Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
Negyven százalékkal nagyobb forgalom A KNEB beszámolója a Minisztertanácsnak Erősödé tsz-ek — városiasodé falvak Egy esztendő alatt 40 százalékkal növelte forgalmát a Bőr zsönyi ÁFÉSZ alsópetényi vegyesboltja, Egy hónap alatt így 700 ezer forint értékű árut értékesítenek, közöttük sok olyan újdonságot, amelyet korábban nem kínáltak. Bővítették a hűtött termékek választékát, a halértékesítő vállalattól például rendszeresen kapnak mélyhűtött halat, a hernádi baromfifélék tovább színesítik a kínálatot. Megjelentek a diabetikus készítmények a polcok,on, a konzervárukból is többfélét tartanak az üzletben, mint korábban. A műszaki cikkeket — olykor engedményes áron — előjegyzésre biztosítják a vevőknek. Az alsőpetényi vásárlók elégedetten keresik fel a helyi vegyesboltot. — kulcsár — Befejezés előtt a szöggyártás rekonstrukciója Kilenc hónap „nyereség Befolyásolják-e a falusi élet- és munkakörülményeket a mezőgazdasági nagyüzemek, s ha igen, akikor a kedvezőtlen vagy a kedvező hatások vannak-e túlnyomó többségben? Ezt mérték fel a közelmúltban — egy csaknem az egész országra kiterjedő vizsgálat során — a népi ellenőrök. Szögezzük le azonnal; igen befolyásolják* méghozzá zömében kedvezően. Ha csak azt- említenénk, hogy a hetvenes évek során fokozatosan lassult a falusi lakosság városba áramlása, sőt, egyes helyeken már a visszaáramlás is megkezdődött — ezt is jelentős eredményként könyvelhetnénk eL Kulturált életviszonyok A mezőigazdasági nagyüzemek javuló munkakörülményeket, szociális, kulturális támogatást, letelepedési lehetőségeket teremtettek a falvak lakói számára. Mindemellett a tsz-ek integrálják, támogatják dolgozóik és a helyi lakosság másodlagos gazdaságát, jelentős részt vállalnak a települések szociális, kommunális, infrastrukturális fejlesztésében, a falusi társadalom szellemi és kulturális életének formálásában. A fenti eredményeik elérésében jelentős szerepeit játszott a tsz-ek kiegészítő, melléküzemági tevékenysége is. E tevékenységek bővítése kihatott a falvak, elsősorban szakképzetlen munkaerejének helyben tartására, a tagok és családtagok — főleg a lányok, asszonyok — állandó jellegű foglalkoztatására, megindítói a volt az elvándoroltak visszaáramlásának, s hozzájárult a gazdaságoknál a betakarítási munkacsúcsok már-már krónikussá váló munkaerőhiányának levezetéséhez is. Természetesen nem mindenütt volt ilyen szerencsés a helyzet. Néhány megyében a termelés alacsony műszaki színvonala, a szakemberek hiánya, az ipartól való távolság, a fejlesztési források szűkössége miatt éppen a legjobban rászoruló, kedvezőtlen adottságú nagyüzemeknél indult későn a kiegészítő tevékenységek fejlődése. Emiatt például Békés, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében csak az elmúlt években jutottak a tsz-ek számottevő többletjövedelemhez. Üzemorvosok es üdülés Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk a dolgozók egészségének védelmét szolgáló erőfeszítéséket. Annál is inkább, mert a műszaki fejlesztés, a technológiai korszerűsítés együtt jár a munkahelyi ártalmak növekedésével, újak keletkezésével. Hő-, pára-, és porártalmak, vibrációval és zajjal kapcsolatos károsodások, nagy erőkifejtést követelő műveletek nehezítik a munkakörülményeket és a mezőgazdaságban is megjelent a szalag mellett végzett monoton, helyhez kapcsolódó és kötött ütemű munka. A korántsem teljes felsorolás is jelzi: az üzemegészségügyi ellátás fejlesztésében számos tennivaló akad — főleg a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt három évben főleg Bács-Kisikun, Borsod, Szabolcs, Szolnok, Somogy és Zala megyében értek el jelentős eredményeket, de az üzemorvosi és körzeti orvosi ellátás összehangolása terén még ezekben a megyékben is akad teendő. Nagy gondot jelent a megváltozott, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása is. E téren csak egy-két jó kezdeményezés akad, az általános kép sajnos igen kedvezőtlen. A szervezett üdülési akciónak még csak kibontakozásáról alkothattak képet a népi ellenőrök. Az üdültetésre felhasznált összeg csupán harmada az országos átlagnak, és ebből is inkább a rövi- debb, 1—3 napos országjáró- programokat finanszírozzák. Viszont gyakoribb a szervezett színházlátogatás, részvétel a sportrendezvényeken. Mindezt megint a mezőgazdasági nagyüzemek érdemei és eredményei között nyugtázhatták a vizsgálatot végzők. A tennivalóikat elemezve, a népi ellenőrök megállapították, az' elmúlt időszakban elsősorban a nagyobb települések fejlődtek dinamikusan.' Általában alábecsültük, az aprótelepülések szerepét, ezért aránytalanul kevesebb lehetőséget kaptak az alapellátás feltételeinek javítására, pedig a népességtartó és -eltartó képesség elsősorban éppen a kis lélekszámú apró- és törpefal-' vakban, valamint egyes tanyai településeken jelent problémát. E térségek gazdasági és ellátóképességének növelését akadályozza, hogy az itt gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek többsége — elsősorban természetföldrajzi adottságainál fogva — gazdaságilag gyenge, állami támogatásra szorul. Minthogy e gazdaságok termelésének fenntartása, sőtfo-' kozása népgazdasági érdek; valamilyen megoldást kell találni. Érdekek Ezért a központi források elosztásakor, a területfejlesztési döntéseikben jobban érJ vényre kell jutni a speciális térségek, aprófalvak, kedvezőtlen adottságú települések és tanyák érdekeinek is. Ennek legjobb megoldása az, hogy az ott gazdálkodó város- és községfejlesztési hozzájárul lásafaak nagyobb hányadát fordítják e térségek fejlesz-! tésére. Most ugyanis a legtöbb helyen a rendelkezésre álló összegnek csupán ötödé szolgálja ezt a célt. Nem vi-’ tatható, hogy ez az összeg ke-] vés. Arvay Tivadar \ Hrucsere Salgótarján és Szlatina között Már csak egy hónap van hátra és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói és vezetői túl lesznek egy évszázados gondon: 1983. december . 31-re befejezik a szeg- fejlesztés rekonstrukcióját. Ha minden a szigorú program szerint történik, a korszerű berendezések munkába állításával megszüntetik a zajártalmat. Ezen túlmenően a vállalat lényeges kapacitás- növelést ér el, hiszen a korábbi 18 ezer tonna évi termelés helyett mintegy 23 ezer tonna szeg gyártására nyílik lehetőség. Az országszerte nagy lendülettel folyó magánépítkezések szegigényének maradék nélküli kielégítése melleit, ,ió esetben exportra is jut a gyár termékeiből. A fejlesztés nem elhanyagolható része, hogy általa növekszik a gyári termékek továbbieldolgozási foka, ami a vállalati gazdálkodáshoz nyújt kedvező segítséget. A fejlesztés jelentős költségbe került a gyárnak, a népgazdaságnak. De ez a megoldás hatékonyabbnak, termékenyebbnek is ígérkezik a korábbinál. Remény van arra, hogy kevesebb energiát fogyaszt — munkerőt is megtakarít —, így összességében a korszerűség és jobb minőség együtt érezteti majd jótékony hatását. Egy hónappal a határidő előtt még igen sok a tennivaló. összesen 114 korszerű szegverő gépnek kell hadrendbe állnia, a szegtisztító berendezések és az automatikus csomagológépekkel együtt. A napokban összeállítottak egy pontos ütemezést, amely mintegy 40 különböző tételt igyekszik összehangolni a hátralevő munkák zavartalan elvégzésére. Előírták például, hogy a közreműködő Külső és belső kivitelezők óramű- pontossággal tartsák magukait a megállapodáshoz. Nemrégen még jelentős késésben voltak a gépalapokkal és a fűtésszereléssel. A szegtisztítónál tapasztalt konstrukciós hibát és karbantartási gondokat is időben le kell rendezni. csak úgy, mint a csomagolóautomatáknál előfordult váratlan meghibásodásokat. Fontos a dolgozók jc szakmai felkészítése is, az új, korszerű berendezések szakszerű kezelésére. A gyáriak arra a legbüszkébbek, hbgy a szégfejlesz- tés bevezetésének határidejét népgazdasági igények végett kétszer is előbbre hozták. Az eredeti határidő 1984. szeptember 30. volt. S ha a kétszeri módosítás után 1983. december végére termelésre kész új. korszerű szegverö üzem 9 hónapos előnnyel lát munkához, az nemcsak jelentős anyagi, de nagy erkölcsi győzelmet is jelent. Orosz Béla Árucsere-egyezményt írt alá a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a romániai Szlatina város Olt nagyáruházával. A megállapodás értelmében a Nógrád megyei kereskedelmi vállalat jövőre a többi között szőnyeget. írószereket, alumínium edényt, ételízesítőket szállít az olténiai Szlatinába, összesen tízmillió forint értékben. Cserébe a román fél — hasonló értékben — gyermek-, női és férfifehérneműt, gyermekpóióinget, bútort •— főleg színes konyhaberendezést —. valamint ruházati méterárut, angint, ílanellt ad el Salgótarjánnak. A két város kereskedelmi kapcsolatának megszületésében fontos szerepe van Di- mitru Petrescunak, a román belkereskedelmi miniszter első helyettesének, aki idei magyarországi látogatása során munkatársaival Salgótarjánban is járt; elismeréssel nyilatkozót® az iparváros kor-! szerű bevásárlóközpontjairól, üzleteinek ellátotteágá- ról. Egyetértett a Saigóíar-! ján és egy román város köz-J ti közvetlen árucsere kialakításának kölcsönös előnyeivel, főleg, mert az mindkelj városban bővíti, színesíti a választékot. Az ennek nyomán megszületett Salgótarján —Szlatina árucsere-egyezmény értelmében a szállításokat már 1984. január 1-vel megkezdik. IDEGENEKNEK TILOS a bemenet! Így aztán egy másik helyiséget kell keresnük. Persze az igazi ok, hogy csendesebb hely kell, mint a telefon- központ a sok csörgéssel és beszélgetései. Lehet, hogy ide is vonatkozik a tiltó felszólítás, de itt csak relék kattognak, beszélgetni viszont lehet. Gyorsan elrendezi az asztalkán a térítőt és hamutartót, nem is nő lenne, ha nem ezt tenné, majd a székre ülve, kislány osan ölébe ejti kezeit. — Meglepett, amikor . az egy-két héttel ezelőtti ösz- szejövetelen igencsak kikelt magából azért, mert nem tudja mit fog mondani a választóinak a közelgő tanácstagi beszámolón! — Nehogy azt higgye, hogy én kiabálós természetű vagyok — mondja Diószegi Mi- hályné szinte belepirulva —, csak nagyon készültem arra a megbeszélésre, amit a Hazafias Népfront szervezett. Mert való igaz ha az IKV, a városgazdálkodás, az ÉMÁSZ és sorolhatnám a cégeket, cserben hagy minket, akkor egy tanácstag kiteheti a lelkét, alig mondhat valami elintézett dolgot a választóknak. Miközben beszél, időnként körbenéz a teremben, a zúgások, csönenések a beAz éllet, ha látom az emberek arcán a boldogságot idegzett mozdulatokat kényszerítik ki belőle. Mintha a telefonért nyúlna. Nem lenne csoda, ha álmában is ezt tenné. Három éve az öblös- üvegyár telefonközpontosa. — Szóval mint tanácstagot nem veszik komolyan? — Az az érzésem — mondja zavartan. — Ha például felhívom valamelyik vállalatot, s ha az ügyintéző nincs bent, kérem, hogy hívjon vissza. Az esetek többségében ez nem történik meg. Én nagyon szeretnék mindent elintézni, amire kérnek, és amit én látok és érzem, hogy meg kell tenni, de nem mindig sikerül. — Melyik körzet az öné? — Az ötvenegyes választókerület, a megyei tanács mögötti részen van. Sok idős ember él itt és elkel a segítség. Huszonegy háztömb tartozik Diószeginéhez. Hétfőként, bevásárló körútját úgy szervezi, hogy minél nagyobb területet sétálhasson be körzetéből Ilyenkor megállítják, kérik, hogy segítsen, de maga is szemlélődik, mi az amit az itt élők jobb körülményeiért tenni kell., — Itt van például a„plety- ka”-szobor környéke — mondja kissé kesernyésen. — A lehulló levelektől máris csúszós a lépcsők sora. Ha nem szólunk telefonon a városgazdálkodáshoz, bizony ritkán jut eszükbe letakarítani. Van úgy, hogy magunk látunk neki összeseperni. — A család mit szól az elfoglaltsághoz? — Mellébeszélés nélkül mondom, hogy segítenek. Igaz a fiam a szegedi egyetemen tanul. A lányom a tarjám Madách Gimnáziumba jár, de a férjem, amikor csak teheti ott van mellettem. A napokban is a játszóteret próbáltuk helyre hozni. A tanács idehozatta a homokot, de vödörrel kellett a az útról felhordani. A férjem és én kezdtük el, aztán jött egy nyugdíjas bácsi és egy fiatal pár a két gyerekével... nem tudom mi van, a fiatalokat olyan nehéz megmozgatni. Az öregek hamarabb kaphatók munkára; Már észre sem vesszük a telefonközpont kattogását. Évike, mert így hívja mindenki a környéken, csöndben, időnként túl szerényen meséli dolgait. Nem látszik „harcias menyecskének” és kemény tanácstagnak. — Nem is a kiabáláson és a harciasságon van a hangsúly. Emberi szóval is sok mindent el lehet érni, csak a másik is akarja. Néha nagyon kiszolgáltatottnak érzem magam. — Belefáradt? — Azt nem! Bár a három év alatt, mióta megválasztottak, volt olyan gondolatom, hogy feladom. De nem ezért választottak meg... Szeretem én ezt csinálni! A férjem is azt mondta, hogy vállaljam el, fogom én ezt. bírni, hiszen annak idejélí a KISZ-ben is sok társadalmi munkát végeztem, az iskolában, ahol a gyerekek tanultak, sokat segítetten*.' — Mióta dolgozik aa öblösüveggyárban ? — Huszonhét éve? *»» Tudják, hogy tanácstag?! — Sőt a végrehajtó bizottságnak is tagja vagyok, de..l nem is tudom... azt hiszem..2 a gyárban ezt... ezt senki nem vette észre. — Nem kérik a segítségét? — Jó. Akkor ezt ne firtassuk. Közeledik a tanácstagi beszámolók ideje, milyen lelkiismerettel áll most a választók elé? — Most már nyugodtabb vagyok, mint néhány héttel ezelőtt. Sikerült például elintézni. hogy a négy porolót az IKV felszerelje a körzetben, a játszótér is rendben lesz tavaszra véglegesen. Máh a gumi is megvan a betonra,' ami a játékok alá kerül, szóval egyenesbe jöttek a dol-i gok. S ha sikerül valamit el-í intézni, nagyon örülök nekij És az éltet, ha látom az emberek arcán a boldogságot, amikor megvalósul egy-egy kérésük. Kell ettől több? KÖZÉNK TOLAKSZIK á zaj. Sűrűsödnek a telefonhíJ vások. — Öblösüveggyár!.?? Kap-! esoltam'!..; Viszontlátásra! j Zengő Árpád ’j NÓGRÁD r 1983. december 6., kedd
