Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
A jnfélttó! er sz'nhózig Országos gyermekművészeti fórum A gyermekkorosztály sajátos réteget al- ** kot a társadalomban: saját nyelve, véleménye van. Kulturális igényeivel régóta számolunk: létezik játékipar, gyermek- színház, gyermekfllm és gyermekműsor a televízióban, rádióban. A gyermekkultúra igényesebb műhelyei a „fogyasztónak” valóságos érdekeit tartják szem előtt: igyekeznek a gyermekek társadalmi beilleszkedését segíteni. Ez így bizonyára eléggé kopogósán hangzik. hisz’ ugyanezt a célt vallották magukénak hajdan az atyai pofonok és tanítói pálcasuhintások hívei is. Mégsem ugyanarról van szó, mégpedig nem is az alkalmazott eszközök — a nádpálca és a műsorkínálat ■— különbözősége miatt. Az eszközök értéke attól függ, milyen társadalomba akarjuk beilleszteni gyerekeinket. Napjainkban olyant képzelünk el — és egyre eredményesebben munkálkodunk is érte —, amelyben mindenki képességei szerint dolgozhat. E korábban megfogalmazott alapvető célunk mostanában válik egyre többeket érintő gyakorlattá. Korunk alkotóképes, képzeletgazdag, tehetséges emberekért kiált. Ezt a parancsot kell követniük ma a gyermekkultúra műhelyeinek. A Népművelési Intézet és a József Attila városi-megyei Művelőlési Központ nemrégen Salgótarjánba hívta mindazokat az intézményeket, melyeknek feladata, hogy gyermekek számára művészeti alkotásokat hozzanak létre. A hivatásosokon kívül több amatőr együttes is bemutathatta műsorát. A háromnapos találkozó célja a produkciók elemzése, a feladatok tisztázása és a műhelyek törekvéseinek összehangolása volt. Sajnos, a résztvevők köre nem közelítette meg a teljességet, jelentős szerepet játszó műhelyek maradtak távol — vagy kezelték félvállról az ügyet. Kevésbé lehet ebben elmarasztalni a színházi társulatokat, melyeknek gyermekelőadásait ugyan feltétlenül itt kellett volna látnunk, de a költségek és az időtartamok szétfeszítették volna a találkozó kereteit. A teljességnek és a lehetőségeknek az összehangolása megoldandó feladatként rajzolódik ki a kétévenkénti fórumok szervezői előtt. Lehetetlenség azonban nincs: ha alapos kritikai előadások hangzanak el a találkozókon, videoszemelvények is közelebb vihetnek a teljességhez, mint a fehér foltok. Kevesebb megértés illeti az olyan intézményeket, amelyek gondosan összeállított tárgykollekcióval és vitaképes munkatársakká ' is képviseltethették volna magukat. Mentségül csak az szolgálhat távolmaradók- íiak és félvállról vevőknek, hogy ilyen komplex gyermekművészeti fórum még nem volt eddig, s programja sem körvonalazódott eléggé határozottan. A háromnapos találkozó a fenti megszorításokkal együtt is érdekes és tanulságos volt. Láthattunk animációs filmeket, színházi és bábelőadásokat, tévéműsorokat, hangosított diafílmeket, művészetpadogógiai kísérleteket, hallhattunk rádióműsorokat. Betekintést nyerhettünk könyv- és lapkiadók kínálatába, láttunk játékokat — gondolkodhattunk a látottakon (és a nem -látottakon!). Jó lenne, ha többen és többet gondolkodnának azon, milyen játékszerek segíthetnék legjobban ama áhított és nélkülözhetetlen — képzeletgazdag és alkotóképes — embertípus megsokasodását hazánkban. De gondolkodjunk akár játékszerekről, akár színházi élményekről, felnőttképzeletünknek némiképpen szárnyát szegi az anyagi lehetőségek rácsozata, melybe minduntalan beleütközünk. Egy színházi társulattal nem rendelkező megyeszékhely művelődési központja számára is egyie elérhetetlenebbek az igényes előadások, hát még a kisebb települések lakóinak! Mi jut a kisvárosi és falusi gyerekeknek? Sok hivatásos vállalkozásnál színvonalasabb műsort kínál némely helyi vagy környékbeli amatőrcsoport. Ezeknek a működését segíteni, a szakmai fejlődését szorgalmazni kell. Az amatőrmozgalmi minősítéseken kívül a gyermekkultúra fejlesztésében betöltött szerepüket is minősíteni kellene. Salgótarján az ő megméretésüknek is színtere lehetne. O ármennyire szeretnénk megőrizni az ” élő színház varázsát, tudomásul kell vennünk, hogy növekszik a filmek és főleg a televíziós műsorok szerepe — mivelhogy terjesztésüket kevésbé akadályozzák a gazdasági nehézségek. Annál fontosabbá válik a művészeti — különösképpen a gyermekművészeti — alkotások értékelésének átfogó szemlélete. Ameddig nincs olyan kritikai folyóirat — vagy legalább rendszeres kiadvány —, amely tükröt tart a gyermekeknek szánt hivatásos és amatőr művészeti alkotások elé, s tájékoztatja a pedagógusokat, népművelőket, szülőket a gyermekkultúra születő értékeiről és tévedéseiről, addig mindenképpen szükség van olyasfajta szóbeli fórumra, mint amilyen a salgótarjáni volt. De ha még lenne is ilyen nyomdatermék, akkor is szükség volna az efféle szembesítésekre, vitaalkalmakra. Két év múlva bizonyára mindannyian felkészültebben és határozottabban érkezünk a második gyermekművészeti fórumra. Trencsényi Imre f KOSSUTH RADIO: 8.26: Világablak S.56: Vezényel a szerző 10.Oj: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik, Pál Olga és Karácsony Irén nótákat énekel 1(135 Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Neményi Lili és Szabó Miklós operettfelvételeiből ■ 11.16: Nathan Milstetn hegedül. Leon Pommers zongorázik 12.45. Változatok a munkaidőkezdésre 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Népdalkórusok, hangszerszólók 15.28: MR 10—14 16.03; Népszerű zenekari művek 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Vendégmunkások 17.30: Hallgassuk együttl 19.15: Remekírók — remekművek 20.13: Adám Jenő népdalfeldolgozásaiból 20.38; Daljátékokból 21,30: Kamarazene 22.30: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 22.46; Orvosok a kommunikáció szolgálatában 23.01: Operarészletek 00.10: Frenrelsz Károly táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05.- Forradalmi dalok 8.20: Tíz pere külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 4 NÓGRÁD — 1984. január 4^ srorda 9.30: A 04, 05, 07 Jelenti 10,00: Zenedélelőtt 12.05: Lakatos Antal népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Zenés délután 14.13; Népballadák 14.35: Slágermúzeum 15.26: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.00: Kéz és hagyomány 16,40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Most érkezett. . . 19.09: Sport 19.15: Zenei tükör 19.45; A Grand Funk együttes felvételeiből 20.35: ,,A négy kölcsönhatás” 20.45: Nemzedékek 21.35: Nóták 22.12: Rádiószlnház 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időiárás. műsorismertetés. 17.05: Hangverseny-krónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor Lászió jegyzete. 17.30 jf index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Szakmunkásból mérnök. — ..Zárszámadás” a Borsodi Szénbányáknál. — Télen is tavaszra készülnek a téeszek.) Szépen magyarul - szépen emberül Mit jelent a sár szó földrajzi neveinkben ? Mindnyájan több olyan földrajzi nevet ismerünk, amelyikben a sár szó vagy előtagként, vagy utótagként, vagy pedig továbbképzett formájában előfordul. Például város- és falunevekben: Soroksár, Abasár. Sárvár, Sár- szentmihály, Sárhida, illetőleg Sárospatak, Sárosd: tájegység-megnevezésekben : Sárköz, Nagy- és Kts-Sárrit, továbbá itt említhetjük meg a régi Magyarország északi részén elterülő, ma Szlovákiához tartozó Sáros vármegyét (a székhelyp Eperjes volt): végül pedig folyónév is alakult említett szavunkkal: o Sárvíz. Vajon mit jelent ezekben a sár szó? Azt. amit ma legjobban ismerünk. és amit értelmező szótárunk így ír körül: víztől lággyá, híggá, ragadóssá vált. főleg esőtől fsl- óztatott föld. talaj? Erre a kérdésre határozott nemmel válaszolhatunk. Valójában több típust kell elkülönítenünk. Az elsőben — ezeknek a száma a legnagyobb — az ótörök származású sár szónak az eredeti jelentése maradt fenn: mocsár. vizenyős terület. Soroksár névének a kialakulásáról például ezt írja a Földrajzi nevek etimológiai szótára: "A ’szöglet’ jelentésű sark, sarok és a ’mocsár’ jelentésű sár összetétele. Eredetileg a Csepel-szigetet kelet felől határoló Duna-ág mellékén levő mocsárra vaav a felső hallás mentén húzódó és keletre is kínvúló mocsárterületre vonatkozhatott. amelyet délkeletről a Gyáli-patak is táplálhatott A mocsárnak a Dunára hajló szögletében. sarkában település keletkezett. s fekvése alapján a Soroksár nevet kanta." A ’mocsár’ jelentésű sár szó található még a .felsoroltak közül a következő nevekben: Sárvár, Sárospatak, Sárosd, Nagy- és Kis-Sárrét, Sáros (volt vármegyenév). Ehhez közel áll a szónalí ’mozgásban levő vagy folyós mocsár, mocsaras folyó’ értelme, amely a részben csatornázott mezőföldi vízfolyás, a Sárvíz nevében van me. A Sárvíz mesékére utal továbbá a Sárköz és Sárszent- mihály neve, valamint még ló néhány fel nem sorolt falunév. Más típust képvisel Aba- sár és Sárliída helynevünk. Ezekben ugyanis a ’sárga, szőke’ jelentésű sár személynév alakult helynévvé, pontosabban a helynév részévé. A Zala megyei Sárhida neve tehát — a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint — valószínűleg esv Sár nevű személv birtokán épült Válic- -ka-híd-a vitai. Dr. Szathmári István A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története A legősibb magyarországi hítíemlékek a római korból valók. Az aquincumi ásatások során például előkerültek a vízvezetékhíd elemei. A főváros első állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842— 49 között. Clark Tiemey William tervei alapján Clark Ádárn angol mérnök’ építette. Eredeti hossza 375, a középső támaszköze 203 méter voit. A hidat 1914-ben megerősítették, fa pályatairtó szerkezetét acél merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjában — sokszáz hidunkkal együtt — ezt is felrobbantották a németek, s 1948—49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezetének súlya 2139, az újlá.építetté 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a hengerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Feketeházy János tervei alapján készítette a MáVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is betört a hídépítő anyagok közé a -beton, majd az 1910- es években a vasbeton. Mód nyílt a gerendaszerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó-nyomó terhelést egyaránt. Ilyen például az 1981- ben átadott csongrádi Tisza- híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Duna-híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesztávolsága. Ez az építőanyag csak a 100 méter alatti pillértávolságnái ad megfe-, lelő biztonságot. Az acél rugalmasabb. Ebből jiészült az 1979-ben átadott szegedi Ti- sza-híd is, -melynek 144 méter a pillémyílása. Ugyancsak acélszerkezetű á budapesti Árpád-híd, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 méter a legnagyobb pillértávolsága. Magyarországon mindössze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300—500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadáskor, 1903-ban a világ legnagyobb lánchídja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egyesült Államokban 1956-ban épült a világ leghosszabb hídja New Orleans és Man- deville között, a Pöntchart- rain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mérnöki teljesítmény az sem, hogy a San Francisco-i Golden Gate acél- kábel függőhíd legnagyobb fesztávolsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenységével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Jogutódja, a Ganz-MÁVAG ma is öregbíti a magyar hídgyártás jó hírnevét, hiszen nemcsak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökei és munkásai helytálláFelelós szerkesztő: Paulo víts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25-—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétoma (ism.) 9.05: Iskolatévé: Angol nyelv (közép-haladó). 9.20: Éneklő Ifjúság 9.30: Magyar irodalom 10.00: Delta 10.25: Éjszakai ügyelet. 8/6. rész: Alpha, (ism.) 11.20: Képújság. 15.00: Iskolatévé: „Jelentem versben mesémet”. Egy Balassl-vers elemzéséhez. 15.50: Táborozás a múzeumban. Hol volt, hol nem volt. 16.05: Szevasz, öcsi! 16.35: Hírek 16.40: A középkori bolgár művelődés emlékei. 16.55: Humor Harold. Amerikai burleszkfilm-összeállítás. 17.70: Képújság. 17.25: Reklám 17.30: Lengyel utak. Lengyel filmsorozat. 11/1. rész: Különleges küldetés. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-níradó 20.00: Beszélgetés Osváth Júliával. 2/1. rész. 20.45: Latin-amerikai írók: Juaquln Murieta tündöklése és bukása. Spanyol zenés ballada. (Feliratos). 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Tévéegyetem: az ókori kelet. 16'14. rész: Nagyhatalmak árnyékában. 22.2D: Tv-hlradó 3. 2. MOSOK: 17.30: Képújság. 17.35: Gyerekeknek! Szókimondói (1sm.) 18.20: Nemzetközi síugróverseny. 19.20: Fehér izzásban. Tóth Menyhért élete, (ism.) 20.00; Célpont. Angol bűnügyi té- véfilmsorozat. A szállítmány. 20.50: A nullámlovas. Francia rövidfilm. 21.00: Tv-hlradó 2. 21.2b: Amate. a nagy flkuszfa. Angol film. 22.10; Memento Mori. 1.: „Éltem és ebbe más is belehalt már...” stúdióműsor. 23.05: Képújság. sát dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mellett például a Kettős-Körösön építenek egy 80 méter középnyílású feszített vasbeton hidat, amely speciális, úgynevezett sza- badszerelésű technológiával készül, az. előregyártott e’e- meket a helyszínen csak a helyükre kell emelniük. az énítőkmek. 1975 óta ez az ötödik szabadszerelésű f «/t- tett vasbetonszerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell műemlék hídjainkról, hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenclyukú boltozott kőhíd. Á tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse eredeti szépségét. Vác mellett található a prágai Károly-híd kisöccsének becézett Barokk-, vagy Kőszemes- híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem mindennapi látvány, letűnt századok szép üzeneíe. Történelmi városaink legtöbbje őriz még egy-két kisebb régi, boltozott hidat. Érdemesek arra, hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műemlék. Övják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás kevés eredeti e’emet hagyott bennük. A Margit-híd is elpusztult, de érdemes megemlíteni, hogy a szigeti elágazás még az első építők keze nyomát viseli. Akit bővebben érdeke'nek műem'ék hídjaink. Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében minden kérdésre választ talál. T. Ágoston László BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00; Kuba Havannában kezdődik 20.20: Határőrök 22.15: Ez történi 24 óra alatt 22.30: Konfrontáció — porlié- müsor. 22.55; Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tevék!ubja 21.30: Időszerű események 22.00: Irodalmi műsor 22,25; Csipkerózsika. MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7.: E. T. (A Füldönkívüll.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Családi üsz- szeesküVés (14). Színes amerikai film. 8 órától: Picasso kalandjai (14). Színes svéd filmszatíra. — Nagybátanyi Petőfi: E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus fi’m. — Pásztói Mátra: A szentév. Szí* nes francia bűnügyi film vígját ék. — Rarancslapujtö. Excalibiu- I— tt (16). Színes, szinkronizált it történelmi kalan-dfilm. L / A
