben semmi keserűség? Bizonyára sokan nem is hiszik el... — Pedig nincs miért mást mondanom az igazságnál. Az embernek szembe kell nézni másokkal önmagával, hogy tisztán lásson. Én megtettem ezt, és jól érzem magiam, örömmel csinálom a munkám. — Ezek szerint sikerélményei vannak? — Rátartásáig nélkül mondhatom: igen. A gyerekek gyakran visszajártak Tiszado- bon, s elkezdték ezt Kisterenyén is. Ügy keresik az embert, mintha a szülőjük lenne. Nagyon jó érzés. Pedig — ez az elvem — következetes és szigorú vagyok... Ám, éppen azt vetítem észre az évtizedek alatt, a gyerekek az ilyen tulajdonságú nevelőt emlegetik a legtöbbet. Én nem csalódtam a rám bízott gyerekekben soha. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mind angyal volt, vagy azzá lett, nem, követtek el hibákat, minit ahogyan azok is követnek el, akik családi környezetben nevelkednek. De azt tartom: ha megbotlott a gyerek, akkor is a miénk. Magyar Antal 53 éves, Haj- dú-Biihar egyik kis falujában, hatgyermekes családban született. A kazánkovács apa, kihasználva az állami ösztöndíj lehetőségeit is, négy gyermekéből diplomás embert csinált. Antal, a harmadik gyerek kémia szakos tanár lett 1953-ban, már az új rendszerben. Nem felejtette el, honnan jött, az indulását. Mélyek, erősek a gyökerek. S ez ad neki erőt, hitet a munkához, melyet nagy tapasztalattal, hozzáértéssel, szorgalommal, kollégái elismerésével végez. Délután egy óra körül jár az idő. A szomszédos iskolából lassan szállinigó znak haza a gyerekek. — A mi gyerekeink — mondja büszkén a nevelő. — Felelősek vagyunk az életükért! Sulyok László Fotóművészeti kiállítás a Budapest Galériában r Az Air France és Párizs Városa által 1982-ben közösen alapított fotóművészeti díj harminckét fiatal hivatásos fotóművész számára tette lehetővé, hogy mindegyikük egy számára idegen fővárosban, maga által választott témájú riportot készítsen. Ez a lehetőség, amely az azonos témára a legkülönbözőbb eredetű és civilizációjú fiatalokat gyűjti össze, mér önmagában is egészséges versengésre sarkalló tényező. Minden résztvevő tanulmányozhatja, hogyan látnak a többiek és a látottakat hogyan fejezik ki. A fotográfia és az utazás ugyanannak az élménynek két aspektusa, és segíti a különböző kultúrájú népek közeledését. A kiállítás január 29-ig látható Budapesten, az V. kér. Szabadsajtó u. 5. szám alatti Galériában. Jean Goussebaire Dupin (Franciaország): Hamburg Carlos Freire (Franciaország): Budapest Magyar felek Történelmi feljegyzések enyhe és zord telekről A TÉLI SPORTOK legelszántabb rajongóin kívül tél derekán már mindenki tavaszt várva nézi a naptárt, mennyi idő van még hátra a rügyfakadásig. Természetesen, mint minden évszaknak, a télnek is megvannak a jellegzetességei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti terület —, nagy eltérések alakulhatnak ki az átlagokhoz képest. A tudomány meteorológiai és csillagászati telet különböztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február végéig tart, tehát éppen három hónapig. A sokévi átlag szerint a napi középhőmérséklet december 1-én süllyed 3 fok alá, és február végén emelkedik e fölé. A csillagászati tél a téli napfordulóval, december 21-ével vagy 22- ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka), s március 21-ig, a tavaszi napéjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Persze az időjárás sokszor megtréfálja ezeket a kezdő és végnapokat, a gyakorlati életben nincs is jelentőségük. Jobban közelít a valósághoz, ha a tél derekához képest egy elő- és egy utószakaszt különböztetünk meg. Réthy Antal professzor felosztása szerint az előtél átlagos napi középhőmérséklete 0 és 4 fok között van. Általában novem- ben 16-tól december 21-éig tart, éppen a csillagászati tél kezdetéig: ez 36 nap. Télen a napi középhőmérséklet 0 fok alá süllyed, ez átlagosan december 22-től február 16- ig tart, ez 57 napos időszak. Télutóról beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet ismét 0 és 4 fok között mozog, ez általában február 17- én köszönt be, és március 6-ig tart, tehát 18 napig. E felosztás szerint tehát a tél nálunk 111 napos. (Ugyanezen felosztás alapján a tél Bécsben 124 nap, három nappal előbb kezdődik és 10 nappal tavább tart, mint nálunk.) Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehetnek a tél beköszöntésében és búcsúzásában. Előfordult, hogy október végén kezdődött, máskor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hónapokig tart, máskor egy-két hónapra korlátozódik. Az igazság az. hogy az egyik szélsőség sem kedvező: akkor a legelőnyösebb a tél, ha a hőmérséklet egy kevéssel a 0 fok alatt marad. Az évszakok közül a tél vésődik legjobban be az emberek emlékezetébe, főként, ha hosszúra nyúlik. Tény, hogy a kemény tél nagyon megterhelheti mind az egyént, mind a társadalmat, ezért a többség a sokévi átlagnak megfelelő, normális telet várja. De milyen is nálunk a normális, a zord és az enyhe tél? Normális a tél, ha a középhőmérséklet (a három téli hónap középhőmérsékletének az összege osztva hárommal) nulla fok körül, tehát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 foknál alacsonyabb a téli középhőmérséklet, akkor zord a tél, ha +2,5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben visszapillantva, az írásos feljegyzések óta nagyon zord tél volt 1783 —84, 1788—89, 1794—95, 1798— 99, 1812—13, 1829—30, 1840— 41, 1857—58, 1879—80, 1887— 88, 1890—91, 1892—93, 1928— 29, 1939—40, 1941—42, 1946— 47, 1953—54, 1962—63 és 1963—64 években. A hidegrekordot az 1829—30-as tél tartja —5 °C középhőmérséklettel. A sokak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak viszont a telek az 1790—91, 1793—94, 1795—96. 1805—06, 1806—07, 1821—22, 1823— 24, 1824—25, 1833—34, 1842 —43, 1872—73, 1901—02, 1909—10, 1914—15, 1915—18, 1920—21, 1935—36, 1947—48, 1950—51, 1971—72, 1982—83 években. Érdekes, hogy többször is két enyhe tél követte egymást, ami a zord teleknél csak egy alkalommal fordult elő. Az enyheségrekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmérséklet +3,5 fok volt. A KÉT VÉGLET KÖZÖTT, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 ,fok a különbség. Ez rendkívül nagy ingadozás, és csakis a téli időszakban fordulhat elő. Lehet tehát a telünk olyan enyhe, mintha a Földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hideg is. mintha a Keleti-tenger partján. Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyeztek fel. 1327-ben például már januárban virágba borultak a fák, és olyan enyhe volt az idő. hogy oünkösd naoián arattak, Jakab-napkor (július 25. ) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már minden ki- zöldült, nyíltak a virágok, költöttek a madarak, és márciusban a szabadban lehetett fürdeni. Ezeken a teleken a középhőmérséklet valószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik végletre is. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként, súlyra árulták. 1443—44 telén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyver- szünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén választották Mátyást királlyá. 1708—09-ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytak a fák, úton-útfélen megfagyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. E telek középhőmérséklete feltehetően —5 fok alatt volt. Ezek persze évszázados ritkaságok, de bármikor — persze napjainkban is — megismétlődhetnek. Igaz, hogy az ilyen téli időjárás elemi csapásnak számít. A felszabadulás óta eltelt csaknem 40 évben egy-egy kivétellel sorozatosan enyhe teleket éltünk át. Mindössze négy telet mondhatunk hidegnek és havasnak, mégpedig az említett 1946—47, 1953—54, 1962—63 és 1963— 64-ben. Azóta enyhe vagy normál telek követik egymást, vagyis „igazi” télben nemigen volt részünk, el is szoktunk tőlük. KÜLÖNBEN IS A legutóbbi évtizedekben a tél furcsa játékot űzött velünk: többnyire későn kezdődött, a decemberek túlságosan enyhék voltak, a súlypont áttevődött februárra, sőt a tavasz kárára kitolódott márciusra, s olykor még áprilisba is benyúlt. Néhány évtized azonban semmit sem jelent az évszázados folyamatban. Egy-két évtized még nem jelent éghajlatváltozást, legfeljebb csak éghajlatingadozást. Hasonló a helyzet, mint a száraz és nedves esztendők változása esetében. Mindenesetre tény, hogy a tudomány ma még nem képes választ adni arra a kérdésre, hogy mikor vált át egyik periódus a másikra. És arra sem képes választ adni. hogy hogyan fejeződik be 1983—84 tele. Ez is hozott már eddig is furcsaságokat. November végén, december elején nálunk szokatlanul •hid°g volt, december vége, janii"'r eleje pedig nagyon enyhe. ÉS akár hidegebb, akár enyhébb volt az idő, csapadék sem eső, sem hó formájában nem jött annyi, amennyi kellene M. I. Ismét a Szépművészeti Múzeumban van Ismét a Szépművészeti Múzeumban van a megkerült festmény, Raffaello Ifjú képmása című alkotása. Még kér • déses azonban, hogy mikor és a múzeum melyik termében lesz újra látható az olasz reneszánsznak e jelentős alkotása. melyet, mint ismeretes, korábban hat másik képpel együtt elraboltak. A rablók által elásott festmény megtalálása után a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a képet azonosította, s a Raffaello-kép nem sokkal később a múzeum visszakapta a szakértők által 10 millió dollár értékűre becsült műtárgyat. Mint Garas Klára, a múzeum főigazgatója az MTI munkatársának elmondta: a festményt restaurátor vizsgálta meg, s megállapította, hogy az a viszontagságok ellenére is sértetlen, bár a kép lakkrétege mintegy féltenyérnyi részen elhomályosult. Mivel ez a homályos folt eltűnőben van, a szakértők bíznak abban, hogy nem lesz szükség restaurátori beavatkozásra. A múzeum természetesen a jövőben szeretné megint a közönség elé tárni e műkincset, gond viszont, hogy eredeti helyére, az emeleti képtárba nem tehetik vissza. Ennek egyik oka, hogy a külső állványzat bontása nagyon lassan halad, a másik: a múzeumnak ezt a területét kénytelenek továbbra is zárva tartani a felújítás elhúzódása és újabb beázások miatt. KOSSUTH RADIO: s.27: Versenyfutás a változó baktériumokkal *.37; Barokk kamarazene 9.00; Verbunkosok, nóták 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái 10.03: Diákfélóra 10.35: Zenekari muzsika 11.40; 'Kis kamorámban gyertyát gyűlték XV/13. rész: 1862. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kós Károly: Köböl, fából házat, igékből várat 12.55: Ezio Pinza ooeraáriákat énekel 13.18: Olvasókör 13.48: A Magyar vonósnégyes játszik 15.05; Mit oldott kéve. (Ism.) 15.52: Daloló, muzsikáló tájak; Rábaköz 16.11: Zenekari muzsika 17.30: Reflektorfényben egy operaária 18.03: Béres János népi kamaraegyüttese játszik 19.15: A Rádió lemezalbuma 20.11.- A fény üvegutakon — Forradalom a távközlésben 20.41: Az Omesa együttes felvételeiből 21.00; A Rádiószinház bemutatója 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták 23.06; Jasques Thlbaud hegedül, Alfred Cortot zongorázik 0.10: Madrigálok PETŐFI RADIO: 8.05: Tárogatómuzsika 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! (Ism.) 12.35: Énekeltem én: Simon Ferenc Józsefné 4 NÓGRÁD - 1984. január 1?*, csütörtök 12.50: Gatti: Trombitakettős 13.00; Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.34; Leopold Mozart: Gyermekszimfónia 14.00; Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Könnyűzene hangszerszólók 14.35: A Rádió Dalszínháza 15.34: Cigánydalok, csárdások lfe'.OO; Neked sem mindegy! lb. 35/ Idősebbek hullámhosszán (Ism.) 17.30: Tanakodó 18.20: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról, a Magyarország-Bulgária jégkorongmérkőzésről 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról, a Magyarország-Bulgária i sgkorongmérkőzésről 20.43: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot 21,45; Slágereim története 22.45: Orfeusz az a1 világban Részletek Offenbach operettjéből 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜniÖ. 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.Oö; A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Mai mesterek, mesterségek. — A lakatos, az öntő, az esztergályos, a műszerész.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna. (Ism.) 8.10: Iskolatévé: Kémia (Alt. isk. 7. oszt.) 8.40: Fizikai kísérletek, 3. 8.50: Magyar irodalom 9.05: Környezetismeret. Ált. isk. l. oszt. 9.35: Magyar nyelv (Ált isk. 2. oszt.) 9.45; Merkúr jegyében. 5/3. rész: Gyilkosság a hűtővagonban. 11.00: Tevék a dél keresztje alatt. Ausztrál rövidfilm. 11.25: Iskolatévé: osztályfőnöki óra. TU—IV. oszt. 12.05: Képújság 15.00; Iskolatévé: Hó. hahó. itt a hó! 15.30; a va^ázsdoboz titkai 1K.00: Forgalmi rend a szerkezetben. 1. A 7 osztályos kémia tantárgyhoz. 16.40: Hírek 16.45- A rövid filmstúdiók műhelyéből 17.45: Perpetuum mobile.. . 18.30: Telesport 18.25: Képújság 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ádám lányai. Francia tévéfilm 22.15: A Tv galériája 22.55: Tv-híradó, 3. 21.25; Hírháttér 2. MŰSOR: 18.10: Képújság 18.15: 9 nap és az egész élet. Szovjet dokumentumfilm 18.45: Csak gyerekeknek! 19.10: A mi képernyőnk 19.30: Chopin-művek. NSZK film 20.00: Tudósklub *84 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Előttem az utódom 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00; J. Jilek: Házacska, tele kerekekkel. 21.20; Gazdaságpolitikai magazin 22,00; Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.10. Hírek 2. MŰSOR: 20.05; Esti hangverseny 20.55: Egy fejlődő város 21.20; A rendőrség naplójából 21.30; Időszerű események 22.00; Helena Dvorakova: Mónika. Tv-komédia. (ism.) MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7..- Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Megbilincseltek (14). Amerikai film felújítása. 8 órától; Kína szindróma (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách; Háromnegyed 6 és 8 órától: A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi film vígjáték. — Pásztói Mátra; a pap, a kurtizán és a magányos hős (14). Színes amerikai western. — Szécsényi Rákóczi; E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Kisterenyei Petőfi. Excalibur i—ii. (16). Színes, szinkronizált kosztümös ír történelmi kalandfilm. — Nagylóc. Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált amerikai western. — Jobbágyi.- Bombanő (16). Színes. szinkronizált USA filmvíg. játék*
