Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

IRODAIM! BARANGOLÁSOK „Megkerült" a palóc betyár Éppen egy héttel ezelőtt eze­ken a hasábokon számoltam be arról a nem egészen si­keres magánnyomozásról, amely arra irányult volna, hogy szaván fogva ■ Krúdy Gyulát, Érsekvadkerten a helybéli temetőben — vagy a plébánián a halotti könyvben — felleljem az író nagybáty­jának, a híres palóc „úri be­tyár”, Krúdy Kálmánnak sír­ját. Namármost többrendbeli Ismeretbővítéshez segített hoz. zá az a baráti gesztus, ame­lyet megyénk múzeumainak igazgatójától kaptam (és ve­le a Nógrád megyei Múzeu­mok Évkönyve 1978-as kiadá­sát) és az is csak termesze-, tes, hogy ezeket az ismerete­ket gyorsan továbbadni ele­mi kötelessége a megyét érin­tő irodalomban bóklászó kró­nikásnak. Hát nosza — ve­gyük sorra őket! — o — Mindjárt megállhatunk a mások által is előszeretettel használt „palóc úri betyár” jelzőnél. Praznovszky Mihály, amikor a hetvennyolcas év­könyvben meggyőzően széles tablót rajzolt a Krúdyak nóg­rádi ágáról, és ezen belül a betyárrá is lett „pajkos” Kál­mánról —, megszorítást tesz és azt mondja: a széosényko- vácsi születésű nemesi famí­liából kihajtott és aztán kény. szer szerint némiképp bizony elfajzott Krúdy Kálmán (Mik­száth Kálmán róla írta egyik legszebb elbeszélését) nem volt úri betyár. Az úri be­tyárok azok voltak, akik amúgy szép csendesen és il­ledelmesen élték a kis- és kö­zépnemesi udvarházi élet eseménytelenségét, hogy az­tán időről időre egy alkalom­ra felcsapjanak (?) betyár­nak. Másszával' úri amatőrök Toltak. Hozzájuk képest a fiatat legénykorában is „csin­talankodó”, lányokkal erő­szakoskodó és azért apja urá­val kártérítéseket fizettető, katonasághoz szülői kény­szerítésre bevonuló, majd ott Ss „betyárkodó”, a negyven- Ttyórlcasokkal azonban had­nagyként becsülettel együtt- feű rcoló, ám Világos után a geriílaélelet és talán a szer­vezkedést is vállaló, a „pecso- Vice” árulónak ítélt nemes- urakat sorra kifosztogató, de a gyengébbik nemet továbbra is .,meghajtó” Kálmán maga volt a hivatásos gerillabe­tyár vagy éppen fordítva! Egészen haláláig, amely két­séget kizáróan ott esett meg vele, ahol jómagam is tud­tam a korabeli sajtóközlemé­nyek nyomán — tehát egy váci szembesítés utáni Gyar­matra kísérés és újabb (ki tudja hányadik?) szökése közben, Vadkert közelében a berinkei erdőnél. \ Ezt az egész kalandos tör­ténetet szerettem volna a több szálon is erősen kötődő Ér- sekvadikerten (ahol Krúdy Kálmánt az író Krúdy Gyu­la szerint eltemették) a hely­beli emlékezéssel egyeztetni, és azt is említettem, hogy él ott egy betyárnak erős em­lékezete —, amit külön is ér­demes lenne „újrafelfedezni” —, de az senki más, mint Si- sa Pista! Öt egyedül minden idősebb vadkerti úgy emlege­ti, olyan élénken, mintha ott járna a kertek alatt. Hogy­isne emlegetné, amikor majd- nerrí földijük a híres' betyár, hiszen vadkerti szép lányt vett feleségül. Róla aztán tudják azt is, hogy élete vé- gefelé a közeli Diósjenőn egy erdész mellett dolgozott, se­gített aratni is és ott halt meg, ott is van eltemetve. A vadkerti plébánián dr. Hor­váth József kanonok pedig arról tett említést —, mi­közben a Krúdy betyár halá­láról és temetéséről netán lé­tező adatot keresgélte a nagy­könyvben —, hogy a Sisa be­tyárról mindent összegyűj­tött egy bizonyos, Ipolyta- másdiból érkezett, iskola- igazgató. Ott is járt, náluk a plébánián. Ezen a mi vidé­künkön úgy tűnik mégis és továbbra is — a „Sisát fúj­ja mindenki”. A „palócok hí­res hőse” csak akkoriban tá­madt fel valamennyire, ami­kor sorrendben így valahogy: egy korabeli úrhölgy vissza­emlékezését közölte a sajtó, aztán valószínűleg Krúdy Gyula írótársának, a nála idő­sebb és akkor nagyobb te­kintélyű Mikszáth Kálmánnak beszélt a családi legendáról, amelyet a palóc író a saját gyerekkori emlékeivel (Szkia- bonya) és meseszövő művé­szetiével feldolgozott A Krú­dy Kálmán csínytevései című elbeszélésében. Ezt követte aztán egy krónikás „hiteles­ségű” visszaemlékezés, amely­nek megírására Krúdy Gyu­lát felkérte a Pesti Hírlap. Abban a cikkben, amelyről az író maga ilyen értékelést adott mindjárt az elején „in­kább krónikát írok, mint lá­gyan omló, cimbalom hang­ján ellebbenö mesét... ” szólt egyértelműen arról, hogy be­tyár nagybátyja a vadkerti temetóben álmodja tovább azt, amit életében megvalósí­tani nem tudott A teljes Krú- dy-képet megrajzoló megyei tanulmányban aztán a törté­nész Praznovszky Mihály Krúdy Kálmán halála után harminc évvel a megyei saj­tóban megjelent cikket is idéz, amelyben „ kapcabetyárnak” neveztetett az ellentmondásos palóchős. — o — Az írói tekintélyt. talán túlságosan is „tisztelő” új­ságíró elmegy hát az utolsó­nak vélt pontig, és mivel a megjelölt helyen nem találja a betyár sírját — különféle magyarázatokat keres és ta­lál: ' körözött, rovottmúltú egyént nem temetett el aZ ak­kori vadkerti plébános —, aki cseppet sem mellékesen az eset évében a híres Mészáros Imre volt, a róla szóló meg­emlékezés ott látható a plé­bánia homlokzatán márvány­ba vésve, és most csak any* nyit, hogy idővel aztán a bé­csi Pannoneum rektora és a Magyar Tudományos Aka­démia tagja is volt. „Hát úgy lehet — mondja a krónikás — talán a vadkerti temető kerí­tése mellett nyugszik a hires Krúdy-ős”. Nem úgy a történész! Neki semmiféle irodalmi és mondái, meg legendái te­kintély nem „igazi” tekin­tély. Számára egyetlen te­kintély létezik és ez a teljes kideríthető igazság — a min­den eszközzel és türelemmel, meg kitartással elérhető egy­szerű tény. Így aztán ..megkerült” Krú­dy Kálmán sírja is (ha ugyan még megvan fizikálisán 1861 óta); a bejegyzést, hosszas keresés után Praznovszky Mihály a rétsági plébánián találta meg és a tanulmány jegyzeteiben közli, hogy a betyár halálát követően két nap múlva ott temették, Or­mát Antal plébános külön is fűzött megjegyzést: „Vad, ve­szélyes, közismert rabló mél­tó büntetését elnyerve így ve­szett el szánalmas módon”. De hiszen, ha komolyan ve­szem a korabeli kolléga, a balassagyarmati B. J. tudósí­tásának utolsó mondatát: ..A főcsendbiztos (nyilván a gyar­mati számyparancsnokság- ról!) orz éjjel kapván az ér­tesítést, a megyei orvos kísé­retében a hivatalos boncolás és látlelet végett már útban van Rétság felé”. — talán magam is megtalálom a be­tyár sírját, ötéves késéssel? Inkább keressük és találjuk meg többen a helvbeli érték­tudatokat nevelő múltat, minthogy kollektive felejtsük az egészet. T. Pataki László Bemutató a KGST-öltözködéskultúráról r Magyarország lakosságát 80—90 százalékban a hazai ipar öltözteti, s ez az arány nem csökken, minthogy az importlehetőségek nem bővül­nek. A szakemberek vélemé­nye szerint a ruházati ter­mékválaszték bővítésének reá­lis útja a KGST-országok kö­zötti eg3’üttműkodés, éppen ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a KGST öltözködés- kultúrával foglalkozó mun­kabizottságának előrejelzései. Csütörtökön a Magyar Divat Intézetben a hazai ruházati ipar és kereskedelem képvi­selőinek bemutatták azt a mintegy hatvan magyar ter­vezésű ruhamodellt, amely­nek szabását, alapanyagát, mintázatának változatait 1985. divatirányzataként fogadták el berlini ülésükön a bizott­ság szakemberei, így ezek a termékek sikerre számíthat­nak a szocialista országok piacain. A bemutatott kol­lekció tanúsága szerint a ke­vert stílusú öltözködés lesz a legdivatosabb, ami azt je­lenti, hogy a klasszikus, a sportos, a népi és a romanti­kus eiemek elegyítésével ké­szülnek a legmodernebb ru­hák. Alapvető célkitűzés to­vábbá, hogy az öltözékek egyszerűek és kényelmesek legyenek. Figyelembe vették a számba vehető alapanyago­kat és a konfekcionálási le­hetőségeket is. A hagyomá­nyos értelemben vett roman­tikus, fodros, csipkés ruhák már nem annyira hódítanak. Változatlanul divat lesz vi­szont a nadrág, a hagyomá­nyos és a lábszárközépig érő egyaránt. A szoknyák térd körüli hosszúságúak, a téli ruhák ennél hosszabbak. KOSSUTH RííDIÖ .* * 20: Mai kulturális programok *.27: Régésze« viiágkongresz­szus Athénben * 37: Lucia Stanescu és Katona Lajos operaáriákat énekel 9.00: „Vár egy új világ...” 59. rész 9.30: Mit akar ez az egy em­ber? Óvodások műsora 9.50: Lottösorsolás 10 05; Zenélő Dominó. O az! 10.35- Nyolcadik ekloga. Radnóti Miklós verse (ism.) 10.40 Balogh Sándor népi zene­kara látszik 11 oo Kilátó (ism.) 11.45 Lehoczky Éva operett- fclvételelból 12.40: Reklám 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Rimszkij-Korszakov 14.14: A nyolcvanadik születés­nap. Ráth Károly köszön­tése 14.14: Magyarán szólva . . . (ism ) 15.05: Révkalauz. A Gyermekrá- Qió műsora 15.35: Régi híres énekesek műso­rából 15.58: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: Gyári belépő. Szél Júlia riportja 17.05: Kodály Zoltán! Liszt Fe­rencről I7.35: Pászti Miklós: Népdalkan­táta 17.47: Sietünk, ahogy éljük. 18.12: Reklámkalauz 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Homo ludens. Az Iskola­rádió műsora 19.3S: Varjú nemzetség. Krónika. 2. (befejező) rész 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Térdre omló házak 22.20: Tiz pere külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23 30 Operaáriák 010 Melódiakoktél 4 NÓGRÁD - 1983. december 16., péntek PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkos muzsika 8.20: Tiz perc külpolitika (ism.) 8.35: Slágermúzeum (ism.) 9 18: Irúermikrofon 9.38: Apróságok lö. 00 • Zenedéíelőtt 11.33: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok 13.35: A Collegium Hungaricum Récében 14.00: Dallamról, dallamra 15.30: Könyvről könyvért 15.40; Egészségünkért! 15.45: Az AC/DC együttes felvé­teleiből 16.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: ötödik sebesség 18.35- Popzene sztereóban 19.30: Tudósítás a jégkorong- bainoki mérkőzésről 19.35: Reklám 19.40 Régi nóta, Híres nóta 20.35: örömök kertiében. Zoltán Péter sorozata 21.35 Jákó Vera és Domahidy r ásaló nótákat énekel 22 00 Ritmus* Marianne Painfull felvételeiből 22.30• Men is. nem is 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜniO. 17.00: Hírek. időjárás, műsor­Bállá Ódon: Volt egyszer egy szálloda 4. Intermezzo a hallban Ha valakinek tíz évvel eze­lőtt azt mondták volna, hogy a Grand Hotel. Hungáriában olvan nyomasztó lehet a lég­kör, akár a börtönben, nyil­ván kinevették volna, még­hozzá teljes joggal. De a ho­tel most valóban börtönné vált. Amelybe ugyan ■ önként mennek be a rabok, de ki­jönni csak néha — egy kis délelőtti tűzszünet alatt vagy két légitámadás hullámai kö­zött — lehet. A szálló mene­dék is. lakás is, és mégis af­féle rács nélküli börtön. Fog-U- ma irr. megváltozóban vannak. Amit az első nap életmentő szabálytalanságnak tartottam, az most számomra természe­tes törvény. Hazudni kel! Mindenki hazudik. Talán csak a naptár nem. amelyen az utolsó lap árválkodik: 1944. december 31. Lemegyek a portára. Sem­mi okom sincs rá. de már nem találom a helyemet. A porta is veszített a fényéből. Az előcsarnok eleganciájá­nak a törött üvegajtó pókhá­lóra emlékeztető csillogása sem használ, ám végképp ne: a a magas, széles valló, pisz­tolytáskás nyilas karszalagos katona, aki most tápászkodik fel az egyik bőrfotelból és ki­ballag az ajtó elé. — Hát ez meg micsoda — kérdem a portást. — Állandó őrséget kaptunk? — Ez kérem speciális eset — mondja széttárt karral, mintegy mentegetőzve. — Fe­ri itt volt londiner, úgy lát­szik, visszahúzza a szíve. És tetejébe most azt hiszi, hogy ő mindent ismer itt hát ő vi­gyázhat a legjobban. Tetszik érteni... A kapu előtt motorkerékpár fékez. Nagy NSU motor, te­repszínűre festették. Aki le­száll róla, bőrkabátos, pilóta­sapkás. termetes fiatalember, géppisztoly hintázik a jobb vállán. S jön be a hallba, mintha világéletében itt la­kott volna, sőt mintha övé lenne az egész szálloda. S ekkor eléáll az egykori lon­diner. s rákiabál. — Kicsoda maga?! De a nagy darab motoros nem szívbajos. — Ahhoz magának semmi köze — válaszol nagy hangon. — Igazolja magát! Amíg fi­nom vagyok! — kapcsol rá erőteljesebben a nyilas. — Eszem ágában sincs — mondja a jövevény, és megló- dítja a géppisztolyát. Ujja a ravaszon. Olyan csend van a hallban, hogyha lenne légy, bizonyára hallani lehetne a zümmögé­sét. Az egyetlen zörejt az egyik bőrfotel felől észlelem. MÍhalkovics ül benne és olyan apróra húzza össze magát hogy teljesen eltűnik a tám­la mögött. A nyilas is elővette piszto­lyát. de a lövöldözés elmarad. Sőt Feri. az exlondiner meg- juhászkodva kérdi: — Na. most már igazán ki­váncsi vagyok, hogy ki vagy? — Hát ha annyira érdekel... A bőrkabátos a zsebébe nyúl. Igazolványt húz elő és a nyilas orra alá nyomja. Az nézi a papirost aztán a tás­kájába csúsztatja a pisztolyt és ' nagyon csendesen azt mondja: — Az más. 1 És már ott sincs. Csak ak­kor sétál újra elő, amikor a bőrkabátos vendég már felro­bogott a lépcsőn. A nyilastól senki sem kérdez semmit. De a portás kérdő tekintetére úgy érzi. hogy mégiscsak mrf kell indokolnia, miért leöl egyszeriben olyan kisfiú. — Mi az úristent csináljak vele? Gestapo papírja van! A portás hirtelen kinyit­ja a száját mintha mondani akarna valamit de csak krá- kog kettőt. Túlzott sietséggel valami nagy könyv fölé haj­lik. usak akkor lesz beszé­desebb. amikor Feri odébbáll. — Gestapo! — mondja ne­kem a portásfülke mögül. — Látta, hogy majdnem vigyázz- ba állt a végén a mi londine­rünk? Pedig lehet hogy en­nek a gestapósnak már tar­kón lőtték valahol a mamá­ját! — Ismeri? — Kérem, mi mindenkit is­merünk és senkit sem. Ez a fiatalember sokat kockázott itt a bárban. A tét néha egy üveg Dry Gin, néha egy szép versenyló volt Néha csak ezer pengő. Aranyifjú. Egyéb­ként Aranynak Is hívják. De hogy ehhez a papírhoz hogyan jutott? Fogalmam sincs róla. Az ajtómon cédulát talá­lok: „Estére szívesen látunk. Tomi”. A társaság tehát szil­veszterre készül. Gondolataim egy régi olvasmány körül ke­ringenek. Kisfiú koromban érdeklődéssel olvastam a Ti­tanic nevű hajó katasztrófájá­nak történetét. Emlékszem még. a hajó óriási testébe már ömlött a víz, de a szalon­ban még játszott a zenekar. Mielőtt eljönne az este, Ta-' más áttelefonál: én Bessyvel délután átköltözöm a Gellért Szállóba. De te csak menj a 145-ösbe, ott lesz az egész társaság. Következik: Szilveszteri ’ hadipiknik t A kis túlvilág* csodalény földi kalandjai Steven Spielberg Főszereplők: Henry Thomas, Dee Wallace, Peter Coyote, Robert MacNaugbton, Drew Barrymore RENDEZTE: Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film December 22-től a Nógrád megyei mozik műsorán! ismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Mágyarországon. (A tarta­lomból: Aranyvasárnapi előzetes — Orvosi tanácsok — Program- ajánlat) Szerkesztő: Jakab Má­ria. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sor ólőzet es. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé 9.25: A Bootle együttes műsora. 3.50: Lottösorsolás 10.00: Utazás Brazílián keresztül. NSZK útirajzfilm. n/2. ré*"» 10.40; Halotti szertartás Báli szigetén. Holland film 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé 16.25: Hírek 16.30; Szülők Iskolája, Xin/4. rész. A játékról 17.05: Posíafiók 250 17.20: Képújság 17.25: Pannon krónika. (7.55: Reklám 18.09'. Ablak 19.00: Reitlám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: .És mégis mozog a Föld’’ Jókai-vetélkedőműsor. IV 3. rész 21.30; Ismét. . VTTI 6. rész. Vitray Tamás műsora 22.35: Győztesek és vesztesek: Törvényes magyarázat. 23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Éjszakai ügyelet. Francia filmsorozat. VI,5. rész: Christophe. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15; Reklám 21.20: Sakk-matt 21.35: Kodály Zoltán: Missa Brevis. 22.05; Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.15: Nótaszó 19.30: Tv-híradó 20.00: A másodperc századrésze. Olasz tévéfilm — 1. rész 20.55: Szórakoztató vetélkedő­műsor 21.35: Muzsikaszó. Közvetítés Sraznicéből 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.13: összefoglaló a Csehszlová­kia—Svédország Izvesztyi­ja Kupa Jégkorongmérkő­zésről, felvételről 23.15: Hírek 23.20: A megakadt felvonó. Dán tévéfilm 2. MŰSOR 19.00. Útirajz. — 8. rész 19 15 A Díváid család Dokumentumműsor 19.30: Orosz nyelvtanfolyam — 15. lecke (ism.) 20.05: Már jó leszek nagyapa. Cseh filmvígjáték (ism.) 21.30: időszerű események 22.00; Jana Kakosova: Karácsony esti vendég Tévéjáték (ism.) MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November t.: Há­romnegyed 6 és 8 órától: Klute. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. 10 órától Filmmú­zeum: Haragoan a világgal. Ame­rikai film. Iskolamozi: Vízipók, csodapók. — Balassagyarmati Ma­dách. Háromnegyed 6-tól: Telita­lálat. Színes, szinkronizált szov- tet fiimvígjáték 8 órától: A ka- ratézó Cobra. (14) Színes, szinkro­nizált japán bűnügyi film. Fél 4-től: Az erdő szépe. Színes, szinkronizált román-szovjet me­sefilm. — Iskolainozi: A kőszívű ember fiai. I—II. — Pásztói Mát­ra.- Matyi, miért nem szeretnek a lányok? Színes, szinkronizált Csehszlovák fiimvígjáték. — Rét­ság; Jobb ma egy nő. mint teg­nap három. (16) Színes, szinkro­nizált francia fiimvígjáték. — Szécsényi Rákóczi. . P.-;< ’ unia •n'óT'i^tézet. (15) F -'n ■■ '-ol CHmsz.a'-f’-a. — Er'- ?I;v • e»*t; Együttélés. (14) Színes. maóvar— NSZK dokumentumfilm. — Nctv- lóc; Meztelen bosszú. (16) Szí* nes, amerikai western.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom