Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-18 / 14. szám
Ä jövő útja: vállalati munkaerőcsere Tetszetős, női, férfipapucsok at és -szandálokat készít a Salgő Cipőipari Szövetkezet mát- raverebélyi üzeme. A huszonegy fős termelőgárda idei első féléves terve közel ötvennyolcezer pár különféle lábbeli. Felvételünkön: Nagy Lászlóné papucstalpakat ragaszt. —Barna— Méz után — nem darázsfészekbe Nógrád akácerdein nektárt csepegtettél Nem nyúl darázsfészekbe Hz, aki Nógrádban a méztermelés iránt érdeklődik. Megyénk tekintélyes mértékben veszi ki részét a hazai méhészet fáradozásaiból. Több mint huszonkétezer hektárnyi akácerdő kínálja a nektárt, csaknem kilenc^ száz méhész mintegy tizennyolcezer méhcsaládot gondoz. 1982-ben hetvenegy tonna, tavaly — a szerződések szerint — hatvanöt tonna mézet állítottak elő a nógrádi kaptárakban. Az 1982- es csúcstermelés idején összesen hozzávetőleg tizennyolcmillió forint értékben vásároltak fel mézet a megyénkben áíészek. Részint kedvtelés Mint Zéti Sándor MESZÖV- f őelőadó elmondja: méhészetünkben — a gazdasági „főfolyamattal” ellentétesen — koncentrálódás zajlik az utóbbi évek folyamán. Valamelyest csökken a méhészek száma, a méhcsaládok mennyisege viszont változatlan. Ez a trend abban leli magyarázatát, hogy fokozatosan emelkedtek a méhtartás költségei, így ez a tevékenység egyre inkább csak nagyban kifizetődő. Megritkultak, hovatovább eltűntek a tizenkét-ti- zenöt családos méhészetek, helyettük a harminc-negyven családos „méhgazdaságok” váltak általánossá. Lényeges sajátossága ennek a munkának, hogy művelői csak főfoglalkozásuk mellett, részint kedvtelésből, részint jövedelempótlás végett foglalkoznak vele. Az egy-két, száznál több családot gondozó „profi” méhésznek is van másodállása. A többiek hetven százalékban ipari munkások, valamint szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek, nyugdíjasok. Tevékenységüket nyolc áfésznek összesen harmincegy méhészszak- csoportja „szakfelügyeli”. Kocsi, deszka, lép A méhészek „mesés” jövedelméről szállongó hírek ismeretében meglepőnek hangzik a valóság, miszerint munkájuk nyereséghányada mindössze alig 40 százalék. Azaz az 1982-es 18 milliós bevételből legjobb esetben 7 egész 2 tized millió forint volt a nyereség. Kilencszáz ember egyéves munkáját számításba véve ez nem mondható busásnak. Eredményüket jelentékenyen megkurtitja az utóbbi években magasba szökő szállítási költség. Méhészeink négyötöde utazik évente délre, Szolnok, Bács-Kiskun, Békés megyébe, mivel ott néhány héttel korábban virágzik az akác. Az ottani „méhlegelés” után térnek vissza, déli kollégáikkal együtt a nógrádi akácerdőkbe. Ezenkívül kisebb számban utaznak méhészek a repcevirágzásra, illetve a napraforgó nyílására déli megyékbe. Az utazás tetemes összegbe kerül. Meg kell fizetniük a teherautót — egy kocsira 40 kaptár fér —, valamint a föl- és a lepakolást. „Ma már senkitől sem várható el, hogy ebben ingyen segítsen a méhésznek” — mondja a főelőadó. A szállítás nagyobbik részét a Volán végezte eddig, nem kis összpontosítással, mivel az éjszakai fuvarok 150— 200 gépkocsi kapacitását igényelték mindössze 3—4 nap leforgása alatt. Kisebb mértékben közreműködtek az áfészek, téeszek autói, valamint a méhészek munkahelyének járművei. A jövőben több méhész kooperálásával várható e feladatok gördülékenyebb megoldása. Hozzá ta rtozi k még a költségekhez a deszka és a műlép ára. A méhészek általában barkácsoló emberek, maguk fabrikálják a kantárakat, ám a kellő faanyag ára sem lefelé mozgott az utóbbi években. Kell továbbá jelentős mennyiségű cukor is a telelte téshez. Ráfordításinak számít továbbá a fáradságos szervezés. ügyintézés. Ennek gondjától szabadulnak meg az úgynevezett ..önjáró« méhészek”. ök saját kocsim: IFA- ra, Roburra, ZIL-re építik a kaptáirsort, s ezzel fürgén lebonyolíthatják az áittelepü- lést. A méhészek utánpótlása, az ifjabb korosztály már nagyrészt ezzel a módszerre! él. Az atka átka E munka gazdasági jelentőségét .fokozza, hogy import nélkül tesz lehetővé kivitelt. A méz külföldi forgalmazója, a HUNGARONEKTÁR ezért ■számottevő kedvezményekben, például szállítási költségtérítésben is részesíti a szerződő méhtarfókat. Így a szakmát veszélyeztető baj nem gazdasági jellegű. „Az ilyen jellegű gondok csak átmenetiek” — mondják a MESZÖ Vnnél. Nagyobb bonyodalmat a keletről elterjedt betegség, az úgynevezett varróatka okoz; ez az élősködő legyengíti a méheket. 1983-ban megyénket is elérte a kór, tíz községünk került föl a varróatkával szennyezettek listájára. Fokozhatja a kánt, hogy sok nógrádi méhész még nem veszi komolyan a veszélyt, s nem védekezik a magyar taJálmányű füst csíkok fel használásával. Pedig ezáltal is csökkenthetik azt a rizikót, amellyel — az i dő járástól nagymértékben függő munkájuk — a méhészkedés jár. (molnár) Ágnes asszony. bánvásznyugdíias Sipos Ferencné hat , eve nyugdíjas. A nagybátonyi szénosztályozón búcsúztatták közvetlen munkatársai és vezetői. Ekkor éppen csak betöltötte az 50. életévét. Egészségi állapota miatt helyezték rokkantsági nyugdíjba... A karcagi születésű fiatal lány 1957-ben Tatabányán a szénbányáknál kezdett dolgozni, mindjárt föld alatti munkában. A kemény akaratú, dolgos csillést hamar megszerették és tisztelték a bányászok. Vállvetve dolgozott a férfiakkal, később — mivel a felsőbb állami, intézkedések következtében megszűnt a nők föld alatti alkalmazásának lehetősége — a külszínen, a számításnál kapott munkát. '..Időközben megismerkedtem1 későbbi férjemmel, s mivel ő nógrádi volt, követtem Nagvbátonyba. Továbbra is támogattam népes családomat : kilenc élő testvérem maradt odahaza, anyám is beteges volt . Palóc földön gyorsan megszoktam. Felvettek a kisterenyei téglagyárba, esi néztem be és ki az anyagot. 1962- ben átkerültem — akartam, hiábá, hiányzott a szén, a bánya — a nagybátonyi szénosztályozóra. A tiribesi kötélpályánál lettem döntögető, illetve kilökő. Veres Géza — a főnököm — biztatott: Ágnes, csak rajta, de azért vigyázzon az egészségére! Hiába vigyáztam...”) 1978. június 12-én rokkantsági nyugdíjba került, és azóta lényegében véve csak odahaza tevékenykedik. Azaz: a Vöröskeresztbe kapott és kap társadalmi munkát. Továbbítja a Családi Lapot, a szervezet tagjainak elviszi a tagdíjbélyeget is. Megszokta ezt, hiszen korábban mint szak- szervezeti bizalmi dolgozott. Otthon — alapvetően azért is. mert férje az elmúlt év tavaszán elhunyt — dolga csak az unokákkal akad! Igaz, egyetlen lányának — Szabó Lász- lónénak — gyermekei, a 16 éves Anikó és a 8 esztendős Beáta nem nála lakik, de ő nap mint nap fogadja őket, vagy elmegy hozzájuk. így volt ez legutóbb a karácsonyi ünnepek és az újév alkalmával is... („A gyerekek a fenyő alá hanglemezt rejtettek el — nekem. Én a nagyobbiknak kvarcórát, a kicsinek játékot vetettem a Télapóval. A szilvesztert náluk töltöttem. Beszélgettünk, zenét hallgattunk és éjfélkor pezsgőt bontottunk. Amire nagyon büszke vagyok: a nagyobbik unónegyvenezer magyar fiatal dolgozott az NDK-ban nyekkel, s a főiskolai tanulmányok befejezését követően a hazai külkereskedelmi vállalatok német nyelven kitűnően tudó üzletkötőivé váltak. Akik külföldön házasodtak Az előnyök közé tartozik az is, hogy a — nagyobbrészt a hazai közép- és kisvárosokból, sőt falvakból kiutazó — magyar fiatalok először töltöttek huzamos időt külföldön, bővült a látókörük. Jelenlétük — amiként az itt dolgozó NDK-beli ifjak jelenléte is — erősítette a két ország, a két nép barátságát. Ezt dokumentálja az a tény is, hogy mintegy háromezer magyar fiatal az NDK-ban telepedett le (házasságot kötöttek odakint), mint ahogy a Magyarországon dolgozó ezer német fiatal közül is itt maradtak háromszázan, mert magyar lánynak, vagy fiúnak esküdtek örök hűséget. A magyar—NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény tapasztalatait itthon is kamatoztatni tudtuk, amikor hazánk hasonló megállapodást kötött a szocialista Kubával. Ennek keretében csaknem ezer. kubai fiatal dolgozik napjainkban is Magyarországon. mindenekelőtt a textiliparban. Bár a felsorolt előnyök kétségbevonhatatlanok, a szerződés lejárta után a magyar fél nem szorgalmazta az NDK hatóságainál annak megújítását. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy — a még 1967 előtt készült, derűlátó munkaerő-prognózisokkal ellentétben — nálunk is sokkal nagyobb lett a munkáskézhiány, mint ahogy számítottuk. Nem bizonyul ésszerűnek tízezerszám külföldi munkavállalásra buzdítani a hazai fiatalokat, amikor számos magyar vállalat is a szomszédos szocialista országok segítségével szeretné enyhíteni munkaerőgondjait. j Az üzemek döntenek Minthogy a nemzetközi munkaerőcsere világjelenség, mégsem a hazai munkaerőhiány a legfőbb ok, hanem az, hogy időközben népgazdaságunk az extenzív fejlődési szakaszból az intenzív fejlődési szakaszba tért. A gazdaságirányítás reformjának továbbfejlesztése, a növekvő vállalati önállóság amellett szól. hogy a nemzetközi munkaerőcsere is váljék alapvetően vállalati kategóriává. Más szavakkal: a hazai cégek azokkal a külföldi, szocialista partnervállalatokkal szerződjenek munkaerő kiküldésére, vagy fogadására, akikkel a saját gazdasági érdekükből szükségesnek tartják. hiszen csak a vállalatok tudják egymás között megítélni, hogy konkrétan kinek, mi az igénye. Ilyen új típusú szerződést kötött például a Miskolci Tex- tilgyár ebersvvaldi testvérüzemével, vagy az Állami Gazdaságok Országos Központja a már említett Neu- stadti' Mezőgazdasági Gépgyárra Nem kétséaes, hogy e kétoldalú szerződések sokkal inkább célravezetőbbek, s ezekből nemcsak az érintett vállalatoknak, hanem a két országnak is nagyobb lesz a haszna. A kozmoszból szondázzák a földet A múlt év végén lejárt a még 1967-ben megkötött magyar—NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény, a kint dolgozó magyar fiatalok utolsó csoportja 1983 októberében hazatért Magyarországra. A zárás két okból is értékelésre, mérlegkészítésre késztette az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt. Egyfelől azért, mert sok embert érintett a megállapodás, hiszen a jelzett 17 év alatt 40 ezer magyar fiatal vállalt munkát a demokratikus Németországban, s — 1974—80 között — ezer NDK-beli fiatal dolgozott hazánkban. Másfelől el kellett dönteni, hogy mi legyen a jövő útja? Az előbbihez hasonló munkaerő- egy'ittműködési egyezmény-e, vagy pedig itt is változtatásra van szükség az új idők, új követelményeinek szellemében? Szakmát szereztek, nyelvet tanultak A summázatnáil kiderü’., hogy a 40 ezer magyar fiatal közül csak mintegy 21 ezren dolgozták végig az NDK-ban a vállalt időszakot, mert a többiek különböző okokból (váratlan ésaládi esemény itthon, nyelvi nehézségek, honvágy stb.) előbb visszatértek. A 21 ezer fiatal férfit és nőt (a továbbiakban már csak róluk lesz szó) 160—170 kombinátban és vállalatnál .foglalkoztatták. Ezek közé tartozott például a Drezdai Robotron Elektronikai és Finom- mechanikai Kombinát, a Neustadti Mezőgazdasági Gépgyár, a Jénai Optikai Művek, az Erfurti Híradástechnikai Vállalat, a rostocki, illetve a Warnemündei Hajó-_ gyár, a Hallei Buna Vegyi-" művek stb. A német vállalatok lelkiismeretesen gondoskodtak fiataljaink elhelyezéséről és ellátásáról. A külföld' munkavállalás fiataljaink részére több szempontból is haszonnal járt. Valamennyien szakmát tanultak (gyakorlatilag csupa szakképzetlen utazott ki), sőt sokan második szakmára is szert tettek, amikor képesítést szereztek például darukezelésre, villástargonca v-zfetésére és másra. Szép számmal vettek részt a különleges igények kielégítésére hivatott hegesztőtanfolya- mokon, s alkalmassá váltak például az épülő hajók, atomerőművek hegesztésére is. Számunkra ez azért értékes, mert az NDK hegesztési technológiája fejlettebb mint a miénk. , Mind a 21 ezer fiatal megtanult többé-kevésbé németül, sőt, 307-en közülük a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola NDK-ba kihelyezett tagozatánál is jelentkezett, felsőfokú képesítés megszerzése céljából. Ezek egy része sikerrel birkózott meg a növekvő szellemi követelmékám Tatabányán tanul, geológus lesz. Sokat mondom neki: kislányom, a mama is ott bányászkodott. ott kezdte életét.”) Ágnes asszony arra is büszke lehet, hogy háromszoros kiváló dolgozó, és 1977. szeptember 5-én... „eredményes munkával eltöltött szolgálati ideje elismeréséül a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozata kitüntetésben részesült”. A kitüntetésről szóló okmányt Lázár György, miniszterelnök írta alá. Az sem mellékes, hogy a gépüzemben, régi. munkahelyén minden esetben nagy szeretettel fogadják, leeutőijh az üzemi híradóra .is léikérült a fényképe, aztán egy évvel korábban a megyeszékhelyen Halász főorvostól átvehette a negyvenszeres véradónak járó elismerést. Több mint két évtizeden keresztül végzett férfias, kemény munkát Nagy Ágnes — bányász volt és lélekben ma is az... Tóth István Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémiának külön intézete működik, ahol a tudósok természeti kincsek után kutatnak a világűrből készített felvételek alapján. Ezt a bonyolult műveletet automatizálták. Az azerbajdzsán tudósok: a kozmikus kutatás úttörői. A kozmoszból érkező információáradat vételére megfelelő készüléket szerkesztettek. A tudósoknak a desifrirozással kapcsolatos munkái alapozták meg a föld kozmoszból való vizsgálatának kialakuló metodikáját. A kutatások szoros együttműködésben folynak a moszkvai, a leningrádi, a belorusz tudósokkal, a Szovjet Tudományos Akadémia, valamint a szocialista államok egy sor intézményének tudósaival. A különböző éghajlati övezetekben a földfelszín ellenőrző, úgynevezett tesztrészlegeit a további munkában etalonként használják fel. A Korszerű technikai eszközök, világszínvonalú műszaki berendezések segítik a kuko- ricanemesítők munkáját az Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetében. A napokban két osztrák gyártmányú parcellavető géppel gyarapodtak, s ezekkel az eddiginél gyorsabban, pontosabban, a kutatási feladatoknak megfelelően programozva tudják majd a földbe juttatni a magoit. A masinák nagy előnye, hogy rendkívül pontosan vetnek: valósággal belövik a talajba a kukoricaszemeket. A munkát automata berendezések segítik. I természet Azerbajdzsánban, ahoi a földkerekség különféle övezetei képviselve vannak, tág lehetőségeket nyújtott a tesztek kiválasztására. A Szaljut—7 orbitális állomás legénységével egyidejűleg az ‘ intézet tudósai kutatásokat folytatnak repülőgépen, helikopteren és felszíni mérőkomplexumban elhelyezett laboratóriumok segítségével. A földi objektumokat egyidejűleg lefényképezik, vizsgálják jellemzőiket. Az így szerzett, feldolgozott és rendszerezett információ teljes fogalmat nyújt a talajok, legelők állapotáról, lehetővé teszi a terméshozam prognosztizálását. A föld kozmoszból való távszondázásának alkalmazása óriási gazdasági haszonnal jár az ország népgazdasága szempontjából. Ez a haszon csupán a szovjet mező- gazdaság számára több százmillió rubelben mérhető. Hasonló, műszerpontosságú gépekkel végzik el a kísérleti parcellák termésének betakarítását is. Űj francia gyártmányú kis kombájnjaik nemcsak letörik, lemorzsolják a csöveket, hanem egy-egy parcella végéhez érve automatikusan meg is mérik a hozamot. Emellett arra is képesek, hogy a beteg kukoricákat elkülönítsék. Munkájukra nagy szükség volt a kutatóintézetben, a kis parcellák száma ugyanis már harmincezerre emelkedett, s azokon évente négy-öt ezer új hibridet, kombinációt próbálnak ki. NÓGRÁD — 1984. január 18«, szerda 3 Kukoricanemesítés korszerű technikai eszközökkel v i
