Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

** Öröm forrása a könyv r A. Saífió út elején, a domb nálni akarás és az alkalmaz- száma ugyan némileg kisebb es a lapos hajlatában szürke épület, gyű fásdobozra nagy. kodás szemlélete. Könnyű be- az előző évinél, de már nem ottfelejtett látni, hogy ha a könyvtár olyan mértékben, mint az emlékeztet programja nem találkozik az előző években. Egy olvasóra Bent sokkal barátságosabb. Az intézmények tanterveivel, tö- 25—26 kötet jut előtér vitrinjében könyvek, az rekvéseivel, a gyerekek igé- Aki járatos valamelyest a ajtó melletti hirdetőn prog- nyelvel, ismeretvágyával, ak- könyvtári munkában, az tud- ramajánlat. Az óriási könyv- kor sokkal kevesebben élné- ja, hogy a szerény növeke- tárteremben könyvek, lerne- nek a könyvtár nyújtotta le- dés, vagy elmaradás komoly zek sokasága, meg a terme- hetőségekkel. Hiszen akkor a erőfeszítés, összehangolt mun­tes, ízléssel díszített kará­csonyfa vonzza a szemet — A korrekciós kiscsopor­tunk gyerkőcei készítették a díszeket és öltöztették fel a fát — meséli Persik György­pedagógusok és a szülők kö- ka eredménye. Bár a könyv zött sem találnának olyan tá- korunkban is alapvető infor- m'ogatókra, szövetségesekre, mációhordozó és -közvetítő, mint jelenleg. komoly versenytársakra ta­— Beiratkozott olvasóink Iáit az időfelhasználás tekin- és kölcsönzött köteteink szá- tétében más médiumokban né, a salgótarjáni gyermek- ma lényegében azonos a ta- szokásokban. Ügy látszik, a könyvtár vezetője. — A ne­valyival — mondja Persik könyvvel foglalkozó szakem velési tanácsadóval közösen Györgyné. — S ennek örülni berek megtalálták a legcélra­Ez idei tanévben szerveztük kell. Az előző években ugya- vezetőbb harci eszközöket a nis visszaesések voltak, most vetélkedés jelenlegi szakaszá- biztatóak viszont szinten maradás. Az ban. 1500 beiratkozott olvasónk 30 — Fontosnak tartjuk — ezer kötetet kölcsönzött. mondja Oroszné Katona An­— Milyen műveket elősze- na —, sokak szokása lett a vetettel? helyben olvasás. Olvasóter­Nagy szerencsénk van a műnk forgalma nőtt. Főleg a meg kísérleti jelleggel ezt a csoportot. Nagyon az .eredmények. — Ügy tudom, több kiscso■ port dolgozik a gyermek- könyvtárban. Róluk mi a vé­leménye? Állandó jelleggel öt kis- könyvkiadással. A Móra egy- különböző folyóiratokat, pe- csoportunk tevékenykedik, s re jobb könyveket ad ki. So- riodikákat forgatják szorgal- évente háromszáz íoglalko- rozatai. például a Búvár, a másán. Bővült az irodalom­zást tartunk hétezernél több Kolibri, rendkívül népszerű- kutatást igénylők köre is, rá- gyermek részvételével. Ez azt ek. Az ismeretterjesztő mű- adásul elégedettek is ezzel a jelenti, hogy a város általá- vek iránt nő a kereslet egye- szolgáltatásunkkal. Ha az ol- nos iskolásai másfélszer for- di daraboknál is. Kézről kéz- vasóink számát a lakossághoz dúlnak meg intézményünk- re vándorol Az élet az ember viszonyítjuk, s más azonos ben. A kiscsoportos-foglalko- előtt Az őskori ember, a Ho- funkciójú könyvtárakhoz mér- zások iránt nagy volt az igény gyan működik a tested? cí- jük magunkat, akkor az él­mű képes kiadvány. A lányok mezőnybe tartozunk, és ugyan úgy élen állunk az irodalom­kutatási igény kielégítésében, könyvtári klubunk a Márti- minden korosztály, legyen fiú -r- Mivel magyarázza eze­rok úti iskola negyedikesei- vagy lány, rajöng a magyar két az eredményeket? Petőfi népmesékért. — Mindenekelőtt propagaii­A felnőttek könyvtárában, damunkánk jelentős javulá- a Balassi Bálint megyei sával. Formái, személyes kap- könyvtártoae is szívesen fo- csolataink úgy alakultak, hogy nyekre készülnek fel. Egyre gadják az érdeklődőt. Kedve- több ember érezte szükségét több óvodás jön a Túrái Gá- ző hírekkel tudnak szolgálni a beiratkozásra, a könyvtári foglalkozása- itt is. szolgáltatások igénybevételé­— Több az olvasónk a ta- re. Sokkal gyakoribb lett a tavaly is, de az idén különö­sen. Népszerű a komplex, ön- változatlanul szeretik az úgy- álló ismeretszerzésre ösztönző nevezett lányregényeket. nek részvételével. A iskolából szakkör jár hozzánk, s a gyerekek tanáraik veze­tésével a tanulmányi verse­borné vezette inkra. Ez az iskola-előkészí­tés szempontjából figyelemre valyinál és a tervnél is — új- középiskolás csoportok látó- méltó. ságolja Oroszné Katona Anna gatása, következményeként A gyermekkönyvtáros'ok si- olvasószolgálati osztályvezető, több olvasóra is szert tettünk fce rés munkájának alapja az — A bázist 110, a tervet hat körükből. Az emberek sza­ki- olvasóval szárnyaltuk túl az- badidös-foglalkozásaihoz, és az 5506 beiratkozott olvasónk praktikumához is jobban ál­lok) oktatási intézményekkel alakult, eleven emberi munkatáz-si kapcsolat, a hasz- van. A kölcsönzött kötetek kalmazkodtunk. MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA Vigyázat, vizsgáztatás! r A Pénzügyi es Számviteli Főiskola salgótarjáni tagoza­tán tagadhatatlan a vizsga­láz. Szinte a diákok arcára vagyon írva, hogyan sikerült a látogató, szorgalmasabbak a diákok, mert hisz azért nem mindegy, mi kerül be az in­dexbe? Vass Julianna és Oravecz — Tervek, elképzelések, mi lesz a suli után? Csaknem mindketten ugyan­azt válaszolják: — Egyelőre még nincs vég­» vizsga. Az előtérben egy Bitn gyorsan összeszámolják leSes> határozott döntésünk, ke ni mekUkét leteli "‘Ä* ha«y vizsgán kell sikerrel át- £°ha Mséf!5 a választék, sok keplelek kepletevel, a filo- .. . hh h végül ama helyre mehetnénk. Azonban dendron árnyékában pedig ^ bizottság elé kerüljenek nem akarjuk elhamarkodni a irgalmatlan gyorsasággal la- végérvényes a pe- «Mgot, egyébként is a pózzá valaki a tankönyvet. cset NoS; olyan mS2ÁZ £ö- vizsgaidőszak nem alkalmas rüli „akadály” tornyosul a diák előtt — kezdők ne is gondoljanak rá! —, ám Juli­igen, a vizsga előtt ez az utolsó lapozási lehetőség. — December 19-től január ™^artdr VTnnldkTL^ anna és Rita mar meglehető- mondja dr. Lonstak Lászm sen közel került a véehe, hI„ efféle meditációkra. Ami vi­szont biztos, hogy el akar­juk végezni az egyetemi ki­egészítő szakot. igazgató —, s bizony, ilyen­kor nincs könnyű helyzetben sem a diák, sem a tanár. — Azt mondják, magas a követelményszint a főisko­lán... — Magas is! Dehát az élet diktálja, nem önkényes elha­tározásunk. Tekintettel kell lennünk a társadalmi-gazda­sági helyzetre, a mindennapi életben fölvetődő kérdésekre, a munkahelyi követelmény­szintre, s hát a tantervi út­mutatásokra. Úgy gondoljuk, hogy hasznosabb a rendszeres, folyamatos tanulás, mint a „vizsgacenírikus” felkészü­lés. S ezt igazolja az a tény is, hogy, akik a vizsgákat év közben sikerrel veszik, azok az államvizsgán sem valla­nak szégyent. Legutóbb pél­dául a 160 államvizsgázó kö­zül mindössze hárman akad­tak fenn a rostán, s nekik is sikerült később javítani. — De mennyit ér valójá­ban az itt szerzett tudás, mi­re elegendő? — Ezt nagyon nehéz le­sen közel került a véghez, hi szén harmadévesek, s már csak egy szemeszter áll előt­tük. — Milyen dolgoztatok ki? — Ezt tantárgya válogatja — mondják —, például kü­lönbség van az alapozó és a szaktantárgyak között, az utóbbiak természetesen ko­molyabb fölkészülést igé­nyelnek. Aztán az sem mind­egy, hogy szóbeli és írásbeli, vagy pedig csak szóbeli van. Sok függ a vizsgáztató egyé­niségétől, módszereitől, sőt, pillanatnyi hangulatától. Szó­val, igazi recept nincs, van­nak viszont bevált módsze­rek, amelyekkel alkalomsze­rűen próbálkozunk. Julianna az Eger melletti Balaton községből, Rita pedig szintén a megyeszékhely melletti Besenyőtélekről jött, mint mondják, eleinte nehe­zen szokták meg a várost, a kollégiumi életet, de azután rájöttek, hogy saját maguk­Az előbb még búskomoran maga elé néző’ diák most úgy rohan ki a vizsgateremből, mint nemzeti hősünk annak vizsgataktikát idején a várból. Ki se kell mondania, sugárzik róla, min­denki érzi, tudja... — Sikerült! Négyes! — har­sogja boldogan, s akár vere­bet is képes lenne fogni. T. L. if| upros környéki települések Az országgyűlés téli idő­szakán tárgyalta és fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely Az eddigi tapasztalatok be- ros környéki községe lesz az bizonyították, hogy a városok említetteken kívül Bárna, Ce­jól látják el új szerepkörü­a magyar közigazgatás át- két, a város környéki községek elégedettek az új irányítási formával, önállóságuk foko­zódott, elsősorban azért, mert a megyei irányításban köz­reműködő város és a város- környéki községek között új típusú kapcsolat alakiüt ki. A város elsősorban nem gyámkodni, hanem együttmű­ködni kíván a város környéki községekkel, viszonyukat nem az alárendeltség, hanem a mellérendeltség jellemzi a közös célok érdekében, a kölcsönös előnyök alapján. Salgótarjánnak 1977-ben vált város környéki községévé Vizslás. 1982. január 1-től pe­dig a Karancslapujtői és a Kishartyáni községi közös Ta­nács községei, továbbá Etes lépett a város környéki közsé­gek sorába. 1984. január elsejével a já­rási igazgatási forma meg­szervezéséről szól. Kimondot­ta azt is törvényerejű rende­letben, hogy a közigazgatás átszervezésének távlati célja az úgynevezett kétfokú igaz­gatási rendszer bevezetése. Ennek az a lényege, hogy az önálló községeket a megyei tanácsok irányítják. Ismeretes, hogy a megye és a községek között közbe­eső lépcsőként évtizedeken át a járási tanácsok, majd a já­rási hivatalok látták el az igazgatási feladatokat. A köz­ségek megerősödése, önálló­ságuk kifejlődése következté­ben az 1970-es évek elejétől napirendre került a már em­lített távlati célok megvaló­sítása, a kétfokú igazgatásra való áttérés. Ennek érdeké­ben már korábban kivontak egyes községeket a járási irá­nyítás alól, a járások szerep­körét egyes városok vették át és e községeket úgynevezett szűnésével a város további város környéki községekké nyilvánították. községek irányításában fog közreműködni. Salgótarján vé­red, a hozzá tartozó Szilas- pogony és Zabar társközségek­kel, Karancskeszi, Kazár, Mát- raszele társközséggel, Litke, Ipolytarnóccal és Mihályger- ge a hozzá tartozó Egyházas- gerge társközséggel. Az át­szervezés után tehát a város­hoz 10 községi tanács és 18 község tartozik majd. Az átszervezés a községek számára nemcsak az irányí­tási rendszer változását je­lenti. Ezzel egyidejűleg bővül a községi tanácsi szervek ha­tásköre, számos ügyben nyí­lik lehetőség arra, hogy a köz­ségek lakosai helyben a köz­ségi tanácsoknál intézhessék el azokat az ügyeket is, ame­lyekben eddig a járási hiva­talokhoz kellett fordulniuk. A város környéki községek új hatásköreiket fokozatosan, a jövő év első felében veszik át. E változásokról a közsé­gek intézkedési hatáskörének bővüléséről, folyamatosan tá­jékoztatjuk majd az olvasó­inkat. MEGVALÓSULÁS KÜSZÖBÉN Kiss István tervei A NYÁR VÉGI szoborkiál- . városba, Nagyszalontára. Ké- mamunkámat védtem meg, litás Salgótarján egyik legje- sőbb, az iszonyú nyomorból amikor a pályázat eredményét lentősebb képzőművészeti ese­ménye. Egy hónapra a kortárs magyar szobrászművészet vá­logatott darabjaival népesül be a város főtere, a Tanács- köztársaság tér, • látnivalót, művészi élményt kínálva nem­csak a városlakóknak, hanem mindenkinek, aki a megye- székhely szívébe'n megfordul. E, már több mint egy évti­zede visszatérő szemle rend­szeres kiállító művésze Kiss jöttünk Budapestre apám után. A gimnáziumot már a fővárosban kezdtem el, a Könyves Kálmán Gimnázi­umban. Itt rendszeresek vol­tak a képzőművészeti verse­klhirdették. Ez predesztinált aztán a köztéri szobrokra. Másrészt pedig a nyomor, amelyből jöttem. Azt az em­ber nem felejti el. Erős ben­nem a társadalmi érdeklődés. nyék, melyeken én is indul- Ma körülbelül nyolcvan szob- tam. Azt hiszem azért, hogy rom áll különböző városok- olykori kilengéseimet ellen- ban, többek között Bakuban, súlyozzam. Mert a versenyt Jerevánban, .Varsóban, , Wa- nagyon sokszor megnyertem, sbingtoniban. Jól rajzoltam. így kerültem — Salgótarjánban nincs al- aztáil .Rákospalotán be egy kotása. Pedig a salgótarjáni­ízben is elnyerte a közönség- szavazatokért járó dijat. A négykötetes művészettörténeti lexikonban olvashatjuk róla; 1927-ben Biharillyén született, Munkácsy-dijas szobrász. Majd szó szerint: „Tanulmányait a képzőművészeti főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmondnál, Mikus Sándornál és Pátzay Pálnál végezte; 1949 óta vesz részt kiállításokon. A .. .mű­vészgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott, monumentá­lis szobrokat alkotó tagja... A Nemz. Gál. több szoborter­vét és kisplasztikáját őrzi.” A neves művésszel, a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­be. Itt kaptam a legnagyobb indíttatást, bár iskolai rajz­tanáraim is nagyon ösztönöz­tek.- Zseninek tartottak. S el­képzelheti, milyen sok prob­, . . , " ... ..... munkás-képzőművészeti kör- ak kedvelik a munkáit, bizo­lstvan, aki egymás után todd Ttt. a í^pnapvchh nyitja ezt a szavazatuk. Ha­ragban lenne a nógrádi me­gyeszékhellyel ? — Ellenkezőleg. Sőt viszony­lag sok közöm van Tarján- lémát okoz egy magamfajta hoz. Funkciómnál fogva is srácnak, az ilyen hívő rajz- sokat besegítettem a kiállítá- tanári lelkesedés. Szobrokat sok rendezésébe, a szabadtéri már a Könyvesben is csinál- szoborkiállítást mindig fontos tam, de alaposabban a sza- ügynek tartottam. De ha ed- badiskoian kezdtem vele fog- dig nem voit munkám Sál- 1 atkozni. Innen jelentkeztem gótarjánfoan, lesz ezután, a főiskolára, s 1948 őszén — Micsoda? kezdtem el a tanulást. — Készül egy emlékparkj — A lexikon szerint pedig °tt lesznek a szobraim. Per­1949-ben már kiállított. Ho- sze ennek meséje van. Egy- gyan lehetséges ez? szer akkor jártam Tarjánban, — Ügy, hogy megszegtem a amikor a kiszáradó Rákóczi- szabályokat. A főiskolások- és tanácsköztársasági emlék- nak tilos volt kiállításokon fáról cikkeztek. A tanácson ge elnökével, fáradhatatlan szerepelniük. Bortnyik Sán- említették: kivágni nem ■ lehet,' közéleti emberrel budapesti műtermében beszélgettünk: pályakezdéséről, salgótarjáni kapcsolatairól, terveiről. — Rendkívül nyomorúságos helyről való vagyok — mondja Kiss István, miközben már a kávét kortyolgatjuk. — Sze­génység mindenfelé. Apám a biharillyei malomban volt gé­pész, alighogy megszület­tem, beköltöztünk a közeli dor, a rektor hívott is min- megmenteni se, mégis ki kei­dig fegyelmire, de aztán gra- lene találni valami okosaid tulált, mert a kiállításokon En megígértem, hogy gondol- díjaikat nyertem. Előfordult, ködöm. Aztán kitaláltam, vagy hogy kettőt is. Sokszor úgy három éve, hogyan maradjon fogalmazott, hogy a cég rek- me§ a ía> illetve ha mégis lámja vagyok- teljesen kiszárad, hogyan ma­un,.v.„ n,™- - radjon meg a fa képzete. Á hug van Lili a ,,mo- monc|a szerint itt gyülekeztek numentaUs szobrok”, alkoto- a hadba vonulók, Rákócziié­ba > — Megnyertem á Dőzsa- pályázatot. Éppen a diplo­mérni, az tény, hogy szükség nak kell megteremteni a le­van az állandó frissítésre, föl- elevenítésre, a posztgraduális képzésre. Ezen segítve vető­dött föl a gondolat, hogy meg kellene oldani a több éve végzett diákok továbbképzését valamilyen formában, kisebb- íiagyobb rendszerességgel. A közeljövőben kerül sor rá, re­méljük, haszna is lesz. Diák­jainktól azt várjuk, hogy ne elégedjenek meg az itt szer­hetőségeket, illetve azokkal élni. A főiskola mellett az önállóság „tanfolyamát” is el­végezték, ily módon, ami a közösséghez való kötődést is erősítette. Erre jó alkalom kí­nálkozik a kollégiumban, ahol a szabad idő hasznos eltölté­sére, a tanulás utáni regene­rálódúsra, a kikapcsolódásra bőven van lehetőség. Nemrég, indult be az érdeklődéssel) zett tudással, bővítsék, fej- kísért A klub, melynek egyik; lesszék azt! előadását éppen Oravecz Ri­^ ta tartotta — ne lepődjenek meg — „A szeretet és a sze- Ä kollégium ilyenkor a szó- relem tudománya a görög de- koitnál csöndesebb, kevesebb mokráciakban” címmel. Különféle konfekciórahák, öltönyök, kabátok átszabásával, átalakításával, javításával foglalkozik a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet javítórész lege. A hideg közeledtével megsokasodtak a varrni való téli ruhaneműk, télikabátok. A karácsony elmúltával, való­színűleg az ajándékba kapott ruhák átszabásával, méretre alakításával lesz sok mun­ka. Képünkön Gerbeez Lászlőné, Molnár Gyula és Henglár Lászlóné, a szabászat dol­gozói láthatók, — Barna _ jedelem, meg a Tanácsköztár­saság katonái. A környéken sok a bazaltbánya. Miért ne menetelhetnének baza lcosz!o- pok? Vagy öt ven figura. Az első kettő 1—1 zománcozott zászlót tart, ezzel a ünnepé­lyességet is megőrizzük. És természetesen a helyi jelle­get a kővel, zománccal. A tervet társadalmi munkában készítettem, ugyanígy dolgoz- nafcnak megva lósí tatásán az üzemek. — A városi tanácson újabb elképzelésről is hallottam. — Készítettem egy kútter- vet a Kemerovo-lakótelepfe. A testvérvárosi kapcsolatot szimbolizálja. Két motívum­ból áll: a városok köveiből és egy pitypangból. A pitypang magvai vörös csillagok, me­lyeket szétszór a szél. Ezek és a víz az életet, az eszmét jelképezik. Ügy terveztem, hogy harmonikusan beleil­leszkedjen a környezetbe. A lakótelep bejáratát díszíti. A medence 14x8, a pitypang át­mérője 2.6, szárának magas­sága körülbelül 3 méter lesz. Alacsony költségigényű. Akár májusra is elkészülhet, de a következő évben mindenképp pen. — TERVEI megvalósításá­hoz, köz- és magánéletében sok sikert és boldogságot kí­vánóik, olvasóink nevében ii Köszönöm a beszélgetést. , fsu) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom