Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
Népeink érdekében Szívélyes légkörben folytak a tárgyalások Berlinben Kádár János és Erich Honecker között. Az MSZMP KB első titkára egynapos látogatásának minden eseményén érzékelni lehetett, milyen szoros szálak fűzik össze országainkat, népeinket saját dolgainkban, de a nemzetközi kérdések megítélésében, a külpolitikai célkitűzések azonosságában is. Szinte már közhelyszámba megy a megállapítás, hogy hazánk és az NDK együttműködése sokoldalúan fejlődik, az élet minden területére kiterjed. Mint minden közhely azonban, ez is mély igazságot, tartalmait hordoz. A tárgyalásokon elégedetten szóltak a gazdasági kapcsolatokról, arról hogy fontos partnerek vagyunk egymás számára. A kölcsönös áruszállítások értéke az idén meghaladja az l.fl milliárd rubelt. Eredményes az együttműködésünk a feldo’gozó- ipar’oan, ezen belül a gépiparban. Egymás gondjaira is odafigyelünk, hiszen az NDK- ban és nálunk mindenki tisztában van azzal, hogy a jelenlegi súlyos világgazdasági helyzetben milyen nagy a jelentősége a stabil kapcsolatoknak. S már körvonalazódnak a jövő együttműködésének útjai: szép eredményekkel büszkélkedhetünk az elektrotechnikai. az elektronikai kooperációban. Persze, köznapibb dolgok Is jelzik e kapcsolatok mélységét: az NDK-ban a magyar autóbuszok. nálunk a szocialista testvérország mezőgazdasági gépei. Aztán az áruházak kirakatai, a Magyarországról oda, az NDK-ból hozzánk érkezű turisták áradata, a kölcsönös kulturális rendezvények. A tárgyalásokon nagy figyelmet szentelt Kádár János és Erich Honecker a nemzetközi kérdéseknek is. „A jelenlegi bonyolult helyzetben is megvan a lehetőség, a nemzetközi kapcsolatok veszélyes tendenciáinak leküzdésére, az erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő kialakítására, valamennyi vitás kérdés tárgyalásos rendezésére” — olvasható a kiadott közleményben. Ez a megállapítás volt a megbeszélések egyik legfontosabb külpolitikai gondolata. Kádár János és Erich Honecker egyaránt különösen veszélyesnek (télte azt a törekvést, hogy a fegyverkezési halsza fokozásával az USA, illetve a NATO katonai fölényre akar szert tenni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben. Elitélték ezt a magatartást, az új amerikai rakéták telepítését, s megállapították: a genfi tárgyalások kudarcáért a felelősség az Egyesült Államokat terheli. De felelősek a rakétákat elsőként befogadó főbb szövetségesei, az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország is. „A kelet—nyugati kapcsolatok megváltozott feltételei között sincs ésszerű alternatívája a békés egymás mellett élés politikájának” — hangsúlyoztál* A két ország, a két párt kész mindent megtenni azért, hogy elhárítsa a nukleáris háború veszélyét. Méltatták a Szovjetunió következetes békepolitikáját. a Varsói Szerződés tagállamai összehangolt fellépésének jelentőségét. Külön szóltak a szocialista tömörülés idei javaslatairól, amelyek az új helyzet ellenére is időszerűek. Különösen az az indítvány, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Kádár János és Erich Honecker berlini tárgyalásait a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének Szándéka, az emberiség jövőjéért, a béke sorsáért érzett felelősség és kinyilvánított tenniakarás hatotta át. Űjabb sikeres állomás volt — e téren is a két ország, a két nép kapcsolatában. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) vgmk-k tagjai a munkaidőben „pihenik ki a pluszmunka fáradalmait”. Ennek ellentmond, hogy a munkaközösségek a legjobb dolgozókat tömörítik. Ezzel szemben igaznak látszik, hogy visszaesés tapasztalható a vgmk-k- ban is dolgozók közéleti tevékenységében. Timmer Zoltán végül felhívta *; a figyelmet a bürokratikus eljárásra és sürgette a túlzott adminisztráció csökkentését. Meszjámé Gyurkovics Zsuzsa (Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati gyáregysége) elmondta: Balassagyarmaton a tizenkét munkaközösségből négy még nem kezdte meg tevékenységét, a vitás kérdések tisztázatlansága miatt A tapasztalatok szerint a vgmk-k sokrétű feladatni vállalkoz. mák, bár akadt példa nem megalapozott kezdeményezésre is. Arra Is van esély, hogy, ahol a jövedelem nem áll arányban a pluszmunkával, sor kerül a munkaközösség megszűnésére. A hálásságyarmati tapasztalatok szerint is a vgmk-k egyik előnye a gyors alkalmazkodóképesség. A tagok ugyanakkor egymást is ellenőrzik, hiszen minden „fillér zsebre megy”. A rövid idő pedig máris egyértelműen bizonyította az új gazdasági vállalkozások élet- képességét, a kezdeményezés helyességét. Annál is inkább, mert egy részük eddig is „működött” — illegálisan. Dr. Juhász Gyula (a salgótarjáni síküveggyár igazgatója) hozzászólásában elmondta; a gyáron belüli szükségszerűségből kezdeményezték Időben az új vállalkozási formákat. A teendők koordinálására három személyes csoportot is létrehoztak, s a gyár által fizetett csoport feladata a jelentkező műszaki, szervezési és jogi problémák megoldásának segítése. A kisvállalkozások jelentőségét pedig mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a munkaközösségeknek köszönhetően az 1984. évi tervek összeállításánál több ezer többletmunkaórával számolhatnak. Dr. Juhász Gyula a zavaró tényezők között említette, hogy egyes vezetők nem segítik az új vállalkozási formákat és eltérő vélemények tapasztalhatók a jövedelmekről is. Kispál József (a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke) hangsúlyozta: Időszerű és célszerű témát tűzött napirendjére a megyei tanács. Egy vizsgálatra utalva megemlítette, hogy a tapasztalatok szerint akadt példa arra is, hogy lassították az új vállalkozási formák kibontakozását. Megkéstek egyes állásfoglalások, az engedélyezési eljárás pedig esetenként hosszadalmas, bonyolult az adózási rendszer. A szerződéses üzletek üzemeltetésének tapasztalataiból a NEB-elnök megemlítette hogy általában bővebb az áruválaszték, rugalmasabb a nyitvatartási idő, nincs azonban javulás a fogyasztók érdekvédelmében. Az új vállalkozási formák tapasztalatait összegző és a teendőkre is utaló vita után a megyei tanács az előterjesztést egyhangúlag jóváhagyta. Kedvezmény az intervencióért Reagan amerikai elnök kiválasztotta az első 11 karib- tengeri országot, amely a jövő évtől kezdődően kedvezményes kereskedelmi elbánást élvez az Egyesült Államok piacán. A szenátushoz és a képviselóházhoz elküldött levelében az elnök nyíltan kifejtette: a kedvezményben részesülő országok „törvényei, politikája megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket a karibi országok gazdasági támogatásáról intézkedő, a kongresszus által júliusban jóváhagyott törvény szab meg”. Emlékeztetett arra, hogy bármikor felfüggesztheti, illetve visszavonhatja a kedvezményeket, amennyiben valameíy ország politikája nem felel meg a kiválasz- t"« k-itériumainak. ' 11 kis karibi állam 1984. j-- r 1. és 1995. szeptember 30. között vámmentesen értékesítheti exportcikkeit az Egyesült Államokban. Kivételt képeznek ez alól a textíliák, a kőolajszármazékok, a bőráruk és az elektromos háztartási cikkek. A kereskedelmi engedmények az elnök úgynevezett „karibi kezdeményezésébe” illeszkednek, amely a térség feletti amerikai uralom megerősítését tűzte ki célul —, állapítja meg a szovjet hírügynökség. Jellemző, hogy a támogatás áldásait élvező országok közé bekerült csaknem az összes karibi ország, amely az Egyesült Államok oldalán részt vett Grenada megszállásában és a kereskedelmi kedvezmények mintegy fizetségül szolgálnak az intervencióban való részvételért — húzza alá a TASZSZ. Tegnapi ülésén a Nógrád megyei Tanács nagyközséggé nyilvánításról is döntött. A helyi tanácsok kérelme alapján, tekintettel a feltételek teljesítésére. 1984. január 1- vel nagyközséggé nyilvánította Palotáshalom községet. Ugyancsak nagyközség lesz Mátra- terenye, amely az Elnöki Tanács döntése alapján Homok- terenye és társközségei — Mátranovák és Nádujfalu ■ 1984. január 1-d egyesülése után viseli e nevet. A tanácsülés végén Dev- csics Miklós megyei tanácselnök tájékoztatta a megyei tanács tagjait a legutóbbi ülés óta történt eseményekről, majd interpellációra került sor. Ember Csaba (Balassagyarmat) a Patyolat Vállalat balassagyarmati szalonjának késedelmes szolgáltatásait tette szóvá. Válaszában Szabó Kálmán ipari osztályvezető berendezések meghibásodásával és importigénnyel magyarázta a gondokat. Az interpelláció nyomán a megyei tanács úgy döntött, hogy magyarázatkeresés helyett alapos vizsgálatra utasítja az ipari osztályt. Kelemen Gábor 2 NÓGRÁD - 1983. december 2., péntek Lázas két- és többoldalú tárgyalások előzték meg a Közös Piac csúcsértekezletét. A sietség oka, hogy a nyugat- európai gazdasági közösség problémáinak megoldása már aligha tűrhet halasztást. A Közös Piac hívei a mostani athéni állam- és kormányfői találkozótól várják a megváltást. Ellenkező esetben úgy vélik, hogy a tízeket feszítő válság 1984-ben kritikusra fordulhat: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a széthullás küszöbéhez érhet. Súlyos összecsapások Melyek azok a problémák, amelyek megoldása nélkül a tízek aligha számolhatnak remény tkeltő holnappal ? A rangsor élén minden ’bizony- nyál a tőkés világgazdasági krízis legyűrése áll. Az évek óta tartó recesszió példátlanul súlyos belső válságot idézett elő a negyedszázada fennálló közösségben, a széthúzó szálak ma erősebben hatnak, mint az összetartozás érvei- tényei. A 12 millióra duzzadt munka nélküli sereg, az első munkaalkalomra váró fiatalok kilátástalan helyzete, a válságiparágak (acélipar, textilipar, hajógyártás) és a mezőgazdaság ' megannyi gondja, a növekvő amerikai és japán konkurrencia, s egyáltalán, az igazi fellendülés késlekedése nagyon nyomasztja a tízeket. Az athéni csúcstalálkozó előtt több témakörben i6 volÁrleszállitások a Szovjetunióban A Szovjetunió Állami Árbizottsága december 1-i hatály- lyal árleszállításokat jelentett be- Mintegy 20 százalékkal csökken a szőnyegek kiskar reskedelmi ára, 28—30 százalékkal a nercbőr, cobolyból, illetve perzsából készült szőrmék ára, átlagosan 17 százalékkal kerülnek csütörtöktől kevesebbe a nagyképemyős színestelevíziók (a legkeresettebb három típus kivételével) valamint a fekete-fehér tv-készülékek, néhány gyár háztartási hűtőszekrényei átlagosan 15 százalékkal lesznek olcsóbbak, mintegy 15 százalékkal csökken néhány gyár rádiókészülékeinek ára, 19 százalékkal megy le számos fényképező- és filmfelvevőgép ára (ez nem érinti a két legkorszerűbb fényképezőgépet). Több más tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi ára átlagosan 25 százalékkal lesz kevesebb, s mintegy 30 százalékkal csökken a nem digitális kijelzésű kvarcórák fogyasztói ára. Az árleszállítás teljes egészében évi mintegy 2,6 milliárd rubelt tesz ki. Nyikolaj Gluskov, az állami árbizottság elnöke az ár- csökkentések kapcsán a TASZSZ tudósítójának adott interjújában rámutatott: a jelenlegi árcsökkenés nem csupán teljes egészében fedezi a februárban végrehajtott áremeléseket, hanem ezen kívül még évi mintegy 1,6 milliárd rubel nyereséget eredményez a lakosságnak. Nyikolaj Gluskov hangsúlyozta: az intézkedés összhangban áll az SZKP KB és a szovjet minisztertanács határozataival. E döntések értelmében az alapvető élelmezési cikkek, a közlekedés, a lakbér és a szolgáltatások ára hosz- szú évek óta változatlanul alacsony szintű — a kenyér ára például 1954 óta nem változott — s 28 év alatt a kü- lönböző árucsoportokban végrehajtott áremelések mindösz- sze 9 százalékot tettek ki, miközben a lakosság jövedelmei ugyanez idő alatt két és félszeresére, a munkabérek pedig alig 13 esztendő alatt 1,7. szeresére növekedtek. A jövőről szólva Gluskov el- mőndotta: továbbra is fenntartják az árak stabilitását, ugyanakkor a minőségileg új termékek árát differenciáltan Igyekeznek majd meghatározni a továbbiakban is. Végezetül Gluskov aláhúzta, hogy az árak stabilitását s az esetleges későbbi árcsökkentéseket kizárólag akkor lehet megvalósítani, ha folyamatosan nő a munka termelékenysége, s csökken az önköltség minden téren. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata Laosz nemzeti ünnepén KAYSONE PHOMVIHANE elvtársnak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főt i tk á r á nőik a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének, SZUFANUVONG elvtársinak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a legfelsőbb népi gyűlés elnökének, Vientiane Kedves elvtársak! A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának nyolcadik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun- l- 'spárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, országgyűlése, egész dolgozó népünk nevében üdvözletünket küldjük önöknek, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, legfelsőbb népi gyűlésének és a laoszi népnek. Népünk szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a laoszi nép a szocialista építés vívmányainak megvédéséért folytat, és őszintén üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket forradalmi pártja vezetésével a népi hatalom megszilárdításában, a társadalom és a gazdaság szocialista átalakításában elért. Örömmel látjuk, hogy pártjaink, országaink és népeink testvéri barátsága és együttműködése a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folyamatosain erősödik a két nép érdekeinek, a szocializmus, a haladás és a béke közös ügyének szolgálatában. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak a Vietnami Szocialista Köztársasággal és a Kambodzsai Népköztársasággal közösen kialakított és elvi alapokon nyugvó kezdeményezéseit, amelyek Délke- let-Ázsia békéjének és biztonságának, a térség országai együttműködésének az erősítésére irányulnak. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a testvéri laoszi népnek pártjuk III. kongresszusa, valamint az első ötéves tervük által kitűzött feladatok megvalósításához, hazájuk felvirágoztatása érdekében kifejtett nemes tevékenységükhöz. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, APRÓ ANTAL, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. * Az évforduló alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte laoszi partnerszervezetét. (MTI) Benzinárak Nyugat-Európában Szerdától literenként 20 az elmúlt napokban a legnagroschennel drágábban árusítja a benzint Ausztriában a British Petroleum és az Agip Olajtársaság. Kútjaiknál jelenleg a szuperbenzin literje 10,8—11,3 schiiiingbe keiül, a normálbenzin ára pedig 10,4 —10,8 schilling között van. Literenként újabb 2—3 pfenniggel emelték áraikat gyobb kőolajkonszernek —, egyebek között a BP, a Texaco, az Esso, az Arai és a Shell — az NSZK-ban. Jelenleg a normálbenzin literje 1,2—1,45 márkába, a szuperé 1,34—1,51 márkába kerül az országban — attól függően hol és melyik társaságtól vásárolják. (MTI) KÖZÖS PIAC Lesz-e megváltás ? tak súlyos viták a tíz tagállam között. A témakörök egyike a mezőgazdasági túltermelés és ezzel összefüggésben az agrárkiadások visszafogása volt. A nyári stuttgarti állam- és kormányfői értekezlet óta lényegében nem történt előrehaladás ezen a téren, A mezőgazdasági érdekeiket féltő országok, mint például Franciaorezág és Írország, hallani sem akarnak arról, hogy mondjuk a tejtermelő és gabonatermesztő gazdák hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ugyanakkor a Közös Piac egésze szempontjából az is tarthatatlan, hogy a mezőgazdasági kiadások (jelentős részben a parasztoknak adott támogatások) az együttes költségvetés mintegy kétharmadát emésztik fel, miközben tejből, vajból, gabonából, borból stb. nőnek az eladatlan készletek. A megfontolásra asztalukra tett javaslatok a közösség mezőgazdaságának reformjáról egyáltalán nem teszik köny- nyűvé az állam- és kormányfők dolgát. Pénzviták A másik fő ütközési pont» közös költségvetés reformja, amelynek az lenne a feladata, hogy nagyobb összhangot biztosítson az egyes tagországok gazdasági teljesítőképessége és közösségi tehervállalása között. Nagy-Britannia, s személy szerint Margaret Thatcher brit kormányfő mindenképpen döntést akar kicsikarni Athénban, hogy számolják fel azokat a terheket, amelyeket az EGK jelenlegi — szerinte tisztességtelen — költségvetési rendszere ró országára. A legtöbbet befizető NSZK csak akkor kész növelni hozzájárulását, ha közvetítéseit — a mezőgazdasági reform elhatározása, a közösség acéliparából 30 százalékkal részesedő nyugatnémet cégek megtámogaitása — teljesítik. A Közös Piac jövőre 23 milliárd dollár kiadást tervez, ami a költségvetési lehetőségek felső határát jelenti. Az életbevágó struktúraátalakítások, a tudományos kutatások, az energetikai elképzelések viszont beruházásokat, pénzt Igényelnek. így a jelenlegi helyzetben az egyetlen járható útnak a mezőgazda- sági kiadások csökkentése ígérkezik. Annál Inkább, mert az üj költségvetési mechanizmus, ha sikerül is megállapodni róla Athénban, csak 1985 végén léphet leghamarabb érvénybe. További felhők S végül, van még egy kérdés, amiben a tízek halogatják a döntést. Ez Spanyolország és Portugália felvétele. A spanyolok már nagyon türelmetlenek. González miniszterelnök a csúcsértekezlet előtt levélben sürgette az állam- és kormányfőket, határozzanak a hat éve asztalukon fekvő spanyol csatlakozási kérelem ügyében. Megfigyelők szerint a két ország felvétele a Közös Piacnak elsősorban politikai érdeke, a gazdasági válság, s egyes tagországok, például Franciaország, ellenvéleménye azonban késlelteti felvételüket. A gazdasági gondok mellett fontos nemzetközi politikai kérdések is beárnyékolják Athén kék egét — a Közös Piac szempontjából. így a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakétatelepítés, az, hogy milyen következményekkel jár ez majd a kelet—nyugati kapcsolatokra, a ciprusi válság, a Közel-Kelet, benne Libanon. Szinte biztos, akárhogy záruljon is a csúcs, mindenképpen emlékezetes állomása marad az Európai Gazdasági Közösség krónikájának... Kocsi Margll ,
