Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

**

Öröm forrása a könyv

r A. Saífió út elején, a domb nálni akarás és az alkalmaz- száma ugyan némileg kisebb

es a lapos hajlatában szürke épület, gyű fásdobozra

nagy.

kodás szemlélete. Könnyű be- az előző évinél, de már nem ottfelejtett látni, hogy ha a könyvtár olyan mértékben, mint az emlékeztet programja nem találkozik az előző években. Egy olvasóra Bent sokkal barátságosabb. Az intézmények tanterveivel, tö- 25—26 kötet jut előtér vitrinjében könyvek, az rekvéseivel, a gyerekek igé- Aki járatos valamelyest a ajtó melletti hirdetőn prog- nyelvel, ismeretvágyával, ak- könyvtári munkában, az tud- ramajánlat. Az óriási könyv- kor sokkal kevesebben élné- ja, hogy a szerény növeke- tárteremben könyvek, lerne- nek a könyvtár nyújtotta le- dés, vagy elmaradás komoly zek sokasága, meg a terme- hetőségekkel. Hiszen akkor a erőfeszítés, összehangolt muntes, ízléssel díszített karácsonyfa vonzza a szemet — A korrekciós kiscsoportunk gyerkőcei készítették a díszeket és öltöztették fel a fát — meséli Persik Györgypedagógusok és a szülők kö- ka eredménye. Bár a könyv zött sem találnának olyan tá- korunkban is alapvető infor- m'ogatókra, szövetségesekre, mációhordozó és -közvetítő, mint jelenleg. komoly versenytársakra ta— Beiratkozott olvasóink Iáit az időfelhasználás tekin- és kölcsönzött köteteink szá- tétében más médiumokban

né, a salgótarjáni gyermek- ma lényegében azonos a ta- szokásokban. Ügy látszik, a könyvtár vezetője. — A nevalyival — mondja Persik könyvvel foglalkozó szakem velési tanácsadóval közösen Györgyné. — S ennek örülni berek megtalálták a legcélraEz idei tanévben szerveztük kell. Az előző években ugya- vezetőbb harci eszközöket a

nis visszaesések voltak, most vetélkedés jelenlegi szakaszá- biztatóak viszont szinten maradás. Az ban.

1500 beiratkozott olvasónk 30 — Fontosnak tartjuk —

ezer kötetet kölcsönzött. mondja Oroszné Katona An— Milyen műveket elősze- na —, sokak szokása lett a vetettel? helyben olvasás. OlvasóterNagy szerencsénk van a műnk forgalma nőtt. Főleg a

meg kísérleti jelleggel ezt a csoportot. Nagyon az .eredmények.

— Ügy tudom, több kiscso■ port dolgozik a gyermek- könyvtárban. Róluk mi a véleménye?

Állandó jelleggel öt kis- könyvkiadással. A Móra egy- különböző folyóiratokat, pe- csoportunk tevékenykedik, s re jobb könyveket ad ki. So- riodikákat forgatják szorgal- évente háromszáz íoglalko- rozatai. például a Búvár, a másán. Bővült az irodalomzást tartunk hétezernél több Kolibri, rendkívül népszerű- kutatást igénylők köre is, rá- gyermek részvételével. Ez azt ek. Az ismeretterjesztő mű- adásul elégedettek is ezzel a jelenti, hogy a város általá- vek iránt nő a kereslet egye- szolgáltatásunkkal. Ha az ol- nos iskolásai másfélszer for- di daraboknál is. Kézről kéz- vasóink számát a lakossághoz dúlnak meg intézményünk- re vándorol Az élet az ember viszonyítjuk, s más azonos ben. A kiscsoportos-foglalko- előtt Az őskori ember, a Ho- funkciójú könyvtárakhoz mér- zások iránt nagy volt az igény gyan működik a tested? cí- jük magunkat, akkor az élmű képes kiadvány. A lányok mezőnybe tartozunk, és ugyan

úgy élen állunk az irodalomkutatási igény kielégítésében, könyvtári klubunk a Márti- minden korosztály, legyen fiú -r- Mivel magyarázza ezerok úti iskola negyedikesei- vagy lány, rajöng a magyar két az eredményeket?

Petőfi népmesékért. — Mindenekelőtt propagaiiA felnőttek könyvtárában, damunkánk jelentős javulá- a Balassi Bálint megyei sával. Formái, személyes kap- könyvtártoae is szívesen fo- csolataink úgy alakultak, hogy nyekre készülnek fel. Egyre gadják az érdeklődőt. Kedve- több ember érezte szükségét több óvodás jön a Túrái Gá- ző hírekkel tudnak szolgálni a beiratkozásra, a könyvtári foglalkozása- itt is. szolgáltatások igénybevételé— Több az olvasónk a ta- re. Sokkal gyakoribb lett a

tavaly is, de az idén különösen. Népszerű a komplex, ön- változatlanul szeretik az úgy- álló ismeretszerzésre ösztönző nevezett lányregényeket.

nek részvételével. A iskolából szakkör jár hozzánk, s a gyerekek tanáraik vezetésével a tanulmányi verseborné vezette inkra. Ez az iskola-előkészítés szempontjából figyelemre valyinál és a tervnél is — új- középiskolás csoportok látó- méltó. ságolja Oroszné Katona Anna gatása, következményeként

A gyermekkönyvtáros'ok si- olvasószolgálati osztályvezető, több olvasóra is szert tettünk fce rés munkájának alapja az — A bázist 110, a tervet hat körükből. Az emberek szaki- olvasóval szárnyaltuk túl az- badidös-foglalkozásaihoz, és az 5506 beiratkozott olvasónk praktikumához is jobban állok)

oktatási intézményekkel alakult, eleven emberi

munkatáz-si kapcsolat, a hasz- van. A kölcsönzött kötetek kalmazkodtunk.

MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA

Vigyázat, vizsgáztatás!

r A Pénzügyi es Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán tagadhatatlan a vizsgaláz. Szinte a diákok arcára vagyon írva, hogyan sikerült

a látogató, szorgalmasabbak a diákok, mert hisz azért nem mindegy, mi kerül be az indexbe?

Vass Julianna és Oravecz

— Tervek, elképzelések, mi lesz a suli után?

Csaknem mindketten ugyanazt válaszolják:

— Egyelőre még nincs vég» vizsga. Az előtérben egy Bitn gyorsan összeszámolják leSes> határozott döntésünk,

ke ni mekUkét leteli "‘Ä* ha«y vizsgán kell sikerrel át- £°ha Mséf!5 a választék, sok keplelek kepletevel, a filo- .. . hh h végül ama helyre mehetnénk. Azonban

dendron árnyékában pedig ^ bizottság elé kerüljenek nem akarjuk elhamarkodni a irgalmatlan gyorsasággal la- végérvényes a pe- «Mgot, egyébként is a

pózzá valaki a tankönyvet. cset NoS; olyan mS2ÁZ £ö- vizsgaidőszak nem alkalmas

rüli „akadály” tornyosul a

diák előtt — kezdők ne is

gondoljanak rá! —, ám Juliigen, a vizsga előtt ez az utolsó lapozási lehetőség.

— December 19-től január

™^artdr VTnnldkTL^ anna és Rita mar meglehető- mondja dr. Lonstak Lászm sen közel került a véehe, hI„

efféle meditációkra. Ami viszont biztos, hogy el akarjuk végezni az egyetemi kiegészítő szakot.

igazgató —, s bizony, ilyenkor nincs könnyű helyzetben sem a diák, sem a tanár.

— Azt mondják, magas a követelményszint a főiskolán...

— Magas is! Dehát az élet diktálja, nem önkényes elhatározásunk. Tekintettel kell lennünk a társadalmi-gazdasági helyzetre, a mindennapi életben fölvetődő kérdésekre, a munkahelyi követelményszintre, s hát a tantervi útmutatásokra. Úgy gondoljuk, hogy hasznosabb a rendszeres, folyamatos tanulás, mint a „vizsgacenírikus” felkészülés. S ezt igazolja az a tény is, hogy, akik a vizsgákat év közben sikerrel veszik, azok az államvizsgán sem vallanak szégyent. Legutóbb például a 160 államvizsgázó közül mindössze hárman akadtak fenn a rostán, s nekik is sikerült később javítani.

— De mennyit ér valójában az itt szerzett tudás, mire elegendő?

— Ezt nagyon nehéz lesen közel került a véghez, hi szén harmadévesek, s már csak egy szemeszter áll előttük.

— Milyen

dolgoztatok ki?

— Ezt tantárgya válogatja — mondják —, például különbség van az alapozó és a szaktantárgyak között, az utóbbiak természetesen komolyabb fölkészülést igényelnek. Aztán az sem mindegy, hogy szóbeli és írásbeli, vagy pedig csak szóbeli van. Sok függ a vizsgáztató egyéniségétől, módszereitől, sőt, pillanatnyi hangulatától. Szóval, igazi recept nincs, vannak viszont bevált módszerek, amelyekkel alkalomszerűen próbálkozunk.

Julianna az Eger melletti Balaton községből, Rita pedig szintén a megyeszékhely melletti Besenyőtélekről jött, mint mondják, eleinte nehezen szokták meg a várost, a kollégiumi életet, de azután rájöttek, hogy saját magukAz előbb még búskomoran maga elé néző’ diák most úgy rohan ki a vizsgateremből, mint nemzeti hősünk annak vizsgataktikát idején a várból. Ki se kell mondania, sugárzik róla, mindenki érzi, tudja...

— Sikerült! Négyes! — harsogja boldogan, s akár verebet is képes lenne fogni.

T. L.

if| upros környéki települések

Az országgyűlés téli időszakán tárgyalta és fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely

Az eddigi tapasztalatok be- ros környéki községe lesz az bizonyították, hogy a városok említetteken kívül Bárna, Cejól látják el új szerepkörüa magyar közigazgatás át- két, a város környéki községek

elégedettek az új irányítási formával, önállóságuk fokozódott, elsősorban azért, mert a megyei irányításban közreműködő város és a város- környéki községek között új típusú kapcsolat alakiüt ki. A város elsősorban nem gyámkodni, hanem együttműködni kíván a város környéki községekkel, viszonyukat nem az alárendeltség, hanem a mellérendeltség jellemzi a közös célok érdekében, a kölcsönös előnyök alapján.

Salgótarjánnak 1977-ben vált város környéki községévé Vizslás. 1982. január 1-től pedig a Karancslapujtői és a Kishartyáni községi közös Tanács községei, továbbá Etes lépett a város környéki községek sorába.

1984. január elsejével a járási igazgatási forma megszervezéséről szól. Kimondotta azt is törvényerejű rendeletben, hogy a közigazgatás átszervezésének távlati célja az úgynevezett kétfokú igazgatási rendszer bevezetése.

Ennek az a lényege, hogy az önálló községeket a megyei tanácsok irányítják.

Ismeretes, hogy a megye és a községek között közbeeső lépcsőként évtizedeken át a járási tanácsok, majd a járási hivatalok látták el az igazgatási feladatokat. A községek megerősödése, önállóságuk kifejlődése következtében az 1970-es évek elejétől napirendre került a már említett távlati célok megvalósítása, a kétfokú igazgatásra való áttérés. Ennek érdekében már korábban kivontak egyes községeket a járási irányítás alól, a járások szerepkörét egyes városok vették át és e községeket úgynevezett szűnésével a város további

város környéki községekké nyilvánították.

községek irányításában fog közreműködni. Salgótarján véred, a hozzá tartozó Szilas- pogony és Zabar társközségekkel, Karancskeszi, Kazár, Mát- raszele társközséggel, Litke, Ipolytarnóccal és Mihályger- ge a hozzá tartozó Egyházas- gerge társközséggel. Az átszervezés után tehát a városhoz 10 községi tanács és 18 község tartozik majd.

Az átszervezés a községek számára nemcsak az irányítási rendszer változását jelenti. Ezzel egyidejűleg bővül a községi tanácsi szervek hatásköre, számos ügyben nyílik lehetőség arra, hogy a községek lakosai helyben a községi tanácsoknál intézhessék el azokat az ügyeket is, amelyekben eddig a járási hivatalokhoz kellett fordulniuk.

A város környéki községek új hatásköreiket fokozatosan, a jövő év első felében veszik át. E változásokról a községek intézkedési hatáskörének bővüléséről, folyamatosan tájékoztatjuk majd az olvasóinkat.

MEGVALÓSULÁS KÜSZÖBÉN

Kiss István tervei

A NYÁR VÉGI szoborkiál- . városba, Nagyszalontára. Ké- mamunkámat védtem meg, litás Salgótarján egyik legje- sőbb, az iszonyú nyomorból amikor a pályázat eredményét

lentősebb képzőművészeti eseménye. Egy hónapra a kortárs magyar szobrászművészet válogatott darabjaival népesül be a város főtere, a Tanács- köztársaság tér, • látnivalót, művészi élményt kínálva nemcsak a városlakóknak, hanem mindenkinek, aki a megye- székhely szívébe'n megfordul.

E, már több mint egy évtizede visszatérő szemle rendszeres kiállító művésze Kiss

jöttünk Budapestre apám után. A gimnáziumot már a fővárosban kezdtem el, a Könyves Kálmán Gimnáziumban. Itt rendszeresek voltak a képzőművészeti verseklhirdették. Ez predesztinált aztán a köztéri szobrokra. Másrészt pedig a nyomor, amelyből jöttem. Azt az ember nem felejti el. Erős bennem a társadalmi érdeklődés.

nyék, melyeken én is indul- Ma körülbelül nyolcvan szob- tam. Azt hiszem azért, hogy rom áll különböző városok- olykori kilengéseimet ellen- ban, többek között Bakuban, súlyozzam. Mert a versenyt Jerevánban, .Varsóban, , Wa- nagyon sokszor megnyertem, sbingtoniban.

Jól rajzoltam. így kerültem — Salgótarjánban nincs al- aztáil .Rákospalotán be egy kotása. Pedig a salgótarjániízben is elnyerte a közönség- szavazatokért járó dijat. A négykötetes művészettörténeti lexikonban olvashatjuk róla; 1927-ben Biharillyén született, Munkácsy-dijas szobrász. Majd szó szerint: „Tanulmányait a képzőművészeti főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmondnál, Mikus Sándornál és Pátzay Pálnál végezte; 1949 óta vesz részt kiállításokon. A .. .művészgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott, monumentális szobrokat alkotó tagja... A Nemz. Gál. több szobortervét és kisplasztikáját őrzi.”

A neves művésszel, a Magyar Képzőművészek Szövetsébe. Itt kaptam a legnagyobb indíttatást, bár iskolai rajztanáraim is nagyon ösztönöztek.- Zseninek tartottak. S elképzelheti, milyen sok prob, . . , " ... ..... munkás-képzőművészeti kör- ak kedvelik a munkáit, bizolstvan, aki egymás után todd Ttt. a í^pnapvchh nyitja ezt a szavazatuk. Haragban lenne a nógrádi megyeszékhellyel ?

— Ellenkezőleg. Sőt viszonylag sok közöm van Tarján- lémát okoz egy magamfajta hoz. Funkciómnál fogva is srácnak, az ilyen hívő rajz- sokat besegítettem a kiállítá- tanári lelkesedés. Szobrokat sok rendezésébe, a szabadtéri már a Könyvesben is csinál- szoborkiállítást mindig fontos tam, de alaposabban a sza- ügynek tartottam. De ha ed- badiskoian kezdtem vele fog- dig nem voit munkám Sál- 1 atkozni. Innen jelentkeztem gótarjánfoan, lesz ezután, a főiskolára, s 1948 őszén — Micsoda? kezdtem el a tanulást. — Készül egy emlékparkj

— A lexikon szerint pedig °tt lesznek a szobraim. Per1949-ben már kiállított. Ho- sze ennek meséje van. Egy- gyan lehetséges ez? szer akkor jártam Tarjánban,

— Ügy, hogy megszegtem a amikor a kiszáradó Rákóczi- szabályokat. A főiskolások- és tanácsköztársasági emlék- nak tilos volt kiállításokon fáról cikkeztek. A tanácson

ge elnökével, fáradhatatlan szerepelniük. Bortnyik Sán- említették: kivágni nem ■ lehet,'

közéleti emberrel budapesti műtermében beszélgettünk: pályakezdéséről, salgótarjáni kapcsolatairól, terveiről.

— Rendkívül nyomorúságos helyről való vagyok — mondja Kiss István, miközben már a kávét kortyolgatjuk. — Szegénység mindenfelé. Apám a biharillyei malomban volt gépész, alighogy megszülettem, beköltöztünk a közeli

dor, a rektor hívott is min- megmenteni se, mégis ki keidig fegyelmire, de aztán gra- lene találni valami okosaid tulált, mert a kiállításokon En megígértem, hogy gondol- díjaikat nyertem. Előfordult, ködöm. Aztán kitaláltam, vagy hogy kettőt is. Sokszor úgy három éve, hogyan maradjon fogalmazott, hogy a cég rek- me§ a ía> illetve ha mégis lámja vagyok- teljesen kiszárad, hogyan maun,.v.„ n,™- - radjon meg a fa képzete. Á

hug van Lili a ,,mo- monc|a szerint itt gyülekeztek numentaUs szobrok”, alkoto- a hadba vonulók, Rákócziiéba >

— Megnyertem á Dőzsa- pályázatot. Éppen a diplomérni, az tény, hogy szükség nak kell megteremteni a levan az állandó frissítésre, föl- elevenítésre, a posztgraduális képzésre. Ezen segítve vetődött föl a gondolat, hogy meg kellene oldani a több éve végzett diákok továbbképzését valamilyen formában, kisebb- íiagyobb rendszerességgel. A közeljövőben kerül sor rá, reméljük, haszna is lesz. Diákjainktól azt várjuk, hogy ne elégedjenek meg az itt szerhetőségeket, illetve azokkal élni. A főiskola mellett az önállóság „tanfolyamát” is elvégezték, ily módon, ami a közösséghez való kötődést is erősítette. Erre jó alkalom kínálkozik a kollégiumban, ahol a szabad idő hasznos eltöltésére, a tanulás utáni regenerálódúsra, a kikapcsolódásra bőven van lehetőség. Nemrég, indult be az érdeklődéssel)

zett tudással, bővítsék, fej- kísért A klub, melynek egyik; lesszék azt! előadását éppen Oravecz Ri^ ta tartotta — ne lepődjenek

meg — „A szeretet és a sze- Ä kollégium ilyenkor a szó- relem tudománya a görög de- koitnál csöndesebb, kevesebb mokráciakban” címmel.

Különféle konfekciórahák, öltönyök, kabátok átszabásával, átalakításával, javításával foglalkozik a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet javítórész lege. A hideg közeledtével megsokasodtak a varrni való téli ruhaneműk, télikabátok. A karácsony elmúltával, valószínűleg az ajándékba kapott ruhák átszabásával, méretre alakításával lesz sok munka. Képünkön Gerbeez Lászlőné, Molnár Gyula és Henglár Lászlóné, a szabászat dolgozói láthatók, — Barna _

jedelem, meg a Tanácsköztársaság katonái. A környéken sok a bazaltbánya. Miért ne menetelhetnének baza lcosz!o- pok? Vagy öt ven figura. Az első kettő 1—1 zománcozott zászlót tart, ezzel a ünnepélyességet is megőrizzük. És természetesen a helyi jelleget a kővel, zománccal. A tervet társadalmi munkában készítettem, ugyanígy dolgoz- nafcnak megva lósí tatásán az üzemek.

— A városi tanácson újabb elképzelésről is hallottam.

— Készítettem egy kútter- vet a Kemerovo-lakótelepfe. A testvérvárosi kapcsolatot szimbolizálja. Két motívumból áll: a városok köveiből és egy pitypangból. A pitypang magvai vörös csillagok, melyeket szétszór a szél. Ezek és a víz az életet, az eszmét jelképezik. Ügy terveztem, hogy harmonikusan beleilleszkedjen a környezetbe. A lakótelep bejáratát díszíti. A medence 14x8, a pitypang átmérője 2.6, szárának magassága körülbelül 3 méter lesz. Alacsony költségigényű. Akár májusra is elkészülhet, de a következő évben mindenképp pen.

— TERVEI megvalósításához, köz- és magánéletében sok sikert és boldogságot kívánóik, olvasóink nevében ii Köszönöm a beszélgetést. ,

fsu) j