Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
Ha este van, akkor krimi, vagy Jogi esetek egymás Ráadásul Szeretem a televíziót. Ko- esztétikailag értéktelenek, Tetthelv, Petrocelli, hét köz- molyan. így aztán kapcsola- gyakran átlátszóan didak- ben Mike Andros. E sorozatunk nem mentes bizonyos tikusak, fárasztóak ezek a tok mellett találhatók az feszültségektől. Gyakran meg tanmesék. A Jogi esetek tör- egyedi darabok, mintha semszoktam haragudni, mert úgy ténetei még a Családi köré- mi más gondja nem lenne az érzem, hogy a televízió nem nél is kacifántosabbak. Az az emberiségnek csak az általam vallott tisztesség érzésem, mintha a gyakorló irtása, öldöklése, szerint viselkedik. Hallom és elméleti jogtudorok önma- számos téveszmét hintenek persze ezt másoktól is, de — gukat szórakoztatnák egy-egy szét ezek a produkciók. Pél- tudják, hogy van vele a lírai előráncigált eset kapcsán- Rá- dául Mike Andros című hevületű ember —, nem adásul ez a sorozat mintha amerikai sorozat. Az ember akartam elhinni. Mígnem gyakrabban jelentkezne a ko- már-már örülni kezd, lát— kezdtem utánanézni a szóbe- rábbiaknál, s óhatatlanul is milyen karakán ^ amaszédnek. azt villantva az ember eszé- tőrjei vannak a bűnüldöNálunk hagyomány, a kéz- be: jogásztársadalom lettünk, zésnek, hogyan buknak le det kezdetén így alakították Amit aztán tetszés szerint ~ egyenjogúság van —_ a ki a műsorrendet, hogy az ítélhetek meg, attól függően, Pénzes emberek, ha nem jut- esti fő műsoridőben mozi-, honnan nézem, mit akarok nf es,?fke- hogy az Egye- vagy tévéfilmet, tévéjátékot, bizonyítani: vagy jó nekünk sült ^Államokban sok^ ezerre vagy színházi előadást sugá- ez, vagy rossz. ■roznak — tehát művészeti programot- Az utóbbi időben egyre inkább feledjük ezt a hagyományt, s ebben még az sem ' vigasztal, hogy a nyugati televízióállomásoknál hatehető azoknak a bűneseteknek a száma, amelyekre so- Néhány címet még említ- hasem derítődik fény. De míg hetek a 41, naptári héttől: Mike Androst, Petrocellit Önök kérték, Leg ... leg . •. nézzük, nem gondolunk erre: leg ..., Jókai-vetélkedő- náluk minden rendben van, a Mindegyiket el tudná az emsonló, sőt még olyanabb a her képzelni-viselni a fő műhelyzet. Mondják ugyanis, soridőn kívül is. A néző meg- hogy a Lajtán túl az emlí- szokta, hogy minden estére tett műfajokat nem fő műsoridőben lehet látni. Bizonyára így van. de én a Lajtán innen élek, és megszoktam a mi sugárzási rendünket. Számomra ez bevált, s nem látok semmiféle okot a megváltoztatására. Szerdánként, bűnös meglakol. Hogy az élet nem utánozza a filmet? Arról igazán nem a film tehet. Mit ígér a jövő heti tévé- újság fő műsoridőre? Szerkap valamilyen művészeti programot, ha elmarad, az a dára Családi kört, péntekre benyomása, mintha nem len- Jókai-vetélkedőt, vasárnapra ne a televízióban .„semmi”. S ez az érzése felerősödik akkor, amikor a hét többi napján ostoba filmeket lát. . .. .. Az utóbbi időben ezek száma csütörtökön- js aiap0san megnövekedett. ként komoly ismeretterjesztő, cp vécé se hossza az érdek- közművelődési programok fenébbnél érdekllenebb anokítják a pontos eligazításra golszász és NSZK-beli szomjazó közönséget. A Csa krimiknek. melyek kiszámítható „ „„ . ládi kör megtanít bennünket pontossággal érkeznek. A hét közvetítésében Is arra, hogyan ne neveljünk, s utolsó két napjának valame- 4 k ozvetiteseben is. meg is fogadjuk tanácsait, lvikén biztosan krimit ad a de aztán mindent csinálunk tévé, te-mészetesen az esti fő úgy, mint eddig. Általában műsoridőben. Jön Derrick, a Petrpcellit. Nagyítóval kell keresni az igazi művészi értékeket. Persze, mondhatják: aki értékekre áhítozik. járjon moziba, színházba. De ez még — csak találomra — Kisterenyén sem olyan egyszerű, nem még apróbb településeinken. A televíziónak nálunk kül- ér- De mintha ezt sokszor feledni látszanának. (ok) Nyolc éve, első osztálytól tanulhatják a gyerekek az orosz nyelvet a salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskolában. A minden évfolyamon meglevő tagozatos osztályokban a tanulók koncentráltan fog lalkpzhatnak a nyelvvel. Kül önösen hasznos ez a lehetőség azok számára, akik orosz tagozatos óvodából kerülnek ide. Az iskola e specialitása mellett, 1976-ban elsőként alakította meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportját. A tanulók levelezéssel, társalgási szakkörön bővítik a Szovjetunióval kapcsp- latos ismereteiket. Képünkön: Horváthné Scholcz Erika orosz—pedagógia szakos tanár a negyedik a osztályban. Titkairól vall az egri vár KÖRSÉTA A TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSON Tallózó Tabáni példabeszéd az óbudai temetőben. Régi hajóscsaládból való az öreg, a busztól a temetőbe menet elegyedtünk szóba, de már a második mondatában is benne volt a Tabán. A kötelező kegyeletnek nem vétettünk ugyan, de jó Ideig so- . roLta a tabáni érdekességerácok(?) Napsütötte völgyben, a dáznak a gyerekseregek stb„ két éppen úgy. mintha innen gart” — nem kellet sokat ke- példája erről győz meg ben- Nap-hegy. a Gellérthegy és a és „könnyű szívvel feledhez- azután egyenesen oda mehetresgélnie —, annak meg az a nünket. Duna közötti védett helyen nek el a régi Tabánról”. Hát nénk és mindent meg is nézállt a régi városrész, Buda és ez már igaz! Tekintettel arra, hetnénk a valóságban. Hát ugyan, mit lehet, sze- az eggsz főváros talán legjel- hogy ők nem is ismerhetitek. A név török eredetét is ő retni egy nem létező városré- legzetesebb részeként a sze- De mi van azzal az ötszáz- magyarázgatta nekem, de szén? Hát ugyan mit lehet relmesek hangulatához illesz- zal, aki „könnyű szívvel em- inkább a II. Endre ’alatti nem szeretni egy létezőn? ^edő képével-csendjével-le- lékezik” és őrzi a városrész szerb betelepítés felé hajlott Mert alighanem ezejc így vegőjével, kiskocsmáik tova-' emlékét? Miközben a csep- a megítélésben — maga is együtt említhetők. Nem sze- tnnt varázsával, ahol a sokat pet sem sikerült, sőt sokat rác származású lévén. Belerak adatféle lehetne, ha nem reti az ember a sehova sem bbrongó költő, Kosztolányi szidott-kritizált óbudai lakó- gondoltam aztán sokunk szárkapcsolódna éppen ehhez ______a vezető utcákat, a kopár tere- Dezső nyugalmat és boldog- telep sivárságaiból közös mazásába; hogy mi él benk et, nem szerethet semmit ságot sejtett —, de persze „szellemváros-idézéssel” még nünk az indulás helyeiről, abban, amiben nem talál ősei mégis máshol élt. Mondják, mindig van hova menekülnie, emlékeiről, és hogy majd’ gyomány — ilyenkor jönnek nyomára. Márpedig ilyen vá- hogy szép volt, de egészség- A regi kereskedő-, hajós- es mindenki elmozdult már a össze nagy számban a tabáni ros és városrész sok van ma- télén, nyirkos, rosszul vagy iparoscéhek mai „fenntartói” saját Tabánjából szétszóródva napság. És ezeknek érthető- sehogy sem közművesített, egymásnak adják át a Tabán mások Tabánjába, vagy az en nehezen alakulnak meg a Amire meg egy mai rác nyíl- emlékét és átadják a valaho- új városokba, amelyek soha baráti körei (vagy egyáltalán ván rávágja; azon lehetett va tartozás érzését is, miköz- sem lesznek abban az érteötszáznál is többen vannak! nem alakulnak meg), mert volna segíteni! ben a legrészletesebb ismere- lemben „szellemvárosok”. Az ember elképed. A Tabánt nincs igazi szeretetalapja, _ _ lekbe bocsátkoznak — utólag, amelynek történelme az ott nincs aranyfedezete a barát- Jómagam csak a prágai Kutatnak, levéltárakat jár- lakókban tovább él. Elképzeságnak. Régi városokat nem vár Aranyutcácskáját isme- nak, régi képeket, városábrá- lem az ötszáz rácvárosit, amint __________ ___ _ tudunk építeni — régieket rém. A legnagyobb idegen- zolásokat gyűjtenek, aukciók- Katalinkor összejön és egyk odták, de ezzel a felesleges csak lerombolni tudhatunk. forgalAii szenzáció minden ra járnak, honismereti mun- másra néz „na, ennek a nagyfietséggel sincsenek egyedül De a „rácvárosiak” összefog- időben az a kis utca, amely kákát írnak és szerkesztenek apja lehetett csak tabáni ősb világban —, és mind a mai tak és az eredmény: Tabán a régi vár tövében épült év- és kitalálnak mindent, ami lakos, de a gyereke sem lesz ; «wW ™it kövét ,oa^oiött é= mjn. éMetni tudja, az emlékvárost, már soha más, mint rácváKataiin-nap táján a kora reggeli rádiós krónikában esett szó az idestova fél évszázaddal ezelőtt elbontott ősbudai városrészről, amelyet, úgy tűnik, hiába vettek csákány alá — ma is él, létezik! Hogy miért éppen Katalinkor keresett a riporter egy jó beszédű tabáni „szellempol- a gyűlölet. A régi magyarázata, hogy a városrész ma is álló plébánia- templomát építése után, felszenteléskor, Szent Katalinnak ajánlották figyelmébe, hát aztán ő meg is védte eddig szerencsésen. Mindez szánaphoz- és Katalinhoz egy régtől fogva létező tabáni habaráti kör tagjai. 1934-ben kezdték bontani ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy jócskán elkapnapig tabáninak, rácvárori- minden egykor volt kövét, századokkal ezelőtt és nak 'nevezik magukat a nem falát, pontját, terét és föld- den pontjával emlékeztet Mire jó mindez? létező városrész nagyon is lé- szintes házsorát, macskakö- a képekről ismert 'Tabánra, tező polgárai, egykori lakói vés utcácskáját girbe-gurba Ma így fogalmazhat egy útiés leszármazottaik, akik édes- kanyarulatait emlékképként kalauz: a napsütötte tabáni Eredics Antal egykori takeveset láthattak maguk is adják egymásnak a nemze- hegyoldal tisztásain — nyil- báni lakossal — túl van már az egykor volt helyből. A sze- dékek. Megmaradtak tabáni- ván’ az egykori házak és ut- a nyolcvanon is azóta — jövetet is örökíthető, nemcsak, nak. . cák hedyén — önfeledten láb- magam egy éve találkoztam , Dobó István síremléke Kozák ‘ Károly végigkala- vészét szemet gyönyörköd- Ha belépünk a harmadik: uzol az egri vár történetét tető darabjai. terembe, elképedhetjük. mibemutató új kiállításon, amely- Eger papi urai mindig hal- ként élhettek Eger egyházi nek forgatókönyvét ő írttj, látták magukról. Egyikőjük nagyurai. anyagát maga válogatta és nemcsak II. Endre szentföl- Majdnem eredeti pompájá- rendezte. di keresztes hadjáratában ban csodálhatjuk meg a pa-J A régebbit tavaly lebon- vett részt, hanem az arany- lota emeleti nagytermét. Nem tották, mert túlhaladta az bulla megfogalmazásában is hiányzik a díszes, zöldmáza» idő. A feltárások során szá- segédkezett, s közreműködését kályha, a falrészletet remekmos értékes lelet került nap- aláírásával is hitelesitette. mívű gobelinek díszítik. a világra, ezek egy része a a tatár errefelé is pusztí- berendezés pompakedvelő nyilvánosság elé kívánkozott, tott, s Rogérius mester leirá- gazdákra utal. Volt is itt hiszen az idelátogató turis- g^ból értesültünk arról, hogy vendégeskedés, lucullusi lá- tak számuk evénte majd ekkor romba dőlt az ’ István koma bőven. A temesi gróf félmillió — csak így alkot- idején épített Szent János- háromnapos ellátására nyomhattak teljesebb képet a haj- székesegyház. száz franknál is többet ál*' dani híres erősség krónikájá- a tatárdúlás után lendüle- doztak. összehasonlító adatról. tes fejlődés bontakozott ki, ként említjük csupán, hogy! Eger mindig fontos szere- s akadtak olyan egyéniségek, ebből a hatalmas sumerjából net játszott az ország életé- akik ezt személyes adottsá- nyolcszáz abaposztóból kében. Királyok nevelkedtek gajk révén még inkább ser- szült parasztöltözetet vásárol-’ itt, s uralkodók találtak ma- Mentették. hatlak volna bakancsokkal guknak örök nyugvőhelyet. Kozák Károly püspökinek együtt, ám az összeget mégis Erre járt, e vidéken szívesen véit sírra bukkant, ebben — az asztali örömökre költötJ vadászott Nagy, Lajos, s az a többek között — három pápai (ék. Zsigmond is, aki megszerezte ólompecsétet, bullát talált, s A három részre szakadt magának nemcsak a cseh ko- ezek birtokában izgalmas országban megpróbáltatások rónát, hanem a német—római nyomozás révén derítette ki sora várt a gyorsan neveze- csaszári címet is. Európai az ismeretlen holttest kilétét. fesse és fontossá lett végvár-' műveltségű főpapok találtak a vállalkozás sikerrel járt, rn is. A két király — Feriit otthonra, köztük olyanok megállapította, hogy II. Mik- dimánd és János — folyvást is, akik a papai udvar intéz- ]pg fpidi maradványaira búk- viaskodott, s hol egyikük, hol kedéseit is befolyásolták. kant. A dunántúli Dörgödről másikuk hívei vették birtokA gótikus palota első tér- származó férfi a bolognai ha a lassan rongálódó erődít-j méhen — a díszes épületet egyetemen tanult, s később ményt. Mátyás király hűtlenné vált rektora is lett. Itthon előbb Dobó István kapitány —J tanácsadója és híres diplo- veszprémi kanonok, nyitrai mintha csak sejtette volna ai matája, Bekensloer János főesperes volt, majd egri fő- közelgő vészt — hozzáfogott a emeltette — a lassan ezer- pap lett. Sokoldalúságát bízó- megerősítéséhez. Kellett isj éves település alapításával nyitja az, hogy nemcsak az mert az óriási török sereg kapcsolatos tudnivalókkal is- építkezés irányításához ér- 1552. szeptember 11-én meg-í merkedhetünk meg. A püs- tett, hanem ügyes diplomata jelent a falak alatt. A hon- nökséget Szent István hozta is volt, aki rendszeres kap- szeretettel társult önfeláldpJ létre 1001 és 1009 között s csolatot tartott a pápai ud- zó hősiésség azonban visszaJ ezt 'követően hatalmas birto- varral. Háromszor is szerzett verte az ellenséget. Az októ- kokat adományozott neki. A búcsúengedélyt, s az innen her _13-ig tartó küzdelemre díszes' mívű kőmaradványok befolyó összegeket arra for- emlékeztet minden a követ- a XI. és XII. századi meste- dította, hogy a román kori kező helyiségben. Mintha ai rek ritka tehetségére utalnak, templom mögé hatalmas góti- harc közepébe toppanánkj s a román kori kőfaragó-mű- kus szentélyt emeltessen. Eredeti tárgyi környezetben1 ____ __ ___ magnófelvételről hozzánk! s zól a krónikás, s az ezzel párhuzamos fényjáték szinte tökéletes illúziót teremt. A csatározásokat viszonylag nyugodt évtizedek követték^ a hódítók megtelepedtek, berendezkedtek, s az erősebb» jogán békés egymás mellett élésre kényszerítették a lakosságot. A következő két szoba a hajdani hétköznapokat idézi. Ide került a noszvaji román templom díszes festett fa- mennyezete. A zöldmázas kályha cserepeit 1570 körül készítette Miskolczi Mihály mester. A vitrinekben töröki és magyar edények, finomívű kínai és perzsa porcelán! csészék sorakoznak. Remekbe! > sikerült ötvösmunka a XVI.' századból származó aranvo- zott ezüstből formált díszku-i pa. Igényességről, jó ízlésről árulkodnak a fém alapanyagú írókészlet darabjai, a hímzések. a feliratos, a pecsétes pipák. A rendező nem feledkezett' meg arról sem, hogy Rákóczi szívesen időzött Egerben, melynek püspöke. Telekessv kitartott a fejedelem mellett. Akikor is, amikor már az nem volt előnyös, amikor mellőzés, üldöztetés járt érte. Búcsúzóul megnézhetjük a XVII—XVIII. századra utaló edényeket, konyhai eszközöket, S az erősségről készült különböző metszeteket. Pécsi István rósz.... Mondom: ez ember elképed (T. Pataki) NÓGRÁD — 1983, december 11., vasárnap 5 *
