Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

Folytatódik a tűzpárbaj Tripoliban Izraeli bombák - megtorlásként Péntek éjszaka, miközben tárgyalások folytak vala­mennyi paleszt’n harcos Tri- poliból történő távozásáról, újabb tűzpárbajokat vivtak Jasszer Arafat hívei és ellen, felei az észak-libanoni város térségében- A UPI jelentése szerint a PFSZ VB elnökével szemben álló palesztin oszta­gok tüzérsége szombaton haj­nalban lőtte Tripoli kikötőjét. Észak-Libanon partjai men­tén izraeli hadihajók cirkál­nak, és gyakorlatilag ellenőr­zésük alatt tartják Tripoli ki­kötőjének tengeri bejáratát. Zehdi Terzi, a PFSZ ENSZ- megfigyelője pénteken este Nem Yorkban megerősítette, hogy Arafat, háromezer kato­nájával és ezer — nem állan­dó állományú — milicistájá- val kész Tunéziába vagy Észak-Jemenbe távozni, amennyiben az ENSZ teljes mértékben szavatolja az elvo­nulás biztonságos lebonyolítá­sát. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában szombaton folytat, ják a vitát arról, hogy a vi­lágszervezet képes-e eleget tenni ennek a kérésnek. Közben, az ENSZ-nek a pa. lesztin jogok védelmével fog­lalkozó bizottsága pénteken jóváhagyott öt határozatot, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjesztenek. A TASZSZ jelentése szerint az egyik határozat felszólítja az arab—izraeli konfliktusban érintett valamennyi felet, be­leértve a PFSZ-t, hogy vegye, nek részt egy nemzetközi bé­kekonferencián, továbbá meg­hívja az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót és más orszá­gokat is. Izraeli repülőgépek szom. baton délelőtt palesztin fegy­veresek feltételezett állásait bombázták a Bej .’úttal keletre levő hegyekben — jelentették állami és magán rádióállo­mások a libanoni fővárosból. A támadás tényét izraeli katonai -források is megerősí­tették azzal kiegészítve, hogy a Tel Aviv.i közlemény Szí­ria által ellenőrzött területek­ről beszél, s hozzáteszi*; „el­lenakcióról volt szó, amely- lyel az izraeli erőket ért tá­madásokat kívánták megto­rolni.” Az izraeli légierő két héten belül második alkalommal támadott libanoni területeket- November 20-án, mint isme­retes, palesztin és drúz fegy­veresek lelőttek egy izraeli katona5 repülőgépet Libanon felett. (MTI) Közép-Amerika Reagan hurkolt fenyegetőzései Az Egyesült Államok Rea­gan elnök szerint akkor kül­dene ismét csapatokat Kö- zép-Amerikába, ha teljesen nyilvánvalóan fenyegetve érezné magát”. Az egy hó­nappal ezelőtti agressziót Grenada ellen Washington szintén ezzel az ürüggyel haj­totta végre. Az elnök szerint az Egye­sült Államok .nem tervez konfrontációt Közép-Ameri- kában. A grenadal inváziót Washington az elnök sze­rint „üzenetnek” szánta, s úgy véli, hogy Kuba „és mások” „megértették ezt az üzenetet”. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövőben is előfordulhat gre- nadai mintájú amerikai kato­nai akció „ugyanolyan körül­mények között és ugyanolyan kérésre”. A fentieket washingtoni po­litikai megfigyelők Nicaragua elleni burkolt fenyegetésnek értelmezték, azt követően, hogy Managua kénytelen volt elutasítani az Egyesült Álla­mok által pénzelt ellenforra­dalmi lázadókkal való tár­gyalásokat, mivel azok lénye­gében a hatalom megosztásá­ról szóltak volna- (MTI) EGY RAGALOM MARGÓJÁRA Antonov és az emberi jogok Az egész világot felháborította annak idején a hír, hogy e római Szent Péter téren fegyveres merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. Az olasz rendőrség hamarosan kiderítette, hogy a merényletet a török újfasiszta mozgalom, a Szürke Farkasok tagja, Mehmed Ali Agca követte el. Ag- cát hazájában korábbam kettős gyilkosságért halálra ítélték, de elvbarátai megszöktették a börtönből és külföldre segí­tették. A pápa elleni merénylet után elfogták, majd —, mint magános tettest —r jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Akkor még szó sem volt Amtonovról. Nem sokkal az ítélet után Agcát Ascoli Picemo-i bör­tönében két úr kereste fel: Petrocelli őrnagy, a SISMI (az olasz katonai elhárítás) és a Luigi Bonagura, a SISDE (bel­ügyi elhárítás) tisztje. Nem tudni, hogy miről beszélgettek, de tény, hogy a látogatást követően Agcának hirtelen eszé­be ötlött a „bolgár kapcsolat”, amiről korábban említést sem tett. A kétszeres gyilkos fasiszta török terrorista vallomása alapján az olasz rendőrség római lakásán letartóztatta Szer- gej Amtonovot, a Balkan bolgár légitársaság alkalmazottját. Azzal vádolták, hogy ő adott megbízást Agcának a pápa elleni merényletre. Antonov azóta is, immár több mint egy esztendeje az egyik legszigorúbb római börtön foglya. Az Antonov elleni gyanú, illetve vád teljes egészében Ali Agca vallomásán alapult. Bolgár részről többször kérték — tekintettel a bizonyí­tékok hiányára — Antonov szabadlábra helyezését. Az olasz igazságügyi szervek azonban eddig elutasították a védelem kérését. Pedig Agca hazudozása és több mint kétes szerepe teljes egészében lelepleződött. A török hazugságai olyan nyilvánvalókká váltak, hogy az olasz hatóságok kénytele­nek voltak hamis tanúzás és rágalmazás címén vádat emel­ni ellene. E képtelen helyzet ellenére Antonov még min­dig a római börtön foglya. Kinek, illetve kiknek állt és áll érdekében az ilyenfajta zavarkeltés, vádaskodás? Azoknak a köröknek, amelyeknek minden eszköz jó ahhoz, hogy élezzék a feszültséget kelet és nyugat között. Ezt támasztja alá a többi között a Rómá­ban megjelenő Pace e Guerra című folyóirat cikke. A lap Maxwell Rabbnek, az USA római nagykövetének két tit­kos dokumentumára hivatkozik. A jelentések azzal foglal­koznak, miként lehetne a pápa elleni merényletért a szo­cialista országokat felelőssé tenni. Egy kelet-európai ország ügynökein keresztül a Szovjetunió is gyanúba fogható —, így az elképzelés. Mr. Rab'o szerint az olasz titkosszolgálat, némely római kormánytisztviselő és bizonyos sajtóorgánu­mok készséges támogatást nyújtanának ehhez... Azok, akik oly előszeretettel hivatkoznak az „emberi jogcik”-ra, vajon mivel magyarázzák, milyen címen tartják már több mint egy éve előzetes letartóztatásban Antono- vot? Hiszen egyetlen objektív bizonyítékot sem találtak a képtelen vádak alátámasztására, annál többet az ellenkező­jére. Miért hitték el az olasz hatóságok egy éven keresz­tül egy újfasiszta bérgyilkos minden szavát, miközben sza­vahihető tanúk sorának a vallomásait figyelmen kívül hagy­ták? Kérdések, amelyekre az olasz igazságügyi szerveknek előbb-utóbb választ kell adniok. Gáti István 2 NÚGRAD - 1983. december 4., vasárnap I Athén nem tárgyal Ankarával Görögország minden olyan nemzetközi tárgyalást támo­gat, amelyen konkrét intéz­kedések születhetnek a tör­vénytelen észak-ciprusi köz­társaság felszámolására — mondta szombaton a görög kormány szóvivője Athénban. E tárgyalások mikéntjéről azonban a jelek szerint még nem alakítottak ki végleges álláspontot, mert a görög kor­mánynak kifogásai vannak az eddigi javaslatokkal szemben. Athén mindenekelőtt r.em akar egy tárgyalóasztalhoz ülni a Ciprus északi részét megszállva tartó Ankarával. A kormány szóvivője ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy Görögország és a cipru­si kormány viszont megegye­zett a párhuzamos kétoldalú — brit:—görög, illetve brit- török — konzultációkban. A Görög Kommunista Párt elveti ezt a formulát is. Nagy- Britannia bevonása ugyanis lényegében a Ciprust felosztó háromoldalú együttműködés előtt nyitná meg- ismét az utat — hangoztatja a párt nyilatkozata. Ez a veszély a görög kormánypárti lapokat is aggasztja. Az Élesztheti Gno- mi szerint Görögországnak sa­ját. nem pedig a NATO érde­keit kell követnie Ciprus ügyé­ben. A hét 3 kérdése Mit jelent a rakétakérdés­ről szóló tárgyalások körüli vita? Miután ' a NATO-határozat alapján megkezdték Nyugat- Európában a Pershing—2 ra­kéták és a robotrepülőgépek telepítését, Genfben megsza­kadtak a tárgyalások. A Szov­jetunió már jó előre figyel­meztette az USA-t, az NSZK-t és a többi érdekeltet: értel­metlenné válnak a tárgyalá­sok a telepítés megkezdése után... Most a Nyugat diplomáciai és propagandaakciókat kezd új formájú tárgyalások vé­gett, mert ezekkel próbálja ellensúlyozni a rakéták meg­jelenése nyomán a közvéle­ményben kelt ellenérzéseket. Egyes NATO-országok, így az NSZK politikusai azt vetik fel, hogy ’k Genfben tovább­ra is folytatódó szovjet—ame­rikai Salart-tárgyalásokon (amerikai elnevezés szerint a Start-tárgyalásokon) a hadá­szati fegyverek mellett az eu- roraíkétákról is lehetne tár­gyalni. A szovjet álláspont az, hogy csak a telepítés megkezdése előtti állapothoz való vissza­térés lehet a tárgyalások fel­újításának a feltétele. Jurij Andropov a héten levelet in­tézett a nyugat-európai érde­kelt államok kormányfőihez. Az üzenetek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, egyes fővárosokban annyit közöltek, hogy szovjet részről a válasz­lépések indoklását adták meg. A magyar kormány a hét elején nyilatkozatban foglalt állást a rakétatelepítés nyo­mán előállott helyzettel, meg­állapítva, hogy az tovább nö­veli a katonai feszültséget. A szovjet válaszlépéseket szük­ségeseknek minősíti a magyar kormány nyilatkozata, ugyan­akkor leszögezi, hogy folytat­juk a párbeszéd fenntartásá­ra irányuló erőfeszítéseket. A kérdést megvitatta berlini esz­mecseréjén Kádár János és Erich Honecker is, aggodal­muknak adtak hangot a nem­zetközi helyzet súlyosan fe­szült volta láttán, és kife­jezték meggyőződésüket, hogy a mai bonyolult helyzetben is van lehetőség a vitás kérdé­sek tárgyalásos rendezésére. Figyelmet érdemel egyes nyugat-európai kormányok kezdeményezése, hogy január 17-én, Stockholmban, a madri­di találkozó határozata értel­mében összeülő bizalomerő­sítő és leszerelési konferencia kezdetén tartsanak kelet— Német nemzetiségi kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) Hambuch Géza, a szövetség főtitkára a beszámolót kiegé­szítő beszédében hangsúlyoz­ta: a magyarországi német nemzetiségiek még soha nem kaptak annyi segítséget, mint napjainkban. A szövetség ar­ra ösztönzi a magyarországi németeket, hogy éljenek a nem ze ti ségek f en n marad á s á h o z adott lehetőségekkel, többet tegyenek a nemzetiségükért, országukért. A nemzetiségek eredményei társadalmunk eredményei, a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi te­kintélyét öregbíti. A német nemzetiségiek felismerték: anyanyelvűk megőrzése nem­zetiségpolitikai feladatuk. Rá­mutatott: a német nemzetisé­giek közül egyre többen is­merik fel, hogy kultúrájuk nem csupán népdal, néptánc, népszokás, népviselet. Bizo­nyították ezt a német nemze­tiségi költők, írók, képzőmű­vészek, akik az utóbbi évek­ben új értékekkel gazdagí­tották kultúrájukat. A testvéri nemzetiségi szö­vetségek nevében Jakab Ró- beriné, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára köszöntöt­te a kongresszust. Beszédé­ben hangoztatta: a magya­rok, németek, délszlávok, ro­mánok és szlováikok sorsát közös eszmék alakítják, együtt közös erővel munkálkodnak szocialista céljaik eléréséért, a béke megőrzéséért, ugyan­akkor összekötik a testvérné­peket. A kongresszuson felszólalt Aczél György, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. A vitában több felszólaló hangsúlyozta az anyanyelv el­sajátításának szükségességét. Fiatalok elmondták: szeret­nék megismerni történelmü­ket, kulturális örökségüket, hagyományaikat, anyanyelvű­ket. Kérték nemzetiségük idős nemzedékét, segítsen nekik nemzetiségi tudatuk kialakí­tásúban. Pedagógusok is ja­vasolták: a szülők tanítsák meg gyermekeiket anyanyel-’ vükre. A nyelvjárások isme­rete nem akadályozza, sőt, megkönnyíti az irodalmi né­met nyelv elsajátítását. Szük­séges azonban — hangoztatták mások is —, hogy a gyermekek az óvodában és az iskolában is tanulják a német nyelvet. (MTI) nyugati külügyminiszteri összejövetelt. Egyelőre az USA nem tette magáévá ezt az elgondolást Hogyan alakul a közel-ke­leti helyzet Samir és Gemajel amerikai útja után? Már csak 11 hónap választ­ja el Amerikát az esedékes elnökválasztástól, ennyinél is kevesebb idő áll Reagan (és a republikánus párt) rendel­kezésére, hogy valami ered­ményt érjen el a Közel-Kele­ten. Ha ugyanis meg tudja erősíteni Izrael pozícióit, és a gyakorlatba is át tudja ül­tetni Libanonban az egyelőre papíron maradt megállapo­dást, mind e mellett pedig tartósítani tudja az amerikai jelenlétet, akkor ez jótéko­nyan befolyásolja az ameri. kai választótestület egy részé­nek véleményét... Samir izraeli kormányfőnek ezért aztán könnyű dolga volt Washingtonban. Az ameri­kai—izraeli katonai együtt­működés konkrét terveiben állapodhatott meg, növekvő amerikai pénzügyi támogatás ígéretét is megkapta. Gema­jel libanoni államfő szintén megjelent az amerikai fővá­rosban. Látogatása ama bizo­nyos, rövid idő után elnapolt, genfi nemzeti megbékélési konferencia következménye volt: ott hatalmazták fel a jelen volt libanoni politiku­sok őt arra, hogy derítse fel, milyen módja lehet az izraeli és a szír csapatok kivonásá­nak az országból, amelynek a területe négyötöd részben azok ellenőrzése alatt áll.1 Ha Ge­majel üres kézzel tér haza, megtörténhet, hogy a megbé­kélési tárgyalások sohasem folytatódnak. S az összezsu­gorodó Libanont —, ahogyan Arafat, a PFSZ elnöke nyi­la tkozatában jósolja — kanto­nokra osztják fel, egy maro- nita, egy szunnita, egy síita és egy drúz kantonra... Tripoliban és környékén to­vább tartott a palesztin rivá­lis erők huzavonája, pedig a hét elején a palesztin szolida­ritási világnap alkalmából számos nyilatkozat hangzott el a palesztin egység helyre- állításának szükségességéről. Mutatkozik-e változás aa USA közép-amerikai politiká­jában? Az amerikai kongresszus azzal a feltétellel hagyta jóvá a Salvadornak szánt 1 milli­árd 300 millió dolláros segély­programot. ha a közép-ame­rikai országban tiszteletben tartják az emberi jogokat. A feltételteljesítés szinte elkép­zelhetetlen, hiszen ott hatósá­gi segédlettel gyilkolnak a halálbrigádok továbbra is... (Van olyan statisztika, amely az utóbbi tíz évben lemészá­roltak számát 40 ezerre be­csüli !) Egyes értesülések szerint még a Schultz vezette kül­ügyminisztérium is helyesel­te, hogy nyomást gyakorolja­nak Roberto d’Aubuissonra, a salvadori alkotmányozó nem­zetgyűlés szélsőségesen jobb­oldali elnökére. Ennek je’e lett volna, hogy Roberto d’Aubuissont sem engedték be az USA-ba, az ő vízumkérel­mét éppúgy elutasították, mint Thomas Borge nicaraguai bel­ügyminiszterét. aki előadáso­kat kívánt tartani amerikai városokban. (Az viszont nem csodálható, hogy Borge felhá­borodottan tiltakozott, amiért egy kalao alá veszik a véres­kezű salvadori vezetővel.) Reagan elnök megvétózta a kongresszusi döntést, vagyis minden feltételtől mentesen, egyértelműen támogatni kí­vánja a salvadori népellenes rezsimet. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy a Fe­hér Házban a sandinistákkal szemben, s általában a kö­zép-amerikai haladó mozgal­mak ellen még keményebb politikát határoztak el, S ez sehogy sem vág egybe azokkal az ígéretekkel, ame­lyeket például, a. Kjssinger- megbízatás idején, vagy Ri­chard Stone küiönmegbízott utazásaikor tett az USA. Sokkal inkább abba a vo­nalba illik bele, amelyet egy amerikai tengernagy nyilatko­zata jelez. Wesley McDonald admirális a Baltimore Sun hasábjain elmondta, hogy az USA Grenada szigetét állana dó katonai támaszpontjává kívánja változtatni. Pálfy József TOLLHEGYEN A tulipán és a kakaó hazá­jának ismeri a világ Hollan­diát. Gazdag, boldog ország­nak. S most sztrájkokról jött a'hír a szélmalmok szelid tá­jairól... Nem működött a posta, egyik-másik városban nem hordták el a szemetet, a vo­natok és a villamosok le-le- álitak, a kikötőmunkások ab­bahagyták a kirakást, és sok­sok millió dollár értékű áru­val megrakott kamionok vesz­tegeltek a határon, mert még a vámosok sem dolgoztak. Mintegy 700 ezer közalkal­mazott azért sztrájkolt, mert felháborította őket, hogy a kormány nemcsak befagyasz­tani akarja fizetésüket, hanem csökkenteni is. Január 1-től 3 és fél száza­lékos bércsökkentést tervez­tek Hágában. A sztrájk hatá­sára a holland kormány „nagylelkűen^’ fél százalékot engedett, tehát „csak” 3 szá­zalékkal lesz ezután kevesebb a holland közalkalmazottak fizetése- Viszont továbbra is azt tervezik, hogy 'a követke­ző három esztendő során ösz- szesen 10 százalékkal csök­kentik a fizetéseket! Nagy ugyanis az ország költségve­tési hiánya, s a nemzeti össz­termék egynyolcadának mea- le’elő kölcsönt kell felvennie Hrilandiának! A kíméletlen nadrágszíj- megh’zást azért nem fél meghirdetni a kormány, mert az országban sok a munka- nélküli. A munkaképes lakos­ság 16 százalékát sújtja ez az átok... S a közalkalmazottak a végén bead iák a derekukat, h'-zen nem akarnak munka­nélkülivé válni. A kevesebb is több, mint a semmi. P. J. Magyar—amerikai közgazdász-konferencia A Nemzetközi Kulturális Intézet és az amerikai nem­zetközi kutatási és cseretanács közötti megállapodás keretében november 30. és december 3. között Budapesten került sor a 8. magyar— amerikai köz­gazdász kerekasztal-konferen- ciára. A tanácskozáson a két ország mintegy 40 vezető szakembere többek között át­tekintette a világgazdaság helyzetét, különös tekintettel a válságból való kilábalás le­hetőségeire, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokra, to­vábbá, a magyar és amerikai gazdaság fejlődésének idősze­rű kérdéseire. A magyar de­legációt Simái Mihály akadé­mikus, az MTA világgazdasá­gi kutatóintézetének Igazga­tóhelyettese, az amerikai kül­döttséget Edward Hewett. a Brooking Intézet főmunkatár­sa vezette. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom