Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
Jeszenyin-múzeum Taskenthen Tanítónak lenni e hazában Szergej Jeszenyin lánya, Tatjána Szergcjevna Jeszenyina unokáival, Zinával balról és Anyával „Szergej Jeszenyint, ezt az igazán orosz költőt, mi tizbé- gek is sajátunknak érezzük... Ahogy Jeszenyin vonzódott a Kelethez, úgy vonzódnak most a Szovjet Kelet költői hozzá, merítik költészetéből azt, ami számukra közeli és fontos.»* Gafur Guljam Az üzbég népi költő e szavai orosz költőtársáról a Szergej Jeszenyin-múzeum egyik részlegében olvasható. A múzeum létrehozására az adott indítékot, hogy a nagy költő 1921 májusában ebben a városban tartózkodott. A múzeumban összegyűjtötték mindazok visszaemlékezéseit. akiknél vendégeskedett, akikkel találkozott a költő ezekben a napokban. A költő gyakran bolyongott az óváros szűk utcácskáiban, nézegette a mecseteket, bazárokat. Találkozott a helvi írókkal és fellépett a költészet kedvelői előtt. A múzeumban látható Jeszenyin műveinek haitalmas könyvtára, többek között üz- bégre fordított verseinek kötetei. Itt láthatók a költőt ábrázoló festmények és a művei ihlette képek. Meleg barátság fűzi a múzeumot Tatiána .Teszerviná- hoz. a költő lányához. Tatjána 20 évvel édeseoia taskenti látogatása után érkezett a városba és élete azóta is szorosan kapcsolódik a városhoz Itt élnek a költő unokái és dédunokái. Megjelent a Palócföld idei utolsó száma ' A napokban hagyta el a nyomdáit a Palócföld című művelődéspolitikai, irodalmi, művészeti folyóirat idei utolsó, hatodik száma. A folyóirat irodalmi részében elsősorban verseket olvashatnak az érdeklődők. Keresztes József, Fecske Csaba, és Endrődi Szabó Ernő versei meäilett olvashatók Szepesi József és Bódi Tóth Elemér művei. Az utóbbi két szerzőtől már kapható egy- egv venseskötet is a könyvesboltokban. Vihar Béla korán megszakadt élete szoros szálakkal fűződött Nógrád megyéhez. Gazdag szellemi, tárgyi hagyatékából három verset közöl a Palócföld most megjelent száma. Györgyei Géza kisprózával jelentkezik. Bacskó Piroska Szembesítés címmel írt tanulmányt a világnézeti nevelés helyzetéről és feladatairól a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetében. Tanulmánynyal kapcsolódik a témához A világnézeti nevelés kérdésköréhez címmel U flaky István. Kelényi István Réti Zoltán balassagyarmati festőművész művészetét méltatja „Palócföld Anteusza” című írásában. Rendkívül izgalmas feladatra vállalkozott Tarján Tamás. Űrhajónk rózsaablaka című fanulmámyáiban a Tragédia mai színházi előadásainak értelmezéseit veti össze egymással és saját elképzeléseivel. Gazdaságunk megújulását éli, s e folyamatban jelentős helyet kap az ember, a gondolat. Kamatoztassuk az ,tagy„ vagyont”! címmel közli Regös Molnár Pál a Kozma Ferenc közgazdásszal készített interjúját. Selmeczi György zeneszerző a Miskolci Űj Zenei Műhelyről beszélt Szendrei Lőrincnek. Talán élete utolsó interjúját adta az 53 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Vig Rudolf népzenekutató Gáspár István Gábornak. Az Előítéletek nélkül című írás a cigány népzene kérdéseivel foglalkozik. Igen gazdag a folyóirat könyvrecenziókban. Csongrá- áy Béla méltatja Köpeczi Béla Műveliség és minőség című munkáját. Ladányi J.— Csanádi G. Szelekció az általános iskoláiban című tanulmánykötetét Horpácst Sándor recenzálta. Az idei könyvhét egyik nagy sikere Jásai Oszkár könyve, A Habsburg-monarchia felbomlása volt. Romsics Ignác a siker okait is megvilágítja írásában. Körössi P. József egy interjúkötettel, D. Rácz István egy novelflagyűjteménnyél kapcsolatos gondolatait jegyezte le. Laczkó Pál A kételkedés útjai című gyűjteményes kötet kapcsán Csapiás Vilmos művészi habitusát tárja az olvasó elé. Petröczi Éva a Nógrádi irodalmi ritkaságok első köteteként megjelent Fe- renezy Tenéz-varsákról ír A széosényi Psyché címmel. Feltárul a középkori Riga r Visszaadják Riga középkori arculatát. A lett főváros történelmi magvának sziluettje a jövőben olyan lesz, mint 100 évvel ezelőtt volt. A Daugava folyó jobb partján 50 hektáron elterülő várost sok évszázados története során nemegyszer rombolták le háborúk és tűzvészek. A rekonstrukciós terv előirányozza mind a félezer XIII— XVIII. századból ránk maradt épület restaurálását. Az új terv alapján már folynak a munkálatok. A régi városrészből fokozatosan kitelepítik az üzemeket és vállalatokat. Kitiltják innen a járműveket, az utcácskák és terek gazdái a gyalogosok lesznek. Megváltozik a pompás dó.n arculata is, ahol Európa egyik legnagyobb orgonája található. A XIII. században a templom kapuihoz még fel- , felé kellett lépcsőkön menni. Napjainkban, hogy bejussunk a templomba, 16 lépcsőn kell lefelé merniük. Letisztítják az évszázados hordalékot a templomot körülvevő térségről, és így 2 méterrel megemelik az épületet. A magyar pedagógusképzés jövője A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalták a közoktatás és a felsőoktatás továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést, a tervezetet munkaokmányként elfogadták és a további tennivalókra akciótervet készítettek. Külön tárgyalták azokat az elgondolásokat, amelyek célja a pedagóguspálya erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelése. A hivatalos bejelentés azt jelenti, hogy a két előterjesztést — tartalmával egyetértve — további pontosításra, átdolgozásra és részletesebb kidolgozásra javasolták, s egyben akciótervet fogadtak el e program alapján a további tennivalókra. Az akcióprogram feltehetőleg határidőket, részletesebb tennivalókat, a tennivalók fontossági sorrendjét és csoportosítását jelenti. Az oktatás fejlesztésének ügyét pedig az országgyűlés hatáskörébe utalták. Kardinális kérdés Nyilvánvalóan ez a dolgok logikus menete. A pedagógus- képzés pedig a felsőoktatás része, de olyan területe is egyben, amely szorosabban függ össze a közoktatás más részleteivel* mert a mindenkori dolgozó pedagógusok — tudásuk, képzettségük, sőt, „képességűk”, rátermettségük, munkájuk közben kialakult szokásaik, és a nagyon erős hagyományok — meghatározzák az iskolai munka sikerét. Képzésük tehát a mai közoktatási és felsőoktatási továbbfejlesztési terveknek kardinális kérdése. Amikor a pedagógusképzés szóba kerül, mindenekelőtt a létszámukat szokták első számú problémaként emlegetni. Szakemberek is, kívülállók is munkaerő-tervezéssel nem foglalkozó, de az oktatási apparátusban dolgozók is. Pedig a pedagóguslétszám csak részlete annak a nagyobb problémaágazatnak. amely ezt a témakört felölelt. Mindenekelőtt oszlassunk el egy meglehetősen elterjedt tévhitet: az egyetemi tanárképzés nemcsak pedagógusképzés. Évtizedes gyakorlat igazolja azt, hogy a tudományegyetemen végzett hallgatóknak jó része nem megy el tanítani, hanem máshol keresi az érvényesülés útját. Ez a folyamat egyszerűen a természetes társadalmi mobilizáció következménye. A tudományegyetemeknek fontos funkciója és az értelmiségi szakemberek^ utánpótlása. Amíg nem lesz kiadói lektorképzés, fordítóképzés, igazgatási apparátus bizonyos feladatait ellátó szakképzés, újságíróképzés, művelődési szakirányító, művelődésiház- igazgatói, az államapparátus legkülönfélé bb területeit irányító vezetői, sőt a termelésben dolgozó, de ott az üzemen belüli szakképzéssel foglalkozó felelős és még fel sem sorolható értelmiségi funkciót betöltő szakemberek utánpótlását biztosító hivatalos felsőfokú képzés, addig ezt a feladatot az egyetemeknek kell ellátniuk, mint, ahogy a gyakorlatban eddig is tették. Mostanában azonban olyan véleményekkel is találkozunk, amelyek szerint a pedagógushiány jelentős mértékben arra vezethető vissza, hogy nem mennek el a végzettek tanítani, és a pályáról is elszivárognak egyesek, méghozzá többnyire éppen a legjobbak. Több fizetésért, a jobb anyagi körülmények miatt. Ez az utóbbi lehet Igaz, sőt, valószínűleg az is, mert kevesebbért, de még annyiért sem igen mennének el a pályáról (ez az állítás megfordítva is áll: a munkáltatók kénytelenek többet fizetni — nem olyan nehéz az elcsábított diplomásnak, ha be akarnak tölteni bizonyos igen fontos állásokat' Ésszerűbb megoldások kellenek A felsőoktatás ismeri ezt a tényt, tudomásul mégis kényszeredetten és sajnálkozva veszi. Nem lenne-e ésszerűbb berendezkedni ennek a társadalmi igénynek a kielégítésére és betervezni a „töbh- letképzés” létszámát, mint azon sajnálkozni, hogy nincs elég pedagógus, mert hűtlenül azok is elvándorolnak, akiket drága pénzen kiképeztünk? A képzés bővítésének — a létszámnövelésnek — adhatnánk támaszt ezzel az érveléssel. (Néhány adattal támasszuk alá okfejtésünket: a tudományegyetemeken végzett hallgatóknak körülbelül hatvan százaléka marad pedagóguspályán, a többi elszivárog. A főiskolán végzett tanároknál nem ilyen siralmas a helyzet: ők körülbelül nyolcvan százalékban a pályán maradnak, a tam'tók és óvónők pedig körülbelül kilencven százalékban. Érthető ez az arányváltás: az alacsonyabb végzettségűeknek kisebb a lehetőségük a magasabb beosztásba kerülni, ők inkább esetleg — megunva az alacsony fizetést, az élet kínálta más, bővebben csörgedező anyagi forrásai után néznek.) A létszám természetesen nem elhanyagolható gond, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nevelők — nők. Tudom, ez az állítás nem lep meg senkit, ezt a tényt mindenki ismeri. A baj az, hogy tudjuk, mégsem számolunk vele. Ez ugyanis többek között azt is jelenti, hogy a pedagógusoknak huszonhét százaléka szülési szabadságon van. Mindig mondogatjuk, hogy a pálya elnőiesedett, mégsem számolunk vele úgy, mint tipikusan női foglalkozással, talán azért, mert az elnőiesedést nem tekinthetjük örvendetes jelenségnek, meg kellene változtatni a nevelő testületek férfi-nő arányát, s a különböző tervezetek így is kalkulálnak. De: addig is, amíg ez az arányváltás megtörténik, mint ténynyel kell számolni a női pedagógusokkal. A „megváltoztatás szándéka” dicséretes, de a realitásokkal számoló munkaerő-tervező tudja, hogy nagyon hosszú időbe telik, mire észrevehető változtatást tudunk itt végrehajtani. (Tegyük fel, hogy a jövő évtől minden pedagógusképző intézménybe csak fiúkat vesznek fel. Akkor négy, öt év múlva csak férfiak lépnek a katedrákra; előző nleni még| ebben az esetben sem fogjál a pályát a férfiak, arányul növekedése majd valamikor tíz-tizenöt év múlva lenn» észrevehető. Hogy a helye» arány — mondjuk ötven-öt* ven százalék — helyreálljon, ahhoz legalább húsz év kellenne, és az is csak akkoh, ha teljesülne az az illuzórikus feltétel, hogy a jövő évtől csak fiúkat vesznek fel. Erre egyelőre semmi remény, 9 talán nem is lenne helyes erőltetni.) , Iskolai igények i — munkaerő-szükséglet A képzés legnagyobb problémája mégis tartalmi: az egyetemi, főiskolai szakok nem esnek egybe a képzés iskolai igényeivel, még kevésbé a munkaerő-szükséglet követelményeivel. A pedagógusoknak sem szakmai, sem általános képzésük tananyaga n'em korszerű. A kiképzés struktúrája, azaz, intézmény- rendszere sem szerencsés; a fokozatok i egymásraépüíése, az intézmények egymásmel- lettisége, a képzési szintek koordinálatlansága, a követelmények igen nagy eltérése, a legszorosabban vett módszertani ismeretek elavult, vagy hiányos kelléktára, s mindezekhez társulva; a pedagógusok továbbképzésének megoldatlansága — körülbelül ezek az okai az iskola egyre növekvő, s néha már ijesztő méreteket öltő tehetetiensé- gének. De: ne legyünk igazságtalanok a pedagógusokkal szemben: tegyük a hangsúlyt az előbbi mondatban a „körülbelül” szóra. (Az iskola tehetetlenségének, vagy viszonylagos tehetetlenségének egy sereg iskolán kívüli oka is van és az iskolán belüliek egy része sem a pedagógusokat vádolja. Külön eszmefuttatást érdemelne annak felderítése, hogy milyen külső és belső okokra vezethető vissza az iskolai nevelés személyiségre' gyákörolt hatáság nak csökkentése, illetve mó«j dosulása ) A képzés belátható időii belül változni fog: erre nem csak a minisztertanácsi határozat a garancia, hanem a! készülő tervek, javaslatok is, valamint a már megkezdett átalakítás. Ebből mindössze annyi volt eddig látható, hogy néhány főiskola egyetemi keretek között működik tovább: Pécsett és Budapesten. Ebből azonban azt a következtetést levonni, hogy a pedagógusképzés reformjának útja nem más, mint a pedagógiai főiskolákat egyetemi fennhatóság alá helyezni, nem lenne szerencsés. Egyrészt azért, mert ezt a megoldást is vitathatónak tartják sokan, másrészt pedig azért, mert ez önmagában semmiféle tartalmi korszerűsítést nem jelent. Az egyetemi karok eddig inkább decentrálizálód- tak, s ennek nyomán jöttek létre főiskolák (például Győrben, Kazincbarcikán.) Ónálló főiskolák egyetemi karokként való működtetése még nem jelent képzési korszerűsítést, Sarkadi László műsor KOSSUTH RADIO: 4 25; Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.27: Händel: Imeneo. Opera két részben ».30: Óvodások műsora »0.00: Hírek. Időjárás 10.05, A Gyermekrádió zenei magazinja *0.35: Részlet Petőfi Sándor költeményéből. Tündérálom 10.40: Nóták 11.00: Palika. Somogyi Pálra emlékezünk 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? — Kecskeméten 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Szabó Ferenc műveiből 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Rimszkij-Korszakov: Változatok oboára és fúvószenekarra 18.00: Húszas stúdió. Groteszkek 17.05: Üj operalemezeinkbőt 17.35: Mérges fecskendők. Szente László riportja 18.00: Madrigálok 19.35: örömök kertjében 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Lemezmúzeum 23.13: Zenekari muzsika 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO; 8.05: Könnyűzene Prágából és Moszkvából 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: A könnyűzene folytatása 8.49: Népzenekedvelőknek 9.18: Ahol a kövezet véget ér 8.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.15: Fúvószeneknrl hangverseny a 6-os stúdióban 14.00: Zenedélután 15.30. Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: A Grand Funk együtte*» felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! 18.35: Popsiker ’83 (I. rész) 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Sokféle ' 21.36: Az Eurovíziós dalversenyek győztes dalai — II. rész 22.30: Eszmék faggatása 23.20: Könnyűzene Victor Máté szerzeményeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: Szilveszteri étrend — Üj évet köszöntünk. de hol? —• Programajánlat. Szerkesztő: Jakab Mária.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lapéti müsorelőzetefi. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.45: Tévétorna 7.50: Szünidei matiné. Kisfiú kutyával. Francia film 8.05: A nagy kék üveggolyó. Amerikai filmsorozat. 13/7. rész 8.30: Hadd süssön a nap. Szovjet film 9.10; Egy kis nevetés. Amerikai burleszkíilmsorozat. 15/4. rész: A hasonmás 9.15: A kis postás. Csehszlovák kisjátékfilm 9.45: A négy mókamester. Francia bábfilmsorozat. 13/12. rész: Megbokrosodik az esernyő 9.50: Lottósorsolás 10.00: Építészet. 5/4. rész: Mivel és hogyan? 10.20: Bolondságok. Norvég film 10.50: Az impresszionizmus. Francia filmsorozat. 13/4. rész: Claude Monet — Az impresszionizmus csatája 11.40: Képújság 15.50: Hírek 15.55: Szülők iskolája. 13 6. rész: A kisgyermek akaratából 16.30: Távoli földrészek madarai. A varsói állatkertben 16.40; Képújság 16.45: Reklám 16.50: Kimittudosok Kubában 18.00: Ablak 19.00: Reklám 10.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nemzetközi bűvészest 21.00: ismét... Vitray Tamás műsora. 8/8. rész 22.15: Peter Sellers-sorozat: Puha ágyak, kemény csaták. Angol filmvígjáték 23.50: Tv-hiradó 2. 2. MŰSOR: 20.00; Shelley: A Cenci-ház. A Szegedi Nemzeti Színház előadása felvételről. 21.05; Közben: Tv-hlradó 2. 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Jaroslav Dietl—Leos Jira- sek: Egy nagyváros bűn Bűnügyi tv-filmsorozat (6. rész) — Jupiter 20.55: Házastá”si öttusa ?2.95: Ez töri ónt 24 óra a’ati 22.20: Jean Paul Beímondosorozat. A gorilla. Francia tv-film 23.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Pacho, a betyár. Szlovák film (ism.) 21.30: Időszerű események 23.05: Holnap szilveszter MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.. E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. 10 órától: Filmmúzeum. A vámpírok bálja. Színes, amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált amerikai film víg játék. Fél 4-től; Riki-tiki-tévi. Színes, szinkronizált szovjet—indiai ifjúsági film. — Pásztói Mátra: E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált USA fantasztikus film. — Rétság: Mennyei seregék. Színes magyar film. — Szcosénvi Rákóczi.- Röpke éjszaka. Színes, szirkronizá1! szovjet, i^úeá^í fi’m. — ErsekvadkertD^’íb^hok országa. Szűies magyar film — Nagylóc: Excalibur. I—TI. f 164 Színes, szinkronizált kosztümöo ír kalandfilm. 4 NÓGRÁD — 1983. december 30., péntek
