Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

w*m m* m m mm w mm hí m& wsm f tmiH 1IBO 4 «SjEHj ■E » Ser Sr ír ár baa « ■■mm 2!LiaS rhSS ESjp lm J mm m mm u mm m * mm b mm Y X i * B i V& lü lelőtt! ■■■ km ■■ Ka m wmm mm ’V jswflK jm Rádiósokkal is lehet A beszűkült gazdasági fel­tételek közepette a televízió működési gondjai is megso­kasodtak. Meg keli gondolni minden forint sorsát, a kény­szerű takarékosság azonban szerencsére egyre több éssze­rű kiutat is eredményez a gondokból. Az utóbbi hónapokban pél­dául számos olyan tévéjáté­kot, egyéb műsorprodukciót láthattunk, amelyek létreho­zásában különféle társszervek is közreműködtek: színházak, társadalmi intézmények, vál­lalatok. Annál különösebb és érthetetlenebb, hegy ilyen jellegű együttműködésben a két legfontosabb tömegkom­munikációs eszközünk, a té­vé és a rádió mindeddig nemigen talált egymásra. Ezért dicsérendő — vagy ezért is — az a vállalkozás, amit az elmúlt szombaton, a kora esti órákban láthattuk a képernyőn, Országos Babits Mihály vers- és prózamondó verseny címmel. A Szekszárdi Megyei Művelődési Központ­ban megrendezett döntő rá­dió- és tévéfelvétele élveze­tes és színvonalas műsort eredményezett, amiben nem A Mikroszkóp Színpad a napokban visszaköltözött fel­újított otthonába, a Nagyme­ző utcai épületbe. December 9-én a Bal? jobb? bal! című új politikai kabaré premier­je lesz az ünnepélyes meg­nyitó. Az új kabaré — vagy pon­tosabban: politikai párbeszéd —- konferanszié ja Verebes István. Bemutatkozik Koós János is, először lép fel ka­barészínészként a Mikroszkó­Évszázados népszokásokat elevenítetitek fel Miklós-nap előestéién a szigetközi fal­vakban. A fiatalok maskará­ba öltözve indultak a hagyo­mányos Mikulás-járásra. A hosszú, kenderszakállú. érke­zésüket rézcsengővei jelző Mi­kulásokat lándot csörgető ör­dögök jrísérték. A kisgyere­kes házakhoz kopogtattak be, kikérdezték magaviseletük­ről a megszeppent apróságo­kat. majd a töredelmes vallo­mástétel után a Mikulás put­tonyéból csokoládéval, dióval, almával ajándékozta meg őket. A horvátok lakta szigetkö­kis érdeme van az adást ve­zető Rapcsányi Lászlónak, legkulturáltabb és legsokolda­lúbb rádióriportereinik egyi­kének. Feltűnése a képernyőn értékesen gazdagította a te­levíziós személyiségek portré­sorozatát, s szívesen vennénk, ha feltűnését a képernyőn nem egyedi alkalomnak kel­lene tekintenünk. Rapcsányi rnűsorvezetésé- vel egyébként is rangos vers- és prózamondó vetélkedő ré­szesei lehettünk. Néhány nagy tehetségű versenyzőre érde­mes a továbbiakban is oda­figyelnünk, s a zsűri Is feles­leges tudáiléikoskodás nélkül, sallangmentesen látta el tisz­tét az értékelésben. Az eiimúlt hét egyébként hozott néhány vonzó műsor- kínálatot szinte minden adás­napra, sőt egy-két nemkívá­natos programütközést is. Szerdán például a szovjet televízió estjének fő műsora a debreceni Csokonai Színház Lear király előadásával szem­besült sajnálatosan. Akik Sal­gótarján vendégjárő társula­tának produkciójára voltak kíváncsiak, a második csa­tornán élményes órákhoz ju­ség ismét a színpadon üdvö­zölheti Fónay Mártát, és a bemutatóra meglepetést tarto­gat Sas József is. A műsorban fellép még Angyal János, Halász László. Heller Tamás, Markos György és Nádas György. A kabaré szerzői: a színház társulata, szerkesztői, valamint Farkasházy Tiva­dar, Peterdi Pál és Szilágyi György. Rendező: Marton Fri­gyes. zi községben. Kimién még ma is él az ország más vidé­kein már feledésbe merült. Borbála-napi népszokás, a Borbála-járás. A talnig fe­hérbe öltözött Borbála még az arcát sem mutatja meg a kicsiknek, vonásait fehér fá­tyol mögé rejti. A kíséreté­ben levő kamasz fiúk kérnek bebocsátást a családokhoz, s ők faggatják ki a gyerekeket jó és rossz tetteikről. Borbá­la szó nélkül hallgatja végig őket. csupán titokzatos hüm- mögéssel jelzi, hogy őt nem lehet becsapni. Aztán előke­rül a vesszőkosárból a sok­féle meglepetés. tottaik. Shakespeare legnép­szerűbb tragédiáinak egyike, remek színészi megmutatko­zások egész sorát kínálja, mindenekelőtt pedig a mű címszerepében. A debreceni­ek Learje, Sárosdy Rezső, pompás orgánumé színész, benső drámaisága is mindvé­gig egyenletesen meggyőző volt, ha árnyalásaiban, gesz­tusaiban némelykor Básti La­jos hangütéseire, mozdulatai­ra emlékeztetett is. Erőteljes karakterekkel' járult a pro­dukció sikeréhez Sárközy Zoltán, Köti Árpád, Fésűs Tamás, Rosta Sándor, Sziki Károly, ifj. Mucsi Sándor, ke­vésbé hatott teljes értékűnek a három királylány: Csorna Judit, Bessenyei Zsófia és Németh Nóra játéka. A debreceni prózisták elő­adása azt a gondolatot su­gallja: az operaré6zleg ven­dégjátékai mellett jó volna időnként velük is találkozni a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ színpa­dán. „És mégis mozog a Fűid” címmel négyrészes Jókai-ve- télkedőrr.űsor kezdődött pén­teken. Budapest I. kerületé­nek, Kecskemét és Pápa csa­patainak versengése a téma­körben Vágó István vezetésé­vel nemcsak hasznosnak, de élvezetesnek is bizonyult. Jó­kai élete és kora, a XIX. szá­zad Magyarországának világa a vetélkedő anyaga, s a csa­patok három nagy tájegység és a főváros három kerületé­nek képviselőiből tevődnek össze. A továbbiakban a táj­egységek képviseletében Kecskemét és Szeged, vala­mint Eger és Sárospatak csa­patai mérik össze ismeretei­ket Budapest V. és XII. ke­rületi csapataival, végül a csoportdöntők győztesei a végső helyezésekért. A harmincas évek népszerű színpadi darabja volt Eugene Seribe vígjátéka, az Egy po­hár víz. A könnyeden szelle­mes történetet, ugyan némileg belepte a múló .évtizedek po­ra, mint általában a hasonló polgári vígjátékok legtöbbjét, időről időre mégis szívesen látjuk viszont. Most a Jó­zsefvárosi Színház vállalko­zott a repríare, ennek felvéte­lét sugározta szombaton a második műsor, a sokat ígérő Boeing, Boeing című ameri­kai filmvígjátékkal párhuza­mosan. A Scriebe-re kiváncsiak előtt nehéz feladatra vállal­koztak a vígjáték mostani színészei, mindenekelőtt a királynőt formáló Hámori Il­dikó, akinek Mezei Mária hí­res alakításának emlékével kellett megbirkóznia. A jó­kedvű előadás mégis dicsére­tes eredménye a Józsefvárosi Színháznak. Szakács Eszter, Soproni Ági, Fülöp Zsigmond, Kalorsav Miklós, buzgalom­mal fáradozott a sikerért. (b. t.) t December 9.: új kabaré premierje a Mikroszkóp Színpadon pon. A színházszerető ieözön­Mikulás-járás a Szigetközben Ä ;,K!K ANGYAL" (6.) Kassza méreg Amikor a színes filmet fel­találták, Hollywoodban el voltak ragadtatva az új technikai lehetőségtől. Oj sminkeket alkottak, új rúzso­kat próbáltak ki. Abban az időben rikítóak voltak a szí­nek. A férfiakat úgy smin­kelték, hogy próbababáknak látszottak. Senki sem tudta azonban a színes film diadal- útját feltartóztatni. 1936-ban Marlene Dietri­chet cége kölcsönadta a Uni­ted Artistnak az „Allah kert­je” című színes film forgatá­sára, melyben Charles Boyer egy hitehagyott barátot ját­szott, ő pedig egy különös, ész és értelem nélküli lényt, aki lelki békéjét a sivatagban keresi. Marlene új rendező­vel dolgozott, egy mondatot százszor is meg kellett ismé­telnie, míg az „Allah kertje” című film rendezőjének meg­felelt. Mindenesetre a 200 ezer dollár gázsi kellemes vigaszdíj volt' Von Sternbergnek, a világ­hírű rendezőnek egyre több nézeteltérése támadt a Para- mounttal, idegei felmondták a szolgálatot és elhatározta ma­gát a szakításra. Marlene az ő személyében tanítómesterét, pártfogóját és barátját vesz­tette el. Utolsó közös filmjük a „Spanyol táncosnő” volt. Marlene azzal fenyegetőzött, hogy visszamegy Európába, és soha nem tér vissza. Azon­ban von Sternberg kényszerí­tette, hogy maradjon, ne mondhassák, hogy ő vette rá a távozásra. Marlene ezután még néhány közepes filmet csinált. Csak fél szívvel dol­gozott tovább. Ekkor hirtelen jött a tőr­döfés: Marlene a sztárlista 126. helyére csúszott vissza, és „a mozipénztárak mérgé­nek” nevezték. A nagy film­társaságoknak abban az idő­ben az volt az üzleti takti­kájuk, hogy aki egy fiarbo- filmet akart venni, annak egyidejűleg hat középszerű, vagy kifejezetten rossz fil­met is meg kellett vásárolnia a cégtől. Aki Dietrich-fil- met akart, annak hat másod- osztályú filmet kellett meg­vennie. Egy mozihálózat tu­lajdonosa, Brandt, az összes amerikai újságban nyilvános­ságra hozott egy cikket, melyben a következő színé­szeket és színésznőket „kasz- szaméregnek” nevezte: Gar­bo, Hepburn, Crawford, Diet- rich. Ez a hír pánikot okozott a filmiparban. A Metro— Goldwyn—Mayer lojális volt „kasszaméreg” sztárjaihoz, és továbbra is fizette őket, bár filmet nem készített velük. A Paramount nem volt ilyen nagyvonalú. Marlenet kifizet­ték. Marlene gyorsan sátrat bon­tott, és Európába utazott. Emiatt egy könnyet sem hul­latott. Először Párizsba uta­zott, hogy ott dolgozó férjé­vel találkozzon. Néhány hétig gondtalanul éltek itt, majd délre utaztak, Cap d’Anti- bes-ba, mely mindég a ked­ves menedékhelyük volt. Most itt találkozott Marlene a csa­ládján kívül jó barátok egy csoportjával: baráti körébe tartozott Erich Maria Remar­que, az író, Josef von Stern­berg rendező — és a Kenne­dy család -is ide tartozott. Lá­nya, Maria együtt úszott a fiatal Jack Kennedyvel a közelben fekvő szigetre. So­kat táncoltak, vidáman és boldogan éltek. Marlene Dietrich és az író, Erich Maria Remarque ro­mánca Velencében kezdődött, a Lidón. Senkivel sem beszél­tek kapcsolatukról, és hogy a pletykát elkerüljék, külön­böző hajókon utazgattak az Atlanti-óceánon. Marlene így ír barátjáról: „Az írás rop­pant nehézségeket okozott neki. Kézzel írt. és néha órákra volt szüksége egy mondathoz. Egész életén ke­resztül nyomasztotta első könyvének, a „Nyugaton a helyzet változat,lan”-nak óriási világsikere. Nyomasz­totta az a meggyőződése, hogy ezt a sikert nem tudja megismételni, vagy túlszár­nyalni. Legnagyobb mérték­ben melankolikus és sebez­hető volt. Jellemének ezek a vonásai mélyen érintették. Mivel barátok voltunk, gyak­ran volt alka’mam látni két­ségbeesését.” Most tehát is­mét együtt voltak Franciaor­szágban. Egyik nap Marlenet felhív­ták Hollywoodból. Joe Pas­ternak volt a telefonnál, az Universal filmtársaságtól. Azt monda, ő megkockáztatja, és Jimmy Stewart, valamint Marlene részvételével csinál egy westernfilmet. Marlene először tiltakozott, de von Sternberg azt tanácsolta, fo­gadja el az ajánlatot. Ezért Hollywoodba utazott, hogy leforgassa a filmet, melynek „A nagy blöff” volt a címe. Röviddel ezután kitört a háború Európában. Közben Remarque is meg­érkezett Kaliforniába. Német származása miatt meghatá­rozatlan időre „internálták”, ami azt jelentette, hogy este hattól reggel hatig nem hagy­hatta el a szállodát. Ö volt az első menekült, akit Mar­lene a szárnyai alá vett. Szokatlan helyzetének el­lentmondásai szétmorzsoHák Remarque idegeit: könyveit Hitler elégette — Ameriká­ban pedig internálták. Re­marque bölcs volt, de böl­csessége sem enyhítette szo­morúságát. Amikor a házi őrizetét feloldották, New Yorkba ment, hogy ott éljen, később visszament Svájcba, a második hazájába. Feldúlt szívvel hagyta el Amerikát, tele kétségekkel, melyeket ezek a borzalmas háborús évek váltottak ki benne. Ügy érezte, nem tett eleget kö­telességének, nem harcolt a nácik ellen. Marlene már régen gon­dolkodott, mit tegyen, ha Amerika belép a háborúba. A „Hollywood Komitee”-t már akkor megalapították, amikor a nácik hatalomra ju­tottak. A fő szervezők Ernst Lubitsch és Billy Wilder vol­tak. Svájcba volt egy ösz- szekötő, akinek a pénzt küld­ték azért, hogy emberek szá­zait megmentsék a németor­szági koncentrációs táborok­ból, és Amerikába utazásukat finanszírozzák. (Következik: Csodálatos baj- társ volt) Aerobiclemez zenéjére tanulnak gépelni a lányok a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskolában. Az ötletes módszer az írás rit­musát igyekszik szabályozni. A negyedik év végén az is­kolában tanuló fiatalok az egyéb tantárgyak mellett gyorsírásból és gépírásból is érettségiznek, melynek sike­res letételével középfokú képesítést nyernek. Felvételünk az igazgatási tagozat második osztályosainak óráján ké­szült. Nagy Melinda tanárnő, Szabó Judit munkáját ellen. őrzi. Barna Alfréd felv. műsor KOSSUTH RÁDIÓS 8.27: „Aranyláz” a biológiában. VIII. részi Helyünk a világban 8.57'; Oscar Strauss operettjeiből 9.44.- Gyermekkönyvhét 10.95: MR 10—14. 10.35; Paganini- d-moll hegedűverseny 11.07; A Rádió Dalszínháza 11.40; Kedves Michele. XII/7. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Jasephlne Baker zenés életrajza, (lom.) 14.40; Elő világirodalom: Franciaország 15.05; Ftivószeme tánorltmusban 15.28; Nyltnikék. (Ism.) 16.00: Népzenei hangos újság 16.40: Farka* Ferenci Jelky András — szvit 17.05: Felvételik tegnap és ma. II. rész 17.80; Verdi: A végiét hatalma. A II. felvonás fináléja 17.48: A Szabó család 19.15: Sibellus-művek 19.51: Amikor még vannak érzelmek. Szemelvények mai finn Írók műveiből 10.31: Csanádi György nótákat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik 20.50: A hegedű virtuóza) 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Romantikus kamarazene 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00; Zenekari muzsika o.io: szigeti Edit táncdalalból 4 NÓGRÁD - 1983. decembtr 6., kedd PETŐFI RÁDIÓ: 8.06: Népzene Finnországból 8.20: Tíz pere külpolitika (Ism.) 8.85: Társalgó. (Ism.) 10.00: Zenedélelőtt 12.25: A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Schubert-művek gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa 18.35: Fél óra népzene 19.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 19.25: A művészetek eredete 19.35: Csak fiataloknak 1 20.35: Tigrisugrás XV/8. (Ism.) 20.56: Tánczene Finnországból 21.25: Egy énekes — több szerep 22.30: Deák Tamás szerzeményeiből 23.20: Robe Gáspár Ernő népi zenekara Játszik, Seress Anna és S. Bíró Antal nótákat énekel MISKOLCI STODIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Döntött a bíró­ság. Sorsok és forintok. Dr. Tí­már László előadása. 17.10: Fia­talok zenés találkozója. Szerkesz­tő: Beély Katalin és Zakar Já- hos. 18.00: Rszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lep- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 0.45: Tévétoma (Ism.) 8.50: Iskolatévé 9.00: Francia nyelv 9.20: Fizikai kísérletek 9.30: Fizika 9.55: A svihák. Francia film 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.35: Deltácska, L rési 16.40: Hírek 16.50: Virgács. Vidám Irodalmi Télapó-műsor 17.50: Lolka-Bolka az öreg bányá­ban 17.55: A zarándok róka 18.00: Képújság 18.05: Nemcsak nőknek! 18.20: Dél-alföldi krónika 18.50: Reklám I9.0S: Tévétoma 19.10: Olvassatok mindennap 19,15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Elátkozottak városa vn/6. rész 20.55: Stúdió ’83. 21.55: Kockázat 22.25: Tv-hiradó 8. 2. MŰSOR: 20,oo: Képmagnósok, figyelem! 20.40: Sakk-matt 21.00: Tv-híradó 2­21.20: Reklám 21.25: zofla. Lengyel film 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-uiradó 20.00: Utolsó kiadás Kanadai tv-fllm 20.55; Látogatás a televízió ' archívumában 81.30: Modern híd- és épületszerkezet 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hangverseny Domazllcéből 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00; Fiataiok tv-klubja, 2* rés* 21.30: Időszerű események 22.00: irodalmi revü MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Mennyei seregek. Színes magyar film. 9 órától: Languszta reggelire (14). Színes, szinkronizált olasz film- vígjáték. — Kohász.- Elcserélt sze­relem. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szink­ronizált olasz—francia—NSZK western. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: Ne­gyedik fázis (14). Színes, szink­ronizált amerikai fantas/.tikus ka­landfilm. 8 órától: Languszta reg­gelire (14). Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. Mesemozi: Mackókaland. — Nagybátonyl Pe­tőfi: Detektív két tűz között (14). Színes, USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Panelsztori. szí­nes, szinkronizált csehszlovák filmszatíra. - — Rétsági Piedune Egyiptomban, Színes, szinkroni­zált olasz kalandftlm. — Kiste- renyel Petőfi: Az álarcos lovas legendája, szines, szinkronizált USA western.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom