Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

A népszokástól az iparművészetig Á betlehem hagyománya A betlehemes játék évszá­zadok óta elterjedt népszo­kás volt hazánkban. Kará­csony előestéjén többnyire tíz-tizennégy éves fiúk éne­kes, dramatikus játék kere­tében végigjárták a betle­hemmel a falut, bekopogtat­va a házakba. A betlehem kis templomocska volt, ame­lyet ügyes népi faragók ké­szítettek, többé-kevésbé a fa­lubeli templom mintájára, vagy az egykori betlehemi istállót utánozták a helyben szokásos formák felhasználá­sával. A jelenetben ábrázolt figurák, Mária, József, a kis­ded és az újszülött imádásá- ra sietett pásztorok a helyi viseletét hordták, mint a mezőkövesdi kis betlehemen, ahol a pásztorok hímzett szűrt viselnek. Több helyen — például Vörsön, a Bala­ton mellett — a templom­ban őrizték a betlehemet. Bács-Kiskun megyében vi­szont nem hiányozhatott egyetlen hagyományosan megtérített karácsonyi asz­talról sem. A téli napforduló megün­neplése ősi szokás —- egyidős az emberiséggel —, nézzük meg azonban a karácsonyi betlehemes játékok közvet­len előzményeit, gyökereit. Az első betlehemet Szent Hieronimus állította fel i. u. 388-ban Betlehem városában, melyben híveinek élőképsze- rűen. kis figurákkal ábrázol­ta Jézus születésének törté­netét. A bölcsőállítás szokása, benne a bepólyált kisdeddel, Rómán keresztül terjedt el, ahol Liberius pápa a Fórum melletti bazilikában egész kápolnát rendezett be a bet­lehemi jelenettel. A közép­kor folyamán a legenda sze­rint Assisi Szent Ferenc töl­tötte meg új élettel e hagyo­mányt, amikor 1223-ban a greccici erdőben szénával telt jászolba tette a kis Jé­zus-figurát, mellette pedig valódi kis szamár és Ökröcs- ke állt. A szokást a kolosto­rok honosították meg min­Jelenet a meisseni betlehemből 1430 körül denütt, de a XII. századtól fogva már a népszokások közt is megtalálható a bölcsoállí- tás egyes vidékeken. A böl­cső ' először a templomban állt, csengőkkel felszerelve, és a kisgyermekek ringatták is. Később körülhordozták a falvakban énekkel, tánccal kísérve, mint nálunk is a betlehemes játékban. Az első nagy művészettel megformált betlehemek egyi­ke. a prágai, 1562-ben ké­szült, és ma is látható. A ba­rokk pompa a királyi, főúri rendelésre készült betlehe­meket művészi tökélyre emel­te. A nem is oly kisméretű remekek színházszerűek, élő­képes, igazi selyem-bársony ruhás, ékszeres figurákkal, apró használati tárgyakkal, teljesen a készítés korának valóságát tükrözve. A mecha­nikus szerkezettel mozgatha­tó forma is koráin megjelent, 1585-ben I. Keresztély szász választófejedelem számára Hans Schlotheim, híres augsburgi ötvös egy mecha­nikus szerkezetet készített, melyben a betlehem minden figurája mozgott. A betlehemállítás szokása a nép körében az utolsó év­tizedekig fennmaradt. A leg­szebb betlehemeket Olaszor­szágban, . Bajorországban, Dél-Tirolban és Csehország­ban készítették, ahol minde­nütt sajátos formái alakultak ki. Dél-Tirolban és a Szász Érchegységben egész falvak specializálták magukat a bet­lehemek készítésére, virágzó népművészeti ágat hozva lét­re. A leghíresebb ma is látha­tó betlehem, száznál több figurával. IV. Károly (1749— 18191 nápolyi király számára készült, amelyet az evesz ba-, rokk korban utánoztak. Az utolérhetetlen művészi tökély- lyel készített élőkén a náno- lyi betlehemkészítők fény­korát idézi. A miniatúrasze- rűen kidolgozott kis figurák mindegyike tökéletes iparmű­vészeti alkotás. A fejeket és a kezeket agyagból, később viaszból mintázták. A ruhá­kat a kor jellegzetes díszöl- tözeteinelk anyagaiból, arany­nyal átszőtt brokátból. se- lyemdamasztból varrták, gyönggyel, arany- és ezüst­hímzések gazdagították, a cipőeslkék selyemből. bár­sonyból, szattyánbőrből ké­szültek, A jeleneteket a XVI —XVII. századi nápolyi fes­tők képei és a nagy olasz művészek metszetei után ala­kították ki. A háttér, a kör­nyezet teljesen élethű, a he­gyek, a fák Camoagna táiait idézi, gyakran római romok­kal A kis csűr az Abruzzo- hegység cumiéit utánozza. Németországban és Tiro’ban a há'tár ugyancsak hazai, a ke'eti tá'ak a jellegzetes "á!- mafékkal, mecsetekkel csak a XTX. század második felé­ben hódítanak tért. A több száz figurás kom pozfdók élőképsze-űen áb­rázolják a falusi életet. Be­pillanthatunk a kézművesek műhelyeibe, az aprócska bol­tokba, a henteshez, a pékhez, amint süti a kenyeret, a suszter varria a cioőt. a pi­acon a teiesasszonv. a ha’as- kofa. a zöldséges árul, a. há- zirs?znnvok karjukon kosár­ra’ vásá-o’ppk, dobol a kis- bí'-ó, műköH;k a lacikonvha, mA" a pol oá'•mester is rreg- íe’-oik a katonákkal. Az e'- Höhen vaHásrnek, rát ríTruk. pey ró-se^orHÓ pseffV is fe1 tűnik az ösvényeken, patakban mosnak az asszo­nyok. a falu anraio-nacyia ott. sürög-forog a jelenetben. Különleges szerepet ját­szottak a múlt században a C-7és7 klp’rkí. tnH rt'OH'tAh'VljC; . Vo_ fóocppv'aon”"'-'’ Vr»V V r "7_ tus 5:^ü^ törté^ o' mozgó figurákkal. zenélő­ssé rk ez etek kel ecvüt.t adták elő, a hegyi emberek életét is a szent történetek rangjá­ra emelve. ' A múlt században,' főleg Lengyelországban emelke­dett tökélyre a papírki vágá­sokból összeállítható betlehe­mek készítése, amelyet a gyáripar mindenütt utánzott. A betlehem készítés ott. ahol hagyományai élnek, még ma is kedvelt népművészeti ág. de színvonala hanyatló­ban van. Brcstyánszky Ilpna Karácsony külföldön '.XXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVCOiXXXXXXXXXXXNXr'XX Vidám moszkvaiak köszöntik a- orosz Télnp-H Karácsonyfává változott az Eiffel- torony. A 75 mé­ter magas párizsi acélóriást lámpa­tüzérek világítják meg |K«MKOM«WM».\\\\\W.\\Wi\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\ve OiXX'ÄXXXXXX'OiXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXX'CXXXXXXXXXXXXVXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Karácsonykor születtek Kétszeres ünnepük van azoknak, akik karácsonykor születtek. Közülük is külö­nösen a művészembereknek, akik amúgy is reflektorfény­ben állnak. Természetesen lehetetlen felkutatni vala- mennyiüket, akik december 24—26. között jöttek a világ­ra. Egy kis csokorra valót mégis összeszedtünk. Nemrég mutatta be a Víg­színház Woody Allen Játszd újra, Sam! című darabját, amelyet néhány éve a mozik­ban is láthattunk. A fősze­replő — bár nem élő való­ságban — Humphrey Bogart, a 30-as, 40-es évek bálványa. 1899. december 25-én szüle­tett és 1957. január 14-én hunyt el. Színpadi színész­ként kezdte pályáját, 1930- tól filmezett, és nagyon gyor­san került a legnépszerűbbek közé. Az igazi élvonalba csak A máltai sólyom megfilmesí­tésével jutott. Második leg­ismertebb filmje a sok közül a Casablanca. Maradjunk a betűrendes fel­sorolás mellett. így a régi hí­resség után egy mai fiatal kö­vetkezik: Csarnóy Katalin, kitűnő balett-táncosnőnk. Ő karácsony másodnapján szü­letett. 1967 óta az Állami Operaház tagja, 1973 óta ma­gántáncosa. A Béjárt-balett szólistája is volt. A Liszt-dí­jas művésznő néhány legis­mertebb szerepe: Sylvia, A hattyúk tava, Párizs lángjai, A cédrus. Fogalom, legenda, példa­kép: Déryné Széppataki Ró­za. 1793. december 24-én szü­Hanna Schygulla Richard Widmark mu.......... . l etett, ő az első magyar ope­raénekesnő. Nevéhez főző- dik a kolozsvári opera meg­teremtése. A vándorszínját- szás jelképeként tiszteljük, az ő nevét viselte az országot járó színtársulatunk, a Déry­né Színház. Ugyancsak december 24-én született Ava Gardner ame­rikai filmszínésznő. Szépsé­gével tűnt fel, játszott zenés filmekben, westernekben, ko­médiákban, kalandfilmekben, Hamingway-adaptációkban. A televízióban láthattuk néhány éve A Kilimandzsáró hava női NÚGRÁD - 1983. december 24., szombat főszerepében. Játszott a vi­lágsikerű Földrengésben. A szovjet—amerikai közös pro­dukcióban készült A kék ma­dár egyik főszereplője volt. A színművészet klassziku­sai közé számít a francia Louis Jouvet. 1887. december 24-én született, 1951. augusz­tus 16-án hunyt el. Gyógy­szerésznek készült, és hazája egyik legnagyobb színpadi szí­nésze és rendezője lett, aki sokat filmezett is. Nevéhez fűződnek az új felfogásban színpadra vitt Moliére-dara- bok, amelyek főszerepét is legtöbbször ő játszotta. A szovjet filmművészet egyik nagy öregje Nyikolaj Krjucskov. 1909. december 24- én. született, munkásfiatalként került 1928-ban a Moszkvai Központi Színház társulatába. 1933-ban kapta első filmsze­repét. 1978-ban forgatta 100. filmjét. Számos kitüntetés tu­lajdonosa. Néhány emléke­zetes filmje: Külváros, Le­gény a talpán, A halhatatlan garnizon, Meghasonlás, Muh- tár, hozzám!, őszi Maraton. Világhírű magyarjaink egyi­ke Kertész Mihály. 1886. de­cember 24-én született, és 1939. március 6-án hunyt el, mint Michael Curtis Oscar- díjas amerikai filmrendező. Bonvivánként kezdte pályafu­tását a Magyar Színházban. Egyéves dániai tanulmányút után 1914-ben kezdett ideha­za filmet rendezni. 1919-től 1926-ig Ausztriában dolgozott, onnan ment Hollywoodba, ahol a sikerfilmek sorát készítet­te. Néhány közülük: Robin Hood, Casablanca, Blood ka­pitány, Szerelem és vérpad, Arany város. Ne hagyjuk ki a felsorolás­ból Little Richardot — ere­deti nevén Richard Panni- mant —, az 1935. december 25-i születésű amerikai éne- kes-zeneszerző-zongoristát, aki az ötvenes években a rock egyik legkiemelkedőbb szemé­lyisége volt. Dérynénél hivatkoztunk az évekkel ezelőtt megszűnt Fa­luszínházra. Annak egyik ki­emelkedő tagja volt Sándor Böske, aki ugyancsak decem­ber 24-i születésű. Az ara­nyos humorú, kicsi-gömbölyű színésznővel ma is találkoz­hatunk — bár már sok éve nyugdíjas = kisebb filmsze­üstökösök londoni utcán, avagy csillaghullás a Regent Streten repekben, televíziós produk­ciókban. Néhány éve ven­dégként nagy sikerrel szere­pelt a kaposváriaknak Buda­pesten is bemutatott Mesél a bécsi erdő előadásában. Világhírű nyugatnémet szí­nésznő Hanna Schygulla. 1943. december 25-én született. Kö­zépiskolái után Párizsba ment, majd Münchenben tanult ger­manisztikát és rcananisztikát. Közben egy színiiskolát láto­gatott, majd a müncheni An- titheater tagja lett. 1969-től Rainer Werner Fassbinder filmjeinek főszereplőjeként ismerte meg a világ. Legki­emelkedőbb alakítását a Ma­ria Braun házasságában nyúj­totta. Játszott a többi között a Vadászjelenetek Alsó-Ba- jorországban, a Berlin — Alexanderplatz és a Lili Mar- leen című filmben. Talán az egyik legfoglal­koztatottabb magyar szink­ronszínész Szabó Ottó. 1920. december 26-án született. Nagyváradon, Marosvásárhe­lyen, majd Pécsett és Veszp­rémben volt színész, ezután került Pestre. Jászai-díjas. Kiemelkedő színpadi szerepe közül néhány* _ Hlesztako* Gogol A revizorjában, Tar- tuffe, Görgey Illyés Fáklya- lángjában, Anouilh Becketjé- nek Gilbert Foliot-ja. Játszott többek között az Egy szere­lem három éjszakája, az Oroszlán ugrani készül című filmekben. A televízióból ismerhetjük Richard Widmarkot, az egyik bűnügyi sorozat, a Medigan főszereplőjeként. 1915. de­cember 26-i születésű színész­producer. Egyetemi tanulmá­nyai után a Lake Forest-i egyetemen a beszédtanítás docense volt. Ezután rádióbe­mondó lett, majd színpadra lépett. 1943-ban debütált a Broadwayn, és 1948 óta fil­mezik. Főleg gengszter- és bűnügyi filmek hőseként szer­zett nevet magának. Sok filmje közül a legutóbbi né­hánynak a címe: Gyilkosság az Orient-expressen, A dominó­elv, Coma. Tizenhárom „karácsonyi gyermeket” soroltunk fel. Már halhatatlanokat és közöttük élőket. Az utóbbiaknak kí­vánjunk jó egészséget, továb­bi sikereket. ______ jftrdős Márts j i r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom