Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
Vívmányaink megvédése érdekében Fokozott erőfeszítést — jobb, hatékonyabb munkát Immár. öt éve követjük azt a gazdaságpolitikai irányvonalat és gyakorlatot, amely a népgazdasági egyensúly megteremtését, valamint az életszínvonal védelmét, az életkörülmények. javítását tűzte ki legfontosabb feladatul. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a választott út helyes volt, s ha még vannak is adósságaink a gyorsan változó feltételekhez történő rugalmas alkalmazkodásban, a minőségi fejlődés kobontakoztatásá'ban, legfontosabb célkitűzéseinket a nehezebbé vált gazdasági helyzetben is sikerült megvalósítani. Az 1983. évi tervek kialakításakor nem lehettek Allúzióink a külső gazdasági feltételek alakulását illetően. Tisztában voltunk azzal, hogy kitűzött céljainkat csakis saját munkánk jobbításával érhetjük el, akkor, ha a termelés és gazdálkodás mindéin területén növelni tudjuk a hatékonyságot és versenyképességet. ha szigorú, következetes takarékosságot valósítunk meg. A gazdasági építőmunka külső és belső feltételei azonban kedvezőtlenebbül alakultak, mint ahogy arra számítottunk. Romlottak az értékesítési lehetőségek, a nemzetközi helyzet kiéleződése a gazdasági kapcsolatokat is kedvezőtlenül befolyásolta. Nehezítette helyzetünket a mezőgazdaságot sújtó hosszan tartó szárazság is. A nehezebb külső és belső feltételek próbára tették megyénk gazdaságának telj esi tőképességét. Melyek az 1983-as év főbb tapasztalatai? A megyei pártbizottság a napokban értékelte a gazdasági építőmunka 1983. évi eredményeit. Megállapította, hogy az országoshoz hasonlóan, legfontosabb gazdaságpolitikai céikiitűzéseink — néhány terület kivételével — a megyében is az előirányzatokhoz közel- állóan valósulnak meg. Az ipar teljesítése összességében az elmúlt évivel azonos színvonalú, a mezőgazdaság eredményei az aszály ellenére is meghaladják a tervezettet. A lakosság élet- és munkakörülményei a nehezebbé vált körülmények között is tovább javultak, kiemelt társadalompolitikai célkitű- aésemket sikerült .teljesíteni. Az ipar fejlődéséről Az ipari üzemelv a korábbiakhoz képest rosszabbul indították az évet, s főleg az értékesítési nehézségiek fokozódásával év közben is számos probléma adódott. Az első féléves visszaesés után a gazdálkodó egységek jelentős erőfeszítések árán folyamatosan növelték teljesítésüket, s év végére várhatóan elérik az elmúlt év termelésszintjét. Ennek értékét csak emeli, hogy az ágazatban tovább folytatódott a létszámcsökkenés, melyet a termelékenység növelésével sikerült ellensúlyozni. Az ipar 1985. évi fejlődését leginkább az jellemzi, hogy a piaci értékesítési lehetőségek, valamint az igényekhez vailó alkalmazkodás függvényében az üzemek termelése és eredménye az eddigieknél nagyobb mértékben differenciálódik. Az üzemeiknek egy viszonylag szűkebb köre kezdeményező kollektívával, dinamikus, bátor vállalkozáspolitikát folytató vezetéssel a nehezebbé vált gazdasági körülmények között is javuló eredményességgel dolgozik. Ide sorolhatjuk az SKÜ-t, a síküveggyárat, a Salgótarjáni Ruhagyárat, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatot, s a Romhányi Építési Kerámiagyár is mind eredményesebben oldja meg feladatait. A másik póluson ugyanakkor továbbra is ott van néhány veszteséges, illetve alacsony hatékonyságú üzem, ahol az eddig megtett intézkedések — vezetőcserék, intézkedési tervek kidolgozása — nem hozták meg a kívánt eredményt. Figyelemre méltó, hogy az üzemek tevékenységében mind erőteljesebben bontakozik ki a gazdálkodás hatékonyságának javítására, a piaci versenyképesség megtartására, illetve fokozására irányuló törekvés. Tovább korszerűsödött a gyártmányszerkezet, számos új ipari termék jelent meg- a piacon. 1983- ban, ebben főleg a BRG, a fémipari vállalat, a síküveg,gyár, és a Romhányi Építési Kerámiagyár járt az élen. Javult az anyag- és energiagazdálkodás színvonala, a termelés csökkenő energiafelhasználással valósult meg. Több folyamatban levő, illetve új beruházás kapcsolódik az energiaracionalizálási programhoz, legjelentősebbek a szénbányáknál, a síküveggyárban és a tűzhelygyárban valósulnak meg. Az ez évben megkezdett nagy.bátonyi szénmosó a lakosságnak biztosít majd jobb minőségű tüzelőanyagot. Az erőfeszítésiek sajnos, nem minden területen hozták meg a kívánt eredményt. Nem sikerült az exportelőirányzatoikat teljesíteni, sőt a kivitel a múlt évi szintet sem éri el. ' Gond, hogy a termékek versenyképessége, az üzemek piaci munkája elmarad a követelményektől. Nem kielégítő a munkaerő-gazdáiko- dás színvonala, vontatottan haliad az importkiváltás, s nemegyszer zavarok mutatkoznak a kooperációs kapcsolatokban. A növekvő követelmények a belső tartalékok sokkal erőteljesebb kibontakoztatását - igénylik az ipari üzemektől. Az építőipar sokat ostorozott területén is tanúi lehetünk bizonyos kedvező változásoknak: nőtt a termelékenység, az igényekhez igazodóan emelkedett a karbantartási, felújítási munkák aránya. Sajnos, ez nem volt azonban elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a jelentős — miijtegy 9 százalékos— létszámcsökkenést. Megyénkben is probléma,, hogy a kivitelezések ideje nem csökken a szükséges és lehetséges mértékben, s a minőségi munka még ma sem erőssége építőipari üaeme- ’^knek. Az 1983-as év próbáira tette a megye mező- gazdaságát is. Az aszály megyénket is kedvezőtlenül érintette, kieséseink azonban nem dlyan nagymérvűek, mint az alföldi területeken. Ennek kapcsán elismeréssel kell szólni azokról az erőfeszítésekről, melyeket a központi szervek és maguk az üzemek is tettek az .aszály miatti kieséseik pótlására, s az éves tervek teljesítése érdekében. Ezek je- ■ Lentősem hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben az aszálykárok rendezése céljából nem volt szükség rendkívüli intézkedések meghozatalára. A megye mezőgazdasági üzemeinek eredményei jobbak a múlt évinél, és kismértékben meghaladják a tervezettet is. A terméseredmények a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó kivételével meghaladják az 1982. évi szántét. Különösen említésre méltó, hogy kalászos gabonafélékből rekordmennyiséget, mintegy 156 ezer tonnát takarítottunk be, búzából pedig az eddigi második legmagasabb hektáronkénti átlagtermést értünk el- Takarmánynövényekből a múlt évinél ugj'ancsak több termett, ennek ellenére néhány üzemben tömegtakarmány-hiány mutatkozik. Az állattenyésztésben a korábbi évekénél kisebb ütemű létszámnövekedés, a hozam- és minőségi mutatók javulása jellemző. Nőtt a vágóállat-felvásárlás és -értékesítés, a fajlagos tejtermelés elérte a 4300 litert. Figyelmeztető azonban számunkra, hogy tovább folytatódott a juhágazat visszafejlődése, s ez évben megállt a nagyüzemi szarvasmarha- áílomány növekedése is. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tervé-' kenységének fejlődése továbbra is dinamikus, s jelentős mértékben hozzájárul a kiesések .pótlásához, az eredmények javulásához. Kedvezőnek értékelhető, hogy mintegy 50 százalékkal nő a nyereségtömeg, s közel felére csökken az alacsony hatékonyságú termelőszövetkezetek száma. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek- azzal, hogy a költségek ez évben is gyorsabban nőttek, mint az árbevételi, s hogy néhány gazdaságban feszített a pénzügyi helyzet. Az élet- és munkakörülményekről A megye lakosságának élet- és' munkakörülményei 1983-ban tovább javultak, az ez-' ziel kapcsolatos célkitűzéseket a tervezetthez közeláilóan sikerült megvalósítani. A bér- és kereseti arányok az országoshoz hasonlóan alakulnak megyénkben is. Az üzemek — külön,osen az év első felében — fegyelmezett .bérgazdálkodást folytattak, egyes területeken azonban még mindig nem tudták következetesen megvalósítani a teljesítmények és a bérek összhangját. A kereskedelmi vállalatok aktívabb beszerzési politikájukkal jelentős szerepet játszottak abban, hogy főleg az alapvető árucikkekből jó színvonalú, kiegyensúlyozott áruellátást sikerült biztosítani. Néhány iparcikkből úgy,amakkor romlott a kínálat, s érezhető feszültség mutatkozott az építőanyag-ellátásban. Az életkörülmények javításéit szolgáló területfejlesztési céllkitűzésieinik — a források beszűkülése mellett1 is — a tervezetthez kö- zeléillóan valósulnak meg. A lakás-, az általános iskolai, az egészségügyi, valamint ay ivóvizelláitás kiemelt programjainak végrehajtása eredményesen folyik. Ebben nem kis szerepet vállalt maga a lakosság, amely mintegy félmilliárd forint társadalmi munkavégzéssel segítette a fejlesztési célok megvalósítását. Elért eredményeink nagymértékben hozzájárultak - ahhoz, hogy ma a megye lakosságának politikai közérzetét a pánt, a vezetés iránti bizalom jellemzi. A megnehezedett körülmények nem hatottak bénítólag az emberrak cselekvésére, inloáfab felerősítették, az elért eredmények feletti féltést, s nagyobb aktivitásira, tenniakarásra ösztönöznek. Az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok ' A Központi Bizottság 1983 decemberi határozata hangsúlyozza!, hogy az elért társadalmi, politikai és gazdasági vívmányaink megőrzése érdekében 1984-ben is legfontosabb feladatunkat a nemzetközi fizetőképesség megtartása, a külső pénzügyi egyensúlyi viszonyok javítása, valamint az életszínvonal védelme képezi. Nem számíthatunk a külső gazdasági feltételeknek semmiféle olyan irányú megváltozására, amely kedvezőbb • feltételieket teremtene egy dinamikusabb fejlődés megvalósításához. A megye gazdasága előtt sem lehet más feladat 1984-ben, minthogy — adottságaink és sajátosságaink figyelembevételével — a lehető legeredményesebben járuljon hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. Mi képezi az 1984-es feladataink gerincét? Mindenekelőtt az, hagy a versenyképes exportárualap bővítésével a megye üzemei is segítsék a fizetőképesség megtartásához szükséges többlet elérését tőkésviszonylatban. Tekintette! arra, hogy 'a gazdaság működőképességéinek magatartása érdekében további — még szigorúbb — importkorlátozások nem engedhetők meg, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap az ésszerű importhelyeittesítés, az impantkiváitó termékek gyártása. Szállítási kötelezettségeink rubel viszonylatban is fokozódnák, a szocialista export szerepe, jelentősége növekszik. Az exportáló üzemeknek ezért nagyobb figyelmet kell fordítani e. kontingensek, szerződések pontos, jó minőségben és határidőre való teljesítéséire.. A belföldi felhasználás szükségszerű mérséklése egyben azt is jelzi, hogy a jövő évi feladatok megoldásához az ideinél kevesebb fejlesztési eszköz áll a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. Mindez szükségessé teszi, hogy az üzemek még szelektívebb beruházási politikát kövessenek, az eddigieknél is hatékonyabban éljenek fejlesztési lehetőségeikkel. A termelő ágazatok főbb tennivalói A megye iparának legfontosabb feladata, hogy vállaljon nagyobb reszt a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításából. Az üzemek folytassanak exportorientált, a gazdasd-i gos kivitel bővítését szolgáló struktúrafejlesztő politikát. A nagy volumenű, jól jövedelmező termékek mellett fordítsanak nagyobb fiigyeimet a kisebb mennyiségben gyártott, de jó minőségű és kedvező áru termékek előállítására és exportjára. Ehhez eredményesebben kapcsolódhatnak a megye kisebb üzemei, ipari szövetkezetei is. Az egyensúly javításához eredményesebb importkiváló tevékenységgel is járuljanak hozzá. Az ipari üzemek akkor tudnak eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek, ha növelik gazdálkodásuk hatékonyságát, fokozzák a jó minőségű, versenyképes termékek gyártását, korszerűsítik a gyártmányszerkezetet. Minden üzemben, minden munkahelyen tovább keilil keresni az anyaggal és Energiával való racionálisabb gazdálkodás lehetőségeit. A fajiaigos ráfordítások csökkentésénél a mérce a nemzetközi színvonal kell, hogy legyen. Előbhrelépéere van sz.ükség a munkáéi'ő- giazdálkodás javításában, az alacsony hatékonysággal foglalkoztatott dolgozók rugalmas átcsoportosításában, valamint a teljesít-; menyek fokozására, a minőségi munkavégzésre jobban ösztönző érdekeltség megterem-; lésében. A veszteséges, illetve alacsony hatékonyságú üzemek gazdálkodásának stabilizálását és további kibomtakozódását a kialakított —■ szükség esetén továbbfejlesztendő — intézkedési tervek következetes végrehajtásával kell biztosítani. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata, hogy az országos programokhoz kapcsolódva növeljék a gabona- és hústermelést, bővítsék a kiegészítő tevékenységeit, fokozzák termelésük hatékonyságát és javítsák termékeik versenyképességét. A megyei pártbizottság úgy foglalt állást,1 bogy a jövő évi tervekben és a végrehajtásban a növénytermesztés múlt évi eredményeinek megtartása, az állattenyésztésben pedig az országost megközelítő növekedési ütem elérése kerüljön megfogalmazásra. A már elvégzett mezei munkák alapján megalapozottnak látszanak az előirányzatok, a gazdaságok ugyanis mintegy 3,5 százalékkal nagyobb területen vetettek őszi kalászost, mint tavaly. Sajnos, az őszi időjárás néni kedvezett a vetések állapotának, ami mérsékelheti a jövő évi terméskilátásokat. Az állattenyésztésben azt a célt tűzhetjük ki reálisan, hogy az év végi magas állatállományt megőrizzük, növekedjenek .a hozamok, javuljon a minőség. Kiemelt figyelmet érdemel az anyajuhállomány csökkenésének megállítása, valiamont a szarvasmarha-te-, nyésztés eléírt színvonalának megtartása. A szabályozók jövő év eleji változása ered-, móny és fejlesztési forráscsökkenést eredményez, melyet a mezőgazdasági üzemek haté-' konyabb, költségtakarékosabb gazdálkodfir'sal,' a kiegészítő tevékenység további fejlesztésével ellensúlyozhatnak. Az életszínvonal védelmében Az 1984. évi népgazdasági terv irányelvei gazdasági lehetőségeinkkel és az elosztható forrásokkal ösisizhanigban a lakossági fogyasztás és a reáljövedelem szinten tartását irányozza elő. A reálbérek tekintetéiben bizonyos csökkenéssel kell számolni, míg a társadalmi juttatások mérsékelten emelkedni fognak. Ezek az arányok megyénkre is iránymutatók. Ezután sem mondhatunk le arról, hogy minden erőnket mozgósítsuk elért vívmányaink megvédése érdekében. Ennek feltételiéit azonban a termelésben a teljesítmények növelésével, a hatékonyság javításával kell megteremteni. Megyénkben is követelmény, hogy a gazdálkodó szervezetek következetesen szerezzenek érvényt a teljesítmények szerinti bérkifizetésnek, hogy a végzett munka hatékonysága, minősége és társadalmi hasznossága alapján tovább fokozódjék a differenciálódás. Az ipari és építőipari szervezeteik az ismert központi döntésnek megfelelően a jövő évben áttérnek a 40 órás munkahétre. Az átállást az üzemeknek a teljesítmények, a termelékenység növelésével, a szervezettség javításával kell megalapozniuk. Fontos feladat, hogy az áruellátás színvonalát megőrizzük, egyes területeken — építőanyagok, iparcikkek — javítsuk. Ehhez a kereskedelmi tevékenység színvonalának további emelésére, a termelő- és kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésére van szükség. A jövő évben is folytatjuk kiemelt terület- fejlesztési programjaink megvalósítását. A lakás-, az iskolai, az egészségügyi és az ivóvíz- ellátás javítása közügy, amit a szűkösebb fejlesztési lehetőségek mellett is meg kell oldanunk. Az előttünk álló 1984-es év feladatainak végrehajtása fokozott erőfeszítést, jobb. hatékonyabb munkát igényel minden kollektívától, megyénk valamennyi dolgozójától. Fontos, hogy felkészülten nézzünk a tervezett és belátható feladatok elé, a ki nem számítható változásokra pedig megfelelő rugalmassággal, toleráns magatartással, meggyőző politikai kiállással válaszoljunk. Célkitűzéseink megvalósításának egyedüli biztosítéka megyénk dolgozó kollektíváinak cselekvő tenmiatoarása, melyet eszközeiben eredményesen egészíthet ki a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny-mozgalom. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára /