Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
Tízezren védetten a forgási sebessége. A cent' Donyeckben, Ukrajna egyik központi városában rendezték meg a Szén — 83 nemzetközi kiállítást. A szovjet kiállítók mindenekelőtt a nyíltszínd fejtéseknél' alkalmazható nagy teljesítményű berendezésekkel jelentkeztek. A teljes szovjet szénkitermelés 40 százalékát biztosító külszíni fejtések nagyobbrészt az ország keleti területein találhatók. Ezek a lelőhelyek igen gazdagok. Így az észak-kaukázusi éklbasz- tuzi medencében működő Centrálnij és Bogatir fejtések évi hozama eléri a 22, illetve 50 millió tonnát. A hatvanas évek közepéig az ekibasztuzi szenet egy- puttyonyos exkavátorokkal fejtették. Ez a műszaki felszereltség azonban elégtelennek bizonyult a hatalmas tartalékok kitermeléséhez. A teljesítmény növelése érdekében — a kemény kőszén fejtéséhez korábban nem alkalmazott —• rotoros exkavátorokkal próbálkoztak. A kísérletek során azonban kiderült, hogy az akkori szovjet és külföldi gyártmányú ilyen típusú exkavátorok teljesítménye és ereje kevés ahhoz, hogy hosszú időn keresztül és hatékonyan alkalmazzák azokat a kőszénfejtéseknél. Alacsony ugyanis a termelékenységük és a nagy terhelés következtében gyakran elromlanák. Üj, korszerű technika létrehozása vált szükségessé, ami egy sor bonyolult műszaki feladat megoldásét is megkövetelte. Többek között kétszeresére kellett fokozni a marási erőkifejtést úgy, hogy a tartóelemek szilárdsága és tartófeszültsége változatlan maradjon. Napjainkban az ekifoasztu- zi medencében húsz rotoros exkavátor működik. Közülük a legnagyobb teljesítményű a tízemeletes ház magasságú ERSRD—5000 típusjelzésű berendezés, amelynek óránkénti 5000 köbméteres teljesítménye egy egész bánya napi teljesítményével ér fel. Ezek az óriás szénfejtő gépek közvetlenül a fejtéshez vezető vasútvonalakon álló vagonokba rakodnak. Negyven másodperc alatt egy 63 tonnás vagont töltenek meg. Az exkavátorrotor elviekben új — centrifugálmegol- dású — konstrukcióját a közelmúltban próbálták ki az ekibasztuzi fejtéseken. A korábban alkalmazott gravitációs rotorral szemben ez jóval kisebb méretű és nagyobb rifugális erő biztosítja az átrakodást a szállítóiszalagra. Az ekibasztuzi medencében bejáratott számtalan berendezést másutt is alkalmazták. De van ahol nagyobb teljesítményre is szükség van, a feltáró munkálatok és az ipari kitermelés során. Jelenleg kétóránként 5250 köbméter teljesítményű rotoros exkavátor felszerelése van folyamatban. A darugém fesztó- volsága 65 méter és a 4000 kW teljesítményű hajtómű négyzetcentiméterenként 14 kilós erő kifejtésére alkalmas. A gép súlya — ellensúllyal — 4000 tonna. De még ez az óriás sem jelenti a szénfejtő gépek további fejlesztésének felső határát. A Szovjetunióban jelenleg folynak az óránként 12 és fél ezer köbméter fejtési teljesítményű gép fejlesztési munkálatai. Képünkön: Rotoros exkavátor munka közben. Ki hinné, h'ogy egy fiatalnak titulált város lakosságának egyötöde nyugdíjas. Persze, mint minden, ez is viszonylagos, mert ugyan mitől neveztetik ilyennek egy település, és ez a húszszázaléknyi 60 és 65 év feletti ember, vajon mit jelent a helység életében ? — A tízezer nyugdíjas arányában nem több és nem kevesebb Salgótarján lakosságához viszonyítva, mint az országos átlag — mondja dr. Hajdú Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője —, mégis nagy szám ahhoz, hogy naprakész, hiteles képünk legyen helyzetükről. — Konkrétan? — Vegyük például a segélyezést. Bejön valaki, aki úgy érzi, hogy jogosult a támogatásra. Megvizsgáljuk a körülményeket és mondjuk mi is úgy látjuk, hogy segítenünk kell. Ugyanakkor valószínű, hogy nagyon sokan vannak, akik szintén megérdemelnék, csak nem tudnak a lehetőségről, vagy mi nem ismerjük a helyzetüket. — Az új módszer, amin most dolgoznak, változtat a helyzeten? — Természetesen. Arról van szó. hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének segítségével felmérést végzünk. Számba veszünk minden nyugdíjast, életkörülményükről megfelelő képet kérünk. Októberben kezdtük a munkát és körülbelül kétezer-ötszáz idős ember adatait kaptuk már meg. Előre vettük a hetven év körüliekéit, hiszen többnyire ők az alacsony nyugdíjasok. A meglévő információk alapján, ■még karácsony előtt, a legrá- szorultabbakat rendkívüli segélyben részesítjük. Bár már vizsgaidőszak van, a főiskolások még mindig róják a város utcáit), a megadott lista alapján felkeresik az öregeket. A felmérés teendőit dr. Bacskó Piroska docens fogja össze. Egy százalék — kétmilliárd forint Anyaggazdálkodás a mezőgazdaságban Gyakran olvashatunk ártól, hogy még ma is sóik a túlsúlyos ipari termék, amit persze nem lehet gazdaságosan értékesíteni külföldön. Az ilyen gondok a mező gazdaságban sem ismeretlenek. Természetesen itt nem az élelmiszer súlyát kifogásolják, hanem azt, hogy túl sok anyagot használunk fel az előállításukhoz. Más szavakkal a szükségesnél több abraikta- ikarmányt etetnek fel az állatokkal, vagy — hogy a növénytermesztés se maradjon ki — a terméseredmények még mindig nem olyan magasak, mint amit az old tál növekvő műtrágya- és növény- védőszer-adagok alapján elvárhatnánk. Mindennek persze az a következménye, hogy a mezőgazdasági termékek termelési értékében az anyag- költség már megközelíti a 60 százalékot. Ilyen előzmények után fogadta el a Minisztertanács a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésének programját még 1982-ben, arra utasítva minden illetékes minisztériumot, hogy a saját területén dolgozza ki a tennivalókat. Kevesebb abrakból A határozatnak megfelelően ez év elején a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium összeállította akcióprogramjai. A program azokra a gazdálkodás költségeit csökkentő módszerekre, eljárásokra irányítja a figyelmet, amelyek elterjesztésével az a gázát anyagköltsége — növekvő termelés mellett is —■, mintegy 6—7 milliárd forinttal mérséklődhet. Mindehhez nem kell alapvetően új dolgokat kitalálni, csupán a már ismerteket kell még szélesebb körben elterjeszteni, és minél gyorsabban, következetesebben alku 1 mazni. A mezőgazdaság „nehézipara”, az állattenyésztés például évente mintegy 60 milliárd forint értékű takarmányt használ fel. Ennek döntő hányadát az állatokkal feletetett több mint 11 millió tonna gabona adja, amely önmasában is fontos exporttermékünk. Jelentős részt képvisel ugyanakkor az ágazat importszerkezetében a különféle takarmányok. (mindenekelőtt a fehérje) behozatala. Mindez azt mutatja, hogy a takarmánygazdálkodásban elért legkisebb eredmény is közvetlenül és azonnal javítja az agrárágazat külkereskedelmi pozícióját. Az elmúlt években tett intézkedések hatására némileg javult ugyan a fajlagos ab- rakfeihasználás, jobbak lettek a tömegtafearmányok, fokozódott a melléktermékeik és egyéb, sokszor hulladékszámba menő anyagok takarmányozási célú felhasználása. Az akcióprogram szerint azonban további lehetőségeink vannak a takarmányozás hatékonyságának a javítására. A baromfi- és a sertéstartásban például egyes szintetikus ami- nósavak használatával 10—15 százalékkal mérsékelhető lenne az állatok takarmányigé- nye. A műtrágya 15 százaléka Az itthon is gyártható magas fehérjetartalmú húspép 30 százalékkal olcsóbb, energia- tartalma pedig 12—15 százalékkal nagyobb, mint az importból származó húsliszté. De jelentősen csökkenthetné a szarvasmarha- és a juhállomány takarmányozási költségeit a mintegy 4—4,5 mii- dió tonna szalma és kukoricaszár is, ha megoldanák annak jó minőségű betakarítását. Ezzel már eljutottunk az anyagtakarókosság vagy még inkább az anyagveszteség csökkentésének egyik kulcskérdéséhez: a megfelelő technikai háttérhez. Mert sok esetben éppen ennék hiánya miatt jelentősök a veszteségek. Például a talajerő-utánpótlásban és a növényvédelemben, ahol az elavult géppark korszerűsítésével és tervszerű cseréjével akár 20—30 százalékkal is ■ csökkenthetők lennének a költségek.' Hatalmas tartalékok vannak az évi mintegy 11 milliárd forint értékű műtrágya-felhasználásban is. Jelenleg ennek az értéknek mintegy 15 százaléka a tárolás során veszendőbe megy. Egyes számítások szerint megfelelő tárházak építésével olyannyira csökkenthetnék a veszteségforrásokat, hogy azáltal hozzávetőlegesen egymilliárd forint értékű hatóanyagot lehetne megmente-« ni a növénytermesztés számúra. Arányaiban nem kisebbek a veszteségcsökkentési lehetőségek az évi 6,5—7 milliárd forint értékű szert felhasználó növényvédelemben sem. Itt a műszaki háttér már említett korszerűsítésével és az úgynevezett integrált védekezési technológiák általánosabb üzemi alkalmazásával a jelen legi szerkői teég 5—10 százaléka lenne megtakarítható. Aszályos év után Csupán néhány jelentősebbnek ítélhető anyagfelhasználási terület hozzávetőleges lehetőségeit vettük Itt sorra. A valóságban az anyaggazdálkodás tartalékai lényegesen nagyobbak. S különösen fontos erre emlékeztetni most, az aszályos év után, amikor az ország több táján amúgy is tetemesek a veszteségek, s minden forintot meg kell fogni azért, hogy a lehető legkisebbre mérsékeljük a károkat. A korszerű anyag- és energiagazdálkodás kialakításával több millió forint értékű megtakarításra nyílik lehetőség úgyszólván minden tsz-ben és állami gazdaságban. Országos szinten nem ok nélkül hivatkozunk arra: ha csak egyszázaléknyi anyagot tud megtakarítani a mező- gazdaság a korábbi évhez képest, már az is kétmilliárd forint értéket jelent. Botos Károly vetkezet. A gazdaság néhány évvel ezelőtt a keszthelyi egyetem kutatóinak segítségével technológiát dolgozott ki a fővárosiján keletkező hulladék, illetve maradvány kenyér hasznosítására. Elgondolásuk olyannyira sikerrel járt, hogy ma már jelentős tételeket exportálnak az így nyert takarmánykoncentrátumból. Felhasználnak egyéb hulladékanyagokat is, így pélEredményes gyűjtés Az év első 11 hónapjának adatai azt bizonyítják, hogy a vas- és színesfémhulladék - gyűj lésben érdekelt termelővállalatok és a lakosság is aktívabban vett részt, s így jelentős mértékben segítették a hulladékhasznosítási program megvalósítását. A MÉM- vállalatök az idén eddig 576 ezer tonna vashulladékot es 43 ezer tonna színesfémhulladékot gyűjtöttek össze, illetve továbbítottak az üzemekbe hasznosításra, annyit, mint tavaly egész évben. A gyűjtésben közreműködtek vállalati kollektívák, brigádok, amelyek a hulladékot válogatják, szelektálják, majd átadják. Az általános iskolákban eredményesek voltaik ' a hasznosanyag-gyűjtési verseT nyék, s gyűjtőakciókat szervezték a Hazafias Népfront szervei is. E fontos népgazdasági és környezetvédelmi érdekeket szolgáló gyűjtés legjobb aktivistái az elmúlt napokban kitüntetéseket kaptak. A MÉM-vállalatok az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke által adományozott kiváló hasznosanyaggyűjíő-kitünte- tést 135, elismerő oklevelet pedig 60 aktivistának nyújtották át. nek bizonyult, hiszen a feldolgozott hulladék- és maradványtermékek exportjából az idén mintegy 1,6 millió dollárbevételük származik. A takarmánykoncentrátumot az Agroimpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével szállítja külföldre a gazdaság, elsősorban nagy keverőüzemekkel rendelkező olasz és svájci cégekhez. Takarmánykoncentrátum — hulladék kenyérből Az idén már mintegy kétezer tonna hulladék kenyér- | bői készít takarmányt az ócsai Vörös Október Termelőszödául a folyékony söréleszitöt, söriszapot, árpaport, tojáshéjat és kakaóbabhéjat is. A befektetés igen jövedelmező— Inkább környezettanulmánynak nevezném ezt a munkát. Első- és harmadéves hallgatók vesznek részt benne, mintegy 160-an. Egy diák 16 kérdőívet kap, ám nagy gond, hogy nemritkán a felét üresen hozzák vissza, mert pontatlanok az adatok. Megváltozott a cím, az adott épületet lebontották, más városba költözött az illető, avagy — ez konkrét eset — öt éve meghalt. Így is negyedét már elvégeztük a vállalt feladatnak, de a folytatáshoz feltétlenül szükséges lenne a népességnyilvántartó alapján a címeket pontosítani. — Hogyan fogadják a lányokat, fiúkat? — Nem mindenütt megértéssel. Sőt volt olyan hely, ahonnan szabályosan kipenderítették őket. Érdekes, hogy, a legjobb és a legrosszabb helyzetben levők a legagresz- szívebbek. Ugyanakkor nagyon sokan szemérmesek. Restellik a kis nyugdíjukat, a családi körülményekről nem szívesen nyilatkoznak, pedig a gyerekek mindenkit biztosítanak arról, hogy a kitöltött kérdőívek már titkosak. Furcsa az is, hogy jó néhányan a tanácstól várják, esetleg elvárják az anyagi segítséget, de a gyerekeiktől nem fogadják el, sőt a kérdezés során nem is szeretik, ha ők szóba kerülnek. Természetesen sokan vannak, akik szívesen fogadják a hallgatókat, mert megértik, hogy segíteni szeretnénk. — Nem okoz gondot a felmérők és „felmértek” közötti korkülönbség? — Meglepő, de nemi Na-' gyón sok diák érett a feladatra, érzi és érti a feladat társadalmi hátterét. Nyilvánvaló, hogy ennek a felmérésnek, vagy környezettanulmánynak a hatása nem jelentkezik azonnal. Az adatokat számítógéppel dolgozzák fel, aminek módosítása már rendkívül könnyű lesz, naprakész és mindenkor* egyszerű módon hozzáférhető. Ez a tanácsiak munkáját könnyíti. De mi az előnyük ebből a nyugdíjasoknak? — A munka befejeztével több évre szóló tervet készítünk — mondja dr. Hajdú Katalin. — Pontosabban meg tudjuk határozni, hogy várhatóan mennyi hely kell a későbbiekben az öregek napközi otthonában, kell-e újabbakat kialakítani, vagy, hogy hány házi gondozónő szükséJ ges majd. De az is kiderülj miután a kérdések erre is vonatkoznak, milyen igény vár-' ható a szociális otthoni hei' lyekre. — Amennyiben az adatok és a körülményeket ismertető tények pontosak lesznek, elJ képzelhető, hogy lesznek, akik automatikusan kapják a segélyeket? — Igen, hiszen a szómító-J gépes nyilvántartás nagyon! megkönnyíti a munkát. PillaJ natok alatt „kidobja” a kért információt, s ha ez indokol-, ja, az adott nyugdíjas megkapja a segítséget. A feltételek továbbra sem változtakj s valaki egy évben, ezek után! négyszer kaphat támogatást. — Nem kell majd kérelmet benyújtani? — Arról szó sincs, hogy ez megszűnne. Hiszen jöhetnek hirtelen olyan változások, melyek szorult helyzetbe hozhatják a nyugdíjast, és ez még nem szerepel a számítógépben. — Mikorra fejezik be ezt a nagy munkát? — A felméréseket szerelnénk 1984. szeptember—októ-! herében lezárni. A számvitelis diákok most inkább a könyveket bújják, hogy a vizsgák után, talán márciusban folytassák a kér-, dezősködést. Bíznak abban, hogy mind többen megértik ennek szükségességét, hiszen ők szívesen vállalták a feladatot, Az állam segítséget nyújt, ezért ezt a kis „zaklatást” érdemes elviselni. (zengő) J r Uj 180 tonnás teherautó Szibéria egyik külszíni szénbányájában próbálják ki az új, 180 tonna teherbírású teherautót. Az új jármű tervezői figyelembe vették azoknak a kívánságait, akik a külszíni fejtések, a szibériai tél nehéz körülményei között dolgoznak. A vezetőfülkében kellemes mikroklímát hoztak létre, a hatalmas gép irányítását nagymértékben megkönnyítették. A teherautó moJ torjának teljesítménye 2209 lóerő. A közelmúltban kezdődött a munka a drégelypalánki Szondi Tsz új gyümölcsfeldolgozó üzemében. A nyolcvanmillió forintos beruházással épült létesítményben, a tervek szerint, évente mintegy ötszázmillió forint értékben termelnek majd különböző fajta szörpöket, ivóleveket. Képünk a főző üzemrészben készült: Hornyák Józseíné a ho- mogenizátort kezeli. —Barna— NOGRÁD — 1983. december 21., szerda 3
